Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-28 / 169. szám
P é n i e Jfe tó 44t Julius 28 KELETI Mr® ZG miét MAGYAR UfSAG Li.ti.iy.k« ESI ABAK; 1 HÓRA 5.20, NE- Ct . *■. . «*: v KL lo >——, t‘ RE JäV RE iiJ.—I Ríj i: ÍSÁ ÜvltE BO.— EENGÖ. — POSXAXAKAREK- I'ihsAjAlU CisEKsZAMLA SZAMA 72148. HÚSZON HEXED IK ÉVFOLYAM 169. SZÁM KI ADJ. A Ä LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÖZíEKKtUöit'A'ÜSJStír, lU/UA/Ill V.11 rtu .-i^ NYOMDA: KOLOZSVÁR, DKASSA1-U. 7. TELEFON: 15-08. — FOSTAF1ÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK .VISSZA Szerdán délután már összeomlott ..............................................................»ni mi ■'•■>^B«Egira"ri wiip ' mumii >n ír twiitriroiwaíWH,B9WH>BP^iw,HiliTOr,y”,ra!S3C7,,ar az angolszászok Caen-i nagy támadása Szfaniszlau és Lemberg közölt a Szovjet minden támadását véresen visszaverték Sztálin és Vizsinszky jelenlétében aláírták a lengyel-szovjet szerződést A lengyel-szovjet szerződés teljesen kiszolgáltatja a lengyel népet a Szovjetnek AMSZTERDAM, julius 27. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Sztálin jeleniéteueu aiáirták a lengyel-szovjet szerődést — jelenti a brit hir- szolgalat. a szerződés értelmében a haü műveleti területen, ahol a szovjet hadsereg egysegei a hajdani lengyel területen harcolnak, a szovjet loparancsnokság kezében van a iohataloni. a lengyel-szovjet a Szovjet részről megszállt területen közigazgatási szervezetet létesít es sorozás! rendszert léptet életbe a lengyel fegyveres eioK számára. E tekintetben köteles tevékenyen együttműködni a szovjet főparancsnokkal. Az egyezmény aláírásánál szovjet ré ■ árul jelen volt még Molőtov külügyi népbiztos és Visinszky helyettes kaliigy. népbiztos, lengyel-szovjet részről Witos helyettes elnök. 11 " ' ——1 .......... A SZAVAK ÉS A TÉNYEK kiáltó ellentmondása ütközik ki abban a kínos helyzetben, amelyet a lengyel „felszabadító bizottság" munkábaállitásával Moszkva provokált ki angolszász szövetségesei tekintélyének és érdekelnek súlyos sérelmére. Amikor London politikai köreiben nyilvánosságra jutott Moszkva legújabb sakkhuzása, az angli alsóházban az egyik , képviselő az újonnan alakított lengyel „xelszauaditó bizottság" iránt érdeklődött. Eden külügyminiszter az alsóház p. én um a előtt válaszúban bejelentette, hogy „a brit kormány továbbra is a londoni lengyel kormányt ismeri el Lengyelország kormányaként". A jelek azonban azt mutatják. hogy Moszkva következetesen nem sokat törődik London véleményével és elhatározásával és sem a londoni lengyel kormány, sem maga a lengyel nép nem sok hasznát látja egyelőre Eden külügyminiszter „bajtársi“ kiállásának. Amint lapunk más heiyén közöljük, a Szovjet máris szerződést kötött az általa elismert bizottsággal s ez az uj szerződés, hogy durva őszinteséggel fejezzük ki magunkat, fczöröstöl-bőrcstől a Szovjet kénye- kedvének szolgáltatta ki a lengyel népet. London azonban ezzel nem sokat törődik. A Downing Sreet fagyos hallgatásba búr. kolózva, tehetetlenül szemléli az események alakulását, holott a világ minden részéből figyelmeztetések hangzanak el, amelyekből London kiolvashatná azt a fenyegető veszedelmet, amely konok kitartással közeledik — ha annak esetleges feltételei meglesznek — a Csatorna partjai felé is. Amint a Magyar Távirati Iroda jelenti Helsinkiből, a finn közvélemény figyelemmel kiséri a lengyel-szovjet viszony újabb fejleményeiről szóló híreket, amelyek Helsinki politikai köreinek véleménye szerint azt bizonyítják, hogy a Szovjet a keleteurö- pai katonai fejleményekkel párhuzamosan politikai téren is egyre nagyobb függetlenségre törekszik és szövetségeseit meg sem kérdezve, hozza, önkényes döntéseit. A finn sajtó hangsúlyozza, hogy az. orosz szándék nemcsak Németország és Keiet.Európa államainak számára jelentenek veszedelmet, hanem a nyugati hatalmak számára is. Egy lisszaboni MTI. jelentés közli, hogy a Newyork Times sajnálkozással állapítja meg, hogy a Szovjet-Unió a lengyel felszabadítani bizottság elismerésével megint egyoldalúan cselekedett a szövetségesek megkérdezése nélkül. A világnak szembe kell nézni azzal a ténnyel, — irja a lap — hogy Oroszország teljesen egyoldalúan beleszól az európai békekötésbe anélkül, hogy előzőleg tanácskozásokat folytatna szövetségeseivel. Felvetődik a kérdés, hogyan egyeztethető össze az ilyen eljárás a Szovjet-Unió részére adott biztosítékiad, amely az Egyesült Államokkal és Nagybritanniávai való előzetes megbeszélésekre tartalmazott Ígéretet. E fejleményeknek kikerülhetetlen jelentős .hatásuk lesz Amerikának a békével kapcsolatos felhívására. Hivatalos francia állásfoglalás szerint — közli a MTI a Német Távirati Irodának Vi- chyból keltezett jelentését. Az úgynevezett lengyel fe szabadító bizottságnak Moszkvában történt megalakulása ismét a szov jetnek azt az akaratát bizonyítja, hogy befolyását és uralmát Európa ezen részére kiterjessze. Ebben a szándékában a szövetségesektől egyáltalán nem hagyja magát, zavartatni. Bár Sztálin hajlandó a szövetséges hadianyagot elfogadni, azonban minden politikájába való beavatkozást visszautasít. Hogy a lengyel bizottság esetében is csak egy teljesen befolyásolható kormányról van szó, ez csak azt bizonyítja, hogy Sztálin teljesen egyedül akarja megoldani a lengyel kérdést. A bizottság első nyilatkozata megmutatta, hogy kommunista és szovjetbarát irányzatú és hogy német vereség esetén Lengyelország csak egy szovjet köztársaság lehetne a bolsevista állam keretében. Nemcsak a lengyel menekült kormánynak, hanem a Downing Streetnek is szól az, amit az Izvesztija szerdai száma ir a lengyel kérdésben. A Svenska Dagbladed szerint az Izvesztija szerdai száma a legélesebben foglalkozik a Londonban székelő lengyel menekült kormány tagjaival. Csalók és bitorlók gyülevész csoportjának nevezi a kormányt, amely ellensége a lengyel népnek. * STEINHARDT AMERIKAI NAGYKÖVET NYILATKOZATA UTÁN a török kérdés, miután élénk nemzetközi megvitatáson ment keresztül, úgy látszik valamelyest ismét nyugvópontra jutott. A tövük sajtó határozott állásfoglalása az angol és amerikai sajtóban ezúttal nem tulált ellenzékre, hanem az angolszász világ inkább rokonszenvvel figyeli és várja a törökök szorosabb együttműködését. Ugyanakkor az angolszász lapok kifejezésre juttatják, hogy bizonytalan dolog, hogy ez az együttműködés elmenne Törökország hadbalé- péséig. Egyelőre tehát a törökök ismert álláspontja látszik győzedelmeskedni. Minden segitséget megadunk a szövetségeseknek, de nem lépünk be a háborúba, — ez a török álláspont. A törökök a legnagyobb bizonytalanságba vannak az oroszok terjeszkedési határait illetőleg. Teljesén függetlenül attól, hogy Oroszországban milyen' rezsim uralko- .dik, az orosz imperializmusnak hagyományosan legfőbb vágya a szorosok megszerzése a meleg tengerre való kijárat és a tengeren való korlátlan uralom biztosítása céljából. A török politika felelős vezetőit semmiféle kijelentések vagy időleges megállapodások nem ringathatják illúzióba ebben a tekintetben. Minthogy a törökök nem bizuak abban, hogy az angolszász és orosz világhatalmi érdekek többé nem keresztezik egymást, számolni kell azzal, hogy ez a kereszteződés a török szorosok kért désében is megtörténik. Amennyiben pedig a porondon maradó világhatalmi erők Törökország iránizalasát terveznék, Törökország eppen úgy ellenállana I ügyetlenségének megvédése érdekében, mint az etsö viíáyüáboruban tette. Ma természetesen nem lehet tudni, hogy milyen érvek szerepelnek az angolszász és orosz diplomácia kelléktárában, de egyes jelek élesen rávilágítanak arra, hogy a török külpolitika milyen nehéz küzdelmet folytat. * ÚJABB DIPLOMÁCIÁI ROHAMOT intézett Washington a délamerikai államok ellen. Amint a Német Távirati Iroda közli Amszterdamból, az Egyesült Államok szerdán nyilatkozatot adott ki az USA és Argentina viszonyáról ■— jelenti a brit hírszolgálat Washingtonból. A nyilatkozat többek között igy szól: Az Egyesült Államok kormánya azon a véleményen van, hogy az amerikai köztársaságok és híveik az egyesült nemzetek között megmaradnak továbbra is Farell jelenlegi politikájának el nem ismerése mellett, ameddig félre nem ismerhető tények bizonyítják, hogy Argentina politikája alapvetően megváltozott és Argentína is a tengelyhatalmak ellen foglal állást, támogatja a közös együttműködést az egyesült nemzetekkel és velük közösen cselekszik. Petiffu argentin külügyminiszter szerdán este rádióbeszédben foglalt állást Bull amerikai külügyminiszternek az argentin külpolitikáról tett kijelentéseivel kapcsolatban. Argentina hü marad eddigi magatartásához — mondotta többek között — és minden olyan kísérlet, amely arra tör, hogy Argentina népót eltántorítsa kormányától, kudarcot váll. Az előzményekhez tudni kell, hogy Hull külügyminiszter hétfőn újságírók előtt bejelentette, hogy az Egyesült Államok a latin amerikai köztársaságokban lévő diplomáciai küldöttségek vezetőinek emlékiratot küldtek az Byyesiilt Államok kormányának az argentin kormánnyal szemben gyakorolt politikájáról. A helyzet tisztázása a cél, tekintettel arra a félreértésre és zavarra' amit a felforgató és más sötét elemek hívtak életre. ( A brit híriroda jelentése szerint az argentin kormány elhatározta, hogy visszahívja washingtoni nagykövetét. A brit hírirodának ezt az értesülését eddig sehonnan sem erősítették meg. Mindenesetre igy is jebemzo an» a feszült helyzetre! amely Argentina és az USA között kialakult Mint a latinamerikai helyzet jellemző epizódját .említjük meg a Német Távirati Irodának alábbi jelentését: A perui kormány egy newyorki jelentés szerint ismét megtagadta államadósságainak 12 éve felgyülemlett kamatainak törlesztését az angol és északamerikai hitelezők számára. A perui államadósság 14 millió fontsterling és 85 mülió dollár. Az északamerikai pénzügyi köröket nagyon felháboI ritotta a perui kormány magatartása és már bejelentsék, hogy Perunak nem adnak soha többé kölcsönt. * A JAPAN SAJTÓ ideérkezett hírek szerint bőven foglalkozik a mult év végén bekövetkezett kormányalakítással. Különösen kiemelik azt a körülményt, hogy továbbra is a kormány tagja marad Sigemieu külügyminiszter. Rajta kívül még két miniszter tartotta meg a tárcát: a pénzügyi és a fegyvergyártási miniszter. A jelenleg 58 éves Sigemieu külügyminiszter tíz éve a legismertebb japán diplomaták közé tartozik, aki már régebben helyettes külügyminiszter is volt, majd később moszkvai és londoni nagykövet, mig 1943 áprilisában Xozso kormányában külügyminiszter lett. Az a tény, hogy a külügyi tárca vezetésében nem történt változás, már magában biztosítja a külpolitikai vonal töretlenségét. Sigemieunak a nagy-keletázsiai minisztérium vezetésével való megbízatása pedig arra mutat, hogy az uj kormány személyi téren is az erős összpontosítást kivánja megteremteni, a teljes, egységes vezetést minden külpolitikával szorosan összefüggő kérdésben. A nagy-keletázsiai minisztériumot olyan céllal hívták életre, hogy Japánnak ázsiai politikáját a maga sajátos céljaival és kérdéseivel mélyebb tájékozódást követelő világpolitikától különválasszák és ezzel az ilyen kérdések megoldásában a kormányzat bizonyos önállósággal intézkedhessek. Sige- micu már az előző kormányban is a nagy- keletázsiai minisztérium tanácsadója volt. Összefoglalva megállapítható, hogy a japán kormány átalakítása a japán nép szilárd elhatározásával függ össze, amely szerint a háborút az erők lehető legnagyobb egyesítésével a végsőkig kell folytatni. A Németországgal és szövetségeseivel való viszonyra pedig legjellemzőbb Sigemicnxtak a német követtel történt megbeszélése után elhangzott nyüatSsozata, amely szerint a végső győzelem és ezzel a nagy-keletázsiai japán élettér biztosítása csak a háromhataj- mi egyezmény szellemében való együttműködés keretében képzelhető el. Japánnak ez az elhatározása éppúgy életkérdés, akár az európai népek keresztes háborúja az egész nyugati kultúrát veszélyeztető bolsevizmus ellen. íme, az a szempont, amely miatt Japánnak a maga háborúját győzelemig kell végigharcolnia. A Daily ‘Mail katonai tudósitója jelenti az amerikai külügyminisztérium utalásai alapján, hogy? az Egyesült Aliampk a náboru után valószínűleg kiterjeszti tengerentoK birodalmát mindazokra a területekre, amelyeket mindezideig a japánok tartottak megszállva és amelyek közel állanak az Egyesült Államok területéhez. Az amerikaiaknak ez a terve a kairói egyezményen alapul, amelyben kimondották, hogy Japánt meg keU fosztani valamennyi engedményes területétől,
