Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-03 / 174. szám
Csütörtök 1944. augusztus 3 KELETI Ára 20 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: I HORA 5.20, NEUE EDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30 __, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKSZABILA SZAMA 72148. HÚSZON HETEDIK ÉVFOLYAM 174. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSEK«, niADoniTnxnu HH NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VTSSZA • • ___ »• TÖRÖKORSZÁG MEGSZAKÍTOTTA GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KAPCSOLATAIT NÉMETORSZÁGGAL A Bc-sxkidttk-hágó felé előretörő orosz erőket visszavetettük Varsó környékén is erősitik a németek ellentámadásaikat Mannerhefm tábornagy elnökké választása a finn erőkifejtés fokozását Jelenti Üzen a magyar búza Szert« az országban immár befejezéséhez közeledik az aratás. Csak hegyes, hűvösebb éghajlatú peremvidékein az országnak késtünk meg annyira, hogy július végén, augusztus elején akaszthat» tűk bele a kaszát, a sarlót az érett gabonába. De ha később is fogtunk az aratás nehéz munkájához, ma is ugyanaz az áhitat, ugyanaz a mély érzés fogja el lelkünket, mint Pétcr-Pálkor, amikor az Alföld végtelen búzatábláiban csendült fel az aratók éneke. S mint ahogy ott állottunk a magyar gazda mellett tavaly Ősszel, amikor levett kalappal a pacsirtadalos égre fohászkodott, lélekben most is ott állunk mellette s vele gyönyörködünk a kérges tenyerében kifejteti kövér buzaszem áldott valóságában. Ma a háború ötödik esztendejének sorsdöntő napjaiban, amikor Európa csataterein szörnyű orgiával arat a halál, ezerszeiesen sokat jelent nekünk a magyar mezők áldása, a buza. Nem csak a mindennapi kenyeret jelenti, amelyet gyermekeink kinyújtott, kérő kezébe adhatunk. És nem csupán a becsületes magyar munkáskéz rendíthetetlen erejét, minden vihart elbíró szilárdságát és határozottságát, hanem jelenti a magyarság legyőzhetetlen életerejét és életakaratát is. A sárga buzaszem ma magát a küzdelmes, szenvedésekkel és örömmel, könnyel és bizakodással tele magyar életet jelképezi. Azt az életet, amelyért nem fölösleges s nem hiábavaló a verejték, a vér és az áldozat. Még akkor sem, ha néha kegyetlen vihar, jég és aszály pusztítja a termést. Az idők legmélyebb bölcsessége szól ma különös nyomatékkai hozzánk, magyarokhoz a buzaszem mosolygásából. Az a bölcsesség, amelyet valahonnan a titokzatos őstörténelemből hozott magával az ember drága örökségként. Ez a bölcsesség pedig arra tanii és arra kell tanítson ma minket, a háború legször- nyübb pillanataiban éppen akkor, amikor a pusztító ellenség ennek a szent földnek kapuját kezdette döngetni, hogy az élni akaró ember és nemzet gondolkozásában és érzésében nincs helye a halá. gondolatának. Nincs helye annak, hogy c maga áldozatának fölösleges és hiába való voltára gondoljon, bármit mutasson is a háborusjósok prognózisa. A magyar gazda akkor is beleakasztja ekéjét a földje, ha a százéves jövendőmondó pusztító fagyot jósol a. május' vetésnek. Mert előtte nem a halál, nem a pusztulás képe lebeg, hanem az életé.: Munkáját és elhatározását az élet indítja útjára és az élet folytonosságának biztosítása határozza meg. Nincs és nem lehet olyan esztendő, amelyik ne teremné meg, a jövő évi vetéshez szükséges vetőmagot. S ha éheznie, szenvednie kell is ezért a vetőmagért, ha falatka kenyeret se tud biztosítani egész évi munkájával, eimek a vetőmagnak akkor< is meg kell lennie, ha újból elérkezik a vetés ideje. Évszázadok, évezredek felbecsülhetetlen munkájának, féltésének és aggódásának eredménye az a iHizassem, amelyet apáiA NEMET TÁVIRATI IRODA AZ ANKARAI RÁDIÓ JELENTÉSÉT KÖZLI, amely szerint a török nemzetgyűlés elfogadta a kormány javaslatát, hogy Törökország szakítsa meg gazdasági és politikai kapcsolatait Németországgal. Törökország történelmében ezáltal fordulóponthoz érkeztünk. Törökország a második világháborúban rendkívüli helyzetet biztosított semlegessége révén magának. A török függetlenség egyik legfőbb alapköve éppen a török semlegesség volt. A törökök az utóbbi időkben semlegességüket olykor nem hadviselő állapot gyanánt jellemezték. Máskor hozzátették, hogy Törökország Anglia szövetségese ugyan, de Németországgal szemben vállalt kötelezettségeinek is megkiván felelni. A török—angol szövetséget a német— török barátsági szerződés a legutóbbi időkig kiegyenlítette. Kétségtelen, hogy ennek a szerződésnek köszönhette Törökország, hogy kívül maradhatott a német—orosz viszályon és tekintélyét, mint a közel Kelet egyik vezető hatalma, egyre csak növel- j hette. A török nemzetgyűlés határozata fordulópontot jelent a török nemzet életében. Az is bizonyos, hogy a török lépés elsősorban az angol kezdeményezésnek engedett. Amerika nyilvánvaló okokból tartózkodó magatartást tanúsított a török politikával szemben. Anglia igyekezetét elsősorban a Szovjetunió támogatta. Bizonyos, hogy a Németországgal való gazdasági és politikai kapcsolatok megszakítása előjátékául szolgál további követeléseknek, amelyeket augusztus 2-a után elsősorban a Szovjetunió fog támasztani Törökországgal szemben. A kapcsolatok megszakítását talán támaszpontok átengedése követi az angolszász hatalmak részére. Keleteurőpa és a Balkán népei számára azonban ma nagy jelentőséggel bir az a körülmény, hogy Anglia és Amerika részére átadott támaszpontok magától- értetődően a Szovjetunió számára is támaszpontokat jelentenek. Különös hangsúllyal bir ebben a vonatkozásban az a körülmény, hogy ezek a támaszpontok Törökországnak azokon a területein vannak, amelyeket Oroszország évszázadok óta magának követel. A török támaszpontoknak a szövetségeseknek yaló átengedése Törökországot a háborús övezetbe vonja. Ezzel kapcsolatban különös hangsúllyal bir a német Auslands-Informationsdienst néhány nappal tói átvett s amelyet gyermekeinek, a jövő nemzedéknek kell átadnia. A végtelen történelmi folyamatnak megszakadnia nem szabad és nem lehet. Csak aki ismeri a magyar íöldmives társadalmat, az tudja megérteni és megérezni ennek az ősi törvénynek a megfellebbezhetetlen voltát. Aki ettől a törvénytől eltér, az hűtlen lett apáihoz s a földhöz, amely- bői vétetett, és amelyik nemzedékről nemzedékre táplálta őt. Annak el kell pusztulnia, ki kell vettetnie az életből ş ezelőtt kiadott jelentése, amely szerint a háború ebben az esetben Törökországra nézve akkor sem fejeződnék be, amikor Németország és a két angolszász hatalom, valamint a Szovjetunió közötti háború véget ér. Törökország hadszíntér lesz, mégpedig nemcsak évekre, hanem valószínűleg évtizedekre, — mondja a német vélemény. Minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a török nép és a török kormányzat a legutolsó pillanatig is körömszakadtáig védelmezte Törökország semlegességét. Egy ankarai jelentés szerint Sza- radcsoglu miniszterelnök és külügyminiszter még kedden is ilyen értelemben mondott beszédet a török köztársasági néppárt parlamenti csoportja előtt. Szaradcsoglu miniszterelnök ezúttal is hangsúlyozta, hogy Törökország minden igyekezetével azon van, hogy érdekeit megvédelmezze és kiviU maradjon a viszályon. Törökország Angliához fűződő barátsága — mondotta Szaradcsoglu még kedden — arra inditja a török kormányt, hogy a nemzetgyűlés elé terjessze Angliának az Egyesült Államok részéről támogatott indítványát. Az Indítvány úgy hangzott, hogy Törökország szakítsa meg gazdasági és politikai kapcsolatait Németországgal s nyissa meg a szövetségesek részére a Dardanellákat. A török lépéssel kapcsolatban a német külügyi hivatal sajtóértekezletén a török nemzetgyűlés ismert határozatára utalva, amely szerint megszakították a politikai és gazdasági kapcsolatokat a német birodalommal, illetékes német helyen tájékoztatásul azt közölték, hoj^y a török Intézkedés tekintetében e pillanatban nem lehet még állást foglalni. Erre csak akkor kerül sor, ha Berlinben hivatalos jelentés és a lépés indokolásáról szóló megfelelő szöveg birtokában lesznek. i y > * A TÖRÖK LÉPÉS UTÁN a magyar olvasó számára is tanulságos egy-két adatot feleleveníteni Törökország katonai és gazdasági erejét illetően. Törökország területe 732.736 négyzetkilométer. Ebből a nagyobb terület Kizsázsiában, a kisebb 24.000 négyzetkilométer Európában fekszik. Területileg Törökország kétszerakkora, mint Norvégia, vagy Finnország és valamivel nagyobb, mint Chile. Törökországnak 16.5 millió lakosa van. Törökország agrár állam, de meg kell állapítani, hogy a török ipar- és nagyipar, különösen az utóbbi időkben hatalmas fellendülésnek indult. Bort, vasat, papírt, üveget, cukrot, kémiai és elektrotechnikai cikkeket korszerű körülír»öryde Irjzött sportnak. Az utóbbi húsz é/oen a török vasutak is kiépültek. Törökország ma 7900 kilométer hosszú vasútvonal és 38.000 kilométer ut és müut felett rendelkezik. Ankarának, az egykori Angorának, Törökország fővárosának csupán 125.000 lakosa van. Ankara tehát körülbelül akkora város lehet, mint Kolozsvár, Isztanbulban 745.000, Izmirben 175.000 ember- lakik. A török hadsereg tényleges létszáma 130 ezer ember, az egész haderő háborús létszámát 1.5 millióra becsülik. A török flotta a háború előtt 1 hadihajóból, 2 cirkálóból, i rombolóból, 2 torpedónaszádból, 8 tengeralattjáróból, 4 aknakutató hajóból és 1 tengeralattjáró kisérő hajóból állott. Törökország valamikor a legerősebb keleteurópai nagyhatalom volt. Az első világháborút mindvégig hősiesem a központi hatalmak oldalán küzdötte át. Az 1920-ban megkötött sevresi béke után is aránylag hatalmas területet mondhatott magáénak. Ke- mál Attatürk az elvesztett háború után is hatalmas gazdasági lehetőségeket teremtett 1923-ban a nagyhatalmak befolyását majdnem teljesen megszüntette. Attatürk gyakorlati politikai okokból Szovjetoroszország- hoz közeledett. 1934-ben azonban a Balkán- államok és Kisázsia államai felé is kapcsolatokat épített kj. Inonü, a későbbi elnök Angliával és Franieaországgal kötött egyezményt, amely a törők—angol—francia föid- közitengeri kapcsolatokat szabályozta azzal a kikötéssel, hogy: „Törökország a szerződés ellenére sem akart Oroszországgal háborút viselni semílyen körülmények között." A török köztársaság felelős államférfiai azóta is mindig hangsúlyozták, hogy Törökország nem keresi a kalandos vállalkozásokat határokon kivül és az olyan megoldást is kerüli, amely idegen haderőknek az országon keresztül való átvonulását eredményezné. A háború kitörése után minden miniszter / különösen kiemelte azt a körülményt, hogy Törökország csupán megfigyelője és semleges szemlélője a hatalmas világégésnek és minden igyekezete a török érdekek megóvására és a semlegesség megtartására £&B a közösségből, aunak minden következményével együtt. A mai napok fárasztó küzdelmében és az égre boruló felhők sötét Ígéretében sokan megfeledkeznek ma erről a bölcsességről. Pedig a történelem vasekéje töri már a jövendő ugarát. Ez az ugar egyelőre tele van még dudvával, tövissel és konkollyal. És sokan vannak, akik az éjszaka leple alatt ma is konkolyhintés- sel foglalkoznak. De eljön az idő és nemsokára el Lek jesutié, amikor Európa szörnyen feltört ugarán az élet magvetőjének kell munkába indulnia. És arra a magvetésre is érvényes az örök ige: „Ki mint vet, úgy arat!“ A nagy pillanatban pedig nekünk, magyaroknak is vetésre kell majd indulnunk, ha azt akarjuk, hogy a jövendő magyarjainak arató öröme legyen. Ezért kell ma meghallgatnunk és megértenünk a magyar buza beles üzenetét Mert csakis ez a megértés lehet az alapja a magyar életnek és a magyar jöv€»dő.nek, ^
