Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-17 / 135. szám

1944. JUNTOS 17. s KELETI MAGYAR UJSÂG Üzlethelyiséghez jutottak a kolozsvári bombakárosu't kisiparosok és kereskedők Kolozsvár, junius 16. A junius 2-án Ko­lozsvárt ért angolszász bombatámadás sok kiskereskedőnek és iparosnak pusztította el üzlethelyiségét és műhelyét. A városi ható­ságoknak már akkor az volt a szándéka, hogy ezeket a kereskedőket és iparosokat a bezárt zsidó üzlethelyiségekből és műhe­lyekből elégítik lji, lehetőleg a legrövidebb Időn belül. A gyors intézkedésre nem csu­pán a károsultak szempontjából volt szük­ség. A város zavartalan közellátása is szükségessé tette a kereskedelmi és ipari élet folytonosságának mielőbbi biztosítását. Intézkedni azonban ccak akkor lehetett, amikor a bezárt zsidó üzletek kiosztásáról, valamint a kiosztás módjáról és lehetősé­géről szóló kormányrendelet megjelent. Ez a rendelet két nappal ezelőtt érkezett meg a város! hatóságokhoz. A kormányrendelet értelmében a városi eléőfoku Iparhatóság azcr.inal hozzákezdett a munkához. Számba- vették a bombakárosult kereskedőket és iparosokat, valamint a rendelkezésre álló üzlethelyiségeket és iparos műhelyeket s megkezdettek a kiutalást. Ennek a munká­nak eredményeképpen tegnapra az összes bombakárosult kereskedőknek és iparosok­nak kiutalták a megfelelő üzlethelyiséget és műhelyt. Az iparhatóság ezúton közli azoknak a bombakárosult kereskedőknek és iparosok­nak névsorát, akiknek üzlethelyiségét, il­letve műhelyét kiutalták: 1. Balogh Ferenc szabó, 2. Klotz János fodrász, 3. özv. Papp Lászlóné kávémérés, 4. Móni Sándor pék, 5. Tóth Mihály cipész, 6. Debreczenl László cukrász, 7. Fa- és Fémipari Szövetkezet, 8. Kürthy Mik s fű­szeres, 9. Tusa János fűszeres, 10. öz.. Ne­mes Nagy Gusztávné . bőrkereskeaö, tf.. Jakab ' György fodrász, 12. Bakó Sándőr cipész, 13. László Dénes cipész, 14. Lériárd László betoncsőgyártó, 15. Werner József fűszer, 16.’ Balázs Já~os fűszer, csemege, 17. Pleszkáts Károly fűszer, csemege, 18. Bakk Imre asztalos, 19. Halászi Gábor munkásruha készítő, 20. Púja József ven­déglős, 21. Fejér József fűszer, 22. Wolmann Antal fogász, 23. Bemát Géza cipész, 24. Kerekes István fodrász, 25. Podolyák István szabó, 28. Orbai Dénes csiliáros, 27. Bock Rudolfné zöldségkereskedő, 28. Cseppentő János cipész, 29. Almám Andomé fodrász. 30. Molnár Zoltán fűszer, 31. Nagy József asztalos, 32. Zalányi Béla nőtczabó, 33. Spilka Károly cukrász. 34. Kapusi László fűszeres, 35. Gyáni Károly rádlóüzlet, 36. Dávid Samu vegyiüzem, 37. Lakatos István fűszer, 38. Horváth Domokos asztalos, 39. Kolozsi Pá' asztalos, 40. Morár János asz- 3 talos, 41. Thell Márton asztalos. 42. Lovas Katalin fűszeres, 43. Baráth Árpád üveges és porcelánkerprkedő, 44. Deák Zoltán pék, 45. Megyaszai István cipész, 46. Szántó Mi­hály fűszer, 47. Pethe Gizella fűszeres, 48. Bencze József fűszeres, 49. Hegyvári Sán­dor puska műves, 50. Nagy Albert szabó, 51. Dunky Jenő vasnagykereskedö, 52. Szőke és DániV.ő festékkereskedő, 53. Ágos­ton Sándomé élelmiszer, 54. Török Gergely cipész, 55. Takács Jenő kötődé, 56. Lengyel László cipész, 57. Szilágyi László élelmiszer, 58. Török János gépihurkolő, 59. Balogh Jó­zsef asztalos, 60. Pál Gusztáv férfiszabó, 61. Gödri János fűszeres, 62. Tőkés Péter cu- korkaüzem. 63. Szilágyi József kocsigyártó, 64. Nagy Gizella fűszeres, 65. Szócs György fűszeres, 66. Ce-nényi Márton mészáros, 67. B.izsa István férfiszabó, 68. Len János cí- nész. 69. Fülöp Ferenc cipész; 70. Kézdi János szobafestő, mázoló, 71. Kőváritelepi Hangya Szövetkezet fűszeres, 72. Anka Márton cipész. 73. özv. Dreszler Ferencné fűszeres. 74. Magdás Jenő bőrdíszmű, 75. Gyöngyössi Jakab József dobozkészitő, 76. Hálzsa János fénykép éri, 77. Varga Sán- dorné korcsma, 78. Karácsonyi László ne- mezkéezitő, 79. Váráéi Béla asztalos, 80. Cseh Ferenc korcsma, 81. Szilveszter Péter vendéglő, 82. Kurucz Márton fodrász, 83. Hegedűs Sándor aranyműves. 84. Bat tha Zoltán férfi és női szabó, 85. Timofi György szobafestő. máro'ó 8P Drm* Dezső fod­rász, 87. Dombegyházi Ödön fumirleraka . 88. Dermata müvek R raktár, 89. Illyés Ferenc pék, 90. Fa és Fémipari Szövetkezet famegmun1-' ó üzem, 91. Harangi Jánosné kalapos, 92. Pécsi Róza zöldségkereskedő, 93. Kozma József bazár, 94. Kir.cs^s József élelmiszer, 95. Both János villany és rádlo- szerelő, 96. Cseraö György vendéglős. Fenti kereskedők és iparosok az elsőfokú iparhatóságnál tudhatják meg, hor,y hol utalták ki uj üzlethelyiségüket, illetve mű­helyüket. .. _________,___________________________mi A VILÁG TÜKRE 1. Áüarc nélkül 2. Napir? netán Viktor Ernáiméi és Bsdoglio 3. Jenki idill a bronzkapuk mägött í. (Konstantin Rosu káplár, a Jasi mel­lett fekvő Badeniből kalandos módon szö­kő -t meg a szovjet csapatok által elfog­lalt területről és sikerült a román vo­nalakig eljutnia. Elmondotta, hogy Badeni községben a bolsevisták a lakosság minden élelmiszer­készletét elrekvirálták. A község templo­mát kirabolták és istállónak rendezték be. A 70 éves papot, Barlibat, a katonák ismeretlen helyre szállították el és még azt sem engedték meg neki, hogy néhány szükséges ruhaneműt magához vegyen« A görögkeleti pap feleségén és leányán a katonák erőszakot követtek el. Harlau községben Constantinescu lelkészt hur­colták el ismeretlen helyre. A templomot itt is istállóvá alakították át, de előbb az összes értékes holmikat elrabolták. A katonák az utcára hajigálták az iko­nokat. A román káplár elmondotta, hogy a szovjet katonák mindkét faluban egy épületbe terelték össze a falu lányait és fiatalabb asszonyait, ahol aztán kényük- kedvük szerint bántak el velük. Gheor- ghe Unghureanu földműves négy leá­nyát, névszerint a 27 éves Maricát, a 19 éves Cr.tharinát, a 18 éves Ileanat és a 17 éves Szavetát, Badeni községben a vörös katonák* azért végezték ki, mert ellenkeztek a bo'sevista katonák kíván­ságának. A lányok holtteste több napon át temetetlenül hevert, amiy a falu lako­sai, a katonák parancsa ellenére, éjnek idején eltemették őket. azért vesztett annyi vért, hogy a jóltáp­lált olasz burzsujokat megmentsék. Ami­kor eljön az idő, mi is szót kérünk és bombákkal és gépfegyverrel fogurjp be­szélni. Mi nem rettenünk vissza semmi­től sem. \ bolsevizmus tehát nyüt kártyákkal ját zik és megmutatja igazi arculatát azoknak is, akik eddig azt hitték, hogy Anglia és Amerika a békét és a „feltá­madást“ hozza. Most nyilvánvalóvá lett, hogy Anglia és America a bolsev’ -.must vitte magával Olaszországba. És az is bizonyossá vált, hogy mi az igazság a Szovjet sokat hirdetett benső átváltozá­sából. Ennél világosabban és érthetőb­ben nem is lehetne a bolsevizmus igazi céljait kinyilvánítani, mint éppen a ró­mai vörös röpirattal, amely azoknak is halált Ígért, akik félrevezettefve hozzá­juk csatlakoztak. Togliatti miniszter egyébként legutóbb kijelentette, hogy a Monarchia, mint ál­lamforma már a múlté és helyreállitásá- I ról többé szó sem lehet. A Bonomi-kabir net uj igczságügyminisztere kijelentette, hogy mindenkit bíróság elé dilit, aki a fasiszta párt tagja. — Még azokat is, akik Badoglio alatt a legnagyobb állami méltóságokban is megmaradtak, bíróság elé állíttatom és igy felelniük kell viselt dolgaikért. A fennti nyilatkozatot a Bonomi-kor­mány igazságügyminisztere az egyik nagy angol lap munkatársának adta le, a tudósitó pedig táviratához azt a meg­jegyzést fűzte, hogy minden valószínűség szerint az igazságVgyminis~ter ezúttal Viktor Eminuelre és Umbertora is gon­dolt. Rónában egyébként hatalmas Saj­tókampányt indították különösen kom­munista részről mindkettőjük ellen és a közvéleményt már igyekeznek előkészí­teni talán az algíri pereknél is barzal- masabb Ítéletekre. Róma utcáin hatalmas kommunista forrásból származó pinkátok jelennek meg nap-nap után, amelyek Viktor Ema­nuel és Badoglio beszédeiből idéznek a fasiszta időkből. Ami’ ismeretes, a Né- gus annak idején Viktor Er .ánuelt és Badogliót az úgynevezett „háborús bű­nösök“ listé’ára tétette. A gyászos em­lékű julius L5-i olasz árulás következmé­nyeit most azok is megérzik, ak;;: az angolszász Ígéretekben biz"a elárulták Európa ügyét. n . ' o. Az Egyesiét Államok és a Vatikán között diplomáciai nézeteltérésre kerü’t sor. Részeg amerikai katonák erőszak­kal behatoltak a Vatikán területére és otI botrányosan viselkedtek. A, pápai testőrség a részeg és tolakodó jenkiket előbb szépszerévcl akarta kivezetni. Az amerikaiak közül többen tüzelni kezdtek. A svájci gárda egyik tisztje meg is se­besült. Tittman. az Egyesült-Államok vatikáni követe Maglione kardinális-államtitkár előtt sajnálkozását fejezte ki a történ­tek miatt. A Vatikán nem elégedett meg a sajnálkozás kifejei lsével, hanem azt követelte, hogy az amerikai kormány a legszigorúbban vegye elejét az ilyen in­cidenseknek. Jellemző a Vatikán hangulatára, hogy a svájci gárda létszámának 2000 főről 1000-re való felemelését kérte, amit Svájc teljesített is. J3x ur fialnám polgár — Mol«ére balett kométíiája a kolozsvári Nemzeti Színházban — 2. Természetes következmény, hogy * az angolszász csapatoknak «Rómába való be­vonulása után a Szovjet újabb igények­kel lép fel az olasz térség igazgatását illetően, annak ellenére, hogy Olaszor­szágban semPyen katonai vállalkozás­ban nem vett részt. Az angolszász csapatok bevonulása után csakhamar megjelentek Róma ut­cáin a vörös karsza'agos kommunisták azzal, hogy a „rendet“ kívánják fenntar­tani. Már a következő nap meg je1 ént az első kommunista nsm'ap is, amelyet az­óta számos más sajtótermék követett. A kommunisták sajtójuk utján c’es szavak­kal kezdték birálgatni Badcgliot. Csak­hamar el is érték céljukat: Bonomi lett az uj minisztere1 :ök. Rómában néhány nappal ezelőtt röp­cédula jelent meg a követ1’:" szöveggel: — Rómában ma divatos lett kommu­nistának lenni, de b- itteni közvé'cmé-iy nem tudja, hegy milyen l ta’maa küz­delembe került a Szovjetuniónak, arcig a mostani helyzetéhez eljutott. A Szovjet uj világot akar megteremteni a régi he­lyén. Ezek a kövér polgárok, akik még tegnap fasiszták voltak, nagyon téved­b§ Ugv gondolák, hoe^ a SzeiQet „Franciaországnak, ahol mindenekfe- lett tisztelik a szabadszólást, irtóznak a hamis látszattól, szeretik minden ha­mis fra"°olóvia fáty'ainak fellebben- tését, hogy szembenézzenek a valóság­gal: Moliére volt ennek a nemzeti szel­lemnek a legnagyobb megnyilvánulása. Attól a naptól fogva, hogy a Színpadra lépett, kerezztesháborut hirdetett a ha­misság ellen, gúnyolva, ahol érte: a „prccieuse“-ök széplelküségét, a hamis orvosokat,* csaló filozófusokat, álszente­ket, á’tudósokat. a „tudós“ vők affek- táltságát, a nemest játszó polgár és pa­raszt nagyképűségét. Bármely darabját nézzük: a kétszínűség minden formájá­nak ostoré zását fogjuk benne látni“.- Sarcey ir igy, a nagv francia kritikus nehány vonásai tökéletesen felvázolva a iroliérei művészet lényegét. Moliére az igazi, talán az egyetlen iga­zi vigjátékiró, akinek befelé folynak könnyei, mialatt az embereket megne­vetteti. A lelke legmélyén tragikus köl­tői. még annál is? többi pessaámissik kus. Pesszimista, mert nem hisz abban, hogy valaha is jobbak lesznek az embe­rek, hogy remény van a jobbá válásra. A tragikusok, akik hisznek a nagyok bu­kása után helyreálló világrendben és fel- emelkedésben, hatharzisban, mind opti­misták vele szemben. Moliére nem hisz ebben a katharzisban. Túl minden kiáb­rándultságon, látja, azokat az örvénye­ket és szakadékokat, amelyeknek szélén kacag és táncol, öldököl °s ölel a min­den romlottságtól megfertőzött embe­riség. A vígjáték alapjában véve igen ko­moly dolog s ezért olyan ritka. Az igazi vígjátékot a közönség talán még nehe­zebben tudja elviselni, r>int a tragédiát. A moüérei vígjáték a tiszta erkölcs és a józan ész tiltakozása minden ártalmas vétek ellen. Fegyvere: a nevetségesség, amely öl. Az emberi bűnök, hibák és fer- des gek felnagyítva, torzítva, gyakran stilizálva jelennek meg s nem egyszer a tragikomédiába torkollanak, jeléül an­nak, hogy; az amiről sző yaai véresen Könyvtárat, kiolvasott könyvet bármilyen menny’sésrben veszek H0VÄTS kö íj 3 rés kedés Szenteoyház-U'ca 3. szám. komoly. \ „Az úrhatnám polgár“ merő kacagás, a könnyű Moliére darabok közé tartozik, de lehetetlenéig meg nem látni mögötte a rettentő méretű emberi ostobaságot és nagyravágyó st. Tom.va Miklós rendező lendületes, jó tempójú, látványos színpadi ünnepséget csinált a darabból, inkább a külsőségek­re és mulatt atásra, mint a kegyetlen molierei korbácsütések feltárására téve a hangsúlyt. Ebben a fölfogás’ n az úrhatnám pol­gár egyszerűen csak ostoba fráter, de nem az a már-már fé’^’metes pöffeszke- dó, csupa gőg nagyravágyó, mint amit az eredeti költői szándék előir. Tompa Sándor ezt az elvakult, ostoba frátert remekül megformálta, hiszen kitűnő szí­nész. Mennyivel többet hozhatott volna azonbrţi ki belőle a rendező, ha nem­csak mulattatni akar. Jotzkó Cia (Nico­le) és Andrási Márton (Covielle) a com- media deT’á^e tökéletes szobalány és inas figuráját eleveníti meg. Garami Jo­lán, Hangai Márta és Kormos Mária je­les munkát végeztek. Petényi jó, de meg kell tanítani a francia nevek hely ;s hang­súlyozására. Varadi Rudolf szári z, pénz­éhes zenetanárja és Csóka J'-'cf nagy­szerű táncmestcr-paródiája az előadás legjobb alakításai közé tartoznak. Ké­nessel Ferenc maszkja igen ötletes, játé­ka azonban túlzott. Jegyezzük fel Ross Jenő nevét, aki a filozófiatanárt játszot­ta s ennek az esténak a fölfedezettje. Úgy tűnik első látásra, hogy igazi ko­mikustehetség. Sokatigérő alakítása után, — reméljük, — gyakran látjuk a szinpadon. Említésre érdemes az érdekes hangú Felegh Kató és Iván Jenő. A ba­lett jól dolgozott. Keresztes Kató ügyes táncosnő. A közönség igen nagy szeretettel fo­gadta az előadást s ez ismét csak azt bi­zonyítja, hogy Moliére örökké korszerű marad. (n. e.) A KORMÁNYZÓ UR SZÜLETÉSNAP­JÁN DÍSZKÖZGYŰLÉSEN TESZNEK FOGADALMAT AZ ÚJONC LEVENTÉK A Kolozs-ári Levente Egyesület junius 18-án, vasú nap, pontosan 9.15 órai kez­dettel a Mátyás Király Diákházban diszközgyüLst tart a Kormányzó Ur ötö­mé! tósága születésnapja alkalmából. A díszközgyűlésen tesznek fogadalmat a „Szt. László levente év“ újonc leven­téi. Az ünnepi beszédet Lász'ó Dezső or­szággyűlési képviselő mondja. ROMELTAKARÍTÁSI MŰNK. A romeltakarítási munkáknál több száz erős ’cvente napszámot és teljes el­látást kap. Aki a munkára vp'ó behívóját — uj lakásának be nem jelentése miatt — nem kapta meg: a vá’-osi levente pa­rancsnokságnál (Honvéd-u. 46.) azon­nal ’Ve^t’-e—:ék. PÁLYÁZAT A M. K1R. HONVÉD HÍRIRODA MŰSZERÉSZ ISKOLÁBA 3 éves híradó műszerész szakiskolába 14—17 év közötti jór aváló leventék négy középiskolával jelentkezhetnek. A szükséges felvilágosítást a városi levente parancsnokrág adja meg. — Tug-edély nélkül vállalt bőrcserzésért biirtették meg a kantor tímárokat. Ezév tav'-zán Flora SUndor és Marochesan László mar kházai a’ka’mi tímárok néhány borju- bört vállaltak bérese -zésre. Az engedély nél­kül véghezvitt munkáért, jogerőssé vált Íté­lettel Flora Sándorra 300, M&rochesan Lász­lóra 100 pengő pénzbüntetést rótt ki az egye« tizsorablrö.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom