Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-23 / 165. szám

Vasárnap 19 4 4. Julius S3 KELETI Ara 4€i fillér ELŐFIZETÉSI ÄRAR: 1 HÓRA 5.20, NE­GYEDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKSZAMLA SZAMA 72148. HÚSZ ÖNHETEDIK ÉVFOLYAM 165. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSE«. WADOmtAian mf NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Az erdélyi felekezeti iskola A felekezeti iskolák kérdését érintette Baky László belügyi államtitkár Kolozsvá­ron mondott beszédében. Nem hallgathatjuk el, hogy szavainak igen mély hatása van az erdélyi magyar közvéleményben. Baky ál­lamtitkár egy olyan pontot érintett beszé­dében, amely sehol a világon nem olyan ké­nyes és érzékeny, mint éppen itt, Erdély földjén. Az erdélyi magyar felekezeti isko­lák hosszu évszázadokon át a magyar nem­zeti művelődés szilárd és biztos erődítményei voltak és nemzetpolitikai jelentőségük min­dig a történelem megpróbáltatásai közepet­te jutott fokozottabb jelentőséghez. Ha Baky államtitkár közvetlen személyes élmé­nyek és tapasztalatok alapján nézhetné és láthatná a felekezeti iskolák vértelen har­cainak és csendes hősiességének, meg nem alkuvó helytállásának állomásai^ bizonyos­ra vesszük, hogy megállapításait a feleke­zeti iskolák problémájáról nem itt mond­ja el. A belügyi államtitkár beszédének idevo­natkozó mondatai azonban elhangzottak s igy tudomásul kell vennie az erdélyi és az egész magyar közvéleménynek, hogy van­nak bizonyos elgondolások a felekezeti ok­tatás megszüntetésére és az egész népokta­tás államosítására. Minthogy a kérdés nem reszortja Baky államtitkárnak, a vasárnap elhangzott megállapításokat és elgondoláso­kat is csak egyéni megnyilatkozásként fog­hatjuk fel, de még igy is kötelességünknek tudjuk ezt a kérdést a Baky államtitkártól hallott kategorikus imperatívusz szemszögé­ből megvizsgálnunk. Meg kell menteni faj­tánkat egy újabb ezredévre, hangoztatta a belügyi államtitkár a mi éppen ebből a szempontból tartjuk szükségesnek ünnepé­lyesen hansulyozni, hogy éppen fajtánk megmaradása érdekében jó, hasznos és szükséges intézményeknek ismerjük a mi felekezeti iskoláinkat. Ezt a problémát nem lehet, nem szabad megközelíteni sem az egyéni világszemlélet, sem a pártpolitika oldaláról, mert itt, Erdélyben a felekezeti iskolák nemcsak „tradicionális intézmé­nyek“, hanem elsősorban a magyar élet leg­hatékonyabb és legfontosabb szervei. Rá kell mutatnunk arra a történelmi tényre, hogy a trianoni sorsba lökött erdélyi ma­gyarságnak éppen az volt a legnagyobb szerencséje, hogy iskolái voltak, függetlenül az állami gépezettől. A felekezeti iskolák egyik napról a másikra fontos, sőt a leg­fontosabb nemzetpolitikai tényezőkké léptek elő s nemcsak végvárai, de be nem vehető erődjeivé váltak az erdélyi magyarság meg­maradásának. Baky államtitkár nem itt élte át Trianon két évtizedét s Így talán nem is érzi át személyes átéléseiben annak a nagy népi tragédiának távlatát, amely akkor nyílt volna meg előttünk, ha az általa han­goztatott álláspont ezelőtt három-négy év­tizeddel diadalra jut és 1918 összeomlása csupa állami népiskolát talál Erdélyben. Nekünk nem kell bizonyítani, hogy 1918 óta világíelíögásban és politikában sok | minden történt Európában és nálunk is, de azt sem kell bizonyítani, hogy Erdély ma­gyarságának életéből nagyon is balkezes politika vo na kiküszöbölni a felekezeti is­kolák jól bevált rendszerét, amig Erdély földjén a népesedési viszonyokban a ma megadott tényezők tényezők maradnak. Ad­dig' pedig a felekezeti iskolák megszünteté­sének, helyesebben egységei állami isko­lákká való átállításának gondolata ellen is ünnepélyesen tiltakoznunk kell, nem is any- nyira az egyházak érdekeinek megóvásá­ban, hanem elsősorban az erdélyi magyar nép életjogainak védelmében. Baky államtitkár a felekezeti oktatás ügyének említése előtt arra tért ki, hogy a budapesti egyházközségek milyen magatar­tást tanúsítanak a tömeges zsidó kikeresz- telkedések kérdésében. Ezen a ponton min­den bizonnyal találkozik álláspontunk a bel­ügyi államtitkár felfogásával, de ez nem gátol meg annak nyílt és becsületes kimon­dásában, hogy a budapesti zsidók kikeresz- telkedési lázát nem látjuk junktimba hoz- hatónak a felekezeti oktatás ügyével. Ha Baky államtitkár beszédének gondolatmene­tében premissza volt a budapesti zsidóság kikeresztelkedési konjunktúrája, akkor az a konklúzió, hogy államosítani kell a feleke­zeti iskolákat, nemcsak alaptalan, hanem té­ves is. Az egyik teljesen egyházi belügy, bár vannak tagadhatatlanul súlyos nemzet- politikai vonatkozásai is. A felekezeti isko­láii kérdésében azonban ™ legalább is az Erős orosz támadással kell számolni a honvédcsapatok arcvonalán Is «nmniinnriirinniiiiiiiTiii mi mim înmiir mi mii mini mii ■■■ni iiiimh i m i mm mi mi m iiiimh num w i iiwi n n 111 r Fir-irnirrrrr tití"u~ Minden európai harctéren a harcok fokozódásara mutatnak a jelek Nehéz angol aknabombával köpették el Hitler vezér ellen a merényletet Á győzelem szilárd hitét hangsúlyozza Hitler vezér napiparancsa Hat éra alatt felszámolták az áruié klikk összeesküvését A NÉMET TISZTIKAR esküjéhez híven egységben áll Hitler mögött — jelenti Ber­linből az Interinf. A Birodalom vaiameny- nyi katonai köreiben ez az általános felfo­gás alakult ki. Katonai körökben figyelem­reméltó részleteket tártak fel a klikk ré­széről tervezett összeesküvésről amellyel > csütörtökön a Führer és legszorosabb mun­katársainak megölésével akarták az egész uralmat kezükbe keríteni. A csütörtökön délben kivégzett Klaus von Stauffenburg gróf, aki a merényletet a Führer közvetlen közelébe helyezett időzített robbanó bombá­val egyedül hajtotta végre, egy kis, de nagyravágyó klikk akaratának volt az esz­köze. A merénylet után megtalált okiratok és egyéb adatok igazolták, hogy a merénylő szoiros összeköttetésben állt az egyik ellen­séges hatalommal. Röviddel a kivégzés előtt néhány főbünös vallomása érdekes adatokkal egészítette ki ezt a megállapítást. Az összeesküvő cso­port néhány szolgálaton kivül helyezett tá­bornokból állt, akik a tartalékhadsereg fon­tos állásait betöltő maréknyi tiszttel szövet­keztek és az egész vállalkozás sugalmazói­nak tekinthetők. A* ellenséges hatalom már hosszabb ideje felvette az érintkezést ezekkel a tábornokokkal., akik semmiféle állást nem töltöttek be már és közvetlen a háború kitörése előtt már semmi szerepet sem játszottak a német véderőben. A német véderőnek semmi köze az összeesküvéshez. A sugalmazottak közül szintén senkisem harcolt sem most, sem a közelmúltban az arcvonalon. Valamennyi ai'cvonalról érkez­nek a parancsnokságok közvetlen üdvözle­tei, valamint kisebb és nagyobb parancsno­kok napiparancsa! a Hitler iránt kifejezett hűség és rendíthetetlen ragaszkodás bizony­ságaképpen. Különösen elégtétellel állapítják meg a szerencsekivánatok, hogy Himmler személye a tartalékhadsereg élén erős biztosíték a né­met arcvonal és a hátország közötti együtt­működésben. Érdekes az a megállapítás is, hogy a puccsszövetkezet hírszolgálati szervvel is rendelkezett, amelyet egy alárendelt tiszi végzett. Ez a hírszolgálati eszköz adott két. ségkivül okot arra, hogy a péntekre virra­dó éjjel a Führer személyesen adott nyilat­kozatot és parancsot. A Führer Goring Dönitz, Himmler, Guederian és Keitel be­kapcsolódásával az események minden szá. lát szilárdan kezében tartja. A Német Távirati Iroda jelentése szerint hivatalos helyről közük Berlinből, hogy az összeesküvés felgöngyölítése a merénylet pil­lanatától az összeesküvés legutolsó résztve­vőjének elíogatásáig összesen hat óráig tar. toll. A kis összeesküvő körök ama kísérle­tét, hogy a Birodalom hatalmi eszközeinek «• .rtokaba jussanak, caapatkótetékek össze­vonása nélkül, csirájában könnyen el lehe­tett fojtani anélkül, hogy az árulók vérén kívül egy csepp vér is kiömlött volna. Berliilben a merénylet hátterének szo­morú eseményei csak a reggeli lapok hír­adásaiból derült ki, amely azonban nem változtatott a néphangulaton. A lakosság teljes megnyugvást talált abban a megálla­pításban, hogy a veszedelem elmúlt és min­den marad a régiben. Reggel a birodalmi főváros ismét a munkába siető, dolgozó nagyváros megszokott képét mutatta- A megerősített rendőri készültség utolsó osz­tagai is eltűntek. Szombaton pedig napi­rendre tériek az események felett azzal a megállapítással, hogy Németország eggyé- kovácsolódva és megerősödve került ki a veszedelemből. Mint a Stefani-lroda je'entl, Távolim miniszter, a fasiszta párt főtitkára a feke- ingesek nevében kifejezésre juttatta ren­dületlen hűségét a nemzeti szocialista Né­metország vezéréhez és az ö munkájához. Az összes olasz miniszterek táviratilag fe­jezték ki örömüket a Vezér szerencsés meg­menekülése alkalmából. Az olasz sajtó ve­zető helyen, nagybetűs címekkel ad kifeje­zést örömének, hogy a Vezér elleni merény­let sikertelen maradt. A pénteki és szombati védnökségi sajtó hangsúlyozza, hogy a cseh népet örömmel és megnyugvással tölti el, hogy nem sikerült a Führer elleni merénylet. A Poglavnik még csütörtökön felkereste hivatalában Kasche német követet és kife­jezést adott a horvát nép felháborodásának a Führer ellen megkísérelt merénylettel szemben. Dr. Ma nőies minisztere’nök és dr. Alajbegovics külügyminiszter szintén fel­keresték a német követet. A VÖLKISCHER BEOBACHTER pénteki és szombati számában tudósítás jelent meg a lap budapesti tudósítójától a Kelet-Gali- ciában működő honvédhadaereg szakaszá­ról. A beszámolóban! a tudósitó Bereltffy tá­bornoknál, az 1. magyar hadsereg parancs­nokánál tett látogatást, moly alka ómmal a tábornokkal az első világháborús emlékü­ket elevenítették fel, majd Székely ezredes, a hadsereg vezérkari főnökének ismertetése EHRBH erdé'yi adottságokat egy pillanatra sem fe­lejtve — a nemzetpolitikai érdele minden más vonatkozásnak fölébe nő. S amig az egyik kérdésben az egyetemes magyar • ér­dekeket minden bizonnyal meg lehetne vé­delmezni erélyes kormányintézkedésekkel, a felekezeti oktatás kérdésében nagy népi és nemzeti érdekeket veszélyeztetne bármilyen tiszteletreméltó •/< 1 ăşmezoLj y-agy ffíUpp'V1' ­kai megfontolásból származó kormányzati beavatkozás. Úgy érezzük, az elmondottak nincsenek e lentmondásban a Baky államtitkár beszé­dében hangsúlyozott nemzeti szocialista hit­vallással Sőt! Itt, Erdélyben minden józan magyar fő tisztában van azzal, hogy a nem­zet időtálló magyar értékeire felépített szo­ciális saagssr társadalom és ország őemmai­alapján beszámol az 1. magyar hadsereg eddigi harcairól. A magyar csapatok a már­ciusi események során a Kárpátok felé özönlő szovjet seregek feltartóztatására vo­nultak Kelet-Galiciába a késő tél méteres havával járó nagy nehézségek leküzdésével. A tábornok a hadsereg kiérkezése után Lembergbe ment, ahol parancsot kapott a német jobbszárny meghosszabbítására, va­lamint a Sztaniszlau és Kolomea közötti szakasa megszilárdítására. Nagy erőfeszítés árán sikerűit a bolsevistákat visszaszoríta­niuk, akik a nehéz harcok után visszavonul, tak. A Kárpátokon való átkelés két hétig tartott. Április óta az 1. magyar hadsereg a Kárpátok galíciai előterének kapui mellett szilárdan tartja akkor elért állásait — fe­jezi be a német ujságiró. A Magyar Távirati Iroda berlini jelentése utal arra, hogy keleten még mindig Lem­berg áll a hadműveletek gyűjtőpontjában. Német katonai helyen erőteljesen hangsú­lyozzák, hogy azok a szovjet jelentések^ amelyek szerint Leiqberg elővárosaiban már harcok folynak, távolról sem felelnek meg a valóságnak. A szovjet csupán Lembergtöl északnyugatra vivott ki egy mélyebb betö­rést éspedig Jaroszlav irányában. A közép­ső frontszakasz helyzetét Opacska—Osztrov térségének kivételével — ahol árcvonalki- igazitás céljából, a németek néhány kilomé­terrel visszavonták arcvonalukat, — helyi jellegű harcok, vagy ellenlökésekkel kivé­dett, vagy pedig feltartóztatott szovjet elő­retörések jellemzik, de ezeknél is csupán az élcsapatok vállalkozásáról van szó. * HEVES HARCOK UTÁN — jelenti a2 Interinf — a német kötelékeknek sikerült ellentámadások folyamán Caentöl délre te­ret nyerniük. St. Martin és St. André hely­séget néhány szétforgácsolt brit harccso portnak kivételével megtisztogattak. Caentöl délnyugatra a britek többször erős tüzérségi támogatás mellett támadtak, de már a német áUások előtt véresen eluta­sították őket. Hottottól délre, valamint Caumonttói nyugatra ugyancsak összeom­lottak a brit előretörések a német összpon­tosított elhárító tűzben. A britek pénteken egész nap uj alakula­tok bevetésével folytatták erős támadásai­kat, hogy az Ornetől keletre lévő hídfőjüket kiszélesítsék. A brit főparancsnokság az Orne alsó szakaszának keleti partján jelen­leg négy gyalogsági hadosztályt,, négy pán­célos hadosztályt és még legkevesebb három önálló páncélos dandárt vetett harcba több képpen sem adhatja fel azokat a tradicio­nális intézményeket, amelyek egy évezre­den át minden viharral dacoltak és minden viharban jó szolgálatot tettek a magyar nép mindenekfelett álló ügyének. A felekezeti Iskolák történelmi küldetése és szerepe még tart. Itt, Erdélyben minden magyar érv mellettük szói. —Ü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom