Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-09 / 153. szám

ijMt JTTT it-«; S keleti ^ MAGYAR UJ&XG liánban megszűnik a hárem Minden bizonnyal külföldi befolyásnak tulajdonítható az, hogy Irán a civilizált nemzetek eredményei közül is hajlandó egyet-mást meghonosítani. Azt is lehetne mondani, hogy az angol-amerikai-szovjel hármas hatásával találkozunk, avagy ta­lán csak az iráni felsőbb társadalmi ré­tegek elszegényedéséről lenne csak szó? Bárhogy is legyen, az uj Irán napjaink­ban eltávolodik az Izlám más államainak felfogásától és eltávolodni kész a pró­féta törvényeitől is. Iránban megszüntetik a háremet. Ter­mészetesen az intézkedések lépcsőzetes fejlődést akarnak elérni, Az uj iráni sem élheti már a pasa kényelmes életét. Azt az életet, amelyről a nyugatiak cso­dákat meséltek. Az iráni kormány tör­vényt tett közzé, amelynek értelmében ugyan joga van bárkinek második asz- szonyt is feleség ill venni, de csak abban az esetben, ha az első feleség abba bele­egyezik. Ha a férj nem tiszteli az első feleség tiltó kívánságát, az asszonynak ,joga van azonnal tőle elválni. Nem is olyan régen úgy volt még az egész arab világban, hogy a próféta tör­vénye egyszersmind az állam és a társa­dalom rendje volt. Mindenki, aki csak elölcelő osztályhoz tartozott, élt is a pró­féta által nyújtott joggal. így az asszo­nyok és' a rabszolganők szép számmal sereglettek az előkelő ur köré. A prófé­ta maga ugyan hosszú ideig első felesé­gével Kadidjával élt s csak később bizo­nyította be, hogy önönmagára is érvé­nyes az a törvény, ami az egész Izlám történetében mindenkor elhatározó volt. A nép széles rétegeinél mégis az egyne­műség intézménye volt a családi élet alap­ja és ennek főképpen gazdaságai okai voltak. A többnejüség ugyanis meglehe­tősen költséges fényűzés volt. Az euro­pa. szemlélő a múltban is, de ma is meg állapította, hogy keleten nem volt nőfe­lesleg. A többnejüséget először Törökor­szág utasította el', most Irán is erre az útra tért, ha egyelőre intézkedései még nem is kategorikusak. Szolgálatos gyógyszertárak Szentháromság gyógyszertár, Unió-utca 2. sz. Távbeszélő: 20-78. — Keresztelő Szt. János gyógyszertár, Deák Ferenc-utea 9. sz. Távbeszélő: 15-68. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi Miklós-utca 35. sz. Távbeszélő: 2-51. — Magyar Korona gyógyszertár, Hel- iai-utca 3. sz. Távbeszélő: 27-92. ftz elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter rendelete grtílmé- ben a lakóházak elsötétítse este 10 órakor kezdődik és tart hajnali 4 óra 30 percig. — Meghalt Tokaji Nagy László, a JTCMGE nyugalmazott igazgatója. Tokaji Nagy Lász­ló az Erdélyi Magyar Gazdasgi Egyesület­nek 25 évig volt titkára, majd igazgatója, julius 3-án hosszas szenvedés után 77 éves korában, Budapesten elhunyt. Neve Erdély- szerte ismert volt. mert évtizedeken keresz­tül tevékenyen részt vett Erdély mezőgazda­sági életének irányításában. Számos nagy mezőgazdasági kiállítást, kongresszust, ta- nulmány-utat szervezett és rendezett, szer­kesztője és kiadója volt az E-délyi Gazdá­nak, számottevő köz- és mezőgazdasági szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Leg­kiemelkedőbb munkája az EMGE kiadásá­ban megjelent ..Eladó ország" cimii hatal­mas statisztikai összeállítás alapján megirt müve, amely alapvetője volt az erdélyi földbirtokpol’tika elindulásának. A romín megszállás előtt Budapestre költözött, ahol közgazdasági téren fejtett ki munkásságot. Halálát özvegyén kívül leánya, kiterjedt ro­konság és az ismerősök és barátok széles köre gyászolja. * jégbiztosítás, a gazda ne hagyj? terményeit jégbiztosítás né kül. Nem kö­zömbös a gazdára nézve, hogy a kenyér- és takarmánymagvakat s egyéb értékes ter- melvényeit sikerül-e betakarítania, vagy azok jégverés következtében elpusztulnak. Kössön jiégb'Ztositást az ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG helybeli főügynökségének cime; Egyetem­utca 1« — A munkás főiskolások továbbképzésére tanfolyamot rendez a Hivatásszervezet. A H’vatásszervezet Országos Vezetősége az idén is elhatározta, hogy a nyár folyamán üdüléssel egybekötött tanfolyamot rendez a munkásföiskolát végzettek és a szervezet önként jelentkező vezetőségi tagjai számára. A julius 23—30-ig, tehát nyolcnapra terve­zett tanfolyam célja az ország bármely ré­széből résztvevő munkások világnézeti, kul­turális és mozgalmi továbbképzése. Ezt a munkáskérdések és a velük összefüggő más­egyéb problémák világos, közvetlen, de mindazonáltal szigorúan tudományos feltá­rása szolgálja. A szakképzett előadók elő­adásait szabad vita és eszmecsere követi. A tanfolyam színteréül a Kassa határában nem régiben épült KÁLÓT népfőiskola épületét jelölték ki. Az intézet árnyas park közepén, vizmentén fekszik, tehát valóságos üdülőte­lep. Kassáról villamosvasuton közelíthető meg. A tanulságos szórakozást nyújtó tan­folyamra jelentkezők kényelmes és egészsé­ges elhelyezkedést nyernek, naponta három­szori étkezéssel aránylag csekély ellenszol­gáltatás ellenében. A jelentkezők 50 száza­lékos vasúti utazásra jogosító kedvezményt igényelhetnek. — A MÉZ NÖVELI A SZÍVMŰKÖDÉST. Közismert tény, hogy a méz különösen hu­nt ios betegségek gyógyítására kiválóan al­kalmas, ezen túlmenően sziverősitőül is szolgál. Az orvostudomány mindamellett eddig kevés figyelmet szentelt eme körül­ménynek. Amióta azonban felismerték a ssölőcukor jelentőségét, amely mint isme­retes, a méz fontos alkatrésze, több figyel- szenteltek a méz tudományos vizsgála­tának. Az egyik német orvosprofesszor bé­kák szivével végzett kísérletekkel bebizo- nyi'ctta, hogy a méz a szívműködést nagy­mértékben befolyásolja és annak működé­sére serkentőleg hat. így a kísérleti állat szive a mézzel történt kezelés után erőseb­ben és főként szabályosabban vert. Ezek a kísérletek beigazolták a nép körében már eddig is élő felfogást, amely szé'rint a szív- gyengeségek gyógyítására és megelőzésére a nagyfokú mézfogyasztás igen kedvezően hat. Tlymódon a méz a tudományos gyógyá­szatban is méltó helyet foglal el. — K’k kanhatnak és kik keresnek munkát a kolozsvári Al’ami Munkaköz­vetítő Hivat"' iiti'n? Mnn1-át ,r"pliat: 1 asztalos, 1 borbély 51 cipé z, 5 gyári betanított munkás, 1 g'n'-ezolő vírlóken, 4 kovács, 1 kőrníves, 6 lakatos vicéken, 1 pék, 2 vendég-ipari szakmunkás. 6 szűcs vidéken, 1 vas- és fémeszrer^ályos, 1 gép- és gvor'író vidéken, 5 gazdasági alkalmazott, 2 szolga. 14 be’áró takani'tó- nő, 3 ház:csel''d és 1 foto'aboránR. Mun­kát k"res: 1 ács, 5 asz'alo«, 1 bádogos, 2 gé’üakatob 1 gépkezelő, 1 g ári beta­nított munka«. 1 kádár, 1 kofára tő, 2 kőmives, 1 f'rfiszabó, 2 vendégi-mn szakmunkás, 1 szobafestő, 1 v’s- és fé ti- esztergádyos, 7 könyvelő, levelező. 1 ker­tész, 2 szolga, 1 nevelőüő és 1 betonozó. — Burgonyalevélből nyersanyag. Amióta sikerült a burgonyái evél bői cel­lulózét előállítani, az eddigi hasznave­hetetlen növényrész értékes nyersanyag­gá lepett elő. Németországban ezért in­tézkedtek eme nyersanyagnak minél tökéletesebb előállítására. Emuk ke­resztülvitele szempontjából először is az ősszel leszedett leveleket szárítják, máid pré elik. Ilymódon sikerült a szállítás zavartalanságát biz+osítanj. Míg ugyan­is a friss burgonya levelekből pgy koo-i- rakományra csupán 4 t"nua fér, a szá­rított és nr^s"lt levelekké’ kereken 10 tonna számítható. Ipari féld o1 gozásuk’-a ezáltal so’ kai gyor abban és könnyeb­ben kerülhet sor. Németországban a fe’~ dolgozott burgonyolevelekbőt évrnie nagymennyiségű nyersanyag kerül fel- haszná’ásra. — Dr. T)«yas*y Sándor igel’‘rdeté«c. Vas^rmp d e. 10 ó-ako ■ a Fűk s-uWi r f, templomban du Tavas-'v Sándor, püscökl'elvettes hirdeti az Igét. — ELJEGYZÉSI HÍR. Kolnyáry Ildi­kót (Budapest) eljegyezte vitéz Nyiredy Szabolcs oki. vegyészmérnök (Kolozs­vár.) * Figyelmeztetés a Botanikus Kert láto­gatóihoz! A Botanikus Kert terli’etén fedett óvóhely a nagyközönség számára nincsen. Látogatása tehát saját felelősségére és ve­szélyére történik. A kert látogatóit már a szomszédos körzetekben jelzett légiveszély esetén helyi riasztással (harangkongatás) figyelmeztetjük, hogy vagy szíveskedjenek a kert terü’etét elhagyva másutt menedéket keresni, vagy vonuljanak le a viszonylagos védelmet nyújtó patakpart sétányaira s a fák alatt helyezkedjenek el. Ez a kerti riasz­tás természetesen nem jelent még légiriadót, ha a városi szirénák nem szólalnak meg. A kerti kis árokóvóhelyek a hivatalos légóőr- ségek számára készültek, azok tehát nem fogla'hatók el, illetve csak a fennmaradó fé­rőhelyek arányában. Ké-jiik a közönséget, hogy nyugalmát, fegyelmezettségét őrizze meg. A Botanikus Kert igazgatósága. — Miért hasznos házi<rvó,rv<ízer « hars b'l készít-tt tea? A parkok és sétányok kedvelt dísze a hársfa. Jún'usb"n és jú­liusban szorgos kezek ö szegyűjtik eme fának sárgás fehér vi-ágait, maid hű­vös helyen m">rszárítiák. Az ebből ké- szii't tea a gazda-szonvok báz’patikó iá­nak egyik fontos kelléke. Különösen hu­rutoknál és büléjes megbetegedéseknél igen gyóe-yítóleg hat, mert e’ősegít’ az izz«dást Hatása megszünteti a görcsö­ket és serken’i a szervezet z->va -t- lan műV-'dé ét, Ugysz'ntén a hársfa term főből készült porok, béhucutoknál és mérge-és’ tüneteknél nyernek alkalma­zást, külsőleg pedig a sebkeze' és ütnél és daganatoknál hasznos!’ ják. Ilymódon íoggal oeve-bető a hnrsfatea az ogyik leghasznos”bb házi gyógyszernek. * Hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva jegykezelőt és legalább 18 éves hadiárva fiúcskát kifutónak vagy tekercselőnek fel­vesz az „Árpád" filmszínház. Közelebbről két székely-tárgyú könyvet olvastam. Úgy Ítélem, hogy mindakettö ér­demes a széleskörű olvasó közönség meleg figyelmére. Mindkét könyv történelmi ese­ményekkel foglalkozik s bár időpont szerint elég távol állanak egymástól, a székelj' sors­nak egyformán lelkesítő szellemét juttatják kifejezésre. Kovács László Gábor Áron alakjának fel­elevenítését tűzte maga elé. Érdeklődéssel nyúltam a könyv után: váj­jon, a szerző Gábor Áron emlékezetét ki tudja-e emelni az anekdótaszerü, klisényo- matu, kopott em’cgetések és hivatkozások sorából ? ítéletem szerint a hativnyi könv- vecske mindenesetre érdemes és figyelemre­méltó munka. Szép stílusa, folyamatos elbe­szélő előadása, lélektani elemzései, korfesté­se, élvezetes olvasmányt nyújtanak s nem egy értékes tanulsággal gazdagítják az ol­vasót. Várakozásomat mégsem elégítette ki tel­jes mértékben. A szerző alig nyújt uj tör­ténelmi anyagot. Gábor Áron alakján?!? megrajzolásánál a távlatot előnyösen kiszé­lesíti, a klisé egy-két vonását megerősíti, itt-ott több világosságot vetít a képre (Gá­bor Áron kapcsolata rejtélyes házvezetőnő­jéhez), de a székely nemzet hősét mégsem emeli ki eléggé az eddig ismert méretekből Pedig megtehette volna. Könyvének megje­lenése előtt ugyanis Sepsiszentgyörgyön Gábor Aron-kiállitás zajlott le. Magam — sajnos — nem láthattam a kiállítást, de ugj' értesültem, hogy a kiállításon sok olyan ok­irat, emléktárgy szerepelt, amik nagyon al­kalmasak volnának arra, hogy felhasználá­sukkal Gábor Áron alakja az eddiginél szé­lesebb és mélyebb jelentőséget nyerjen. Ma­gam is azzal a reménységgel fogtam a könyv olvasásához, hogy a szóbanforgó anyagot is megkapom benne. Ez a várakozásom azonban nem teljesült. Mindamellett Kovács László munkáját nyereségnek tartom s azt a reménységet fű­zöm hozzája, hogy világos szerkezetével, len­dületes előadásával serkentője lesz a további kutatásoknak. Gábor Áron szelleme a mai súlyos időkben is tevékeny történelemalakitő tényezője a székely életnek. Az volt az első világhábo.ut követő válságos időkben is. Akkor, amikor a magyar közié lek ájultan ejtette ki kezé­ből a fegyvert, Gábor Áron szülőföldjén, a Székelyföld bércei között, újra feltámadt az önvédelem szelleme s kísérletet tett a gyá­szos végzet elhárítására. Erről szól a má­sodik' könyv, amelynek cime: SzéSíoiyek Ítéletidőben. írója Zágoni István, aki úgy is, mint a „Keleti Újság" szerkesztője, úgy is, mint az Országos Magyar Párt lelkes har­cosa, egyik vezéralakja volt kisebbségi éle­tünknek. Jellegzetes irodalmi megnyilatkozás Zá­goni István munkája. Tartalmilag hiteles történelmi események, emlékezések felújí­tása: emlékirat a szó legnemesebb értelmé­ben, Viszont a költői szépségek, amelyek a mü leíró részeiben és párbeszédeiben, tájak, helyzetek, fordulatok festéseiben, emberek jellemzésében kifejezésre jutnak, szépiróra vallanak és megokoittá teszik, hogy az Író müvét regénynek nevezi. Zágoni István olyan emlékeket elevenít fel, amelyeknek hitelességét, mi Idősebb nemzedékek, szem- és fültanuk gyanánt erő­síthetjük meg. Emlékszünk tizennyolc őszé­nek azokra a lesújtó fordulataira, amelyek minden magyar értéket kockára vetettek és végül mindent elragadtak tölünk, ami add- digi életünknek, vágyainknak, reménysé­geinknek célját jelentette. Emlékszünk azokra a kísérletekre is, amellyek a szörnyű sors elhárítására történtek. Ezek közé tar­tozott Zágoni István kezdeményezése, aki nehány lelkes tartalékos tiszttársával a Székelyföldre sietett, hogy a budapesti zűr­zavar miatt magára maradt erdélyi magyar­ság számára katonai erőt szervezzen. Zágoniák kísérlete tiszteletreméltó sikert aratott. Felnyúlnak lelkűnkben azoknak a napoknak az emlékei, amikor a székely fiuk megjöttek s énekszóval naponként végig me­neteltek Kolozsvár utcáin, öröm, önbizalom, reménykedés kelt a nyomukban. A székely szászlóaljak, az akkori erőviszonyok közt, az uj nemzeti hadsereg magvává vállhattak volna, de Budapest inkább a meghátrálást követelte a székelyektől. Felvetődött a sors­döntő kérdés: harcba bocsátkozzanak-e a székelyek az egyre dagadó számú román megszállókkal ? Zágoni, mint szem- és fül- tanu, drámai képet nyújt erről a válságos pillanatról. Hivatásos katonák, akiknek a toborzók átadták a vezetést, kérdést !ntéz- tek a felsorakoztatott székelyekhez, hogy a visszavonulást akarják-e, vagy a harcot? Akkor az egyik katona azt kérdezte a pa­rancsnoktól, hogy van-e muníció, mert ha van, akkor harcolni fognak. A parancsnok nem tudta azzal biztatni katonáit, hogy van muníció.. . és itt emlékeztet a tizennyolcas történet a szabadságharc történetére, ami­kor Gábor Áron azt felelte a hasonlóan fel­vetett kérdésre: munició pedig lesz! A visszavonulásra kényszerült székely katonák is később megkapták a muníciót a székely hadosztály megalakulásakor és ennek harcaival viharos történelmünknek égjük legszebb fejezetét Írták be a magyar történelem könyvébe. Zágoni István megbízható, hü krónikása ezeknek az eseményeknek. Munkájában a hitelesség mellett kitűnő irodalmi képessé­gekről tesz tanúságot. Munkája értékes for- rásmii és egyszersmind érdekfeszítö regény. Érdemes elolvasnunk a mai idők küzdelmes hangulatában. (ys) HERMANYI DIENES JÖZSEF: NAGYENYEDI DEMOKRITUS Az „Erdélyi Ritkaságok“ sorozatában uj könyv jelent meg nemrégiben, amely, akár csak az eddig megjelent kiadványok, Er­dély múltjáról szól. Herrn ányi Dienes József két kötetes munkája tulajdonképpen anek­dota-gyűjtemény. Ez az egykor nagyhírű tudós enyedi pap összegyűjtötte a korabeli Erdély minden érdekes, szomorú vagy vi­dám ■eseménj'ét. Szerepel müvében fejede­lem, főpap, református, unitárius pap, plé­bános, káplán, vándordiák, teológus, tudós, orvos, borbély, főrangú, tolvaj, boszorkány, de mindenki az égvilágon, aki helyet kap müvében, annak a neve is szerepel, még pe­dig pontosan... Ezenkívül a szerző arra is lelkiismeretesen vigyáz, hogy megirja, a szereplők hol és milyen környezetben követ­ték el „bűneiket“, amelyeket ö az utókor számára feljegyzett s derűs észrevételeivel közrebocsátott, A „Nagyenyedi Demokritus“ rendkívül élvezetes olvasmány. Bárhol lapozza fel az ember, minden oldalon olyan derűs esetek­kel találkozik, hogy valósággal felüdül ol- vasásukkor. De a legfeltűnőbb az a kímé­letlen őszinteség, ahogyan Hermánjű Dienes József bemutatja anekdotái hőseit. Szerinte — s ebben nem is lehet kétsége a késői olvasónak, — egytöl-egyig megtörtént ese­tek. Hermányi Dienes József munkáját Jancsó Elemér dr., az Erdélyi Tudományos Intézet tanára rendezte sajtó alá és men­tette meg az utókor számára. Mert a „Nagy­enyedi Demokritus“ a XVIII, század első fele magyar műveltségének egyik legérté­kesebb dokumentuma s irodalomtörténeti je­lentősége sem lebecsülhető. A „Nagyenyedi Demokritus“-t, mint az „Erdélyi Ritkaságok“ eddig megjelent érté­kes köteteit is, a kolozsvári „Minerva.“ adia ki A könyv előszavát György Lajos dr. egvetemi tanár irta. l! ti u áru é s jó hirdetés? alapja a jó Urlet menetnek i Két székelytárgyu könyv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom