Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-15 / 37. szám - Szenes Erzsi: A csalódott szerelmesek ligája - Carton, Sidney: Az első magyar asszony-szerkesztő

egy kicsit), úgyhogy azért még feltámad­hassanak (s igy teret engednek az uj fi­ataloknak!) ...De egyszer aztán e jön az idő, mikor a mai ma és tegnap már egyaránt tegnapelőtié válik s ekkor, az immár egyenlő feltételek mellett folyta­tott mérkőzésben derül ki, melyikben van elegendő időtlen tartalom. S ekkor indul el velük Kronosz „legebb terekben, ahol semmi korlát..Komlós Aladár A csalódott szerelmesek ligája A szerelemben csalódottak ligája Lon­donban alakult meg. Annyiféle liga van a világon, miért ne lehetne a csalódott szerelmeseknek is ligájuk? Talán keve­sen vannak hozzá? A romantika meghalt ugyan, a sze­relmet nem kiséri többé halkhangu hár­fa, nem világit fölötte a hold és nem te­szi sejtelmessé borongós hangulat, de az uj tárgyilagosság korában sem sebzi meg kevésbé a gyöngéd sziveket, mint a ro­mantika korában. A szerelem, ez az édes méreg vagy gyilok, ma sem kímélete­sebb, mint valaha volt. Az élet kapui nyitva állanak, harmonikus az egész vi­lág, a lélek olyan könnyű és boldog, mint a szálló madarak, akik mindig fel­felé repülnek, fel a magasba, a hivó csú­csok és az ég kék kárpitja felé, de az illúziók, a boldog szerelem ideje oly rö­­a id, sziklához ütődött, tört szárnyú ma­darak lesznek a megsebzett szivü sze­relmesek. Ez a nagy betegség, a szerelemben való csalódás, bizony százakat és szá­zakat száll meg naponta, elvész számuk­ra a lét értelme, elsötétül előttük a vi­lág és ifjú szivük, amely lázasan dobog az élet örömeiért, egyszerre a halál ke­serű poharát kívánja. Régen kolostorba vonultak ezek a megbetegedett szivü emberek, mint Schiller hősei a Ritter To­­genburgh-balladában, ma meg, a kor szellemének megfelelően ligába tömö­rülnek. A kolostorban lemondtak a sze­relemben csalódottak az élet örömeiről és az ég tisztább örömeiben vigasztalód­tak. Mondanom sem kell, hogy a ligá­nak egészen mások a célkitűzései. A balzsam, amit a liga nyújt, a földi élet szempontjából jóval üdítőbb és kelleme­sebb és valljuk be, inkább biztosítja a végleges gyógyulást. A szerelem ellen­szere, a ligában, a szerelem. A liga ma­gáévá teszi ezt a józan és okos alapigaz­ságot: szerelmet csak szerelemmel lehet gyógyítani. A régi szerelmet friss, lán­goló, uj szerelemmel, addig, mig a régi szerelem tüze nem oszlik fekete pernye­ként széjjel. A liga összehozza a szere­lemben csalódott nőket a szerelemben csalódott férfiakkal. Nem kell sok hit és sok logika hozzá, hogy ezek az egy­forma fájdalomban szenvedő, egy-gondo­­latban élő lelkek könnyen megtalálják az egymáshoz vezető utat, a közös sors egymáshoz köti őket, mint valami hid. Az ötlet, a liga megalakítása, roppant tetszik nekem, véleményem szerint töb­bet ér, mint a házasságközvetitő irodák, többet mint bármely régi vagy uj bájital, többet, mint minden mesterkedés vissza­hódítani a régi szerelmest. Rokonszen­vesebb liga aligha létezik, mint a szere­lemben csalódottak ligája. Csak attól félek, hogy a liga tagjai túlnyomó rész­ben nők. A nőknek inkább van hajlamuk a csalódásra, a tartós szerelmi bánatra, mint a férfiaknak. Ebben az esetben mit érnek a liga alapszabályai, mit a talpkő, amire a liga épül, szerelmet szerelemmel gyógyítani, az egyforma bánatban szen­vedőket együvé terelni. Mivel (ha mást nem is, csak a lapok szerkesztői üzene­teit veszem alapul), mifelénk is szép­számmal vannak csalódott szerelmesek, mielőbb ki kellene próbálni a londoni eszmét és fiók-egyleteket alakítani. A londoni liga egyébként korántsem tréfa, egészen komoly dolog. A liga vezetősége örömmel szolgál tanáccsal. A további szükséges és pontos tudnivalók végett tessék a londoni ligához fordulni. Szenes Erzsi. Az első magyar asszony-szerkesztő A múlt század elejéin még hLe hamva se volt a. lutheránusok templomának, kétemeletes iskolájának. Az egyházköz­ség a Kalap-uccában árendált egy házat, melynek legnagyobb helyisége hétköz­naponként az iskola, vasárnap pedig az istentisztelet céljait szolgáltatta. Az ek­lézsia nyelve természetesen német volt, így vezették a matrikulát is. 1828 december 18-án írták be, hogy az iskola kiváló vezetőjének: Kánya Pál professzor urnák újszülött kislányát megkeresztelvén, a-z Emília Júlia nevet kapott, tartván őt keresztvízre Gömöry András és Buro Szaszannöv ... Kányáék háza. naponta látta vendégül a régi Pest tudósainak társaságát. A ta nár ur aiz egyház embere lévén, kitün­­tetően kegyelte őt a protestáns ariszto­krácia és egész familiáris összeköttetést tartottak vele. A kort meghaladó műveltségűk, gond tatain megélhetési viszonyainak révén — főleg pedig hogy Kánya, miaga. is. peda­gógus volt — a gyermekek a. legkivá­lóbb nevelést nyerték a szülői házban. Emília, mint apró gyermek, lángész. Ha­mar, könnyen tanult. Még a szórakozá­sa sem volt léha, gyerekes játék, zéróit, rajzolt, festett, az akkor divatos német poétákat olvasta.. Tanára, Dirner Endre., a tökély példányaként mutatta be. A kis kötelességtudó leányka lég na­gyobb öröme mégis a vakáció. Azt liosz­­sziu éveken keresztül a Prónayék tóal­­imási kastélyában tölti; kis barátai, a vele egykorú bárói csemeték lévén ked­ves1 pajtásai. A csudakastély fejedelmi fényűzése elragadja.; Mária Terézia szo­bái, melyekben párszor megpihent, ha Gödöllőre menet stációt tartott, a. leg­nagyszerűbbek vadának számára, a vilá­gon. De roppant borzalommal tölték el a vállfüzős, gyöngyös, meredtszemü dá­mák pártiéi és menekült előlük a park­ba. Az maga. volt. a. paradicsom. Egyié sze százados tölgyek rengetege, a máijik franciásan nyírott pompa, majd egész rét virágból, tó, kis szigetén kínai há­zikó, eldugva görög templomok, benne a barátság, szerelem oltárai, rejtelmes barlangok, lenge hidacskák, kecses ezo­­bor-csoportozatok.... Mesevilág! Az a­­mugy is romantikus leányka fantáziáját erősen foglalkoztató, izgató ... 'Barátai mindig nagyobb leányuk, mint ő. Kende rflfy Katinka esztendőik múltán is, mikor már úrnője a minisztereim ki palotának, örömmel látja termeiben és emlegetik a gyönyörű, hamarmult gyer­mekéveket. Pécelen a kis Ráday-kom­­tesszekkel mulat, hetekig .náluk vendé­geskedvén. Becézik a Zichy-palotában is ahol résztveisz egy műkedvelő előadáson s ahol annyira kedvenc, hogy az excel- Isnciás asszony még a. portréját is meg­festeti a. familiáris galéria számára. Emília. német kultúrája mellet erőse: 1 vonzódik a magyar irodalom felé. Falja a negyvenes évek Íróinak szenvelgő ro­mánjait, a poéták verseit, rajong Pető­fiért. Az érdeklődés lángját a fiatal Pákh Albert éleszti, nyalábszámra. hordván a magyar sajtó legújabb termékeit Kánya tanár ur kisasszonydányárnak. Aki örül a könyveknek, de. még jobban a figyel­mes urifiu ezizel járó vizítáinak. Mert hát a kor romantikájával a levegőben volt a. hallgatagon mélázó szerelmes epeelés. A legény tán gyáva volt a. megnyilat­kozásra, a leányzó pedig naplójának vallja meg, hogy szeret.... A szerelmes szív lobogó lángját elol­tani igyekszik az édesanya okos, jövő­ről való gondoskodása. Jóra való, gaz­dag kérő jelentkezik. Szócsata., sirás-ni­­vás, de a szépséges rózsabimbó: Emília mátka lesz. A vőlegény első figyelmessége, hogy aráját Barabás Miklóssal lefesteti. — Az arc bánatosságán meglátszik a blonid­­cisipkével takart, pünkösdi rózsával dí­szített kebel titkolt szenvedése,... A napló reményeinek és könnyeinek könyve, a kandalló lángjának martaléka lesz. Aztán egy marék szürke hamu.., így ég el majd a leányka is., házaséle­tének csak hamu ja van ... Tíz évet, és az urával. Tíz hosszú, ke­serves esztendőt... kisvárosi magány­ban, korlátolt kispolgári környezetben. Egyetlen öröme egy fészekalja, gyönyö­rű gyermek ... És az irótolla ... Egyelőre csak a maga gyönyörűségé­re irogat, de később Emília neve már is­ment. a szépirodalmi lapok olvasóké zö 2- sége előtt. Az időik divatja ugyancsak kedvezett, az asszonyirónak. Többen vol­tak talán, .mint himnemü kollégáik, Báró Jósika. Júlia, Vackot Sándor,né, Szalay­­né Kisfaludy Ata'la, gr. Bethlen Jánosié, Rózisaáginé Bálintffy Etelka, Szász Ká­­rolyné, Tóth Kálmánná, Szendrey Júlia, Szemere' Pálné, Sámy Lászlóné a. legked­vesebbek voltak. Persze, — az is. módi volt, — a regényes álnevek: Hajnalka, Iduina, Izadora, Malivina, Vilma, Amiica, Mirola rejtélyessége még jobban izgatta az irodalmat, faló városi delnők, vidéki honleányok kedves képzelgését. Ami kezdetben mákonyos passzió volt, —az irás — később kenyere lett a. fővá­rosba visszatért, elvált asszonykának és

Next

/
Oldalképek
Tartalom