Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-12-23 / 12-13. szám - Kodolányi János: Karácsony

,,A mondain nő.“ (D'Ora Benda

felvétele,

Bécs.)1

a padlóra, asztalt tologatták, ordítottak és a fiuk egymást hátbapüf ölték, üveget ejtettek el s aztán vi itozt k mi itta..

•— Vigyázz, vigyázz, keresztelő lesz nálad! — kiabálta Filézné hisztérikus örömmel.

— Ugyan, eredjetek a fenébe, vén vagyok én mán ahhoz, — méltatlankodott a szegény Jónáskáné.

Kiköptem az ágyból a sötétségbe és Böske fejét magamhoz húzva ringattam és dédelgettem a durva: ágnak e':hen a furcsa pocsolyájában.

Ugylátszik, betámogatták Jónáslkát is a konyhából, mert bömbölése egyre tűrhetetlenebbé és félelmesebbé vált. Végül dühöngeni kezdett, verte a poharakat, üvegeket a falhoz, puskalövésekhez hasonló csattanások dörrentek az ajtón, falon, padlón, a tombolás fergetegessé dagadt. Mindenki egyszerre nevetett, beszélt, visított, énekelt, dobolt s az őrmesternél is kettőzött kedvvel zendült meg újra a harmonika, mint távoli zenekar.

Táncra perdültek. Olga sikongott, káromkodott és pofonvágta Politzert, aki erre ismét kutyaalázatosságu könyörgéssel nyöszörögte körül. Filézné biztatta őket.

— Olga! Olga! Lássuk Olgát! — Ordítoztak a kamaszok s maga Jónáska is beleröhögött a dologba.

— Meg kell fogni... Meg kell fogni...

Olga tört, zúzott, jajgatott, visított, harapott, rúgott és mindnyájan nevették ezt a komédiát. Kint az uccán társaságba vonultak az emberek, akik éjféli misén voltak s