Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-16 / 159. szám

KELETI

> MAGYAR ÚJSÁG

7

•v* ^ -AP , V, W *< O

■w«<" e>

^Ve* *

í°s*c. <\ Ap

Vb

>*•>

A

V%

*

t£ A

VlVkV-V«'. Í7-Á" \c\7&ező

V a

ad-e,

tjára

ti

, x\

Ä

A

%«>

V

*,\w%

' :én az

aa az ./•y évben .,r lélek után „ş. Ez a szanoro- -.atosan 2^ ezrelékre gyjs két évtized alatt üt esökko^t. Ugyanabban aKban, amikor a születések szarna Byen nagv m-r^^kben rorz- ..obodott, a közegészségügyi viszonyok intézményes javításával a halálozás arán-p-í^ma javulást m”tatotí. Az 1911. évtől 1932-íg “MJ-ről 17.9 ezrelékre csökkent a balá1''”ási aránvszám, sőt a születéseknél mélypontot jelentő évben, 1933-ban ez a sz«ím 14.7-re esett vi°s,7a. A halálozási pránys-’'m iUeu javulása azonban npin ell<msulyozbatía a születések csökkenését s végeredményben a természetes szánomé ás megdöbbentő mértékben haovatlott.

A születési éa halálozási arényszámok egybevetés“ után a természetes szano- rodás az 1911—14 év“k “Babában 11.5 pzmiék volt. mié 1933-ie fokozatosan lecsökkent 7.3 ezrelékro. \ mélypontot az 1932. év jelentette 5.5 ezrelék természetes szaporodással. T egszembeötlőbb volt a hanyatlás az 1931—32. években, amikor a súlyos gazdasági válság hatása alatt a születési arányszám hanyatlása mellett a halálozási aránvszám is romlott. Az 1933. évben bekövetkezett csekély javulás csak a hnl»l“zasi arányszám váratlan javulását tükrözte visz- *zia, a születések arányszáma azonban ţjbben az évben is jelentősen csökkent. Míg Magyr. •ország néngzanorodása az 1911—1914. években 11.5—7.3, illetve a mélyponton 5.5 ezrelék volt, addig Litvánia. Lengyelország. Hom-mia és Jugoszlávia népszsnorodása 12—13 3 ezreléket tett ki s Omszórszág pépszaporodása a 20—24 ez-eléket is elérte. Nép- szaporodás tekintet 'ben ez az öt állam állott, első helyen Európában.

A halálozási arányszám javításának természetesen határai vannak s ezen a téren valószínűleg elértük azt a kedvező határt, amelytől kezdve már rohamos javulással nem számolhatunk. Nagy lehet"sé<mk állnak azonban még előttünk a csecsemőhalandóság leszorítása tekintetében, mert ezen a téren a nyugati államok messze megelőznek bennünket. Míg nálunk az 1930—33. évek átlagában 100 élvesziilöttre 15.9 egy éven aluli elhalt csecsemő esett, nődig Franciaországban csak 7.6, Angliában 6.3 és Németországban 4.8 volt ez a szám.

Az általános halálozási arányszám leszorítása tagadhatatlanul nagy haladást jelent az első világháborút megelőző viszonyokhoz képest, a születések mel- kedése nélkül azonban nem juthatunk el ahhoz a kedvező népszaporodáshoz, amelyet a magyarság nem~“tközi helyzete a nemzet elhivatásánok plen«,edbp- tetlen feltételé1"! «zab. A jelzett időszakban úgyszólván az összes szomszédos államnak jobb volt a természetes népszaporodása, mint ha-ánVé. \ magyarság viss7afeilődés nélkül a lövőben csak ugv állhatja meg helyét, ha nép- szaporodása legalább is azon a színvonalon mozog, mint a körnvező államoké: felsőhhs''cpt és vezető szerepet pedig a Unna völvy ’bcn e="k úgy szerezhet, ha szaporodása felülmúlja a szomszédos kis- és középhatalmak népeinek szaporodását.

Nálunk a világháború elvesztésével és az országcsonkítással járó lelki depresszió, a nagy háborús vérveszteség, gazdasági válság, áll'"::."". ., " a jő

.jttsgyar?

^^bizonytalansága s ezzel kapcsolat- a családalapitástól való tartózko- <8 igen nagy mértékben járult hozzá ■'0 ^népszaporodás csökkenéséhez. TJgyan- bé’ kkor a győztesekkel osztozkodó kör- ■jjc-j^iV^yező államokban a dolog természets- .i£v -é^ől folyólag óriási fejlődési folyamat ,^indult meg s ez természetesen kihatott '•*’ t. ^népszanorodásukra is. Kedvezőbb poli• V/-AV* u . tikai és gazdasági viszonyokat fel tété-- lezve ez a fejlődési folyamat nálunk is 01 megindulhat, mint ahogy a most folyó

világháborút megelőző években kis mértékben már meg is indult. A hullámvölgyből való fokozatos felemelkedést azonban a mostani háború sajnos ismét megakasztotta s kiegyensúlyozott gazdasági és politikai viszonyokra lenne ismét szükség, hogy a megindult fejlődési folyamat tovább tarthasson.

A négyszeri területgyarapodással megnagyobbodni mai Magyarország 14.75 milliós lakosát véve alapul egy 13 ezrelékes arányszámot elérő pépszaporodás mellett az ország lakossága 1968- ban, tehát rövid 24 év alatt elérné a 20 milliós lélekszámot. Az ország ma- gyár nemztíségü 12 milliós lelek^áma pedig az első világháború előtti 11.5 ez-^ relákes szaporodás mellett 44 év mnlva 198B-han érné el ezt a számot. Ha az általános politikai helyzet, gazdasági, termelési és szociális ad-'ttság-'V meghatározása tisztán ral+iiT-1- mnin^k, a húszmilliós magv“r='- n-m vo'na utópia, hanem e“ltudatc-. no-rwoun1’! tár- r ’dclrvoToo1 ífílráv°1 1-öuT"t7.ap plo-ţ-bofo valósám Nem vi+á« az sem. b““y m“'*fel“lŐ földbirtokunlifiVá-hpl. t“rrnŐ+n1njaink minőségének jav* hé*' vak a '-r|z- öas“gi szakismer-iek ál*-1 nőssé léteiével. a kertgP"őáiVoűá,s fokozott bev“- ^etéséyel, az áP<’ióiinmíuv riscrvérvü növelésével, általában okszerű belterjes (t.-iv'I-llvoőássál és a mezőgpzőasá'zi ipar hí fejlesztésével a mai ors.zágterü^et is k'pes lenne erevi ember eltartására, amikor az ország népc'1’r”S-~r'le meg mindig csak 117 lenne né<rvz®tkil orr* hírenként Németország 139 Ulkes nénsii- rüséc-ével szemben. Normális feü"d"si menetet feltételezve, a mező gazdaságban idővel lagadbatatlanul el'jfunk addig a fejlődési fokig, amikor a földbirtok a népszaporulatot eltartani a legbelterjesebb kezelés melleit is képtelen s a sorozatos földreformok után, felosztható nagybirtok már nem fog rendelkezésre állani. Ebben az esetben a földtől elszakadó földmives ivadékok tömegét csak a város: a szellemi munkaterület, inar és kereskedelem tnd- ia felszívni. Meg kell könnyíteni a kisbirtokosok tehetséges gyermekeinek a mezőgazdaságon kívül való elhelyezkedését, ami egyrészt csökkenti a földből élők számát, bizonyos mértékben csökkenti a kisbirtok T áros elaprózódását, elősegíti az egyes társadalmi osztályok egészséges keveredéséi g ezzel együtt az azonos é'ptszemléletet, de a családi vonatkozású kapcsok révén ás közelebb hozza a várost a fa’uboz, a szociális népi államban a szellemi munkást a fizikai munkáshoz.

Csökkenteni kell azokat az anyagi előnyöket, amelyeket az agglegények, gyermektelen és egy-gyermekes családok az egyenlő teherviselés elve és a nemzet kárára élveznek. Az adózás és a progresz- sziv örökösödési illeték nyújtanak erre eszközöket. De ezek is csak akkor lehetnek hatékonyak, ha nemcsak a gyermekáldás hiányát súgják, hanem ugyanakkor segítenek azokon, akik saját kényelmük és sokszor egészségük fel: sózásával gyermekeik javára s ezen keresztül fajuk, népük felemelésére áldozzák munkájuk javarészét.

Az egyke és annak nemzetromboló hatása ellen, — ha kell drákói szigorúsággal, — intézményesen védekezni kell. Behizonyosodott tény, hogy sem a szószék, sem a társadalmi felvilágosító munka ezen a téren nem segít. Egyedül és kizárólag csakis a progresszív adózás, egy radikális örökösödési, vagy telepítéssel kapcsolatos kisajátítási törvény segítene. Az egyke nagyon sokszor már nem s, birtok eldarabolódásától való félelem és nem védekezés, hanem tárna1's: az egykés családok gyermekeinek összeházasodása a cél, még pedig gyakran olymódon, hogy az egyesítésre alkalmas birtokok egyetlen örököseit szüleik még gyermekkorukban eljegyzik egymással. Az egykének ez a vagyonnöveszt isi ry d íszére a termelési módra sem közöm'

A S- ^gyermekes kisbirtokos egyre jakban ki akarja használni földjét, vc.atö elve a szorgalom és igénytelenség. Az egykés birtokos már nem töri magát a munkáért, vagyona önmagától nő. Ő maga kényelmes éftjgőgöfe térmeLési módját nem változtatja. Lehetőleg minden munkát géppe1 végez, mert tisztán az anyagiasságtól vezéreltetve sajnálja a pénzt kiadni, másrészt közösségében a legtöbb esetben az általános egyke miatt hiányzik a kézi munkaerő.

Az egyke erkölcsileg és nemzetgazdaságilag a munka értékét devalválja. Hogyan lássa értelmét munkájának a sok- gyermekes kisbirtokos, amikor az egygyermekes családok kényelmes gazdagodását látja. A példa — és főleg a rossz példa — vonz! Ez a mérgező hatás magyarázza, hogy az egykés falvakban las- sankint teljesen eltűnnek a sokgyermekes családok, az egész falu az egyke rabjává lesz. Hozzájárul ehhez az is, hogy az ilyen falvak népe megveti, csúfolja és üldözi azt az asszonyt, akinek több gyermeke van. Személyes tapasztalatok alapján állítható, hogy ez alól a ferde, beteges életfelfogás alól sokszor még a falu hivatott vezetői sem tudják magukat kivonni, különösen azok nem, akik soraikból kerültek ki s ez az élet- felfogás már gyermekkorukban a szülői házban beléjük idegződött. Tény az, hogy ez a szellem a rideg önzésen kivül nem lát, nem hall semmit; semmit nem akar tudni az uj korszellemről, a munka megbecsüléséről és a nemzet jövőjének biztosításáról. Egy ismert és nagynevű közéleti férfi követelte, hogy az egykét ki kell irtani irgalmatlanul és statárium- szerű gyorsasággal. Az egyke káros hatását mindenki felismeri, a vészharangot i^t is, ott is megkonditja valaki s mégis eddig komolyan még semmit sem tettek ennek a nemzetgyilkos kórnak a leküzdésére. A z igazság letagadásával és agyon hallgatásával problémákat még nem oldottak meg, már pedig ez olyan probléma, amelyet mielőbb meg kell oldani, ha nem akarj: \ ölhetett kezekkel nézni nemzetünk pusztulását.

Kevesen ismerik azt a törvényt, hogy mAg a kétgyermekes rendszer is hanyatló népességgel jár és hogy a hármas gyermeké tlag is alig jelent többet, mint állandó népesréget, mivel a harmadik gyermekboa képviselt szaporodást általában kiegyenlíti a házasságon kivül maradt léle’rszám és az emberöltő befejezése előtti korai halálesetek arányszáma. Az egykések iie beszéljenek minőségi fölényről sem, mért köztudomású élet- és örökléstani törvény, hogy az utódok közül nagy általánosságban. — az em- benu1 fizikai és szellemi unatkozásban egyaránt — nem az elsőszülöttek a legkiválóbbak, hanem a legértékesebb egyedek az elsőt követő több utód népes sorából kerülnek ki. A mennyiségi fölénynyel jár együtt a minőségi fölény is, mert egy szapora, számban is hatalmas nemzet több tehetséget tud magából kitermelni, mint égy sorvadó életerejü, számban kicsiny r.ép. Az egyke kontra- szelekcióra, minőségi vonalon is gyen- gyülésre és elsorvadásra vezet. Népünket felelősségérzetre kell nevelni, mert minden egyes magyar munkájával, saját életének berendezésével és a közért tett szolgálatokkal maga is felelős nemzete jövőjéért.

Egy életet tagadó, az anyagiasságot, kényelmet és szórakozásokat hajszoló dekadens felső- vagy középosztály gyengeségét még elviselheti egy társadalom, ha az utánpótlást törhetetlen és kimerit- hetetl-'*1 életerőtől duzzadó egészséges népi réteg szolgáltatja, de feltétlenül belepusztul, ha ez a dekadencia az alsó néprétegeken is elhatalmasodik. Az in- dividualisztikus liberális államban élhetett vagy szabadságával visszaélhetett mindenki önmagáért, a dolgozók osztatlan és osztálytalan modern népi államában azonban az egyéni érdekek megszorításával mindenkinek a közért kell C\- nie, mert minden más kiváltságos szempontra való tekintet nélkül mindenki csak annyit fog érni, amennyit életével és munkájával a köznek használ. A melldöngető magyarkodás ideje lejárt. Nem elég annak örökös hangoztatása, hogy jó magyarok vagyunk, hanem ezért a magyarságért a rideg materiális életszemlélet feláldozásával áldozatot is kell hoznunk.

A gyermekáldás mesterséges korlátozása és a szándékos gyermektelenség nemzetgyilkosság, destruálás és rombolás, mig minden magyar gyermek felnevelése egy-egy téglának a beillesztése a nemzet örökkévaló épületébe. Ez az épület annál hatalmasabb, annál vihartál- lóbb lesz, minél több téglát hord minden egyes magyar család annak felépítéséhez. Nem lehet elég nyomatékkai hangsúlyozni, hofey az államoknak és nemzeteknek legnagyobb kincse az emberanyag és jövőjének legnagyobb biztositéka a gyerr k. Hiába van a legszebb és minden részletre kiterjedő szociális és gazdasági politika, ha ez alól a politika alól lassankint elfogy maga a nemzet. Legfontosabb az emberanyag, amelynek számától függ a nemzet hatalma, fennmaradása és boldogulása is.

Vitéz MÁTÉFALVY ELEK ár.

;Svi iskolai évben a Csíki Magáiiavak több mint 300 ezer pengővel segíti elő a székely diákúk tanulását

CsíkfizerorU július 15. A Csíki Magánjavak igazgaíó-választmánya Kolumbán József dr. felsőházi tag elnökletével ülést tartott. A folyóügvek tárgyalásai után, az elnök előterjesztésére, az igazgató-tanács egyhangúlag elfogadta,hogy a régi törvényszék korszerűen áta’akí- tott és kibővített eredeti — igen szép — külsejében meghagyott épületét 20 évre a „Fzülőanyák Mária Otthonának“ bérbeadj \ A bé összeg inkább jelképes, hiszen a magyar nép egyik legfontosabb és legégetőbb kérdését, a természetes s anorodás cé’ját szolgálja az épület.

A tovébb'nk során az elnök javaslatára az igazgató-tanács ngvanrsak egy- h'ngólag kimondta, hogy a Csíki Magánjavaknak olyan összegű segélyeket, illetőleg ösztöndíjakat kell megállapítania a következő ta^évra amelyekből és előrelá‘0 beosz'ással m“g tudjon élni a diák. Ezért a főiskolai hallgató’- öszfön- dír't 10 hónapos tanévre s ámítva — 2500 pengőben, míg a közép- és szaki sko"

lásokét 800—1500 pengő közötti változatban állapították meg.

Az igazgató tanács elhatározta, hogy az eddigiek mellett, a gyakorlati pá- lyrkra új ösztöndíjakat ír ki. Tanárnő- képzőbe 1, zeneművészeti főiskolára I, képzőművészeti főiskolára 2, színművészeti akadémiára 2, tes nevelési akadémiára 5, felső teiinari és te gazdasági szaktanfolyamra (érettségivel leh :t menni egy évre) 4, középfokú gazdasági tanintézetbe 4, mezőgazdasági és tejipari sz.aknkolába (négy középiskola elvégzése szükséges, a szakoktatás: 2 év) 4, óvónőképzőre 10 és ipari szakiskolába 5 ösztöndíjat írnak ki. A Csíki Magánjavak a gyakorlati pálvákon is megfelelő vezetőkről és irányítókról akar gondoskodni.

Nem égé zen pontos számítás szer'nt az 1944—45. tanévben a Csík: M"gánja- vak 300 e er pengőt meghalad) ős ze el fordít az arra érdemes es’ki székely ifjak taníttatására.

A* európai hangverseny

Európa alkotóerőkkel telitett földrész. Ennek egyik J>~ 'evenebb megnyilvánulási formája és kifejező eszköze: az európai zene.

A német Európaadók feladatukul tűzték k> hogy Európa minden névének zenéjét a hábo>~u ebenere is ápolják és terjesztik és ezt a kullurkincset az eljövendő nemzedékek számára megőrzik.

Júniusban megindult egy uj adássorozat: „Az európai hangverseny“ cimü. Ennek here* 'u belül nemcsak Bach, Beethoven, Sch bért vagy Wagner müvei hangzanak el, hanem más európai zeneszerzők ismert müvei is. Hogy ezeknek a müveknek megadhassák eredeti zenei sajátosságukat és elérjék a zene sajátos kultúrájában gyökerező valódi hatást: külföldi karmesterek és szólisták közrer vködését kérték fel.

Olyan nevekkel találkozunk az európai hangversenyen, mint Furtwängler, Men- gelbsrg, Dohnányi, Perlea, Haapanen,

fiat -c'r, Geornescu.

T ■>-n a(jás egy-egy ország számára szól.

Ezt a hangversenyt minden szerdán este hallhatja 22 óra 30 perctől 23 óra 30-ig (nemet nyári időszámítás) az Alpesi adón (Alpen-Sender) a 338.6 méteren.

au Ara és jó hirdetés; alapja a jo

Üzlet m e netnek