Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-02 / 199. szám

1944. SZEPTEMBER î. 3- * KELETI _ MAGYAR UfSJÚÍ Párisi emlék A minden kedvessége és bája mellett kitűnő üzleti érzékkel megáldott Paris már a huszas évek elején, mintha tisztá­ban lett volna azzal, hogy a guidek, baedekerck, útikalauzok egyre soványad­nak és tudta, hogy az akkori idők globet- rotterei nem azért jöttek át a Csator­nán, meg az Óceánon, hogy órák hosszat nézzék Puvis de Chavannes freskóját. Rohanni, vágtatni akartak át ők még Pórison is. Hát igy is lehetett csinálni. Föl lehe­tett fedezni huszonnégy óra alatt Parist. Egy séta autocarral délelőtt, második sé­ta délután, harmadik este. Az autocar ok, a harmincsecmélyes, hatalmas autóször­nyetegek, ott strázsáltak az Opera köze­lében, egy kis mellékutcában. Kékszinüek, zöldek, sárgák, puha bőrülésekkel, ké nyelmesek, elegánsak. Egy-egy tura 30 frank, este 50. Az ember megváltotta az ülőhelyét, az­tán helyet foglalt felebarátai között, akikről hamarosan megállapította, hogy a legtöbbje az Óceán túlsó partjáról ha­józott át az öreg, de „nedves“ Európába. Szép számmal szerepeltek olaszok, Spa­nyolok és angolok. Ezzel a nemzetközi társasággal aztán nagybüszkén, gőgösen megindult az autocar. A sofőr mellett a franciáid és angolul beszélő guide, a magyarázó kalauz ült, aki, mint a tura folyamán kiderült, mindenhez értett. Irodalom, történelem, festészet, épitőmü- vészet, minden-minden a kisujjában volt. Na és most aztán gyerünk! Fedezzük fel Párisi! — Itt van, hölgyeim és uraim, a Pala­ce de la Concorde! A világ legszebb te­re! Szemben a Szamán, a hidat a lerom­bolt Bastille köveiből építették... Körülrobogtuk a teret. Két épület van rajta mindössze. Az egyik a tengerészeti minisztérium, másik egy szálló. Nagyon előkelő, még neve sincs, A guide azt mondta, hogy ebben a szállodában lakott Landru, a hires kékszakái, aki harminc asszonyt darabolt össze... Ezt se tudtadf Bevallom, hogy én sem. Hiába, az ember akármennyi ideig is lakik Páriában, akár­mennyit járkál, csatangol, csavarog az utcákon, összeolvashat tucatszámra min­denféle útmutatót, csak ilyen autocari kiránduláson ismeri meg Párist. Például azt, hogy az Elf fel-torony négyszáz méter magas, ezt is csak itt tanulhatja meg az ember. Igaz, hogy a világ minden lexikonjában csak 300 mé­ter magas az Eiffel-torony, —- dehát, Istenem ■— ha valaki Amerikából vitorlá­zik Parisba, holmi háromszázméteres to­rony nem imponál neki. Az idegenvezető francia azonban jó fiú és borravaló re­ményében szívesen tóldta meg száz mé­terrel a torony magasságát. És tudta a francia guide azt is, hogy Amerika globetrottereinek erszénye csalc akkor nyílik meg az ő számára, ha a huszonnégyórás autótura alatt olyan tör térietekkel szórakoztatja, amelyek piros lanak a vértől és amelyekben a főszerep­lő lehetőleg mindig Napoleon legyen. Ott van például az Etóile-on az Arc de Triomphe. Ezt is Napoleon emeltette. — Kétmillió dollárba került! — tette hozzá a guide. Az amerikaiak összenéztek. Hát ez is pénzt! Ha ezért az árért eladó lett vol­na, bizonyára meg is veszik. Aztán újra Napoleon következett, A Quai-de Conti 5-Ős számú házat muto­gatták. Hogy ifjú korában itt lakott Na­poleon. Nem igaz, de ha az amerikaiak mindenáron látni akdrjdk Napoleon há­zát, Páris rengeteg épülete közül egyre csak rá lehet fogni, hogy ez volt Na­poleon lakóhelye. A. Sain Sulpice-on egy péküzletre azt mondta, hogy ennek a gaz dája mentette meg az éhhaláltól Bona parte Napóleont, Ez sem igaz, de az ame­rikaiak kéjesen megborzongtak és magük elé képzelték azt a jelenetet, amikor c hűséges francia pék esténként, suttyom­ban vitte a kenyeret az éhező világhódító császárnak. A Champs Elysées-n Paiva asszony palotája előtt azonban szívesen elidőz­tek. Páris egykori hires kokottjdnak há­za, ez már aztán érdekes. Le is fényké­pazték. Elrobogott az autó a nie Franklin 8-as számú ház előtt is. Ott lakott a „tigris“. Georges Clemenceau. A rue Marbcuu-ban is mutattak egy házat. Oil meg Pöincaré székelt. Figyelmeztették az utasokat a Quai d'Orsay épülettömbjére is. Az meg Briand rezidenciája Volt. A Louvre előtt azt harsogta a guide: —- Az itt összegyűjtött kincsek, szob­rok, festmények megtekintéséhez két esztendő szükséges...1 As amerikaiak szörnyüké it eh. Két esz-, tendő. Inkább egy percét sem. Robogjunk tovább. f A Porte Säint-Martin következett, amely XIV. Lajos győzelmeire emlékez­tetett és előtte állott a 2009-es számú Öt évig terjedhető elzárássá! hintés! azokat, akik bejelentés nélkül elhagyják munkahelyeiket Kolozsváron Igen sok alkalmazottat állítanak klráság síé a mnnkaaM hl'enssg elmén Kolozsvár, szeptember 1. Az 1939. évi II. törvénycikk szigorú szankciókat ir elő azokkal az ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi alkalmazot­takkal szemben, akik munkahelyeiket bejelentés nélkül elhagyják. Az említett törvény 203. szakasza értelmében öt évig terjedhető elzárással lehet büntetni azokat az alkalmazottakat, akik minden indok nélkül otthagyják munkahelyeiket és ezzel a termelés menetét hátráltatják. Annak ellenére, hogy a törvény rend­kívül szigorú intézkedéseket tartalmaz a munka megtagadóival szemben, az utób­bi időben mégis igen sokan akadnak al­kalmazottak, akik minden bejelentés, vagy különösebb indok nélkül búcsút mondanak munkahelyüknek. A legutóbbi napokban különösen sok feljelentés érkezett a munkaadók részé­ről a hűtlen alkalmazottak ellen a városi rendőri büntetőbírósághoz. A városi rendőri büntetőbíróság min­den bejelentést illetékességi okok miatt a törvényszékre tesz át, mert annak ha­táskörébe tartozik az ilyen ügyek elbírá­lása. Közelebbről tehát a törvényszék foglalkozik a hűtlen alkalmazottak ügyé­vel. _ • a .» Több mint 23 millió pengővel gyarapodott Kolozsvár város vagyona a mull éviién Elkészült a város zárszámadása Kolozsvár, szeptember 1. Kolozsvár város számvevőségi főnöke, Jancsó Sándor főtanácsos most készítet­te el a várog zárszámadását s azt elfo­gadásra a törvényhatósági, bizottság elé terjesztette. A zárszámadásból elsősor­ban az állapítható meg, hogy a város 1944. évi gazdálkodása tervszerű, előre­látó és eredményes volt Kolozsvár város vagyona a rendkívül nehéz és sok vál­sággal tele háborús év alatt is 23,396.115 pengővel örvendetesen gyarapodott. A zárszámadásból kitűnik, hogy a pót­költségvetéssel 10,148.080 pengő bővített szükségleti hitelkeretet a város nem lép­te túl és azt 48.929 pengő kivételével a költségvetésben előre megállapított ki­adásokra fordították maradéktalanul. Ugyanakkor azonban az 1943. évi költ­ségvetésben előirányzott 10,146.080 pen­gőt 1,354.098 pengővel tudta emelni a vá­ros. Be nem hajtható illetékek és városi adók címén 4,602.854 pengőt törölt. Az 1943. évi költségvetési évben a vá­rosi illetményekre, nyugdijakra és kegy­dijakra 2,715.289, szociális kiadásokra 798.649, hasznos létesítményekre 456.655, adminisztrációs kiadásokra 1,710.783, egyházak és iskolák felsegélyezésére 135.799, városszabályozási költségekre 1,217.965, köztisztasági kiadásokra 1,048.570, épület és ingatlankezelésre 973.455, ingatlanvételekre 180.463, vágó­hídi építkezésekre 603.374, a tárcsái birtok beruházásaira 53.977, átszámolá- sokra 5.764, pénztári műveletekre 6,461.80Q, előlegekre 2,980.197 pengőt fordították, afáz összesen 20,530.625 pen­gőt használtak fel. A belügyminiszter közellátási költsé­gek fedezésére 240.880 pengő segélyt utalt ki, a gázmű költségeit pedig 25.000 pengővel segélyezte a város háztartása. Minde~ekből megállapítható, hogy a vá­ros pénzügyi vezetősége a legnagyobb körültekintéssel és gondos előrelátással intézte a város gazdasági ügyeit, amit egyebektől eltekintve a bevételek számot­tevő emelkedése is hathatósan bizonyít. Háló! kezdődőíeg több mészárszékben sertéshúst szolgáltatnak ki KOLOZSVÁR, azept. 1. A Közellátási Hivatal közli, hogy a 27, 28, *9, 80, 31, 32, 38, 34, 35, 36, 37, 38, 89, 40, 41, 42, 48, 44, 45, 46, 47 48 és 49-es szü mu hentesüzletek 1944 szeptember hó 2-tól kezdődőleg sertéshúst szolgáltatnak ki vevő iknek. A fejadag 10 dkg., amit a husjegy B. ,3—4 számú szelvényei ellenében adnak ki. Felhívja a Közellátási Hivatal a fogya szírt le figyelmét, hogy a husjegy szelvényeit csak abban az esetben adja le, amennyiben arra. árut is kap. Budapest, szept. 1. Vitéz GjTilay Tibor, az újonnan kineve- Att ipafügyl miniszter tegnap délelőtt át­vette hivatala vezetését, A mtniéztériüm államtitkárál, osztályvezetői és a tisztvise­lői kar nevéber Veér Tibor dl’, államtitkár üdvözölte a minisztert. Hangoztatta, hogy magyar kormány súlyosabb helyzetben még nem vette át az ország vezetését, mint most. Ebben a nehéz helyzetben nem csak szak­tudásra, haném feltétlenül erős hitre is szükség van. Éppen ezért nagy megnyug­vást és ötömet kelt, hogy a minisztérium élére olyan szakember került, aki a tudás mellett hitet is hozott magával. A tisztvi­selői kar nehéz munkájában százszázaléko­san rendelkezésére ájl. Vitéz Gyulay Tibor miniszter meleg sza­vakkal mondott köszönetét az üdvözlésért. — Akkor, mondottá a többi között— ami­II iirT iniiiigwniii in rendőr, akinek gyönyörű, imponáló, vö­rös szakállát és hatalmas hosszú baju­szát bámulták meg az idegenek és a bennszülöttek egyaránt. A közelben levő Porte Saint-Martin-szinházról megtud­juk, hogy 75 nap alatt építették, Ez tény­leg igaz s ez a rekord már az ameri­kaiaknak is imponált. Aztán végig a forr'adehni Parison. A rue du Temple, aztán a Bastille. A gui­de végtelenül sajnálta, hogy a börtönt lerombolták s igy csak azt a házat tudta megmutatni, amelyik a helyén áll. Délután a másik tura. ... fis jött az este. Páris fényözönbet: úszott. Végig a Grand Boulevardon, a Champs Elysées-n, aztán a rue Rivoli-n, fények és színek között, fél a Montmart­Gyulay Tibor iparügyi miniszter a munkésrág megoldandó problémáiról beszélt hivatalba lépése alkalmával biztosítsa és szinte csodálatos eredménye« két ért el nemcsak a termeles folytatása, hanem a bombázásokkal sújtott termelő­ágak helyreállítása téré» is. De ugyanilyen mértékben érdekli a mi­nisztériumot a másik két programpont is. A termelés zavartalan biztosításának nél­külözhetetlen előfeltétele ugyanis a belső rend és nyugalom. Ami a munkáskérdést illeti, teljesen tudatában va~yek anrak a hatalmas teljesítménynek, amellyel1 a ma­gyar munkás a termelésből résztvett. De tu­datában vagyok azoknak a feladatoknak is, amelyek a munkásság felé még megoldásra várnak. Nagyon jól ismerem mind a gyár­iparok,* mind a kézműves ipar problémáit és minden erőmet latbavetem, hogy azokat úgy. termelési, mint szociális vonatkozásban elöbbrevigyük. — De tudom, hogy a háborúnak becsüle­tes végigküzdéséhez szükséges a munka tel­jes felfokozása, mert a magyar ipar telje­sítményeinek köszönhető az á fegyver, rhely- lyel a honvédség nagyszerű teljesítményeit véghezvitte éa amellyel a még előtte álló harcot megvívni fogja. Én tehát ehhez a munkához kérem a tisztviselői kar teljes erőfeszítését. A miniszter szavait nagy tetszéssel fo­gadták. (MTI) Eisenlumsr Isit a dél’ranclaorstás! iiaJmiivsiatek parancsnoka is STOCKHOLM, szeptember L A Német Távirati Iroda jelenti; Mint a News Chronicle Washingtonból közli, nagvrangu amerikai katonák kijelen­tették, hogy a (télfranciaországi amerikai 7. hadsereg főparancsnoksága Willson tá­bornoktól átment Elsenhower kezébe, (MTI.) kor erre a nehéz feladatra vállalkoztam, vaV. lóban azért tettem, mert magammal hoztam azt a hitet, hogy erőink javát összetéve igen nagy eredményeket fogunk elérni, mert eze­ket el kell érnünk. Nehézzé teszi helyzete­met az is, hogy olyan miniszter után fogla­lom el ezt a széket, akit végtelenül nagyra- becsülök, tisztelek és őszinte barátsággal vi­seltetek iránta hosszú ideje. — A. mai időkben rendkívüli teljesítmé­nyeket kell nyújtanunk, A program adva van a miniszterelnök nyilatkozatúbani Három pontban jelölte meg: a háborúnak becsület­tel való befejezése határaink védelme érde­kében, a belső rend és nyugalom megóvása, a termelés. fenntartása és lehető fokozása Bennünket, a termelés minisztériumát külö­nösen a 3. pont éidekel. Természetesen a mi­nisztérium eddig is mindentf elkövetett an­nak érdekében, hogy a termelés feltételeit Ai amerikai választói kiiidelpmbsu is előre tőr a kommunizmus Stockholm, szept. 1. Az amerikai választási küzdelemben fel­merül a kommunista rém — írja a Dagens Nyfieter levelezője -— egy jelentésében. A jelek arra mutatnak, hogy a nagy amerikai munkásszervezetnek, a CIO*»ak a befolyá­sa állandóan növekedni fog az amerikai po­litikai életben. Sokat beszélnek arról, hogy a kommunisták megvetik a lábukat a mun­kásszervezetben ős felhasználják azt céljaik­ra. A választási hadjáratban felhívják a fi­gyelmet a kommunista rémre. Ehhez járul áz antiszemita hírverés bizonyos térhódítá­sa, habár ezzel soha sem szabad a nyilvá­nosság elé jönni. A konzervatív ellenzék az­zal érvel, hogy bár a kommunista párt fel van oszlatva, a kommunisták támogatják a CÍO-t. Ezek a kötök i kommunistáknak 4 munkpsszervezetre va'ó hatását ténynek könyvelik el, de a másik oldalon is elismerik, hogy a fejlődésnek valóstinüleg «z az irá­nya. (MTI) re-ra. Kabarék cs zcn.gerájok. Csak az 1 idegenek számára. Müapacsok és mübo- hémek. Az egyik kabaré kivilágított transzparense azt mondta: lei on tue! (Itt ölnek!) Aztán a Lapin Agile. Drága pénzért valódi hamisított montmartrei romantika és hangulat. Közel hozzá a második, a tizedik, a huszadik. Ahol min­denkit Seigneur-nek szólítottak. Éjfél után, amikor Párist felfedező hu- szőnüégyórás tar au t befejeződött a Mont­martre tetején, a Secre-Coeur lábánál, ködös Albion szülöttje és Amerika pol­cára. a nagymennyiségben elfogyasztott italok után azzal a boldog megnyugvás­sal ölelték meg egymást, hogy sikerült nekik lepipálni a jó öreg Baedekert. Há­rom, hétre jöttek Parisba s huszonnégy óra alatt láttak itt mindent, amit egy művelt embernek látni, kellett. Most már nincsen semmi kötelességük, ráérnek, szabadok. Holnaptól kezdve minden este a Montmartre tetején találkozni fognak. Két nap múlva ismerték az összes francia italokat. És egy héttel hazauta­zásuk előtt, egy dinorn-dánomos, pezsgös éjszakán, igaz szívvel és tele tüdővel éne­kelték a dalt; Ah! qu'il étáit beau mon village, Mon Paris, no Íré Paris! Ami szürke, prózai fordításban mind­össze csak annyit jelent, hogy milyen szép falu is volt az én Parisom, a mi — Párisiink. SZENTGYÖRGY! FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom