Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1928-11-25 / 8. szám - Tarka krónika • Karinthy Frigyes: Hölgyeim és uraim - Poincaré - Rasputinról - Mesterséges álmok - A svéd herceg helyet keres
Tarka krónika Hölgyeim és uraim megkaptam a Humoristák Világakadémiájának Proklamációját, mely hat nyelven szólítja fel az Írókat, hogy elég volt a szomorúságból, tessék jókedvűnek lenni. Hát istenem. Eddig csak a fotografált emberiségnek mondották — tessék barátságos arcot vágni. Most az íróra, a világ fotográfusára parancsolnak rá: röhögj, az apád! Tehát — haliaha. Én már kezdem is. Tesék. Muszáj, mert nem vonha-ha-ha-tom ki magam a dolog alól. Az akadémia ugyan’s, hi-hi-hi-he-he-hetetlen nagylelkűségében a világ ha-ha-ha-hat legérdemesebb hu-hu-humorista-kandidátusa közt Szerény Személyemet is felemlíti. Noblesse obiige. Nem utasitha-ha-hatom vissza a jelölést. Ugvlátszik, ezek az akadémisták rájöttek a megoldásra, amit hu-hu-husz éve hiába keresek. Hu-hu-husz éve tiltakozom ellene kézzel-lábbal, hogy hu-hu-humoristának tartsanak. Legalább ezer hu-hu-humoreszket Írtam, hogy bebizonyítsam, hogy nem vagyok az. Komoly arccal mondtam el vidám észrevételeimet. Ezzel nem mentem semmire. így sokkal kényelmesebb. Ezentúl majd jó-hoho-hókedvüen mondom el egyéb észrevételeimet. Tekintetes Akadémia. Mit szólsz koho-hozzá?! Elvesztettük a világhá-há- boru-hu-hu-hut! Lehe-he-het, hogy azért voltunk ilyen savanyuak — tudod kérlek, nagyon sokan ha-ha-haltak hö-hö-hősi ha-ha-halált. Ennek ellenére jelenleg úgy állunk, mi magyarok, hogy te például azt a proklamációt ha-ha-hat nyelven szerkesztetted, hogy mindenki értse, de a ha-ha-ha-hat nyelv közül egyik se magyar. Hihihihi! Huhuhuliuhuhu! Na, meg vagy elégedve? Én nagyon. Végre kiröhö-hö-högtem magam! De mégis — tekintetes Akadémia! Nem jobb volna visszatérni a régi módszerre? Mert már szeretnék egy kicsit nevetni is. És nem tudok nevetni, ha röhögtetnek. Karinthy Frigyes. Poincaré — Rasputin.’ól Poincaré, a nagy francia államférfiu most adta ki emlékiratait, melyek többek között egy a cári udvarnál tett látogatásról is beszámolnak. E fejezet egyrészét — egy újabb adatot a titokzatos Rasputinnak befolyásáról a cári családnál — lefordítjuk olvasóinknak: „A cárnő hellyel kínált meg, a vele szemközt álló kényelmes támlásszékek egyikével. Azt mondja, a cár éppen egy román tiszti küldöttség fogadásával van (‘lfoglalva. Így néhány percre egyedül maradtam az anyával és gyermekeivel. Mi lehetne barátságosabb és kedvesebb, mint ez a tekintet, melyet a cári család életébe vethetek igy? Szinte elképzelhetetlen. hogy ez ugyanaz az asszony volna, akiről oly sok különös mendemonda van forgalomban, melyekben a különböző nagyhercegek nem kis szerepet játszanak. Amit itt megtudtam, az csak megerősítette azt. amit még Párisban tudtam meg Gountaut-Biron gróftól: egy nős, műveletlen orosz parasztnak korlátlan bejárása volt a cári udvarhoz. E paraszt neve: Grigorij Rasputin. Egy kalandor vagy próféta, aki óriási szuggesztiv erő felett rendelkezett. Az arisztokrata hölgyek nagyrészénél hihetetlen befolyása van. Többen közülük bolondjai enek a szakállas szörnynek. Egész nyíltan csókolóznak vele, mert Rasputin szerelmét szentséges erejűnek tartják. Rasputin pedig minden titkolózás nélkül rendezi szerelmi orgiáit, melyekről még a szent szinódus is tud, de a befolyásos Rasputin ellen ki sem merészel fellépni. A cárnő tehetetlen játékszere e férfinek. Stolypin megkísérelte egy ízben ezt a varázst megtörni. Ras putin ekkor igy szólt: „Ez az ember ártani akart nekem, ez nagyon szomorú — az ő számára; úgy sejtem, hogy tévedésének áldozata lesz.“ S valóban. Stolypint néhány nap múlva „ismeretlen tettesek“ meggyilkolták. Stolypin állítólag elfogta a cárnőnek egyik Rasputinhoz írott levelét, melyben az uralkodó felesége igy irt a titokzatos barátnak: „Csak a te hatalmas melleden pihenhetem ki magam.“ A levelet átadták a cárnak. De Kokokzov is meg akarta szabadítani a cárnöt e misztikus befolyástól. Neki is nyomorult halállal kellett vakmerőségét megfizetni. E tényeket nekem Paleologue mesélte el, aki viszont Nikolajevics Mihály és Wladimir nagyherceegek feleségeitől hallotta. Ez értesülések tehát hitelesek. A nagy birodalom első asszonya egy primitiveszü keleti varázsló hatalmában áll. Rasputin akarata korlátlanul érvényesül Oroszországban. Hová fog ez vezetni?“ Mesterséges álmok Háromezer év óta igyekeznek már az emberek az álom titkát megfejteni. Régente az álomfejtés, az álmokból való jóslás, ma inkább az álom keletkezése érdekli az emberiséget. Hogy keletkezik az álom s lehet-e befolyásolni? — ez ma a nagy kérdés. Ismert tény, hogy bizonyos vegyszerek különösképpen alakítják át álmainkat. A nadragulyában levő méreganyag, a hyoscyamin, a repülés szenzációját idézi elő. Egy hasonló méreg, a meskalin, melyet egy mexikói növényből nyernek, színes képekkel tűzdeli tele annak álmait, aki bevette. Aki morfiumra reagál, tudja, milyen éles és csillogó álmok állnak be a testet-lelket megőrlő morfiummámorban. De Quincey az „ópiumszivó vallomásai“-ban elbe széli egyik ópiumálmát, melyben krokodilusok és fantasztikus férgek rágták le testéről a húst. A francia lira büszke sége, Baudelaire, egy himnuszban örökíti meg álmát, melyet a hasis (az indiai len váladéka) idézett elő. Csodálatos fényjelenségekről, isteni világításról s folyékony aranyból való hullámokról áradozik a költő. Az éterrel vagy kloroformmal előhívott narkózis is — legtöbbször kellemetlen —- álmokkal jár. Egy amerikai orvos arról számol be, hogy amíg egyik női páciense egy pvtuitrin nevű orvosságot szedett, kellemes álmai voltak, állandóan utazásokról álmodott s ez álmokban a vasutasokat kifogástalanul udvarias és lovagias férfiaknak találta; később midőn adrenolint rendelt neki az orvos, az álmok egyszeribe megváltoztak, színüket vesztették, a vonatok állandóan összeütköztek s a vasutasok elkezdtek gorombáskodni. Kiderült azonkívül, hogy az álmokat a különböző szagok és zenei hangok is befolyásolják. Lénk Emil dr. sikeres kísérletei azt bizonyítják, úgyhogy megállapíthatjuk, miszerint mesterséges utón módunkban van álmainkat kellemesekké vagy kellemetlenekké tenni, érzékszerveink izgatására. A perspektíva beláthatatlan. Mert ki tudja, nem fogja-e egy szép napon ezt a lehetőséget az ipar is felhasználni s akkor majd minden drogériában vásárolhatunk magunknak néhány adagnyi szép, kellemes álmot, ki-ki kedve és temperamentuma szerint valót. S az eddig kínos tudományos felolvasások is milyen kedvesekké lesznek, ha az előadás előtt egy fiola vagy egy tabletta segítségével a legkellemeesebb és legszínesebb álmot rendelhetjük meg magunknak. A kísérletek oly előrehaladott stádiumban vannak, hogy ez az idő nincs is messze. Epedve várjuk! A svéd herceg helyet keres Ez a történet, ha nem igaz, ügyesen van kieszelve. Olaf herceg, a svéd király másodszülött fia, világkörüli utazásának során Newyorkba is ellátogatott s kíséretével egy alkalommal betért a newyorki gazdag társaság luxusvendéglőjébe, melynek tulajdonosát Brownnak hívják. Dacára a fantasztikus áraknak, állandóan zsúfolva van ez a vendéglő, ahová járni előkelőséget és karrier-lehetőséget jelent. De nemcsak törzsvendégeivel dicsekedhetett el a derék Brown mester, mert resztaurációjának személyzete valóban gonddal van összeválogatva. A fizetőpincér egy hamisítatlan német gróf, aki a háború után fillér nélkül vándorolt ki Amerikába; az ételhor- Felkérjük t. előfizetőinket, Fogy előfizetési dijaikat most már, minden zavar elkerülése végett kiadóFivatalunkFoz beküldeni szíveskedjenek.
