Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-07 / 151. szám

keleti MAGYAR UJSXa 1944. JULIUS 1. II riadójel elhangzásakor hová meneküljön a közterületeken tartózkodó közönség ? Miért ksH egyes kapukat zárva tartani! Budapest, julius 6. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A legutolsó napold sorozatos terrortáma­dásai olyan területeket sújtottak és olyan időben, amikor azokon forgalmas élet bo­nyolódott le. Hiszen a támadásoknak éppen az volt a célja, hogy a lakosságot békés otthonában vagy a védtelen nyilvános terü­leten való tártózkorlása közben fölemlítse meg és okozzon sorukban pusztulást. Telje­sen érthető volt a váratlanul felriasztott kö­zönségnek az az igyekezete, hogy a nemte­len támadások elöl menedéket találjon. Kö­zönségünk dicséretére legyen mondva, hogy a riadójel elhangzását mindenkor fegyelme­zetten fogadja és a kiadott s ismételten el­hangzott tanácsokat megszívlelve, megfon­toltan keres védelmet a pusztulás elöl. Utasításaink azt hangoztatják, hogy Ilyenkor elvileg minden kapunak nyitva kell lennie, hogy a közterületeken tartózkodó közönség a2 épületek meglévő óvóhelyein védelmet találjon. Erre a célra szolgálnak elsősorban a nyilvános óvóhelyek, amelyek azonban itt nem részletezhető okok miatt és résziben nyersanyaghiány miatt is nem épül­hettek olyan mennyiségben, amint az kívá­natos lett volna. A közönség a riadójel elhangzása után tehát önkéntelenül szétnéz valami nyitott kapu után, több esetben azonban zárt kapu­val találja magát szemben, amelyen piros feliratú sárga táblán azt olvashatja, hogy a honvédelmi miniszter rendeleté alapján légvédelmi riadó alatt zárva. Ezen egyesek megütköznek és érthetetlennek találják, hogy nem kereshetnek minden épület kapu- aljában vagy óvóhelyén menedéket; pedig ennek megvan az alapos oka. Számos épü­let közhivatal, hadiüzem vagy egyéb fontos intézmény elhelyezésére szolgái. Ezekben olyan értékek vannak elhelyezve és telepít­ve, amelyek részben pótolhatatlanok, rész­ben olyan értéket képviselnek, amelyet a nyilvánosság elől el kell zárni. Az épületen belül a hívatlanok távoltar­tására legtöbbnyire nincs meg a szükséges számú őrző személyzet, úgyhogy a kapu- nyitvatartása esetén ezeket az épületeket boldog-boldogtalanok ellephetnék és olyan károkat okozhatnának, amelyek vagy a nemzeti vagyont, vagy a hadi érdeke­ket súlyosan sértenék. Vannak azután ala­csony indulata személyek, akik visszaélve a vendégjoggal, a nem eléggé őrizhető tár­gyakhoz hozzányúlnának, azokat elidege- nithetnék, vagy pedig felelőtlenül olyan ron­gálásokat követhetnének el, a,melyek a be­fogadó intézményekre nézve súlyos anyagi károsodást jelentenének. Sajnos, előfordul­tak ilyen esetek, amikor a hálátlan mene­déket találók azzal fizettek vendéglátóiknak, hogy berendezéseiket rosszhiszeműen meg­rongálták, vagy egyes tárgyakat eltulajdo­nítottak. Akkor tehát, amikor egyes kapuk zárvatartását rendeli el a honvédelmi mi­niszter, magasabb érdekeket véd és a rossz- hlszemüek ellen védekezik. Ennek a tilalom­nak a feloldása csak pillanatnyilag védené az éppen a közelben tartózkodók életét, a nemzeti vagyont azonban súlyos károsodás­nak tenné ki. Mit tegyen tehát a közterületeken tartóz­kodó közönség, ha a riadó alatt -ilyen kapu­val találja magát szembeni Elsősorban törekedjék a legközelebbi nyil­vános óvóhelyen menedéket találni. Ezek jegyzékét már közölték a napilapok és most ismételten közöínl fogják. Mindenkinek te­hát személyes érdeke, hogy a nyilvános óvóhelyek holléte felől már előre tájékozód­jék, ezek jegyzékét az újságból kivágva magánál hordja és valahányszor lakásától vagy más helyről eltávolodik, ahol egyéb­ként ismeri a védelmi lehetőségeket, mindig vessen számot azzal, hogy az útvonalon, amelyen halad, hol van a legközelebbi nyil­vános óvóhely. Ehhez a gondolathoz saját érdekünkben hozzá kell szoknunk, ezt m g kell tanulnunk, hogy a veszély pillanatában kellően fel legyünk készülve saját védel­münkre. A riadójel elhangzása utá l több­nyire mindig van néhány percnyi idő, amely alatt nyugodtan és megfontoltan védelmet kereshetünk A közterületen felügyelő rend­őrőrszemek mindig lehetővé teszik a közön­ség és jármüvek forgalmát éppen ebből a célból. Tehát van idő és mód arra, hogy megfontoltan cselekedjünk. Előfordulhat azonban, hogy a felkeresett nyilvános óvóhe'y már belelt, vagy nincs annyi időnk, hogy az elérhessük, Ilyenko* igyekezzünk a főútvonalak mc'lékuíódlban valamely nyitva cVó kepu . l ába húzódni, amely legalább a repeszdaraboktól megvéd, vagy a felkeresett ház óvóhelyére lejutni. A főútvonalakról való letérést azért hangsú­lyozzuk. mert tapasztalat ssermi a főútvo­nalakon nagyobb számú közönség tartózko­dik, másodszor, mert mindenki a legköze­lebbi kapu alját akarja önkéntelenül felke­resni, aminek következménye, hogy a főút­vonalak házai egy-kettőre megtelnek embe­rekkel, a mellékutcák pedig üresek, ott bő­ven van hely, de senki sem keresi fel azo­kat, mert gyorsan akar kapu alá jutni. így keletkezik azután a fejvesztett kapkodás, tülekedés és tolongás és igy marad sok em­ber védtelenül. Míg, ha egy-két percet ke­resésre szán valamely mellékutcában, a főútvonaltól 100—200 lépésnyire, biztos vé­delmet találna. Minden ház, amely óvóhellyel rendelkezik, köteles az utcáról beérkező járó-kelő közön­ségnek azt a mennyiségét befogadni, amehy- nyire az óvóhelyem, az ottlakólcon kívül, h^ly van. Ha az óvóhely már megtelt, le­hetnek a pincének olyan részei, amelyek még mindig nagyobb védelmet nyújtanak, mintha a kapu aljáiban tartózkodnék az il­lető. Szükség esetén a kapualj, vagy a lépcsőház földszintes része is menedéket nyújt, ez azonban már kevesebb védettség­gel jár, miután az épület beomlása esetén ez a rész is beomlik. Mégis több a védelem, mint a nyílt utcán, ahol a terrorbombázók sok esetben géppuskával szórják végig az ott haladókat, vagy az úttesten robbar ó bombák repeszdarabjai szerte szóródva gyil­kolnak. Természetesen ebben az esetben is véde­kezni kell a rosszhiszemű és rosszindulatú emberek ellen, akik, sajnos, minden na­gyobb városban tenyésznek, annyi jószándé­kot meghiúsítanak és annyi akadályt gördí­tenek bizonyos kérdések egyszerű rendezése elé. A kapualjakat éppen ezért — ha ott idegenek tartózkodnak — őriztetni kell, olyan értelemben, hogy az idegenek a föld­szinti vagy emeleti lakásokba be ne hatol­hassanak. Idegeneknek tehát türniök kell ezt a felügyeletet és türniök kell a házpa­rancsnok intézkedéseit reájuk vonatkozólag, az esetleges mentő munkálatokban a ház­parancsnok utasításai szerint részt kell vén­ülök és mindenképpen álkalmazkodníok kell a 'befogadó ház közös életéhez és munkár- jóhoz. Reméljük, hogy ez a tájékoztatás, amely­nek rendeltetése a közönség felvilágosítása, hogy minden helyzetben feltalálhassa ma­gát, r’-'-i célját és hozzájárul ahhoz, hogy a közterületeken tartózkodó közönség a ria­dó elhangzása után megfontoltan és fegyel­mezetten megtalálja a védelmi lehetőséget. A magyar közönség eddig is fegyelmezetten fogadta az összes kényszerintézkedéseket, amelyek sokszor kényelmetlenséget okoznak és áldozatokat követelnek tóle, de ezzel is hozzájárul a hadviselés eredményességéhez, ezzel acélozza meg testét és lelkét, hogy a terrorbombázások erőt ne vegyenek rajta. a lehetőség arra, hogy a viaszlágyságu gyermeki lé’ekben a magyar lélek gazdag­ságának, szépségén’K és erejének hatalmas katedrálisát építhessük fel. Nem mondjuk, hogy ezután nem adunk gyermekeink kezébe Guram és Andersen meséit és a világirodalom nagy mesekőhöi- nek alkotásait, vagy éppen az idegen népek népmeséit. Feltétlenül a kezébe adjuk ez­után is. De csak akkor amikor a „Süss lói nap!“ gazdag kincses bányáját áttelepítet­tük már a leikébe, vagyis amikor az e .apó­kat már ’eraktuk, összhangos, magyír ve­retű, érzésű és jellemű magyar ifjúságot csakis igy nevelhetünk. Először a legnagyobb magyar nevélő, a magyar nép iskoláját já­ratjuk ki gyermek?’“kkék Csak ebben az isko’ában nyílik aVkr' a a magyar vi’ág- képj a magyar jellem és, jelleg, valamint a magyar életkép megismeréséi e. Szemle Ala­dár ebből a . _jmpontból is kiváló munkát végzett. Meséit, dalait, bal’adáit, egész anyagát a széles magyar hazából gyűjtötte össze, hogy teljes legyen a kép. S ehhez já- # rul még az is, hogy a népi anyagot a ma­gyar nyelv csodálatos színében, lendületes és ezinpompás eredetiségében adja. Éppen ezeknek az erényeknek következtében a ma­gyar ifjúság a pálca és a szefcunda kénysze­rítő hatása nélkül is, csupán csak a mesék, a szinek) a dallamok elandalitó, hivogató patakjának bűvöletében o'yan iskolát végez ée olyan mestertől tanu'hat, amely iskola és mester valóban az életre nevél. Ezért ennek a könyvnek minden magyar családban ott van a helye. Ş ha majd ez­zel neve'jük gyermekeinket, elébb-utóbb föl- tét’erű’ fel süt a nap a magyar égen. a*, gy. Akiket rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek zsidó-vagyon rejtegetés miatt... Kolozsvár, julius 6. Néhány nappal ez­előtt névjegyzéket közöltünk kolozsvári lakosokról, akiket a kolozsvári rendőr- kapitányság, mint elsőfokú büntetőbíró­ság zsidóvagyon rejtegetése miatt inter­nált. Az internáltak névsorában szerepel­tek az alábbi kolozsvári lakosok is: Süt5 ülés, Muller Tivadar, Dfila Affimia, Bú­zás Jánosné, Gulyás Istvánná, Szakács Lajosné, Máthé Károlyné, Szabó Teréz, Oláh Péter, Kántor Jánosné, Farkas Ja­kab, Szabó Erzsébet, Riza Miklós, Erdős Jánosné, Mundrás &imonné, Orbán Mi­hály, Buksa Emil, Péter Jánosné, Pap Istvánná, Pop Sándor, dr. Major József­A fiatal Turul könyvkiadó akkor kezdte működését, amikor a könyvkiadás dzsunge­lében még korlátlan ur volt az a zsidó szel­lem, amelynek szellemi életünk annyi fer- deségét köszönhetjük. Szinte reménytelen­nek látszott, hogy azzal a szerény tőkével s bizony a zsidóság pompás apparátusához viszonyítva kezdetlegesnek látszó eszközök­kel, amelyekkel a Turul a magyar szel'eml élet bevételére indult, egyáltalán elérhessen valamit. S most nehány év e’teltével a tel­jesítmény súlyát és értékét lemérve, öröm­mel kell megá’lapitanunk, hogy szellemi életünk, felfogásunk magyarabbátétele ét­iekében végzett munkája fe’beo'-O’hetátlcn értékű, A Bolyai és a Magyar filet kiadók­kal együttesen o'yan sorozatát jelenítették meg a legjobb és a legtisztább szándékú al­kotásoknak, amelyek nélkül ma már elité > ze’hrtetlennek tartjuk a magyar életet, kö- zön-égünk elneve’t ízlésének helyes irány­ba való visszafordításét épp úgy, rr’nt ide­gen szellemű és seké'yes nevelői muf'”: magyarrátételét és elmélyítésé'. Ennek a rendkívül nagy értékű sorozat­nak egyik rem'k ' " *‘át nyújtotta át a Turul a könyvnapok r’ka’mából a magyar közönségnek Czen-lá Aladár „Süss föl nap!“ című nápkö téri gyüjt»ményével. Amint a kiadó is vallja, , ezzel a könyvvel régóta ■.ríozn-k -"•n'-n îdîk r-ygy ■ k jíélts'‘ ’ ’> lencsének: a gyermeknek ‘. De ;gy1"- ha- ncmo'-k a gyermeknek, a —**a“. t~ ...... ■ k ér neve’őknak a aló, •ft e-yf a kiJny "el a magyar szeren* í’et. ff '•> '’?dár könyve nem eg" -r.fl népmese vagy népdagyüjtemény. Sokká ta több ennél. Nem csak azért, mert a dajka- rlmektöl a balladáig, a találós mesétől a drámai erejű meséig benne találhatjuk nép- költészetünk kincsestárának legértékesebb né, Lőrincz Emma, Kovács Albertné és Kovács János. Nevezetekkel kapcsolatban a rendőrkapitányság, mint elsőfokú rend­őri büntetőbíróság helyreigazításként közli, hogy őket nem internálták, hanem csak rendőrhatósági felügyelet alá he­lyezlek s mint ilyeneknek, meghatározott időben je’entkezniök kell a rendőrkapi­tányság illetékes osztályán. Zsidóvagyon rejtegetés miatt a követ­kező kolozsvári személyeket internálták Sí.pancsuk Mária. Nagy Arpádné, Jankó Hona, Horváth Berta, Kiss Zsuzsanna, Szabó János és Bata Lajosné. ékszereit. Szende Aladárt könyve össz^á'lá­tásakor nem pusztán ilyen esztétikai széni- pontok vezérelték, hanem az avatott peda­gógus mély megfontolásai. így született meg ez a könyv, amelyben a legkisebb gyermektől a szülőig, a tanüólg, az olvasni szerető emberig mindenai egyformán rneg- ta'á’hatja a magáét. De nemcsak ez az értéke és jelentősége ennek a könyvnek. Abban a harcban, ame­lyet immár szinte évszázadok óta, de külö­nösen az utóbbi évtizedekben vívott és viv a magyarság a mega. sajátosan magyar életéért, a kezéből kicsúszott hatalomnak átvételéért a ránk nehezülő idegen szel'emi- séggel szemben nagyszerű fegyver kezünk- ben a „Süss fö’ mp!“ Ezt a harcot csakis akkor viybntjuk meg eredményesen, ha az újabb és újabb nem—■délmk lelkiségének a'-p,írtnál kezdjük a munkát. A gyermeki lélek fogékonyságát, egész emberségére ki- ha*ó elindu’ását ke’l en ?k a cérnák szolgá- e'éha állítanunk. Nyilvánvaló, hogy eddig- elé Itt veszítettük el elsősorban a csatát, amikor a mesére, dalra, játékra vágyó gyermekeinknek idegen szellemiséget su­gárzó, fe'szinen és legtöbbször a legalacso­nyabb színvonalú irodalmi termékek**? is meeszeá'lő versikéket és meséket a V unl-., a csata már eldőlt. Ezt a hibát többé már nem lehatott h?'men-zni. Az alapok voltak gyengék é- h-r iisak. Szende A' "r könyve az â'âp'-»-r.káara h' -a*ott, sőt, alapul aiolgiló alkoi .s. Az nevelő itt nyilaik rí: t meg clrősor­n. A I “nyv anyagát úgy állította öesze, hegy ez érte mét, alig nyttoguvó kis gyer­meknek már tudjuk, hogy mit adjunk, mit meséljünk, mit énekeljünk. S ahogy nő a gyermek, úgy sulyosodik, úgy nő a dajka- rímtől a legsúlyosabb balladáig az anyag, s JüHus 15-in be hell szólaltatni a Légoltalmi Liga gyiijtfiivelt Kolozsvár, julius 6. A Légoltalmi Liga Kolozsvári Csoport Elnöksége felszólítja mindazokat, akik a bombakárosultak javára rendezett gyűjtés gyüjtőivét átvették és bármi oknál fogva ezeket eddig nem szol­gáltatták vissza, haladéktalanul jelentkez­zenek a csoport elnökségénél Szentegyház- utca 25. szám alatt. Aki folyó hó 15-éig az elszámolási kötele­zettségének nem tesz elegtt, az ellen a cso­port elnöksége kénytelen a bűnvádi eljárást megindítani. . Kinevezések és előléptetések a kolozsvári postán Kolozsvár, julius 6. A Kormányéi Ur a m. klr. kereskede'em- és közlekedésügyi mi­niszter előterjesztésére a kolozsvári posta személyzetének létszámában a posta fogai m ázást szakán dr. Deák László posta-segéd- titkárnak a posta titkári címet és jelleget, a posta forgalmi szakán Kovács Gyula pos- fcafelügyelőnek a postafelügyelöi elmet és jelleget, Dénesfat Ferenc és Tódor Mihály p^stafőtiszteknek postafelügyelői címet és jelleget, a posta üzemi férfi szakán ttaos Kálmán postasegédel'enő’mek a postaellen­őri elmet és jelleget, a posta üzemi női sza­kán Ulrich Mária postasegédellenőrnek a postaellenöri címet és jelleget adományozta. Kinevezték a posta fogalmazási szakán postasegédtitkárrá a IX. fizetési osztályba dr. Semssei István postafogalmázót. Posta­fogalmazóvá a X. fizetési osztályba dr. Szentágótal Lászlót, a posta műszaki sza­kán tanácsossá a VII. fizetési osztályba Szalai János, a posta forga’mi szakán p< s- taföfelügye’övé a VII. rize':ésl osztályba Szalai Lajost. A m. kir. posta vezérigazgatója kinevez­te postafőtiszt. „ a IX. fizv.ási osztályba Lu­kács Tibor I. osztályú postatisztet, H. osz­tályú postatisztté a XI. f’zetési osztá’yl:'- Kaiser Károly, Beíró Károly, Kaszab Dezső, Moravek László, Fodor Albert. Monoid La­jos peotrgy~'’rcrr-ttokat. A posta üzemi szakán pootaellenőrré a IX. fizetési osztályba Varrá Lajos, Násztai Viktor postaellenőri címmel és jelleggel fel­ruházott postaseréde"enő‘'ök»t, posta üzemi gyakornokká Borhely Gyula postaüzemi dljne'röt. A posta üzemi női szókén postlellenör- nővé a IX. fizetési osztályba Suehy Janka rostasegédel'en^.aő*, postasegédellenömővé a X. fizetési osztályba Wágtnger Józsefné, dr. Kovács F. Gézáné, Máthé Hona, Dóra Rázália, Karsai Lászlóné. Schubert József- né. Zimmerman,n Etel, Be-nki Béláné, DSCKe Anna. Harrii^oTó Mária. Decay Tlona posta- segédtisztnőket. Postaságidí’.tetaövé Kapáé Gézáné, Fts- zrssy Oyu'áné, Baán Zelma poetadijnoko- kat. a porta műszaki üzemi segédszemély­zeténél a III. fizetési csoportba I. osztályú postaszakiparossá F'jiöp Lajos n. osztályú posta-vonalfelvigyázót. ‘ ----- ’ ,l“1 1........ jö áru és jo hírdetés ALAPJA A Jó Szende Eladár: Süss ISI nap! — A Turul kiadása, Budapest —*

Next

/
Oldalképek
Tartalom