Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-13 / 156. szám

1944. .TTLTT5 IS. 3 keleti MAGYAR ÚJSÁG A Wil-sîMţj älvenfonnes nemei ériás repu'éesónaV A közelmúltban a napilapok hírül adták, hogy a német légihaderő sikerrel alkal­mazta az óriás hatmotoros Wiking mintájú repülöcsónakokat; ezzel az uj világháború egyik legnagyszerűbb technikájú vívmányá­ról lebbentette fel a fátylat a cenzura. O'yan kiváló techn kai teljesítményről van szó, amelynek a háború utáni idők vehetik legjobban hasznát, a Wiking a béke világ­részek közötti légiforgalmában igen nagy szerephez juthat. Napilapjaink csupán néhány adatot közöl­hettek az uj gépről, annál sokkal érdeke­sebb azonban az a sokféle részlet, amit a gép tervezője, dr. Ing. Richard Vogt az egyik német műszaki lapban közölt. A hatalmas gépet a közismert B^ohm & Voss hajógyár repülögépépitő osztá'ya ké­szítette. A tervezés munkája, a hamburgi anyaüzemben folyt, a gyártásba más üze­meket is bevontak. A gép tervezőjének sze­mélyéről meg kell jegyeznünk, hogy ö ter­vezte annakidején a rendkívül érdekes részaránytalan repülőgépet, az asszimet- rlkus BV. 141. típust, és ezenkívül több más értékes német polgári és katonai re­pülőgép került ki a keze alól. Sőt, előzőleg mintegy tiz évig élt Japánban is, ahol a Micubisi és Kavaszaki üzemek repülőgép­gyáraiban dolgozott és avatta be japán kar­társait a korszerű fémrepülögéptervezés titkaiba. A Wiking első példányát eredetileg a német Lufthansa rendelte. Közvetlenül a háború kitörése előtt, a tengerentúli légi­forgalom alakulását figyelve, a nagynevű német légiforgalmi cég műszaki vezetősége arra a meggyőződésre jutott, hogy a ten­gerentúli személy- és teherforgalomban a repülöcsónakok növekvő nagysága az üzem jövedelmezőségének és bizton'ágának jelen­tős javulását eredményezheti. E tapasztala­tokon okulva 50 tonna repülősulyu, repülő- csónak építésére adott megbízást a Blohm & Voss cégnek, amelynek BV. 139. jelzésű négymotoros vizirepülőgépjei a transzatlanti postaforgalomban igen jól beváltak. Az eredeti rendelés máris számot vetett a fejlődés várható mértekével és igy olyan teljesítményeket kötött ki, amelyek a kö­vetkező 5—6 év szükségleteinek mindén bi­zonnyal megfeleltek. Már az első hozzáve- tőlege- számításokból meg lehetett állapí­tani, hogy az 1939-ben rendelkezésre álló motorokból négy egységgel a megkívánt feltételeknek eleget tenni nem lehet, leg­alább is olyan gép ezekkel nem tervezhető, amely hosszabb fejlesztés alapjául szolgál­hatna. E meggondolások alapján lett a Wi­king hatmotoros. Minthogy a léghűtéses csillagmotorok karbantartása szempontjából sok előnyt biztosítanak a vízhűtéses soros motorokkal szemben, a gazdaságosság növe­lésére a gépbe az egyéb viszonylatban is kitünően bevált Bramo Fafnir 323. 1000 lóerős csillagmotorokat építették. Ugyan­akkor, sohasem tévesztve szem elöl a fej­lődés várható ütemét, arról is gondoskod­tak, hogy az uj Junkers nyersolajmotor, az 1200 lóerős Jumo 207. is beépíthető legyen a gépbe. Utóbbi főleg a nagytávol­ságú forgalomban biztosit jelentős üzem- anyagsulymegtakaritást s egyben teljesít­ménynövelést is. A gép tervezésénél 7000 kilométeres halt5- tdvot ágakat vettek figyelembe, vagyis a gép a Newyork—Hamburg távolságot köz­benső leszállás nélkül teheti meg. A szerkesztést megelőzőleg nagyarányú hidrodinamikai kísérletekre volt szükség, hogy a hajótest legkedvezőbb alakját meg­határozhassák. A repülöcsónak törzsének ugyanis alkalmasnak kell lennie a fel- és leszálláskor mutatkozó terhelések felvételé­re, másrészt olyan áramlási viszonyok kel­tésére, hogy a felszállás zavartalanul meg­történhessék. Minthogy a hidrodinamikai szempontból kiváló törzs légerötanilag nem éppen a legkedvezőbb, sőt aránylag nagy az ellenállása, meg kell találni azt a kom­promisszumos megoldást, amely mindkét szempontnak eleget tesz. Rendszeres kísér­letek árán ez sikerült is. A további hidrodi­namikai kísérletek a törzs hullámainak meghatározására és ezzel kapcsolatban a szárnyfelületek helyes clhely-y'sere irányul­tak. A légerőtani kísérletek sorában érde­mes megemlíteni, hogy a gépről egy mére­teiben is megfelelően arányos, kicrir'dlett modellt készítettek és ezzel határozták meg a legfontosabb jellemzőket a gép magatar­tására Vonatkozólag, főleg a fel- és leszál­láskor. E kísérletek során sikerült a gép kormányfelületeit annyira tökéletesíteni, hogy a későbbi berepüléseknél csaknem egyáltalában nem volt szükség módosítá­sokra. A hatalmas méretű gép megépítésénél rendkívül érdekes gyé"tág-technikai nehéz­ségek mutatkoztak. A szárnyban elhelye­zett főtartó, a gyár korábbi szabadalmai­hoz híven, egyetlen hatalmas cső, amely nem csupán a hajlító és csavaró terhelések felvételére szolgál, hanem egyben az üzem­anyagtartály szerepét is játssza. Ez a szel­lemes megoldás nem csupán lényegesen íyszerüsitl a szárnyszerkezetet, hanem a repülés közben folyton változó súlyú üzem­anyagkészletet is a szárny nyomásközép­pontjához kezel helyezi el és ezzel a gép egyensúlyban való tartását megkönnyebiti, hiszen nincs szükség az iránysikok állandó utánállitására. E hatalmas ágyucsőhöz ha­sonló, méreteiben is impozáns főtartó tar­tályként kiképzett része heggesztett acél- szerkezet, ml a hozzá csatlakozó számy- végfőtartók durállemezböl, szegecseléssel készültek. Az acélcső falvastagsága a ter­helés csökkenésének arányában szintén csökken, tehát a főtartónál sulymegtakari- tást is sikerült elérni. A főtartó előtt lévő számyrészit folyosóként alakították ki, ahol a motorszerelő repülés közben is ellenőriz­heti a hajtóművek működését, sőt kisebb javításokat is végrehajthat. A szárny hosszú szakaszon át egyenletes szelvény- hosszúságú alakja gyártás szempontjából ismét megtakarításokat eredményezett, hi­szen nagyszámú egyforma alkatrészt kel­lett hozzá gyártani. Rendkívül érdekes a gép oldalsó támasz­ig tőuszójának elhelyezése. Erre fel- és le­szálláskor van szükség a gép billenőseinek egyensúlyozására. Az utazőrepülés folya­mán erre már szükség nincs, tehát csupán légellenállást képző, káros test a gépen, amely 15—25 kilométeres sebességcsökke­nést is idézhet elő. Ezért az úszót bevon- hatóra készítették olymódon, hogy hosszá­ban két félre oszlik szét és az egyes feleket kétoldalt a számyfelület alsó részébe hé­zagmentesen illeszkednek és a kivágást tel­jesen fedik, igy járulékos ellenállást nem okoznak. Ä gép hasznos terhe tiz tonna. Az első példánnyal szerzett kiváló tapasztalatok alapján a német légierő még rendelt egy kisebb sorozatot az 50 tonna súlyú óriás- gépből és e gépeket sikerrel vetette be min­denütt, ahol gyors viz felett való teherszál­lításra ven szükség. A krimi félsziget ki­ürítésében például e gépeknek is nagy ré­szük volt. A katonai alkalmazásra a gépet számos védő tüzgéppel látták el, e’r 3 sorban 13 és 15 milliméteres nehéz géppuskákkal é-s 20 mm-es gépágyukkal forgatható tor­nyokban és páncélozott lőé”.isokban. Ezért a nagy gép méretei ellenére sem könnyű ellenfél és csak nehezen sebezhető. Jelenleg a maga, osztályában az egyetlen a világon, amelyet sorozatban gyártottak, mert az amerikaiak Martin Mars gépének öspéldá- i vával folynak még a kísérletek. E téren is a'-pcsan megelőzte a német technika az a íerikaiakat. Tiz tonnás hasznos terhe lehetővé teszi 100 teljes felszerelésű katona szállítását, vagy ennek megfelelő egyéb hadianyag vi­telét. Sebessége 320—350 km/óra lehet é hatótávolsága mintegy 7000 km, természe­tesen megfelelően kisebb hasznos teherrel. Az európai hadszíntereken előforduló beve­tési távolságoknál k’ nnyen fenntartható a tíz tonnányi raksúly. A BV. 222. Wiking egyedülálló a maga nemében és a német iparnak háborús és \ 'keviszaonylatban egyaránt páratlan telje­sítménye, amely bizonyéra jelentő-égének megfelelő szerephez juthat nem csupán a háborús szállításokban, de a béke tengeren­túli légiforgalmában is. ne. Légiharc a Baialon felett A Balaton csendesen piheg a szikké páratakaró alatt s aoró kis hullámfqdrok sejtetik szívdobogásét. A nagy víz most ébred. Sűrű egymásrahulló hullámtara­ját összeturki ija egy-egy kis bohó reg­geli szellő. Az ezüstnapfény nem győzi fésülgetni a kócos vízfodrokat. A máskor dübörgő, sistergő Balaton most csupa játék, csupa derű. Mi a tó partján sütkérezünk s figyel­jük a falánk sirályok reggeli lakmáro- zását. Két kemény dörrenés riasztja el a csendet. Az égre két fehér füstpamacs perdül. Légiriadót jelez a két puskalövés. A karcsú, habfehér vitorlásokból kifog­ják a szelet a bentülők s a part felé kor­mányozzák. Mi egy terebélyes fa alá húzódunk s ott várjuk be az ellenséges gépek köze­led‘At. óvóhely sehol sincs. A csöppnyi kis villák még úgysem nyújtanak komoly védelmet, azért he'yben maradunk. Szemmé1, füllel szimatoljuk a levegőt. Ég és v'z tele van várakozással. Diinnyö- gŐ hangfoszlányok kavarják fel a vég­telen csendet. A dünnyögés búgássá erősbödík, majd tisztán halljuk a moto­rok mély zúgását. Tizenegy acélmadár teste csillan meg a bárányfelhők között. Fehér füsthurka szakad le a gépekről és hosszú csíkban fekszenek egymás mellé az ég kékjén. Ezek az úgynevezett „kondenz-csíkok“. Szokatlan látvány ez a csíkosra festett égkárpit. Néhány száz méterre újabb cso­port tűnik fel, nyomon követik az előb­bieket. A Balaton katlanjában égzengés­sé erősbödik a motorok zúgása. A második csoportot is megszámlál­juk: harminchatar vannak. Aztán újabb csoport következik: itt gyülekeznek felet­tünk. Kelet felől, majd nyugatról is fel­csatlakoznak a kötelékek. Clyan pokoli a zaj, hogy egymás hangját is alig hall­juk. Többszáz gép húzott el néhány perc alatt á kis nyaralóhely felett. A monoton zúgásba egyszercsak bele­vonjanak a mi vadászaink motorjai. Sü­vítve hasítják a levegőt s belefurrkod- nak az acéltömegbe. Vadászaink megnyit­ják a tüzet és sűrű géppuskaropogás zá­porozza a banditák gépeit. Egy-egy go­lyóbecsapódástól itt-ott megcsobban a Balaton. Jobban a fa mögé húzódunk. Az ellenséges vadászok is műnk: loani kezdenek. Óriási harc képe bontakozik ki a vadászok között. A motorzúgást most már elnyeli a fedélzeti fegyverek ropogása. Az ervik négymotoros kiválik a tömeg bői és felén húz. Nyomában négy vada ezunk. Irgalmat1 múl lövik a Liberá'o t A hatalmas bombázó menekül. — Odanézzetek, kigyulladt az ameri kai! — ordítja valaki mellettem. Csakugyan a Liberator orrából sűrí fehér füstkígyó bújik elő s ahogy a géj közeledik a föld felé, úgy bízik mögött« a most már fekete füstsárkány. Útját fü' űketitő sípolás kíséri. Valamennyien a fűre hasalunk és lé- lekzetvisszafojtva várjuk a fejleménye­ket. A gén rohamosan közeledik a föld fe­jé, a négy' vadász meg mindenütt szoro­san a nyomában. E pillanatban hat fe­kete tömeg válik le a gép hasáról: hat bomba. Aztán hat robbanás reszketteti mer‘ a levegőt. A pilóta menekül a bomba- er- hétől. A gép egy darabig még tovasiklik, majd orrabukik s va'ahol a közelben nagy detonációval földet ér. — A vadászok jó púinkét végeztek — áHnp'+juk meg egyöntetűen. Sietve fordítjuk felünket a tó felé, mert a harc még tovább tombol. Két lomhatestű Liberator üstökösként T- i--k át az égen s hatalmas fUstcsóvá­1 zuhan rá a vén Badacsonyra. Még három gép letevését figyeljük meg, aztán a zúgás lassan elfogy, a igé­nek távolodnak s mikor már újra csak zümmögjenek halljuk a motorzúgást, el­rohanunk a robbanások irányába. Pau­pere múlva előttünk áll a hat bomba pusztítása, de s"ménesére egészen köny- nyű természetű. A sere különleges játéka folytán egy üresen álló zsidóvillára es­tek a bombák s így emberben kárt nem tettek. Mindössze négy könnyebb sebesü­lés történt. A lelőtt gép után érdeklődünk. Kerékpárosok újságolják, hogy a kö­zeli község határában zuhant le a gép és pozdorjává tört. Vadászaink jó munkát végeztek! CSONGRÁDI JANOS MetryMkoK*'' Car hfilemy volt kéovíse’ö», e^y r$r!s kiílsíi kerü’et j?a gVrrsterét Paris, július 12. (NST). Georges Bar- thelemy volt képviselőt, Puteaux párisi külváros polgármesterét, hétfőn délelőtt terroristák merj gyilkoltál:, amikor a vá­rosházára ment. Egy autóból két férfi ugrott m~lléje és többször rálőtt, majd elmenekült. Barthelemy kórházbaszállí- tás közben meghalt. A merénylet valószínűleg kommunista bosszúmű, Barthelemy ugyanis mmt szo- cirbsta képviselő 1932 óta sokat és ered­ményesen harcolt a kommunisták ellen és a képviselőház az Ő indítványé ra fosz­totta meg mandátumától azokat a kép­viselőket, akik nem szakítottak a III. in- ternacionáléval. XII. Plus pápa fooridja Őriem a ns kit ? Newyork, Julius 12. Az United Press ame­rikai hírügynökség hétfőn este vatikárva rosl keltezéssel jelentést adott ki, amely szerint XII. Pilis pápa hajlandónak nyilat­kozott arra, hogy fogadja Orlcmanskl len­gyel származású amerikai lelkészt. Az erre irányuló kérést Roo icvelt elnök szán. széki diplomáciai megbízottja, Myron Taylor tol mácsolta a Vatikánban. Orlemanski, mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt látoga­tást tett a Szovjetunióban és megbeszélést folytatott Sztálinnál egyházpolitikai kérdé­sekről. Egyházi főhatósága annakideién megrovásban részesítette, mert semmiféle hivatalos megbízatása nem volt ilyen láto­gatásra. Myron Taylor, mint az United Press Írja, mindenáron közeledést akar léire Hozni a Vatikán és a Szovjetunió lözött. Es tFüzegi kikségek ké'd9muta*á$a Kolozsvár, julius 12. Körülbelül egy hó­nappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy az EMKE elnöki osztályától dr. Szűk Ödön a szilágysági községek szociális helyzetének ismertetésével kapcsolatban Kalotaszentki- rály, Zentc’ke és Magyarókereke kalota­szegi községek elhatározták, hogy vászon- és használt ruhafelajánlásokkal testvériesen megsegítik a szegényebb helyzetben levő szilágyság! községeket. Elhatározásukat nemsokára tett követte, mert a napokban a szóbanlevö községek Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségétől két 20 kilós csomag érkezett az EMKE elnöki osztályához. Az egyik csomagban a .calotaszentkirályl és zentelki MANSz csoportjától beérkezett vó- szonanyag volt 1520 pengő értékben, a má­sik csomagban pedig Magyarókerekének 609.20 pengő értékű szeretetadománya volt. Külön meg kell azt említenünk, hogy Ma- gyarőkerekén csak néhány száz magyar él, a templomuk is elég rossz állapotban van, mégis amikor arról van sző, hogy magyar szegénysorsu testvéreik, illetőleg a gyerme­keik ruhaanyagot kapjanak, úgyszólván a sajátjukat is odaadják. Kálót as zentkv- ily és Zentelke pedig nem sokkal a gyűjtés előtt 1000 pengőt adott a bombakárosultak ré­szére. A bt rkezett anyagból egyrészt a napközi gyemte otthonok részére juttat az EMKh elnöki osztálya, másrészt pedig a ruhaanya­gokat mérsékelt áron a diósadi sokgyerme­kes családoknak adják át. A befolyó összeg az EMKE által létesített diósadi születési segélyplapot fogja gyarapítani, amelyből mlnu-vji születéskor — ameddig az össze­gyűlt pénz engedi — 50 pengő segélyben ré­szesítik a szegénysorsu családokat. lavmla 7 20 pengő a háztartási alba mazottak öregségi biz'oritási dija A htvata'os 'ap vasárnapi számában je­lent meg az a belügyminiszteri rendelet, ame'y a háztartási alka'-"—ortak Öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló köte’ező b’ztositásával kapcsolatos kérdéseket rendezi. A belügyminiszteri ren­delet a háztartási alkalmazotté kát a VII. napibérosztá'yba Borozza. Pontosan megál­lapítja az égj- napra eső bíztorttási dijat, illetve jiá-r'ákot, amo’-rsk eg——’*»tt havi összege 7 pengő 20 fil'ér. Az öregségi, rok’ , özvegység! és árvasági járu'ékot, valamint annak pótlé­kát a betegségi és bale-éti biztosítási járu- 'ékkál együtt naptári ’-'naponként utólag kötelesek fizetni a műn’—adók. Valameny- nyi biztosítóst d’jat egy fis?’—'—»- vója ki az Országos Társadalombiztosító Intézet. Azoknak a háztartási a ’- aktiak.­ek*k julius 1-én vagy az ezt követő időben lépnek alkalmazásba, mrr.kábaLpését v;>gy munkaviszonyuk megr~‘!n'~át az őre « b'ztositás szem- írtjából kü'ön bejelenteni nem kell, de azekat a háztartási alkalma­zottakat, akik ju'k’s etseje előtt léptek ál- keim , é« ’sg is a'V á lanak, az 0~’I fe’hiv j-'e-' • "'•öl bt kc-l jelenteni a felhív's kézhezvételtől számí­tott 8 napon belül. Ha a munkaadó az ink zei felhívásának zárói határidő a’att nem tesz eleget, az intézet a szükséges adatokat a munkaadó költségére helyszíni, eljárással állapíthatja meg. A rende’et julius 1-én kezdődő hatálya ma lépett életbe. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom