Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-18 / 160. szám
4 KELETI MAGYAR ttJSAG 1944. ÍTTLTT7S IS. Parasztok a sarló és kalapács árnyékában sí irta: Nikolajftw Péter + Magyarra fordította: Gaaí Olga Ma pedig, — Istenein — milyen messze vagyok mindettől.. . Mindennap a halál les- kelödik nyomomban és ha nem lesz elég erőm, hogy tervemet keresztülvigyem, akkor itt pusztulok el. De ha sikerül is a szökésem, vájjon látom-e még Ntnát az életben? Ezen az estén meglátogattam Niki tát. valami szörnyen erős és büdös pálinkával kinált meg, amit egész éjszaka vizespohárral ittunk. Feltűnt neki, hogy milyen jó hangulatban vagyok. — Mi van veled, Fotja, — kérdezte — Téged is megrohantak az en ü- !; é.: a vágyak?. .. * Vanját egy napon áthelyezték egy közeli táborba. Ott több bátor és elszáuc emoerre akadt, mint nálunk. Amikor aztán egyik közös táborba ünnepség alkalmával összetalálkoztunk, elmondta, hogy tizenöt társa áll szökésre készen. A íegyverszerzés kérdését is megoldották. — A táborukban — mondta — csak egyetlen ember őrzi a fegyverraktárt, aki a mai ünnepség alkalmával bizonyára jói lej3za magát. Ezt tehát teljesen csendben ártalmatlanná tehetjük. Vanja azt is elmondta, hogy legelőször a táborparancsnolckal szándékoznak végezni, mert ha nincs fej, akkor könnyen megzavaAz erdőben találkoztunk Aljosával, aki két karabélyt és több pisztolyt cipelt. Még- egyszer gyors haditanácsot tartottunk. Táborunkban nyolc őr van akik közül kettő szolgálatban áll pillanatnyilag, a többi hat valószínűleg alszik. Ez tehát nem probléba. De aztán ott vannak a többiek: a parancsnok meg a védőrsége és a GPU-emberek. .. Ml pedig csak hárman vagyunk. Hiába is okoskodtunk — reménytelen volt a dolog! Egyetlen lehetőség nyílt számunkra, a szökés! Ebben mindhárman egyetértettünk! Gyors iramban nekieredtünk. Áthaladtunk egy holdsütötte tisztáson, majd innét sűrű erdőbe értünk. Nemsokára a sziget túlsó partjára étkeztünk. A csónakház előtt megálltunk. A!jósa felkeltette az evező embert, mi pedig őrt álltunk. — Gyorsan-gyorsan, mert sürgős az átkelés! — riasztottuk fel az álmos embert. — Úgy? — válaszolt íélálomban. — Talán szökni akartok ? — Persze, hogy szökni! Igyekezz, ahogy csak tudsz! — Na rendben van, — mondta megadással. — Mit tehetek én egyedül három ellen? De aztán, majd vallatásnál megmondjátok ám, hpgy fegyverre! kénysaeritettetek rá! A helyzet komolysága ellenére nevetésbe törtünk ki ée biztosítottuk, hogy kívánsága szerint vallunk majd. .. öt kilométeres ut állt előttünk a szárazföldig. A tenger sima tükrén nagy gőzös siklott előttünk. „Népszabadságának hivták a hajót. A szárazföldi part közelében motorcsónak berregett. Nagy figyelemmel néztük, amikor hirtelen megállt. Valaki felállt a csónakban, kezeiből tölcsért formált és ordított valamit.-— Hé, — szólt oda Vanja emberünknek, — nehogy valami bajt okozzon nekünk ez a motorcsónak! Az ember hátrafordult és nyugodtan válaszolt: — Nem kell félni, csak az uszályt akarják elérni! Mintegy négy kilométer lehet már mögöttünk. Idegeim pattanásig feszültek, mert anunt körülnéztem, láttam, hogy odaát a szigeten a csónakház előtt sötét alakok futkostak ide-oda. Tehát már felfedezték szökésünket. Láttam, hogy már a barakoknál is kigyulladt a fény. Még egy kilométernyi ut volt hátra. — Siess, siess! —- hajszoltam az embert. — Már nem csípnek el bennünket — nyugtatott meg ismét — biztos, hogy megmenekültök! — ts Te! — kérdi Aljosa, — Én??? — válaszolta nyugtalanul. — Engem a golyó fenyeget. —- Jöjj velünk — indítványoztam. — Azt korábban kellett volna mondanorodik az egész tábor. Azután a katonai őrséget teszik ártalmatlanná, ami nem lesz nehéz dolog, mert igen gyengék. Nagyobb gondot okoznak a GPU-emberek. —- Na, de jó az Isten, jót ád, —- mondta Vanja és mire beesteledett visszatért a tá- borha. Mint felkelő, számtalanszc- néztem a halállal szembe, de akkor mégis remeglek az idegeim és kezeim reszkettek, amikor az elkövetkezendőkre gondoltam. A tábor spiclije és Nikit«, mintha csak sejtettek volna valamit, egész este szemmel tartottak. Végül is levetkőztem és elnyúltam a pries- Mtn. Utánam a spicli és Nikita is levetkőzött. Nehány perc múlva hallottam, hogy mindketten horkolnak. . . Nem volt nyugalmam. Egy szál ingben kimentem az udvarra. Az őr éppen szembe jött velem. Amikor meglátott rám szólt: — Hét, te kísértet. . . Menj az ördögbe, aludni! De miért nem adja mér a jelt Vanja, —■ töprengtem magamban - és hol vannak az embereik a fegyverekkel? Egyik óra a másik után múlt él. Priccse- men fészkelödtem As kínlódtam. Lázban égve vártam, hogy mi lesz. • Vájjon a szabadság kezdete következik-« 1 -1 számomra, vagy a vég? Ha nem sikerül, akkor nincs menekves» a halál elől! A barak-ajtó lassan kinyílt. Nesztelen lé- m pésekkel lopakodott be Vanja, megállt a prlccsem előtt és alig hallhatóan mondta: — Gyere! Pillanatok alatt felöltöztem és ugyanolyan csendben elhagytuk a barakoP Odakint kemény tárgyat nyomott a kezembe: egy pisztolyt. Megállt kivül az ajtó előtt és óvatosan körülnézett. A tábor aludt. Az őr kőrútjának éppen az utolsó végére érkezett. .. Mindjárt szabad lesz i* ut. Gyors léptekkel az erdőfelöli oldalra siettünk. Ott vár ránk Aljosa súgta Vanja. U — De mi van a többiekkel? — kérdem S nyugtalanul. — Te. ezek a nyomorultak az utolsó perc- ■ ben egytől-egyig begyulladtak. Atkozott 9 disznó banda! a — És az ölötökkel mi van’ — Ha nem intéztük volna el, most nem I lenne fegyverünk! Tehát minden percben í elfedezhetik, hogy ■ azt őrt megölték és a fegyverkamrát kirabol- H ták, akkor pedig felriadózzák az egész tá-H bort és a kopókat utánunk engedik.. . — Tehát az annyit -leüt, hogy halul ütött ki a vállalkozásunk? — mondtam csüggedten. Vanja is megingott: — Menjünk vissza — kérdez'«. Gondolkodtam, majd feltettem Vaujának a nagy kérdést: — Tudod majd igazul ni magad, begy hol töltöttöd az estét? Nem fognak kivallatni? Vanja kétségbeesetten intett. — Végünk van, —- mondta — akkor is, ha itt maradunk! Mit csináljunk Petja? — Itt már csak a merészség segíthet, — mondtam Vanjának — s ha a szerencse is hozzánk szegődik, akkor megmenekülünk, fémes mit vesztenünk, mert ha visszatérünk, úgyis végünk van. Induljunk tehát és ne vesztegessük az időt! * A VILÁG TÜKRE 1. Eddig 260 milliárd dollár... 2. Amerika és a gyermek 3. Az amerikai embertarlalék 4. A Jenkinek nem kell hadfkölcsön L Mibe kerül & háború az Egyesült Államoknak ? Egy newyorkí lap néhány nappal et- előtt azt irta, hogy egykor Roosevelt azért lesz a történelem egyik legnevezetesebb alakja, mert a történelem folyamán ő költötte el a legtöbb pénzt: háborús célokra. A lap szerint, amint egy Stockholmon át érkezett jelentés hírül adja, — Roosevelt eddig 260 milliár dollárt költött el a háborúra. Európai szemmel tanulságos erről az európai viszonylatokban úgyszólván megfoghatatlan összegről elgondolkozni. A Manhattan-Institute szerint az invázió megkezdése előtt a háború JflO millió dollárba került naponta. A Manhattan- intézet vezetője, amikor az USA háborús kiadásairól adatokat hozott nyilvánosságra a sajtó képviselői előtt, kijélentet- te, hogy „Ha a történelemben minden megismétlődik, as árak hallatlan emelkedésével ezúttal is számolhatunk.“ Hivatalos amerikai kormánynyilatkozat is hangzott el, amely a háborús kiadásokat a Manhattan intézet adataihoz hasonlóan tette közzé. így Mergenthau pénzügyminiszter egyik a háborús kölcsön kivetés előtt elmondott propagandabeszédében az eddigi háborús kiadásokról is szólott. Kijelentette, hogy a Nápolytól Rómáig való elő rehaladás a szövetségeseknek 6'.7 milliárd dollárba került. A Marshall-szigeteken végrehajtott hadműveletek 6 milliárd dollárba kerültek. Az Egyesült Államok hadi kiadásai Morgenthau szerint is eddig 260 milliárd dollárt tesznek ki. 8»e- rinte az 19\1(. év végéig még további 95 milliárd dollár felhasználására lesz szükség. A háborús kiadások sohasem voltak olyan magasak, mint éppen az utóbbi három hónapban. 2. Az Associated Press amerikai távirati Iroda az északamerikaiaknak Norman- diában elszenvedett veszteségeivel foglalkozik és megállapítja, hogy az eddigi normandiai veszteségek egyenlöek a világ háború teljes amerikai veszteségeivel. A kiesések végleges számát ma még csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani, de minden bizonnyal eléri az 1917/18. évi amerikai katonai beavatkozás teljes számát. Patterson amerikai hadügyminiszter a mult hét csütörtökjén nyilatkozatot tett közzé, amely szerint az Egyesült Államok szárazföldi haderejének eddig csak halottakban 187.028 ves'tescge volt a háború megkezdése óta. A hadi- tengerészet és légierő együttes veszteségei 255.jll halottat tesznek ki. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az USA az első világháborúban 278.888 halottat veszített. Hogy milyen hatalmas ve*zftMáfekat szenvedett a* amerikai hadigépezet a normandiai harcokban néhány hét alatt, azt amerikai haditudósítók is bevallják. Már az első napokban több haditudósító azt az aggályát fejezte ki, hogy a világtörténelemben páratlan emberkiesés vájjon nem-e állítja még az amerikai hadvezetést is megoldatlan problémák elé, azokat elsősorban, akik úgy hiszik, hogy Amerika emberanyaga kimeríthetetlen? A Saturday Evening Post cikke szerint az amerikai emberanyagutánpótlásnak is határai vannak. A i«n s-ó szerint igy irt: „Ha Mongóliától Franciaországig minden harci Övezetünket 18—38 év közötti nem családos férfiakkal akarjuk kitölteni, meg kell állapítani, hogy nines elég ilyen emberünk. Ha azonban hadiüzemeinkből és ipari vállalkozásainkból kiemeljük a szakembereket és a harcterekre küldjük őket, az egyedüli esélyünk az ipari háború elveszítése marad.“ 3. A Womens Rome Corporation c. családvédelmi folyóiratban Alfred Tombs a hadbavonultak gyermekeinek és hozzátartozóinak elhanyagolásáról ir és többek között a következőket állapítja meg: — Amerika aeon az utón halad, amely egy elveszett nemzedék felnevelése felé vezet. A kormány több tagja, számos hadigondozó szakember, egészségügyi szak- tekintély ezen a nézeten van. Akikkel az utóbbi hetekben ezekről a kérdésekről beszéltem, aggályukat fejezték ki a hadigondozás elhanyagolt állapota miatt. Több jóhiszemű hatósági ember különösen azoknak a gyermekeknek sorsát mondotta kilátástalannak, akiknek édesanyja hadifontosságu Üzemekben dolgozik, édesapja pedig katonai szolgálatot teljesít. — Meglátogattam ezeket a nyomorult viskókat, ahol hadbavonultak gyermekeit: szállásolták el. Táplálatlan gyermekeket láttam, szennyes szalmazsákokon és kosarakban feküdtek. Sok helyen rovarokat is észleltem rajtuk. Sok hadigondozó otthont látogattam meg, ahol két éven alóli gyermeket szállásoltak el. Édesapjuk a harctéren, anyjuk hadiüzemben, a gyermekekre pedig senki sem ügyelt fel. Sok anya egy-egy szomszédra kénytelen bízni gyermekét. Alfred Tombs igy folytatja cikkét; — A hadiüzemekben meglepetésszerűen sok női munkás dolgozik. Ennek egyenes következménye, hogy gyermekeik nevelését elhanyagolják. Sok jelenvés érkezett arról, hogy a gyermekeknek berendezett sétatereken azért történt rengeteg szerencsétlenség, mert nem volt meg a kellő személyzet, amely felvigyázóit volna a gyermekekre. Arról is meggyőződtem, hogy több család egyszerűen alagsori helyiségekbe zárta be gyermekéti mikösben a ssülők deilgomi mentek, tok, mert a pénzemet a csónakházban rejtettem el. —- Ahogy jónak látod, — jegyezte meg Vanja közömböséin. Végre megérkeztünk. A szemközti part közelében két csónak körvonala látszott. — Ezek már keresnek bennünket — kiáltottam fel. — Induljunk bajtársak, nincs veszteni való időnk! Kenyerünket három felé osztottuk és a vasúti sinek mentén megindultunk... — Tiz nap múlva a határnál lehetünk, — mondta Aljosa — végig kell éheznünk ezt a tiz napot. — Én nem vagyok olyan derülátó, — ellenkezett Vanja. — A kopókról bizonyára megfeledkeztél?! Mihelyt megtudják, hogy átkeltünk, a kuvaszokkal mindjárt nyomunkban lesznek. És akkor, Isten irgalmaz- zon nekünk! Aljosa hallgatott. Mindhárman némán folytattuk utunkat. Hátrafordultam. A tenger már eltűnt szemeink elől. Az éjszaka sötétje elnyelte a tájat. Félóra múlva folyóhoz érkeztünk. Itt merültek fel az első nehézségek. Hogy kelünk át. Addig járkáltunk a part mentén, amíg egy halász Kunyhó mellett rozoga kis csónakot fedeztünk fel. Percek alatt átjutottunk, de én meztelenre vetkőzve, rögtön vissza is eveztem és miután a csónakot a helyére kötöttem, úszva igyekeztem ismét két társam után. Erre az óvatosságra nagy szükség volt, mert nem szabad megtudniok a kunyhó lakóinak, hogy valaki átkelt a folyón. (Folytatjuk.) 4. A hadbavonultak gyerekeinek gondozására nincsen pénz Amerikában. A fel- szerelési kiadások azonban egyre hatalmasabb összegeket emésztenek fel. Amerikának pénzre, még az eddigieknél is hatalmasabb összegekre van szüksége. Egy Stockholmon át érkezett jelentés szerint az Egyesült Államokban újabb hadikölcsönkötvényeket bocsájtottak ki A Times c. lap a kölcsönkötvény kibocsátásával kapcsolatban igy ir: — A közönség hűvösen fogadta a hírt. Annák ellenére, hogy az invázió megkezdődött, ?.. 0 légitámadások vannak folyamatban Japán ellen, hadikölcsönkötvényeket nem lehet eladni. Az amerikai propaganda természetesen mindent elkövet a nagy cél érdekében, hogy a vásárlóközönséget rábírja pénze „befektetésére". Morgenthau pénzügyminiszter nagy kísérettel propagam körúton van Amerika nagyobb városaiban. Csikágóban Juanita Rios táncosnő kijelentette, hogy legszebb selyemharisnyáját adja annak ajándékba, aki legalább 1500 dolláros hadikölcsönkötvényt jegyez. Egy másik városban egy filmcsillag ugyancsak selyemharisnyájái ajándékozta annak a hazafinak, aki 25 ezer dolláros kötvényt jegyzett. Több hollywoodi filmszinésznö 10.000 dollárt érő viskit kapott ajándékba azért, mert a hadikölcsönkötvény eladásában hathatósan segédkezett. A Time megokolása szerint a közönség tartózkodásának legfőbb oka az, hogy a közvélemény a háború gyors befejezésében hisz, a hírverés eddig azt bizonyította, hogy a háború megnyerés az USA számára rövid idő kérdése. Az amerikai polgár a Time szerint ezt a kérdést adja fel: — Ha rövidesen úgy is megnyerjük a háborút, miért kell akkor további áldozatokat hoznunk? MOZI- SOROK ARPAD-filmszinház: Majd a gyéreit eh. Főszereplők: Harry Lieclke, Käthe Haaek és még sok kiváló nagy német művész, A nyári évad a'att előadások kezdete hétköznapokon d. u. 5 és 7 órakor, vasárnap és ünnepnapokon d. e. fél 12-kor matiné, d. u. 3, 5 és 7 órakot. CORVIN-mozgó: Nem angyalok az Mező nyok. Martha Harei, Asel V. A m besser Kezdete: ^4, ’*6, %8. EGYETEM-mozgó: Kadetszerelem. főszereplők: Htdvéghy taiérta, zstlley Margit Pataky Jenő, Makláry, Mihályi. ERDÉLY -mozgó: „Pacsirta". Főszereplő: Eggerth Márt ha. Előadások kezdete; 3, 5 és 7 órakor. MATYÁS-mosgó: Mindent érted. Fősz.: As- sia Norris, Carlo Camanini. Előtte Magyar híradó. Előadások 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RAKöCZI-mozgó: Tilos a szeretem. Fősz.; Kelemen Éva, v. Ck.Smány György, Vasaary Piri, Somogyi Nuet Műsor előtt a legújabb Magyar és US* himdék,