Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-29 / 195. szám

KetId

jf944. augusztus 29

KELETI

Ára 2G tillér

MAGYAR UMSÄG

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 KORA 5.20, NE- ■ GYEDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ I ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I PÉNZTÁRI CSKKSZAMLA SZAMA 72148. I

HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 195. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZERKESZTŐSE«, > KlAINHUVA'l'Ab JS» NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

A Szovjet békediktátum Romániát független

államiságától fosztja meg

Bukarestet német c§apafok zárfák körül

Mihály király az emigráció gondolatával foglalkozik:

Merényletet kisérettek De Gaulle ellen

Románia útja

ii.

Mihály román király és kamarillája árulásának drámai fejleményei közepette, a trianoni világrend Atlantiszának mélyéből cseng vissza emlékezetünkben az a ködös, misztikus politikai program, amelyet annak idején Zeiea Codreann, a legionista mozgalom vezére fogalmazott meg a következőkben: „Mi a nemzet létének végső célja? Az élet ? Ha az élet, akkor teljesen mindegy, hogy milyen eszközöket használ ennek biztosítására. Mind jók, még a legrosszabbak is. A végső cél nem az élet, hanem a feltámadás. A népek feltámadása a megválté Jézus Krisztus nevében. Ez a végső pillanat, a halottakból való feltámadás, a legmagasabb és legfenségesebb cél, amely felé egy nép emelkedhetik.“ Ila a „Kapitány“ élne, bizonyára eltűnődnék azon, vájjon teljesen mindegy-e, hogy milyen eszközöket használ népe a nemzet életének biztosítására. Zelca Codreanut azonban 1988 őszén eltette láb alól a Romániában állandósult anarchia egyik hulláma s most ugyanennek az anarchiának másik hulláma hozta Romániát abba a helyzetbe, amelyben minden román felvetheti a nagy kérdést: életet jelenthetnek-e azok a keretek, amelyeket a szovjet fegyverszüneti feltételek Romániára kényszerítenek ? De azt a kérdést is meg kell válaszolnia most minden románnak, hogy ha valamilyen formában életet is jelentenek Moszkva feltételei a román népnek, ez az élet-e az a „legmagasabb és legfenségesebb cél“, amelyben a román nemzet „Jézus Krisztus nevében“ feltámad?

Ezekre a kérdésekre ma még nem lehet válaszolni. Románia Mihály király és titkos tanácsadóinak szerencsétlen lépésével olyan útra lépett, amelyet csak betegesre fajult képzelettel lehet a nemzeti lét és a nemzeti újjászületés utjának nevezni. Románia ifjú uralkodója a jelek szerint a román szerencse hagyományos csillagának csodálatos segítségében bizott, amikor Londonnak és Washingtonnak felajánlotta a fegyverletételt és a szövetséges német csapatok hátbatámadását. A fiatal Mihály király — úgy látszik — vakon hitt abban a csodában, hogy az újabb árulás is olyan jól jövedelmező üzletté alakul, mint aminők a mult hitszegései voltak.

A csoda azonban ezúttal elmaradt. Mihály király és hírverői azt hitették el a román néppel, hogy a fegyverszünettel Románia földjén végre megszűnik a háború s a nép visszatérhet polgári életéhez és munkájához. Viktor Emánuel és Badoglio is abban a reményben ajánlotta fel a fegyverszünetet és árulta el szövetségesét az angolszász hatalmaknak, hogy Olaszországot és az olasz népet megkímélik a háború további puszti fásaitól. Románia gyermekkirálya és agg tanácsadói már most törhetik a fejüket azon, hogy miképp állják a román nép kérdőre vonó tekintetét, amikor a Moszkvából közölt fegyverszüneti feltételeket nyilvánosságra hozták. Azokból pedig, még a leghiggadtabb megítélés szerint is a legsúlyosabb nemzeti kataklizma veszedelme vetiti előre

árnyait. Az anarchiát életformának vállalt román politika Mihály és kamarillája meggondolatlan kalandjával a felfordulásnak és zűrzavarnak olyan tökéletes anarchiáját zúdította Romániára, amelynek következményei akár a román, akár az európai politika szempontjából ma még bel át hatatlanok. Egyelőre azonban vannak tények, amelyekkel elsősorban a román népnek kell számol-: nia. Hiszen napnál világosabb, hogy mindaz, ami mostantól kezdve Romániában történik, többé nem a román politikusokra tartozik, hanem csakis és kizárólag a román népre, amelynek egyéneiben és tömegeiben most kell kiállania a történelem legsúlyosabb próbatételét. Az a 13 pont, amelyben Moszkva Bukaresttel közölte a fegyverszünet feltételeit, annyira súlyos rendelkezéseket tartalmaz, hogy azokhoz foghatóra aligha volt példa a világ történetében.

Mindenesetre jegyezzük meg a román árulás és fegyverletétel legfontosabb politikai körülményét. Azt, hogy a román megbízottak az angolszász hatalmak képviselőivel tárgyaltak, azoknak ajánlották fel a háborúból való kiugrást és a német hadsereg hátbatámadását, nyilván azzal a számítással, hogy „múltbeli érdemeikre való tekintettel“ bizonyos fokú védelmet kapnak a szovjet szárdékaival szemben. A londoni emigráció lesállásában tartózkodó Tiloa leleplezéseiből azonban megtudjuk, hogy az angolszáz hatalmak még nem Is adtak választ Bukarest ajánlatára s Mihály király kamarillája mégis elárulta a német szövetséget, kicsavarta a fegyvert a román hadsereg kezéből, a tárgyalások formális befejezése előtt. A román lépés — Tilea tanúsítja! — az angolszász hatalmak politikai köreiben Is hatalmas feltűnést keltett, amit csak úgy értelmezhetünk, hogy Bukarest elsietett egy rendkívül kényes és szerfölött megfontolandó lépést. Hogy ez a sietség mily súlyos következményeket hozott maga után, azt legbeszédesebben az a tény igazolja, hogy

a román lépésre a válasz nem onnan érkezett, ahonnan Mihály7, Sanatescu és a zaA ROMÁNIAI ESEMÉNYEKKEL vezető cikkünkben kimerítően foglalkoztunk. E helyen csak azt emlit'ük meg. hogy külföldi rádióállomások és hírirodák az utóbbi napokban tendenciózus beÍ

állitásban'kezelték a romániai eseményeket és Északerdély felé irányuló csapatmozdulatokról közöltek híreket. Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak, Ezt mi Erdélyben a legjobban tudjuk. Talán fölösleges is tehát hargsulyoz- nunk, hogy román részről Északerdély

varosban halászás nagymestere, Maniu Gyula várta, azaz Londonból, vagy Washingtonból, hanem a válasz megjött kemény7 és meg nem fellebbezhető pont képében onnan, ahonnan nem várták: Moszkvából.

6 a.nig ez a körülmény egyrészt a remin politika teljes tájékozatlanságát igazolja a szövetségeseit táborában uralkodó Igazi állapotokról, az elkötelezettségek valódi helyzetéről, másfelől azt is igazolja a .Moszkvából megadott válasz, hogy egyáltalán nem hírverő szólamok azok az, .állítások, amelyek szerint London és Washington Keleteurópát teljes egészében a szovjet kénye-kedvének szóig: itatta ki.

Mindenesetre aligha volt példa az újabb kor történetében arra, hogy egy hadviselő állam az ellenfél feltételeit nem Is ismerve tegye le a fegyvert és szüntesse meg a harcot. A román lépés azonban erre is precedenst teremtett s a szovjet csak napokkal a fegyverletétel! szándék bejelentése után hozta nyilvánosságra a fegyverszüneti feltételeket. London és Washington mindössze csak annyi szerepet vállalt ebben a háborns sakkhuzásban, hogy a határozás és a cselekvés jogát minden feltétel nélkül a szovjetnek engedte át. Moszkva pedig a román fegyverszüneti feltételekkel is újra igen határozottan bebizonyította, hogy csak egyféle politikát ismer: a legkíméletlenebb reálpolitikát. Ennek a kíméletlen, tekintetnélkül való reálpolitikának beszédes bizonyitéka a Bukaresttel közölt 13 pont.

8 Moszkva feltételei súlyosak, megalázók, könyörtelenek, mint általában a fegyverszüneti feltételek. A román nép rövidesen teljes józansággal értékelni fogja azt a „békét*, amellyel őt Mihály és kamarillája az angolszász segítség illúziójának bűvöletében „megajándékozta“. Amint a fegyverszüneti feltételekből kiolvasható, másfélmillió románnak máris a szovjet területére kell mennie, hogy rabszolgamunkát végezzen. A román hadifoglyok csak akkor térhetnek visz- sza, ha a román hadsereg az árulás után szovjet részről kapott feladatait Moszkva

ellen eddig semilyen katonai lépésre nem került sor. Északerdélyben rend, fegyelem és nyugalom van. A kormány minden intézkedést megtett a határok biztosítására. Az erdélyi magyarság töretlenül és szent igazának hitében tekint a jövő eseményei elé.

*

A MAGYAR OLVAS« az utóbbi napokban többször találkozott azzal a hirrel, hogy Dumbarton Oaks-ban nagyjelentőségű azömegelégedésére végzi el. Igaz, hogy az egyik pont szerint a vörös hadsereg a béke megkötése után kivonul Romániából, de az is igaz, hogy már jóval előbb „alkalmat adnak“ a román népnek arra, hogy államformáját „demokratikus körülmények között** eldönthesse. Mindez pedig jelenti a román nép és a román hadsereg teljes kiszolgáltatását a szovjet világurahni céljainak javára és jelenti azt is, hogy a román nép — szövetséges győzelem esetén — nemcsak jelenlegi államéletét, társadalmi berendezkedését veszti el, hanem elveszíti visszavonhatatlanul népi és egyházi életének minden lehetőségét.

Máris mutatkoznak az árulás súlyos következményei. A béke helyett úgyszólván aa egész román föld — Délerdély kivételével — máris csatatérré változott, amelyen már nem csak a fegyveres seregek, hanem a román nép ezrei és tízezrei véreznek el, vagy szenvedik el a belső háború szörnyűségeit.

Ez pedig nem az az ut, amelyen át egy nép „a megváltó Jézus Krisztus nevében“ támad fel, hiszen ezen az utón már ott állanak Moszkva poiitrukjai. Mindenesetre ne felejtkezzünk meg arról, hogy Mihály király Jasinál árulta el szövetségeseit és Európa ügyét s ne felejtsük el azt sem, hogy Európa tekintete függ most Horia Simán, aki a Vasgárda nevében Európa vonalán szeretné megtartani a román népet. Szerepe, hatásköre számunkra teljesen homályba vész s nagy figyelemmel várjuk, hogyan és meddig tölti be most vállalt szerepét.

Annál is inkább, mert a gyáva és hitvány bukaresti erkölcs olyan területeket kockázott eí vak hazárdirozással, amelyeket a román hírverés mindig „ősi“ román földnek hirdetett. S ezzel a gyalázatos kockajátékkal a bukaresti fanarióták azzal akarnak némi „erkölcsi“ elégtételt adni a tanácstalanság nyomorába taszított román népnek, hogy újra az ezeréves föld egyik darabjára akar rátán: adni.

A magunk részéről illúziók nélkül, teljes tárgyilagossággal és hidegvérrel szemléljük a romániai események további alakulását. Ez annál is inkább kötelességünk, mert az Északerdélyre vonatkozó újabb román aspirációk ügyében az arra leghivatottabb magyar tényező, a magyar honvédség gyors és erélyes intézkedésekkel már meg is adta a helyzet komolyságához illő választ.

vetséges tárgyalások folynak. Dumbarton Oaks az Egyesült Államok egyik kényelmes és pompás fürdőhelye. A tárgyalások augusztus 21-én indultak meg. „Világbiztonsági megbeszélések“, így nevezte az angolszász sajtó a három nagy szövetséges tárgyalásait. Az angolszász hatalmak a kétségtelenül nagyjelentőségű tárgyalások dátumát az Atlanti Charta megszövegezésének harmadik .évfordulóján akarta megindítani, talán azért, hogy a mostani tárgyalásoknak azt a látszatát keltse a világ

Romániának másfélmillió embert kell a Szovjet-Unió rendelkezésére bocsátania