Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-15 / 37. szám - Szenes Erzsi: A csalódott szerelmesek ligája - Carton, Sidney: Az első magyar asszony-szerkesztő
egy kicsit), úgyhogy azért még feltámadhassanak (s igy teret engednek az uj fiataloknak!) ...De egyszer aztán e jön az idő, mikor a mai ma és tegnap már egyaránt tegnapelőtié válik s ekkor, az immár egyenlő feltételek mellett folytatott mérkőzésben derül ki, melyikben van elegendő időtlen tartalom. S ekkor indul el velük Kronosz „legebb terekben, ahol semmi korlát..Komlós Aladár A csalódott szerelmesek ligája A szerelemben csalódottak ligája Londonban alakult meg. Annyiféle liga van a világon, miért ne lehetne a csalódott szerelmeseknek is ligájuk? Talán kevesen vannak hozzá? A romantika meghalt ugyan, a szerelmet nem kiséri többé halkhangu hárfa, nem világit fölötte a hold és nem teszi sejtelmessé borongós hangulat, de az uj tárgyilagosság korában sem sebzi meg kevésbé a gyöngéd sziveket, mint a romantika korában. A szerelem, ez az édes méreg vagy gyilok, ma sem kíméletesebb, mint valaha volt. Az élet kapui nyitva állanak, harmonikus az egész világ, a lélek olyan könnyű és boldog, mint a szálló madarak, akik mindig felfelé repülnek, fel a magasba, a hivó csúcsok és az ég kék kárpitja felé, de az illúziók, a boldog szerelem ideje oly röa id, sziklához ütődött, tört szárnyú madarak lesznek a megsebzett szivü szerelmesek. Ez a nagy betegség, a szerelemben való csalódás, bizony százakat és százakat száll meg naponta, elvész számukra a lét értelme, elsötétül előttük a világ és ifjú szivük, amely lázasan dobog az élet örömeiért, egyszerre a halál keserű poharát kívánja. Régen kolostorba vonultak ezek a megbetegedett szivü emberek, mint Schiller hősei a Ritter Togenburgh-balladában, ma meg, a kor szellemének megfelelően ligába tömörülnek. A kolostorban lemondtak a szerelemben csalódottak az élet örömeiről és az ég tisztább örömeiben vigasztalódtak. Mondanom sem kell, hogy a ligának egészen mások a célkitűzései. A balzsam, amit a liga nyújt, a földi élet szempontjából jóval üdítőbb és kellemesebb és valljuk be, inkább biztosítja a végleges gyógyulást. A szerelem ellenszere, a ligában, a szerelem. A liga magáévá teszi ezt a józan és okos alapigazságot: szerelmet csak szerelemmel lehet gyógyítani. A régi szerelmet friss, lángoló, uj szerelemmel, addig, mig a régi szerelem tüze nem oszlik fekete pernyeként széjjel. A liga összehozza a szerelemben csalódott nőket a szerelemben csalódott férfiakkal. Nem kell sok hit és sok logika hozzá, hogy ezek az egyforma fájdalomban szenvedő, egy-gondolatban élő lelkek könnyen megtalálják az egymáshoz vezető utat, a közös sors egymáshoz köti őket, mint valami hid. Az ötlet, a liga megalakítása, roppant tetszik nekem, véleményem szerint többet ér, mint a házasságközvetitő irodák, többet mint bármely régi vagy uj bájital, többet, mint minden mesterkedés visszahódítani a régi szerelmest. Rokonszenvesebb liga aligha létezik, mint a szerelemben csalódottak ligája. Csak attól félek, hogy a liga tagjai túlnyomó részben nők. A nőknek inkább van hajlamuk a csalódásra, a tartós szerelmi bánatra, mint a férfiaknak. Ebben az esetben mit érnek a liga alapszabályai, mit a talpkő, amire a liga épül, szerelmet szerelemmel gyógyítani, az egyforma bánatban szenvedőket együvé terelni. Mivel (ha mást nem is, csak a lapok szerkesztői üzeneteit veszem alapul), mifelénk is szépszámmal vannak csalódott szerelmesek, mielőbb ki kellene próbálni a londoni eszmét és fiók-egyleteket alakítani. A londoni liga egyébként korántsem tréfa, egészen komoly dolog. A liga vezetősége örömmel szolgál tanáccsal. A további szükséges és pontos tudnivalók végett tessék a londoni ligához fordulni. Szenes Erzsi. Az első magyar asszony-szerkesztő A múlt század elejéin még hLe hamva se volt a. lutheránusok templomának, kétemeletes iskolájának. Az egyházközség a Kalap-uccában árendált egy házat, melynek legnagyobb helyisége hétköznaponként az iskola, vasárnap pedig az istentisztelet céljait szolgáltatta. Az eklézsia nyelve természetesen német volt, így vezették a matrikulát is. 1828 december 18-án írták be, hogy az iskola kiváló vezetőjének: Kánya Pál professzor urnák újszülött kislányát megkeresztelvén, a-z Emília Júlia nevet kapott, tartván őt keresztvízre Gömöry András és Buro Szaszannöv ... Kányáék háza. naponta látta vendégül a régi Pest tudósainak társaságát. A ta nár ur aiz egyház embere lévén, kitüntetően kegyelte őt a protestáns arisztokrácia és egész familiáris összeköttetést tartottak vele. A kort meghaladó műveltségűk, gond tatain megélhetési viszonyainak révén — főleg pedig hogy Kánya, miaga. is. pedagógus volt — a gyermekek a. legkiválóbb nevelést nyerték a szülői házban. Emília, mint apró gyermek, lángész. Hamar, könnyen tanult. Még a szórakozása sem volt léha, gyerekes játék, zéróit, rajzolt, festett, az akkor divatos német poétákat olvasta.. Tanára, Dirner Endre., a tökély példányaként mutatta be. A kis kötelességtudó leányka lég nagyobb öröme mégis a vakáció. Azt lioszsziu éveken keresztül a Prónayék tóalimási kastélyában tölti; kis barátai, a vele egykorú bárói csemeték lévén kedves1 pajtásai. A csudakastély fejedelmi fényűzése elragadja.; Mária Terézia szobái, melyekben párszor megpihent, ha Gödöllőre menet stációt tartott, a. legnagyszerűbbek vadának számára, a világon. De roppant borzalommal tölték el a vállfüzős, gyöngyös, meredtszemü dámák pártiéi és menekült előlük a parkba. Az maga. volt. a. paradicsom. Egyié sze százados tölgyek rengetege, a máijik franciásan nyírott pompa, majd egész rét virágból, tó, kis szigetén kínai házikó, eldugva görög templomok, benne a barátság, szerelem oltárai, rejtelmes barlangok, lenge hidacskák, kecses ezobor-csoportozatok.... Mesevilág! Az amugy is romantikus leányka fantáziáját erősen foglalkoztató, izgató ... 'Barátai mindig nagyobb leányuk, mint ő. Kende rflfy Katinka esztendőik múltán is, mikor már úrnője a minisztereim ki palotának, örömmel látja termeiben és emlegetik a gyönyörű, hamarmult gyermekéveket. Pécelen a kis Ráday-komtesszekkel mulat, hetekig .náluk vendégeskedvén. Becézik a Zichy-palotában is ahol résztveisz egy műkedvelő előadáson s ahol annyira kedvenc, hogy az excel- Isnciás asszony még a. portréját is megfesteti a. familiáris galéria számára. Emília. német kultúrája mellet erőse: 1 vonzódik a magyar irodalom felé. Falja a negyvenes évek Íróinak szenvelgő románjait, a poéták verseit, rajong Petőfiért. Az érdeklődés lángját a fiatal Pákh Albert éleszti, nyalábszámra. hordván a magyar sajtó legújabb termékeit Kánya tanár ur kisasszonydányárnak. Aki örül a könyveknek, de. még jobban a figyelmes urifiu ezizel járó vizítáinak. Mert hát a kor romantikájával a levegőben volt a. hallgatagon mélázó szerelmes epeelés. A legény tán gyáva volt a. megnyilatkozásra, a leányzó pedig naplójának vallja meg, hogy szeret.... A szerelmes szív lobogó lángját eloltani igyekszik az édesanya okos, jövőről való gondoskodása. Jóra való, gazdag kérő jelentkezik. Szócsata., sirás-nivás, de a szépséges rózsabimbó: Emília mátka lesz. A vőlegény első figyelmessége, hogy aráját Barabás Miklóssal lefesteti. — Az arc bánatosságán meglátszik a blonidcisipkével takart, pünkösdi rózsával díszített kebel titkolt szenvedése,... A napló reményeinek és könnyeinek könyve, a kandalló lángjának martaléka lesz. Aztán egy marék szürke hamu.., így ég el majd a leányka is., házaséletének csak hamu ja van ... Tíz évet, és az urával. Tíz hosszú, keserves esztendőt... kisvárosi magányban, korlátolt kispolgári környezetben. Egyetlen öröme egy fészekalja, gyönyörű gyermek ... És az irótolla ... Egyelőre csak a maga gyönyörűségére irogat, de később Emília neve már isment. a szépirodalmi lapok olvasóké zö 2- sége előtt. Az időik divatja ugyancsak kedvezett, az asszonyirónak. Többen voltak talán, .mint himnemü kollégáik, Báró Jósika. Júlia, Vackot Sándor,né, Szalayné Kisfaludy Ata'la, gr. Bethlen Jánosié, Rózisaáginé Bálintffy Etelka, Szász Károlyné, Tóth Kálmánná, Szendrey Júlia, Szemere' Pálné, Sámy Lászlóné a. legkedvesebbek voltak. Persze, — az is. módi volt, — a regényes álnevek: Hajnalka, Iduina, Izadora, Malivina, Vilma, Amiica, Mirola rejtélyessége még jobban izgatta az irodalmat, faló városi delnők, vidéki honleányok kedves képzelgését. Ami kezdetben mákonyos passzió volt, —az irás — később kenyere lett a. fővárosba visszatért, elvált asszonykának és
