Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-17 / 185. szám

4 fUStBTt ’MAGYARUJSJÍÚ IMI. AUGUSZTUS 17. Á kalotaszegi asszonyról Ezt a cikket a Kolozsvári Szemle lenítiabb számából vet­tük át. Nagybányai napló NEMES TAMASSY Dít. polgármeter elbúcsúzott Nagybányától. Fel­sőbb miniszteri rendeletre más város pol­gármesteri teendőinek vezetésével bízták meg. Egy évet töltött a város élén és ez­alatt az idő alatt szünet nélkül dolgozott. Munkájának eredményét még azoknak is el kell ismerniük, akik nemes Tamássy polgár- mesterben kifogásolták a túlságos ragasz­kodást a paragrafusokhoz. Polgármestersége alatt eltűnt a város szivéből a levantei kül­sőt kölcsönző piac, alapot kapott a sokat hányatott Lendvay szobor és megpróbálta orvosolni azt a Potemkin-rendszert, amely nálunk abból állott, hogy a város főutcáját takarítjuk, karbantartjuk, mig a mellékut­cákban félméteres kátyúk ás méteres sze­métkupacok uralkodnak. Hogy mindene nem tudott megoldani, an- ] nak okát kereshetjük a rendkívüli időkben | és igen sok esetben azokban 3 mulasztások- , ban, amelyek még a visszacsatolás legelső idejéből származnak. * ZÁSZLÓSZENTELÉS! ünnepség volt a Hungária Vegyiművek helyi telepén, ahol az üzemek mellé kivezényelt jj honvéd katonai munkásszázad diszkertté 1 átalakított laktanyát is felszentelték. Az j ünnepséget dr. Melau Ferenc róm. kát. ple- | bános, szentszéki tanácsos tábori miséje ve- p zette be, majd felavatták az Országzászlót " és a különböző egyházak lelkészei beszen­telték a laktanyaépületeket. Az ünnepi be­szédeket Korody Ferenc hadüzemi parancs­nok és Mayer Antal fhgy, a munkásszázad parancsnoka tartották. Beszédeikben meg­emlékeztek a munkásszázad szorgalmas ro­mán legénységéről, akik a rendes munka­időn kivüll munkával diszkertté varázsolták a kopár vidéket. Ezért a munkáért jutal­mazta a Hungária egy diszzászlóva! » szá­zadot. Ez a zászló kell hirdesse a román- magyar testvériséget. Beszédük további so­rán köszönetét mondtak ötvös Dániel dr. a Hungária helyi igazgatójának legmesszebb­menő áldozatkészségéért. A munkásszázad nevében Pop Illés válaszolt a beszédekre. A nagyszabású ünnepségen a hivatalokon és egyesületeken kívül igen sok érdeklődő vett részt. * UNITÁRIUS matinét tartott a helyi szórványközség a Lendvay színház nagytermében. A magas színvonalú előadás a Fetvozsényl Munkás Dalárda számaival kezdődött Korom József karmester vezényletével. Esemény volt a matiné vendégelőadójának dr. Abrudbányal János, kolozsvári unitárius teológiai dékán­nak a helyes magyar életszemléletről tar­tott előadása. Igen nagy sikert arattak a Ktittel testvé­rek torockói ruhában bemutatott magyar táncai, valamint Pongrdcz Manci énekszá­mai. Lőrinczy Géza unit. lelkész teológiai m. tanár saját verseiből adott elő, nagy siker­rel. Szűcs Erzsiké a 15 éves tánemüvésznő, táncaival kápráztatta el a közönséget, Igen nagy sikert aratott Iíöntés Béla nagyváradi unitárius lelkész éneklő fűrészen előadott zenedarabjai. * A FESTŐ v műtermek ügyé újra felvetődött. Ugyanis a helyi festők között öldöklő harc folyik a gyérszáomu, városi tulajdonban levő festö- mütereniért. A város határozatilag k: mon­dotta legutóbbi gyűlésén, hogy a fa, vala­mint pénz támogatást továbbra is megsza­vazza a festőiskolának és a nyolc műterem bérlőit továbbra bérletben hagyja. A hatá­rozat parázs vitára adott alkalmat, mert az egyik műterem bérlője, Agrikola Lidia, Il­letve Katzné személye a jobboldal előretö­rése óta sok összecsapásnak volt a központ­ja. Egy másik vitás müterem-ügy a Thor.na J&nosnéé, akinek műtermét P. Iíováts Fe­renc háborút járt festő-tiszt igényli. A Thornia János emléke bizonyos sérthetetlen­séget biztosit Thománénak, de viszont as Is Igaz, hogy a műterem az év nagyrészében zárva van, mert a művésznő inkább csak látogatóba járogat Nagybányára. Az ügy­ben a város vé il Is Illetéktelennek mondta magát és a döntést a lakásügyi korhlány- biztosságra bizta. — Jelentkezés élelmezéstechnikai és dlae- tásnővérképző szaktanfo'yamokra. A buda­pesti egyetemi Diaetetikai Intézet tanfolya­maira a felvétel 1944 szeptember 5-én kez­dődik. A felvétel módozatairól szóló tájékoz­tatót az Intézet igazgatóságától (Budapest, Vili., tíllöi-ut 66/c) kell kérni. Az elméleti előadásokat a főváros kiürítésének tartama alatt Pécelen a r. k. gazdasági leányiskola épületeiben tartják A kalotaszegi asszony fogalma páro­sult a szépség fogalmával. Teszi ezt egyfelől az arányosan tagolt testalkata, és az erre szervesen szerkesztett pom­pás ruházata; másfelől a lényéből su­gárzó intelligencia győz meg arról, hogy lelki berendezkedésének is alaptétele. Ebből a szemszögből értékelte őt az elmúlt félszözad. A mai vizsgálódó te­kintete inkább azt kutatja, hogy ez az adottság mennyire válik javára az egyénnek, és hogyan tud az vele szol­gálni az egész magyar közösségnek. Bármilyen egyéniség is Gyerő vitéz nemzetsége, vidékenként ég az élei mó­dot tekintve három faitá;át különböz­tetik meg. A hnvasglja — Bánffyliu- nyad anyavárossal — adja a legdélibb termetű embereket, akik megjelenésük­ben a népnél oly ritkán fellelhető ele­ganciát hordozzák. Leányaik ápolt vi­rágszálak, kellemes magatartásuk mint illat veszi körül őket. A jobb módot a kereskedelmi szellem, s a tetszetős kül­sőt az asszonyokon az ápoló szerek is elősegítik. Am előttem semmivel sem kisebb jelentőségűek a primitívségben élő nádasmenti és almásvidéki nők, akiknek szellemét a hagyományok; ősi szokások naiv hitvilága ködösiti. A karcsú templomtornyok ée mellék- tornyoeskák gótikus ivei zegzugos vo­nalat írnak fel a kobaltkék kalotaszegi égre. Maga a torony is mintha az em­beriségnek Tsten felé meredő öt ujját jelkénezné. E vonalrendszerrel párhu­zamosan a föld felett az asszonyok csí­pőben folholtott szoknyájának, a mn- szulynhk vagy bagaziának rajza irja le az iveket, amint két oldalt lefelé futó színes szélük csúcsa éppen a test súly­pontjába esik. Az őshazából való motí­vum ez: mikor a menyecske lóra pat­tanva félre akasztotta utjából a bő szoknyát, s az így adódott csúcsíves forma a Rulota partján összetalálko­I zott a gótika csuesivével és együtt jel­zik ott ma a magyar sors végzetét: ke­let és tnyne-nt találkozását. A musznly még él' a Nádas mentén mint viselet; ide adtuk le elismerésünket érte és nem oda, ahol e ruhadarabot csak sátoros ünnepen, vagy miniszterjáráskor veszik elé a láda aljáról. Mátyás király idejében a reneszánsz dorüíe hatotta át Kalotn szeget, és ezt a derűt nem tudta onnan letörülni még Kálvin János puritanizmusa sem. A kis templomok megteltek tetőtől talnfg vi­rágos festésekkel és ezt szemléli immár háromszáz éve a nép és éppen azokban a pillanatokban, mikor lelke befogadá­sokra kész. Az itt szerzett benyomáso­kat leszűrve a maga felfogásán és tech­nikai készségén, Alrögzitette a fodorvá­szonra, lene (löszéire, kötényszedésbe, válltüre stb. Es ha álmodozó virágos kedvtelésének gyümölcséhez: a varrot- tasok gyöngyösök, festett holmikhoz még az eszét is hozzátette, mint a ka­pusi, hunyadi, gyerőmonostori asszo­nyok, akik világpiacra hordták el azt, gazdasági javak váltak azokból. Igaz, hogy a közízlést keresve sokat vesztet­tek eredetiségükből, de a kisebbségi sorsban hol bőséges, hol szerénvebb megélhetést biztosítottak. ■ A régi körös­fői szücsmesterek alapformait asszony mentette át a jelenbe. A híres daróci bntorfeStő família művészi öröksége is asszonykáikén van. Ezek az asszonyok nem csak továbbnlántálói az eszméknek, hanem alkotóerejefikkel kiélik azt. De ez az elhivatottság nem vetkőzheti ki őket eredeti mivoltukból vagy munka­i-őrükből, hiszen majdnem valamennyi társukban Ól ez az ősidőn kisebb-na- gvobb mértékben és azt házuk táján, ruházatukban, vagy az élet legapróbb meu-nvilvánulásában kifejezésre juttat­ják. Művészetüknek alaueleme a szín. Fz kerül a logikus tervekre sok égő vörös­ben, keverve a nap aranysárgájával. Ez a szinávadat egy tömegjelenetnél, to- swtri a^t egy bogértelki konfirmációnál mér több mint látoróány. A száz meg J57Ó7; o7oiag lohngásn- a túlméretezett pó-pi^k köryieínek csillogása, az egy- nv'eba torlódé —1*Vfnk a vitmus ós a -mnp ingerével kát érzé­keinkre; miközben az orgona siviló kongja kason’ó mácas pkó’ákaP olv1 d össze a szie-i-kordokéval, knpry együt­tesen em'diék a lelkeket a végtelen­ség érzetébe. E harsogó öröm azonban sobnsem, éri utói a nagypénteki gyász zöld, kék, lila harmóniájának értékét. A ruházat testet összetartó szabása egyben a mozdulatok irányítója. Annak a kis keszkenőnek, amit a leányzó hóna alá tesz, mikor ünneplőbe indul, nem szabad onnan elmozdulnia, mert az fé­kezi a viselkedést az alkalomhoz illően. Ellenben ami a testet és a lelket fel­oldja itt, az. a tánc. Többet jelent, mint bárhol, mert az egész ifjúság vére lo­bog benne. Természetes levezetője az ősi ösztönöknek úgymint szerelem, becs­vágy, virtuskodás stb. Ezeket az ösztö­nöket a népnél vékony rétege borítja a civilizációnak. Hagyományok, titkos em­lékek élnek még ma is lelkűk rejtett zugaiban. A kultúra csak fokozatosan tudja kiirtani őket, például a fogfájást még mindig ráolvasással vagy foghagy­mával gyógyítják, de már a hiányzó fogak helyére fogsort tétetnek. Hisznek a tehén trágya gyógyító erejében, de azért már ott fekszik az „Orvos a csa­ládban" cimü könyv is a mestergeren­dán. Egészségi okokkal védik ki, hogy miért festik kékre némely helyt a ház falát, fehérneműt, stb. Azt mondják, hogy ezt a szint elkerüli a légy. Mivel azonban minél szélesebb a vállfü hím­zése, annál mélyebb a vászon kékitése, az igyekezetben mégis csak az az igaz, hogy az igy átfestett rubadárab ke- vésbbé piszkolódik. Ezzel a felfogással és színnel aztán rokonságot tarthatnak a hortobágyi csikósokkal. A kalotaszegi asszony nyelve pereg a fonóban, mint az orsó. Franciás fi­nomsággal használja a félidőket; ol. „mennyi barackot veve!"; vagy ..Tö­rök , Márton csalva leié magát". Egy­szerre eregeti a kendert s meseszálat. Ajkáról erről a titkos forrásról feltör­nek az elmerült régi idők bányamélyé­ből a maredókról-maradókra átmentett szólamok Falkai Honáról, Finta Iloná­ról és a „levhőslbb" rigmus, hogy ,,el­lőttünk versekkel, most tanult végek­kel". Erre a tiszta zengő nyelvre tanít­ják P kalotaszegi édesanyák gyermekei­ket. Csoda-e hát, ha a magyar stílus két nagy mestere kalotaszegi. Bavasz László. f,ki Bánffvhuuyad gyermeke, és Ady Endre, aki, hogy szavait Idézzem: ..Büszkén hordta homlokán ’jelét annak, hogy nagyanyja a kalotaszentkirályí templom küszöbét taposta". Pedig az iskolán kívül ez a nép. mind ezideig maga fejlesztette és csiszolta önmagét. Kisgazda nóp lévép, idegenben nem áll be cselódnek, s ha vilásrot is járt, há­zasságával nem megy túl a faluján 'hi­szen ezért „nagyon le volna nézve".Itt találja a falukutató az első feleletet amikor felteszi a kérdést: hogyan lehet az, hogy ez a nemes szép falta magyar nem akar szaporodni1! Az érdekből vagy unalomból kötött házasságokban ez ter­mészetes. Ez az oka a gyakori válások­nak is. Mindez eltereli figyelmüket az élet értelme felől az üres cifrálkodásba és sokszor azt Vallja, hogy meg kell lenni a lakkcsizmának vagy a drága gyöngyös bojtoknak még az ősi földek árán is. Ezt az eltolódást aztán jól ki­használta az idegen portékákat áruló szatócs. A második felelet a kérdésre eery általános panasz: manapság nines, aki az ifin anya körül elvégezze azokat a teendőket, amiket hajdan a bába el­végzett: mosás, főzés. stb. En remélem, hogy gazdnsszonvköreink megalakulá­sával ennek a kérdésnek megoldását, is tervbe vehetjük, mert asszony dolgait csak asszony értheti és oldhatja meg. A közösség érzése amúgy is él, ha vi­galomról van itt szó. Farsangon ..Pót­lásiba állanak össze a kalotaszegi asz- szonyok; azaz egyik kipótolja a másik adományát, mig megfelelő mennyiségű kürtöska Iá es és mézes pálinka gyűl össze egy vidám éjszaka mulatságaihoz. Tané, ének, maszkurázás iárja ilyenkor anélkül azonban hogy férfi ember be- febetné oda a lábét,, mert ez esetben a . Pótlás" törvényei szerint az a csúfság énné, hogy letépnék róla a nadrágját. Ebbe a mozgékony temperamentumu világba bocsássa 1« gyökereit a magyar balett gondolata. Ez az agyagos, ter­méketlen föld sT-ellemi televény, mely­nek savát-borsát fiai és leányai művé­szetükön ét ezer féle alakban tárják szemünk elé. Es ez a művészet Pia már kiteljesedett, nem kér sehonnan látá­sokat hanem önmagában visszaadja az általános emberi kultúrának azt, amit ügykor tőle kölcsönbe kapott. Dóczyné Berde Árnál. Elmarad a Szent istván-napl körmenet Budapest, augusztus 16. (MTI.) A hiva­talos lap csütörtöki szánta az alábbi hivata­los tájékoztatást köz'i az idei Szent István ünnepekre vonatkozóan: Szent István napján, első apostoli kirá­lyunk ünnepén, augusztus 20-án reggel 8 órakor á budavári koronázó főtemplomban Serédl Jusztinlán bíboros hercegprímás, Esz­tergom érseke a dicsőséges Szent Jobb je­lenlétében szentmisét mond, utána pedig Hamvas Endre Csanádi püspök mond rövid szentbeszédet. A körmenet az idén elmarad. legyen eay áldott éjszakám Én Istenem, hát itt vagyok! Kitűzöm kedvem, mint a zászlót és úgy suttogok él néhány szót, hogy szemem, arcom kiragyog. Én Istenem, hát itt vagyok> ő, kolozsvári szó zenéje, lelkemhez bújó szép igézet, kenyérre kenlek, mint a mézet s ihegédesül a szájam széje ... Ó, kolozsvári szó zenéje. Idehivott a csókporos nyár, most simogatom régi orcád. Oldozd meg hát a múltak kor cât s mesékkel táplálj, hü Kolozsvár. Te szőttesingü drága dajka, kinek nótáján cseperedtem, kinek létéből élet lettem. Kergesd él tőlem mind a bajt mc Te szőttesingü drága dajka. Legyen egy csöndes éjszakám, mert Pesten annyi volt a lárma és úgy feltört az élet járma a gondok jégvert északán. Tedd, hogy legyen egy éjszakám, egy áldott, csöndes éjszakám. ^ JSKEY VILMA Magyar film készül a keleti háborúról Néhány nap múlva felvevogép elé ke­rül az első valóban háborúsnak nevezhető magyar film, a „Vállvetve“, amely a ke­leti háború harcait viszi a közönség elé meglepően érdekes filmtörténet kereté­ben. A „Vörösmarty-film“ — egy újon­nan alakult jobboldali filmvállalkozás — készíti el a filmdrámát, amely majdnem teljes egészében a keleti fronton pereg le. Amint a cimböl is sejteni lehet, a sze­replő katonák, éspedig magyarok és néme­tek, akik elszánt erővel védik a határokat a betömi készülő bolsevisták ellen. A szov­jetharctér gigászi harcait látja a közönség a filmmese hátterében, amely egyébként az együttharcoló magyar és német katona harc­téri és frontmögötti életét viszi á vászonra romantikus és hatásos mese keretében. Hősi. élettörténetek szövődnek és drámai fe­szültségű csataképek vetülnek ki a filmben, bizonyságául annak, hogy a fegyverropogás közben uj műfaj születik a mozivásznon is. Farkas Zoltán rendezi _. .magyar és német verziős filmet, amely egyldöben kerül be­mutatásra Magyaroroscágon, valamint Né­metországban. A legelőkelőbb filmszínészek játsszák a főszerepeket s a tervek szerint az uj háborús film nemcsak itthon, hanem Né­metországban is komoly érdeklődésre tart­hat majd számot. A felvételek már a leg­közelebbi napokban megkezdődnek — A Magyar Cserkész falusi száma. A cserkészfiuk 25 éves folyóiratának, a „Ma­gyar Cserkészének augusztusi számát a tá­borozó cserkészek szétosztják a magyar fal­vakban. A lap tartalmát úgy állították ösz- sze, hogy a' falusi ember is megtalálja ben­ne az érdeklődési körének megfelelő cikke­ket. A bevezető a magyar lelki-végvárak'vé­delmére int. A falu könyvtáráról szóló ta­nulmány részletes könyvjegyzéket közöl. Viljó Tervonen egyetemi finn lektor cikke gyermekkori emlékeiből merítve rajzolja meg a finn falu képét. A finn lektor cikke után eredeti finn népdalok magyar fordítá­sát találjuk, kottával. Külön cikk foglalko­zik a szórványmagyar vidékek ifjúságával, az egyik falusi cserkész a cséplésröl Ír hangulatos leírást. Egy másik cikk a pa­rasztgyerek és a falura került városi cser­készek között épit lelki hidat. Érdekes ta­nulmány ismerteti Sinka István költészetét számos költeményidézettel. Egy Sinka-bal- lada és a legújabb magyar könyvek ismer­tetése tesri még érdekessé a „Magyar Cser­kész“ „regüsszámát". (Kiadóhivatal: Buda- gest, V, Nagy Sándor-u. 6.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom