Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-09 / 153. szám

1944. TOLU'S 9. KELETI MAGYAR ÚJSÁG S Szovjet és angolszász gépek szálltak át az ország léglterén BUDAPEST, július 8. (MTI). Július 7-én est« szovjet repülőgépek repülték át ez ország Ve’eti l atárát, majd az erdélyi és a délmagy&rorşzâgi területek fele t távoztak. Wószínűlegr pgyanaz k a gépek július 8-án a hajnali órákban ugyan-zon az útvonalon repültek vissza. Az rrosz berepülé«* követően angolszász repülőgépek szálltak át az ország déli határa fele t. A Tiszántúlt sz les kiterjedésben átrepülve észak felé ti« vozt-k. A y s zarepiilés azonos útvonalon a hajnali órákban folyt le. Bombázásról és kárról nem érkezett jelentés. A légvédelmi tüzérség a szov­jet és az angolszász zavarórepülés alatt több helyen működött. Szombaton délelőtt bombákat dobtak a Dunántúl egyes helyein Július 8-án a dé’előtM érákban a Dunántúl nyugati részében igen erős el’enfiéges reniilökfltelékek repültek be dél felé, amelyek é«zaH Irányban ha­ladva a* ország légterét elhagyták. Úgy anazok a gép-k a Dunától északi ré- szé-’ v's zatérve déli iránvban távoztak. A repülők Dunántúl egyes helyein bombákat dobtak. Kárjelentés edlig nem érkezett. „Betévedt Európába“ fipja kisebbségi magvar vasutas volt, anyia ukrán — Xénia kisasszony csodálatos útja Ukrajnától Kolozsvárig Vájjon érvényesíthető-e nálunk a szovjet érettségi bizonyítvány? Kolozsvár, július 8. Igazi magyar faj­tára valló, amolyan „se nem s őke, se nem b”rna“ haikorona övezi az Írógép fölé hajlott leányfeiet. Csak amint a mögötte sarkantyúját ö-szevágó kozák szavára visszatekint, tűnik fel szívó­san fitos orrocskája s búzavirágkéken ráosudálkozó szeme. A kozákhoz oroszul szól, a parancsnokié tisztnek németül fe’el, nekem pedig, a katonai iroda al­kalmi látogatóiának tősgyökeres ma­gyarsággal könnyít fogyatékos nyelv­tudásomon. — Akárha az édesanyjától tanulta volna! — álmélkodok el meglepeté-'em- ben. Anyanyelve orosz.,. — Azt nem! Anyám orosz, de a szülei házban magyarul beszélgettünk. Az apá m magyar volt... Neve is úgy cseng, mintha va’am1'- lyik alföldi városunkban iktatták volna az anyakönyvbe Kelet sejtelmét rsu- pán keresztnevében őrzi: Xénia... Dal­lamosan elomló hangján amit elbeszél, arra mondja a közhit: regényes élet. — Anyámék Wrangel tábornok krimi kísérletének bnkásekor húzódtak meg az akkor már ltomáoiához tartozó Besszaröhmhan. Az apám évek mú'va, Dé'erdélyből, valahonnan a Bánság szé­léről került oda. „Kisebbségi“ vasutas volt — mondja szakavatott kifejezéssel. — Ezt a szót is otthon tanultat — Csndálkozik? Azokban az években mindennapos vo’t a családban, sajtóban egyaránt. — Odahaza mindent megvitattak, — magyarázkodott. — Apám, szegény, ré­gen maghalt már. Tulajdonképpen még az elm világháborúban ismerkedett meg édesanyámmal, a régi Jnzovk"ban. A. város Ukrajnában van. Ma , Sztalino“- nak hívják. Hadifogolyként került oda. Vasútas volt, MÁV tisztviselő. Lemberg- be rendelték ki. oí fogták cl. A mi vi­dékünkön sz'l’á«olták be, fogolvtábor- ba. A forradalmink idején ki-k'-árbat.- tak. Akkor ismerkedjek m«g. Anyám nagvocska leány volt s tetszhetett neki, talán udvarolt is már. Mikor a véletlen — vagy gondvise’és? — ismét összehoz­ta őket, szereim, házasság lett a dolog­ból... — Apám küzdött a román nyelvvel, annak e’sa játitá-áro helyezték ki, anyám akkor egyál'alán neT>1 tudott ro­mánul. Oroszul értekeznek eleinte, majd anyám kedvet kapott a magyar nyelvre,--- ócr\T rnomd i** — V különös érzékünk van a magyarhoz. Én má'- egyszerre ta’ ultam meg az orosz- szál. „Ceruzával írtam, Szta’innak“ — Gimnázi”mba jártam Tiraszpolvba, a románok Tighinának hívták. — tájé­koztat. — Anvám naponta s'rá knz'tt övéiért Sze'-et*e vo'na mégegy^zer é'et- ben látni szölrit, a navyszüleimet. Ar­rafelé akkoriban virágzott az ember- csempészés. Szevjetit -ynökökc* raktak partra a Diyesz'er mentéd, lnne* pe­dig szökevények igy keztek át. Csak vissza ne” tArt 3oba sen' i. — Én mégis átmegyek! jelentette ki anyám egy napon. Anám sokáig ellen­kezett, de végül ráállt. Úgy egyeztek meg, engem is magával vÍ3z. Abban bi­zakodtak, hogy a gyerek — rólam volt szó — eltereli a bolseviki hatóságok fi­gyelmét. Ezzel e’lballgat, mintha o'y&n élmé­nyek következtek volna, amikről n°m szívesen beszél... MecilletődÖttem vár­juk ki a keserűvé lett visszaemlékezés végét. Néhámy mondatba töm-ör’thetem, sm:t még fe'színre hozott átélé ei mé­lyéből: A kiszökés sikerült, azonban vissza­térniük többé nem lehetett. Minden meg- ha’t .számukra, ami Európa. A múló évek társílanszgában a kisebbségi ma­gyar törvényes felesége párt választott földiéi közül, a Szovjet házassági törvé­nyei szerint. — Házasságra lépni nagyon könnyű, de elválni ma már ott Is igen nehéz — jegyezte meg kérdésünkre. A mostohaapa nemzeti érzésű ukrán volt. ezért is értették meg egymást az „Európából“ érkezett asszonnyal, és rö­videsen államelleneis mozgalomba sod­ródott. Szibériával lakolt érte Hír s^m érkezett soha róla... — Ensremet még az iskolába se vettek fel miatta, — beszéli kálváriáját. — Bír a tanulást anyagilag nagyon megköny- nyíteHék a megbízható elemeknek. Any- nyira oda voltunk, hogv még rende* írószerre sem tellett Kisleányos jám­borsággal ekkor egy kiszak’toH irka­lapra. ceruzával kérvényt írtam Szatllu- hoz. Magam is elámuík rna ra Hz, ha reágondolok: b^leegvozö vá’asz érkezett, ismét tanmlhattam. Ta'án azért, nrprt az államfő nevéről elnevezett városból kel­teztem a gyermeki írást... — fűzi hoz­zá elgondolkodva. így szerezte meg a szovjet-érettségit Főisko’ára is mehetett volna, ha ki nem tör a háború. Ciri'l-betűs írás a magyar * kultuszmi n isztérmmban — A német megszállás engem Dnye­propetrnvszkban ért mert elnző’eg a nvngatl határ felé húzódtunk, — hang­súlyozza sokat jelentőén, bár válaszolat- lanul hagy minden részlet-érdeklődést — Fnrónai nyelveket beszéltem, mind­járt alkalmaztak a német parancsnok­ságon. Azóta a német nvelvbep tökéle­tesítettem magamat. A német csapatok kivonulásakor természetesen velük tat- tuttunk anyámmal együtt, Anrnt i«mét munkához fog. uj.ián fel- csi'laa n jegygyűrű. Nem hagyhatom szó nélkül: — Ez már háborús szerzemény? — Még hozzá egészen újkeletű. Elért az anyám sorsa. Különben ez teljesen .magánügy“. Itt, Európában megtehe­tem. Búcsúzik is ezzel S amit.még hajlan­dó mondani, csnnún annyi, hogy eskü­vőié előtt rendezni szeretné személyi helyzetét Ezért a megszerzett szoviet- •skolpj > kinányt is felt-r’csztette a knl- tns-mínlsztérlnmba, érvényesítése vé­gett. — Hadd legyen meg az „érettségim“ há»ha sor kerül a továbbtanulásra _____ go dolkodik a sokat próbált ember elő- re1-'tógával. Ha a-onban a kéz'táská'ábíl Vikandi- káló fényképnek hitelt lehef adni. nem is’.olai adban folytatja tanulmányait Xénia kisasszony ««• y, L Esziországb an iijnbb tomegsirolcaV fedezfek fel Helsinki, julius 8. (MTI) Észtországban u}alb tömegsírt fedeztek fel. A lakosságnak feltűnt, hogy a környéken elszaporodtak .7. lirtdaiiatok és ezeknek a csapásai az erdős vidék egy bizonyos pontjához vezettek. Fzt a nyomot követve a hatóságok újabb tömeg­A természettudományok világából Az inváziós hadműveletekkel egyidő- ben bevetett uj német fegyver a V. 1. jel­zésű rakéta robot repülőgép nem csupán hadászati, de természettudományi szem­pontból is uj távlatokat nyitott. Az ugyancsak rakéta elven alapuló Sztalln-orgona, illetőleg annak német megfelelője: a kődvetéf s a magyar so­rozatvető is, már némileg jelezték azt az utat, melyet a modem haditechnika kö­vetni kiván. A V-l. mintegy betető­zése a visszahatás elvén alapuló fegy­versorozatnak. Az ily módon tökéletesített rakétare­pülés szédületes távlatokat nyit a békés Idők bekövetkeztével a magasabb lcgré- tegek s igy különösen a sztratoszféra kutatásában, amikor a robot-rakéta rob­banóanyagok helyett műszereket fog majd magával vinni a ma még elérhetet­len magasságokba, uj ádatokat szolgál­tatva a fizikusok, meteorológusnak és egész sereg más szaktudománynak. A bolygók közötti közlekedés kérdése is nagy lépéssel jutott előbbre, hiszen jelenlegi fizikai ismereteink mellett a ra­kéta elven alapuló jármű látszik egyet­len közlekedő eszköznek, amely ki tudna szabadulni földünk vonzó köréből. Mint érdekességet azt is megemlíthet­jük, hogy a rakétarepülés egyik legneve­sebb szakértője Oberth professzor erdé­lyi származású és kísérleteit egy időben sin a bukkantak, amelynek áldozatait a bol­sevisták ásták el a német—orosz háború első napjaiban. A szerencsétlenek tetemeit az erdő vadjai a felismerhetetlenségig meg- csonkították. Erdélyben, Medgyesen végezte. Később Németországban dolgozott s nem lehetet­len, hogy a V-l. megalkotásában neki is nagy szerepe van. * A természettudományi évfordulókban bővelkedő 1944. esztendő legközelebb Wartha Vincének, a műszaki tudományok egyik kiváló magyar művelőjének száza­dik születési évfordulójára emlékeztet bennünket. Wartha Vince 1844 julius 14-én szüle­tett Fiúméban. A régi osztrák katona­család fiatal saria Szegedre került s az alföldi levegő tüzes magyarrá érlelte. Vegyészeti tanulmányait jórészt Svájc­ban folytatta, majd a pesti műegyete­men az ásvány-, és földtan, később a ve­gyiipar tanára lett. Kutatásai során a magyar agyag- és porcellánipar nyersanyagait tanulmá­nyozta. Nagyfontasságu eredményeit a Zsolnai-gyár hasznosította. Borvizsgálati módszereivel rendkívüli módon hozzájá­rult ahhoz, hogy a magyar bor minden hamisítástól mentesen kerülhessen a kül­földi piacra. A mhgyarországi szenek vizsgálata mellett vízellátásunk kérdései is beha­tóan foglalkoztatták, mig a tisztán tudo­mányos szempontokból végzett kalori- metriás vizsgálatai külföldön is elisme­rést szereztek nevének. Születésének százesztendős évforduló­ján kegyelettel őrizzük emlékét. ÎFJ. XÄNTUS JÁNOS DR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom