Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-05 / 201. szám

2 1944. SZEPTEMBtH 5. KEIBTM _ MACXAStUtStäSi nők közölte azt ia, hogy a változott helyzetre való tekintettel nem tartja kőtelezőnek a különbéke megkötésére vonatkozó finn—né­met szerződést, amelyet annakidején az ak­kori finn elnök a saját nevében irt alá és nem terjesztették a parlament elé jóváha­gyásra. , A finn lapok a kormány határozatával kapcsolatban azt Írják, hogy azon az utón, amelyre most az ország lépett, a legsúlyo­sabb áldozatok várnak *a finn népre. (MTI) Ber|in, szeptember 4. Illetékes német helyről közük tájékozta­tásul: A Wilhelmstrassen egyelőre nem nyilat­koznak azokról az intézkedésekről, amelye­ket Németország a finnországi fejlemé­nyekre való tekintettel esetleg megtesz. Magáról a finn lépésről a Wilhelmstrassen kijelentik, hogy a Hackzell miniszterelnök beszédében nyújtott indokolás nem marad­hat ellenvetés nélkül. Ezzel kapcsolatban rámutatnak arra a tényre, hogy Németor­szág évekkel ezelőtt a Molotov külügyi nép­biztossal folytatott tárgyalások alkalmá­ból a legélesebben tiltakozott a Finnország újabb megrohanására vonatkozó terv ellen. Ha Hackzell miniszterelnök a^Kyti volt ál­lamelnök és Ribbentrcp birodalmi külügy­miniszter között létrejött szerződést úgy igyekszik beállítani, hogy az Bytinek már JJ nem kötelező magánügye volt, a Wilhelm- j strassen azt az ellenvetést teszik, hogy Kytl államfői minőségében, teljes illetékes volt ily szerződés megkötésére, amely a mostani finn miniszterelnök saját bevallása szerint is Finnország szempontjából nem volt le­becsülhető értékű. Ez a szerződés tette egy­általán lehetővé a finneknek, — hangsú­lyozzák a Wilhelmstrassen — hogy meg­akadályozzák VUpurinál a szovjet áttörést és állandósítsák a harcot. Az a kísérlet, hogy alaki jogi mesterfogásokkal vonják ki magukat az ügyből, a német közvélemény­ben kinos benyomást keltett. Azok a vára­kozások, amelyeket finn részről a kormány határozatához fűznek, mint a Wilhelmstras- sen mondják, a miniszterelnöknek azon a nyilatkozatán alapszanak, hogy a Szovjet- Unió nem ragaszkodik a feltételnélküli megadáshoz. Ezt a magyarázatot már an­gol és szovjet részről is ad absurdum vet­ték. Eltekintve attól a bírálattól, amelyet a hivatalos szovjet távirati iroda, Hackzell beszéde felett gyakorol, az angol hírszolgá­lati iroda megállapítja, hogy Finnország­nak kényére-kedvére alá kell vetnie magát az orosz feltételeknek és minden más vál­tozat tulajdonképpen csak a közvélemény­nek szánt csillapító labdacs. (MTI.) A Szovjet nincs megelégedve Hackzell beszédével Amszterdam, szeptember 4. A Német Távirati Iroda jelenti: A brit hírszolgálati iroda közli: A Szov­jet-Unió Hackzellnek szemére hányja, hogy több fontos tényt elferdített. Nem közölte pontosan az augusztus 25-i finn ajánlatra adott szovjet válasz tartalmát. Nem emlí­tette, mi történik akkor, ha a németek nem vonulnak ki szeptember 15. előtt Finnor­szágból. A Németországgal való kapcsola­tok megszakítása után esedékes szovjet kö­veteléseket sem említette. (MTI.) II ukareslben a szovjet baflonai IiaVóssáffol* átvették valamennyi kozbiyatal és közintézmény ellenőrzését \ Szovjet Romániában liommunisla It ormány megaSabitésáf Eiöreleli Berlin, szeptember 4. A Népiét Távirati Iroda jelenti: . Bukarestben a szovjet katonai ható­ságok átvették valamennyi közhivatal és .közintézmény közvetlen ellenőrzését. Az utcákon sűrűn cirkálnak szovjet jár­őrök, akik a járókelőktől mindent elko­boznak. Az üzleteket a közönség számá­ra zárva tartják, csupán a szovjet kato­naság vásárolja a legkülönbözőbb holmi­kat, anélkül azonban, hogy fizetne. A szovjet repülőgépek napjában többször röpcédulákat szórnak le. A röpcédulákon felszólítják a lakosságot, hogy követelje kommunista kormány megalakítását. A román kormány vonakodott elfogadni a fegyverszüneti feltételeket, különösen azt a pontot, amely egymilliónégyszáz­ezer romániai munkaerőnek Oroszország­ba küldését követelte. A szovjet hatósá­gok megfenyegették a román kormányt, hogy letartóztatják, ha sürgősen nem tt­ja alá a feltételeket. Úgy tudják, hogy a fegyverszünet alaáirása rövidesen meg­történik. Maniu államminiszter a román parasztpárt vezére a következő nyilatko­zatot tette: Nem tagadjuk, hogy a reánk kiszabott feltételek nagy áldozatokat kö­vetelnek tőlünk és fájdalmas sebeket hagy hátra szivünkben. (MTI.) Meghiúsultai! az Ojtozi-szoros ellen intézett szovjet támadások Berlin, szeptember Jf. i Az Interinf. jelenti a romániai har- I cokról: Tervszerűen tovább folyik Románia jj bolsevizálása. Hogy a bolsevisták meny- | nyíre nem hajlandók a románokat sző- I vet ség estikként kezelni, az .nemcsak ab- I bői tűnik ki, hogy folytatták a lefegy- 1 vérzett román katonáknak a tisztekkel együtt a Szovjetunióba való elszállítását, hanem abból is, hogy most már meg­kezdték a polgári lakosság elhurcolását is, különösen Transnistriából és a Pruth- től nyugatra fekvő területekről. Cracoane helységében 18 ember kivételével felkon- I colták a Grumesesti 8-ik román határ- g védő ezred 2-ik zászlóalját. Előzőleg le- B fegyverezték a zászlóalj katonáit. Más g román csapatrészeket, amelyek aláren­deltéit magukát a bolsevistáknak, vasár­nap nehéz fegyverek támogatása nélkül a Déli-Kárpátok két hágóállása ellen ve­tették harcba, úgy, hogy már a német kézben lévő hágóállások előterében telje­sen szétverte őket a gyorsfegyverek tü­ze. Az Ojtozi-szorősért, valamint az ettől északnyugatra lévő kárpáti átjárókért álig csökkenő hevességgel tovább folytak a harcok, mindenekelőtt a Bistrica völ­gyében. A Szovjetre nézve érzékeny veszteségekkel mindenütt meghiúsították a bolsevistáknak azokat a többszöri kí­sérleteit, hogy behatoljanak a szorosok­ba. A Kárpátok előterének többi részén továbbra sem került sor nagyobb harci cselekményre. (MTI.) Magyar és nemei csapatok mesemm^síteVfeii egy * ormán Is «• $*,y $v í* dlá * z-z Á sz f őa 1 $ a t Az Interinf. közli: Román oldalon a Keleti- Kárpátok és a Déli-Kárpátok szorosaiért folyik az elkeseredett küzdelem — jelenti az Interinf. A szorosokat kivétel nélkül sike­rült eredményesen védelmezni az erős szov­jet csapatok és a bolsevizált román egysé­gek támadásaival szemben. A Székelyföld klszögelAse teljes egészében szilárdan a ma­gyar éi német csapatok kezében van. Egy román hegyivadász zászlóalj: t, amelynek si­került átmenet leg délről áttörni a magyar határon t&bb oldalról támadással körülzártak és megsemmisítettek. Különösen elkesere­dett harcok folytak ismét az Ojtozi-szoros- nál, ahol a bolsevisták a Bisztrica-völgyhcz hasonlóan nagyobb kötelékeket vonultattak fel. Egyik helyen sem sikerült azonban te­repet nyerniök, jóllehet támadó kötelékeiket kíméletlenül hajtották bele a német elhárító fegyverek tüzébe. A kárpáti arcvonal többi szakaszán továbbra is nyugalom uralkodik. A Pruth és a.Szeret között és a Szeréttől nyugatra a bolsevisták erős páncélos köte­lékeket vetettek harcba, hogy a területet megtisztítsák a német csapatoktól, amelyek állandó támadásaikkal zavarták' a Keleti- Kárpátok vidékén megindított szovjet had­műveletek utánpótlásának lebonyolítását. A bolsevisták nyilván túlságosan lebecsülték a nagyon mozgékony német csapatok harci erejét, páncélos és gépesített erőiket csak atánylag kis csoportokban vetették harcba és ezek mindenütt érzékeny vereséget szen­vedtek, ahol pedig nagyobb kötelékeket gyűjtöttek össze, ott a mozgékony német páncélos elhárító kötelékek addig sakkban tartották őket, amig kötelékeik zöme vissza nem vonult. Két német harccsoport villám­gyors támadással gazdag zsákmányhoz ju­tott az egyik fontos szovjet utánpótlási vo­nalon. Több köteléknek sikerült átvereked­nie magát 'a Kárpátok előterében állomásozó német csap’Hokhoz. (MTI.) A Szovjet elhárítja magáré! a felelősséget a varsói események miatt ’ Stockholm, szeptember 4. Az Afton Tidningen moszkvai jelenté­se szerint a Szovjet elhárít magától min­den felelősséget a tragikus varsói esemé­nyek miatt, — jelenti a Német Távirati Iroda. A szovjet lapok tegnap több lap- nyüatkozatot közöltek, amelyek főleg az Egyesült-Államokban láttak napvilágot. Ezekből a nyilatkozatokból kiderül, hogy a londoni lengyelek adtak parancsot a varsói felkelésre és előzőleg nem léplek összeköttetésbe közös vállalkozás céljá­ból a vörös hadsereggel. Most azonban a londoni lengyelek, akik a maguk szá­mára szerették volna követelni Varsó felszabadításának dicsőségét, segítségért rimánkodnak a varsói lengyelek érdeké­ben, pedig jól tudják, hogy a szövetsé­ges repülőgépek számára Varsó ovezeté- , ben sehol sincs alkalmas támaszpont. (MTI.) A Szovjet ismét lengyel tiszteket hurcolt el Stockholm, szeptember 4. A lengyel emigránsok rádióállomásá­nak jelentése szerint a bolsevisták a központi gyűjtő táborból, ahol a lengyel honi hadsereg katonái vannak elhelyezve, 210 tisztet és katonát, köztük kát had­osztályparancsnokot elszállítottak kelet­re. Elszállították továbbá a londoni len­gyel emigráns bizottság megbízottját ős képviselőjét is. (MTI.) A vezér! főhadiszállás jelenti: A Déli- és Kefifsii-I&arpaSol* f»an az ujahb szovjet lámadásoSi is meghíusu^fiak BERLIN, szept. 4, A Führer főhadiszállásáról jelentik a Né­met Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Csapataink Arras tói északra heves ellen­séges támadások elől néhány kilométerrel észak felé tértek ki. Az angolok és kana­daiak további támadásai Arras tói északra reteSzáilásaink előtt összeomlottak. A Móhs- től északra fekvő területen heves harcok dúl­nak ellenséges páncélos erőkkel. Az Arde- nek nyugati lejtőin és a Maas mellett, Se- dantól délkeletre ellenséges támadásokat vertünk vissza. Brest védői is újból vissza­vetették az amerikaiak legerősebb tüzérségi tűzzel, valamint páncélosokkal és légiala­kulatokkal támogatott támadásait. Az ellen­ség főleg tengerészeti légvédelmi tüzérsé­günk heves elhárító tüzében nagy vérveszte­ségeket szenvedtek. Oise előterében a helyi betöréseket ellenlökésekkel kemény harc után elreteszeltük.-Az olasz arcvonal nyugati és középső sza­kaszán hadosztályaink visszavonultak az Amotől. Az utánunk nyomuló ellenséges fel­derítő kötelékeket' véresen visszavertük. Az adriai parti szakaszon az ellenség vasárnap is támadott újonnan odavont erőkkel és a hadianyag legnagyobbfoku íiarebavetésével. Csapataink veszteségtől jós harcokban meg­hiúsították az ellenség áttörő kiséletét. A Déli- és Keleti-Kárpátokban meghiúsul­tak a Szovjet támadásai. A Visztula-hidfő- ben, Baranovtól nyugatra vasárnap is súlyos harcok dúltak. Varsótól északkeletre a bol­sevisták gyengébb támadásai eredménytele­nek maradtak. A Bug és a Narev között a Szovjet ismét támadott gyalogsági és pán­célos erők tömeges harcbavetésével és erős csatarepülőfeöteiékek támogatásával. Az el­lenség áttörő kísérleteit nehéz harcokban el­lentámadásokkal felfogtuk, miközben 35 páncélost lőttünk szét. LitvánV/n-^ és Észt­országban meghiúsult a bolsevisták több he­lyi támadása. Csatarepülők az éviik román repülőtéren ismét megsemmisítettek a föl­dön 15 repülőgépet, másokat pedig megron­gáltak. Két repülőgépcsarnokot és egy üzem- anyagraktárt szétromboltunk. Ellenséges bombázók á felhők védelme alatt vasárnap terrortámadásokat intéztek Mannheim és Dudwigshaven ellen. Ellensé­ges vadászrepülők betörtek Nyugat- és Dél- nyngat-Németország fölé és többször meg­sértették a svájci felségterületet. (MTI) Még Bem bizles, hogy a jelenlegi bolgár kormány elfogadja-e a szövetségesek követeléseit Berlin, szeptember 4. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A bolgár megbízott, aki Bulgária semle­gesség! szándékairól tárgyal, Angliától és Amerikától azt a választ kapta, hogy erről a kérdésről csak a Szovjetunióval egyetér­tésben lehet dönteni. Ezt a választ a Wil­helmstrassen igen érdekesnek tartják. Bulgária ugyanis, mint ismeretes, a Szov­jetunióval nem volt hadiállapotban, hanem csak Angliával és Amerikával. Ennek elle­néire ez a két állam nem tud maga dönteni a hadiállapot megszüntetéséről, hanem ki kell kémlök egy részt nem vevő állam bele­egyezését, amely Bulgáriával rendes diplo­máciai kapcsolatban áll. A Szovjetunió magatartását ebben a kér­désben a Wilhelmstrasse szóvivője egy cik­kel jellemezte, amelyet csütörtökön reggel a szovjet TASS-iroda közölt. A TASS diplo­máciai tudósitója ebben a cikkben a bolgár kormány álszenteskedéséröl, a közvélemény becsapásáról beszél és ezekkel a szavakkal fejezi be a cikkét: „A vörös hadsereg gon­doskodik majd arról, hogy Bulgáriának ez a hamis manővere bukásra legyen Ítélve.“ Ezt a cikket a Wilhelmstrassen világos jelnek tartják arranézve, hogyan fogja fel a Szovjetunió délkeleteurópai szerepét és hogy nem is gondol arra, hogy tekintettel legyen Angliára és Amerikára. Bulgária esete újabb iskolapélda arra, hogyan járnak azok az országok, vagy kormányok, amelyek an­gol vagy amerikai védelem alá próbálnak menekülni. Musanov bolgárj megbízott mi’ egy héttel ezelőtt kénytelen volt megszakítani török- országi tárgyalásait, mivel a feltételeket előbb meg kell beszélniök angolszász hatal­maknak a Szovjetunióval. Musanov most útban van Kairó felé újabb tárgyalások cél­jából. A. TASS cikkét berlini politikai körökben a kairól tárgyalások nyitányának tekintik. A bolgár megbízott ott előreláthatólag elő­ször megkapja a semlegesség elismerésének feltételeit. Berlinben kérdésesnek tartják, vájjon a jelenlegi bolgár kormány a várható követeléseket elfogadja-e és aláirja-e. Miko-a'czyk rédiőszézaíábcm bevallotta moszkvai kudarcát íondon, szeptember 4. A londoni lengyel emigrációs kormány miniszterelnöke, Mikolajczyk szózatot in­tézett a rádió utján a lengyel néphez és kijelentette, hogy a lengyel emigrációs kormány sohasem fogja beadni derekát. A miniszterelnök éles szavakkal ostoroz­ta a szövetségesek általános politikáját, különösen pedig Lengyelországgal szem­ben tanúsított magatartásukat. — Mennél közelebb jutunk a háború befejezéséhez — mondotta Mikolajczyk, — annál többet vészit értékéből az At­lanti Charta négy legfőbb pontja. Nincs szándékomban lekicsinyelni a hatalom erejének fontosságát a béke fenntartása szempontjából, de attól tartok, hogy a hatalom ereje lassan árnyékba borítja az igazságot. Mikolajczyk a továbbiakban visszapil­lantást vetett Moszkvában folytatott eredménytelen tárgyalásaira és foglalko­zott a lublini lengyel kommunista kor­mánybizottság szerepével is. Moszkvába érkezésekor befejezett tények elé állítot­ták és kényszeritették, hogy térjen vissza Londonba uj program kidolgozása cél­jából. Mikolajczyk végre a varsói felkelők­höz fordul és sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a felkelők nem kapták meg a szövetségesek által kilátásba helyezett és őket joggal megillető segítséget. Még egyszer ki akarja használni az alkalmat, hogy a világ szine előtt felszólítsa Sztá­lint, Rooseveltet és Churchill!: adják meg végre a varsói felkelőknek a várt —- gitséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom