Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-13 / 131. szám

1944. JUNTOS IS

KumUjsKG

* #

A VILÁG TÜKRE

1. A svéd sajté veszélyt szimatéi

2. Badoglio jutalma — Bonomi

3. A burok nem felejtenek

4. Ahogy az „Israelitisches Wochenblatt“ látja a helyzetet

Az egész svéd sajtó a kommunisták svédországi előretörésével foglalkozik. A baloldali mozgalom eddig is jelentős volt a skandináv térség nagy semleges államában, a kommunisták azonban eddig a szociáldemokrata pártot használták fel céljaik elérésére. Oda iratkoztak be, oda tartoztak, de egészen más to- törekvéseket követtek, mint a mérsékelt baloldali mozgalom. A legnagyobb svéd szakszervezeten belül, a fémipari munkások szakszervezetében uj vezetőséget választottak és az uj galéria kizárólag kommunistákból áll. A kommunisták 6002, a szociáldemokraták csak 4480 szavazatot értek el. A szakszervezet alapszabályai szerint egyedül a többség a döntő és igy az uj vezetőség 38 kommunistából áll és abba egyetlenegy szociáldemokrata sem kerülhetett be.

A legutóbbi szakszervezeti választáson még a szociáldemokraták értek el többséget, sőt a szociáldemokrata párt nyilatkozatot is tett közzé, amelyben kijelentette, hogy kommunisták nem kerülhetnek a munkás szakszervezetek élére. Az idők azonban sokat válteztak azóta. Moszkva egyre több „diplomatát“ és „ujságirót“ küldött Svédországba és ezek gondoskodtak arról, hogy előkészítsék a talajt a bolsevizmus célkitűzéseinek.

2.

Jelentettük, hogy Badogliót menesztették és az uj olasz miniszterelnök a szélsőbaloldali Bonomi,. aki minisztereit többé nem a dinasztiára, hanem az „olasz hazára“ eskette fel.

Most Bonomi pályafutását ismertetjük néhány sorban. Kétégtelen, hogy Badoglio lemondatását és félreállitását olyan politikai harcok és intrikák előzték meg, amelyekről talán csak az utókor nyerhet majd teljes képet. Badoglio az utóbbi időkben de Gaulle-hoz hasonlóan Moszkva rokonszenvét kereste és már-már úgy is látszott, hogy Sztálin bizalmába férkőzött. Most azonban, mondhatnék azt is, hogy váratlanul. félreállitották.

Német és semleges lapok hírforrásai szerint különösen az olasz emigráció két öregje, Croce és Sforza fordult szembe mindig a legélesebben Badoglió- val és Addis Abbéba hercegét elgáncsolni igyekeztek. Az utóbbi időben aztán Moszkva, is elveszítette , bizalmát Badoglioban, mert sokat Ígért a. bolsevistáknak is, az angolszászoknak is. de célkitűzéseiben határozatlan és kapkodó volt. így a' Kreml kívánságára került Bonomi a1 miniszterelnöki székbe.

Ez az öreg marxista elfelejtett ember volt hosszú időn át. Ma 72 éves. Pályáját a szociáldemokrata pártban kezdte. Bövid ideig miniszterelnök is volt, 1922-ben seperte el Mussolini forradalma. Bonomi emigrációba ment és az Egyesült államokban élt, csak a mult év őszén tért „haza“ s az angolszászoktól megszállt olasz területeken telepedett meg, ahol felfrissítette régi kapcsolatait és uj kapcsolatokat szerzett. Badoglio leváltásához a „Völkischer Beobachter“ a következőt jegyzi meg:

— Az ellenség szereti az árulást, de az árulókat még ő sem szereti.

3.

Lisszaboni jelentés a délafrikai helyzetet ismerteti. A legutóbbi parlamenti választásoknál uwan méz az anrol- barát csoportosulás jutott nagy többséghez, de már akkor is eev ni nemzeti irányú mozgalom t-örvonalai bontakoztak ki. A dói afrikai nemzeti megmozdulást van fíenshnrg dr. vezeti, aki többször magas állami hivatalokat is viselt, apásairól azonban lemondott, hogy munkásságát teljes egészében pártja fejlődése érdekében fejthesse ki. Bensbura dr. nem-mti mozcalma jelenleg a dőlafri^aj lakosság 10 százalékát foglalja magában, ami hozzávetőleges számit-ás szerint 200.009 párttagot jelent. A délafrikai npmzeti nárt tagjai nagyrészt kisemberek, munkások és földművesek, nagy többségben burok, akik a. kormányzat angolbnrát politikája miatt súlyos gazdasági helyzetbe kerültek. Sokan közülük Cukroméntek. Ezek a burok, a harcos ősök méltó utódai, gyűlölik Angliát. — mondja a lisszaboni jelentés. Küzdeni akarnak a zsidók ellen, akik a gazdasági és pénzügyi vezetést magukhoz ragadták Délafriká- ban. A nemzeti mozgalom az Angliától való elszakadást követeli.

4.

A Svájcban megjelenő „Israelitisches Wochenblatt“ cimü zisidó újság nagy feltűnést keltő cikket közölt a világzsidóság helyzetéről és többek között ezeket irta:

— Az antiszemitizmus nem szűnik meg a háború után, sőt tálán még emelkedni is fog. A zsidóságnak vigyáznia kell és minden zsidónak még jobban össze kell tartania. A zsidók visszatérése azokba az államokba, ahonnan elkergették őket, nagyon kétes és bizonytalan vállalkozás lenne. Moszkva hivatalosan is kijelentette, hogy az antiszemita államokkal nem rokonszenvezik és az antiszemitizmust bűnténynek minősiti. A zsidók elleni gyűlölet hullámai egyre erősbödnek és az egyedüli megoldás, egy zsidó államiság megteremtésére, hogy a zsidó saját portáján gazdálkodjék.

Sürgősen jelenteni kell a bombatámadásból származó robbanóanyagokat és alkatrészeket

Kolozsvár, junius 12. A hadtest és városi légo parancsnokság felhivja a lakosság figyelmét, hogy a junius 2-án végrehajtott bombatámadás alkalmával ledobott bombák nagy része nem robbant fel. Ennek következtében az azóta eltelt idő alatt több utórobbanás történt, ami szerencsés véletlen folytán emberéletben nem tett kárt. Fennforog azonban annak a veszélye, hogy még ezután is lesznek ilyen robbanások, amelyek súlyos károkat okozhatnak emberben és anyagban egyaránt.

A fennálló rendelkezések értelmében mind a légo közegek, mind a hatósági személyek, valamint a polgári lakwsság minden egyes tagja köteles jelenteni az általa megtalált, vagy gyanúsnak vélt olyan körülményi, amely fel nem robbant bombára enged következtetni.

Tie a kötelesség fennáll minden egyéb, az ellenséges támadásból származó anyagra is, mert abból a hatósági szakértők értékes adatokat gyűjthetnek a kiértékelés és ártalmatlanná tétel szempontjából.

Miután a terrortámadás után a leg- illetékielenebb egyének jelentek meg a helyszíneken és azok összeszedték a kiértékelés szempontjából igen értékes anyagokat (bombahulladékokat), nagyon megnehezítették a hatástalanítás munkáját, amit az a körülmény is nagyban befolyásolt, hogy a jelentések nem a megfelelő helyre történtek.

Ismételten felhivja a városi légo parancsnokság mindenkinek a figyelmét arra, hogy a bejelentések vételére kizárólag a „Kolozsvári Városi Légoltalmi Parancsnokság" (Városháza alatti

pincében, telefon: 27-28 sz.) illetékes és az*intézkedéseket az adja ki központia- san és egységesen. Ha tehát valaki máshová fordul segítségért, nem hamarabb, hanem feltétlenül későbben részesül abban.

Tekintettel arra, hogy a szakértők véleménye szerint a ledobott bombák számából következtetve még igen sok fel nem robbant bomba van a város területén, mindenki kisérje figyelemmel azokat a becsapódási helyeket, ahol kb. 50—60 cm., átmérőjű mély lyukak, vagy 2—3 m. átmérőjű és Va—1 m. mély tölcsérek láthatók, mert ott feltétlen fel nem robbant bomba van. Ezt a körülményt haladéktalanul jelentse a fenti címre. Ugyancsak jelentse mindenki azt is, hogy van-e tulajdonúban valamilyen alkatrész? F.zen kötelezettségének teljesítésével nemcsak a hatóságok munkáját könnyíti meg, hanem elejét veszi sok súlyos szerencsétlenségnek is, ami az általa ismeretlen vagy veszélytelennek vélt anyag felrobbanása vonhat maga után.

A bejelentésnél közölni kell:

1. A pontos helyet.

2. A jelentett anyagot.

3. A bejelentő nevét és tartózkodási helyét.

4. A megtalálás idejét.

Amennyiben a hatóságoknak tudomására jut, hogy valaki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a legkíméletlenebb megtorlást fogják alkalmazni, 1J mert tudvalevőleg stalőriáUs eljárás alá eső bűncselekmény robbanó anyagok bejelentetlen vagy engedély nélküli tárolása.

18—30 á»*s uSk iuniiis 14-én még jelentkezhetnek honvédelmi munkára

Kolozsvár, junius 12. Kolozsvár város népmozgalmi nyilvántartóliivataJa felhivja mindazokat a 18—30 éves nőket, akik honvéde'mi munkára való igénybevételük ügyében idézést kaptak, de ezideig bármi oknál fogva nem jelenhettek meg á kiválogató bizottság

előtt, t. évi junius hó 14-én, szerdán délelőtt 8 és 12 óra között .jelentkezzenek a vár- mogyeháza üvegtermében, MusseUni-ut 1. sz. alatt. A most jelentkezők büntetést nem kapnak. A jelentkezést elmulasztók ellen azonban a legszigorúbban fognak eljárni.

Nyolcvanöt éves a §■* uwtorn

Nyolcvanöt esztendővel ezelőtt történt az első történelmi jelentőségű kapavágás, amely a Szuezi-csatorna építkezéseit bevezette. Azok, akik akkor ennél az ünnepélyes aktusnál jelen voltak, bizonyára alig sejtették, hogy a csatorna katonai, gazdasági és közlekedési jelentőségénél fogva az j újkori történet égjük legfontosabb kulcş- pontja lesz. Vér, sok drága emberi vér folyt azóta is ezért a csatornáért, politikai intrikák középpontjába került, háborúkat idézett elő, nemzeteket a romlásba kergetett, másokat a világuralom bőségébe és pökhendi gőgjébe emelt...

Anglia, a csatorna építésének időiben még nem is ismerte fel annak hatalmas jelentő- j ségét. Anglia már akkor hatalmas és jól ki- ^ épített úthálózattal rendelkezett. A Föld- J közi-tengeren, Kisázsián át monopolisztikus kiváltságokkal birtokolta az akkori száraz- j földi utakat és az indiai biztosítva látta kereskedelmi .szállításait. London a csatorna építésének időiben úgy látta, hogy kiépítése egyenesen a brit impérium gazdasási fölénye ellen iránj-ul. az angol hatalmat meg fogja gyengíteni és a kereskedelmi hálózatot mind a közel-, mind a távolkeleten meg fogja bénítani. Olyanok is akadtak az angolok közül, akik nevetségesnek tartatták a csatornaépítési tervet. Lord Palmerston „szappanbuborék-tervnek" nevezte, vagy J

„megoldhatatlan feladat“-nak s bár a hatalmas vállalkozásba rengeteg pénzt ölnek bele és nagy munkástömegeket használnak fel, az „nem járhat sikerrel."

Pontosan hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1889-ben, minden akadály ellenére elkészült a csatorna. Anglia most felismerte a jelentőségét, tisztán látta, hogy meg kell szerezni a domináló hatalmat a csatorna fölött, különben lehetetlen eddigi befolj’ását fenntartania. A „Szuezi-csatoma társaság" megalakulása után tette Anglia az első lépéseket, hogj' a társaság tagjai közé angolok is bekerüljenek. A rohamosan fejlődő angol kereskedelmi tengerészeinek most már szüksége lett erre az útvonalra, mert 49.000 tengeri mérfölddel, tehát 43 százalékkal rövi- debb utat jelent a Themzétöl Bombay-lg, mint Délafrika megkerülésével.

Tehát, amikor a csatorna már készen volt, akkor lépett közbe az angol nagykapitalizmus, hogy különböző pénzügyi manőverekkel és ravaszságokkal, megvesztegetésektől sem visszariadva, végül is megszerezve a részvények 45 százalékát, holott a csatorna építés tervét és végrehajtását csak hátráltatni tudták és hogy az megépült, csak nem angol erőnek volt köszönhető. Azoknak az önfeláldozó férfiaknak, akik pénzt és fáradságot nem kímélve, éveken át tartó hata!- mos munkával létrehozták azt.

A börzér és a spekulációk világában már akkor Anglia vezetett. A zsidó Disraeli, a későbbi Lord Beaconsfield. a khedive pénzzavarát kihasználva aránylag csekély ösz- szegért vette át a khedive részvényeit, aki pedig az épités költségeihez tetemes összeggel járult hozzá. Anglia lett a főrészvényes és a többség megszerzése után a „csatorna- vidék biztosításában" látta legfőbb feladatát s első dolga volt a védtelen Egyiptom katonailag megszállása és gyarmatosítása.

Hosszú évtizedeken át azóta is gyakorlatilag Anglia maradt a szuezi csatorna ura. A hatalmas nyereségeket és az áthajózó forgalomért felszámított dividendákat bár nem angolok kaptak teljes egészében, csupán 45 százalékban, a csatorna kereskedelmi vezetése szilárdan angol kézben volt. A társaság minden gyűlése és határozata angol érdeket tartott szem előtt. Anglia világ- uralmi állása egyre erősbödött és szuverén módon tartotta kezében az eurözlal térség egyik legfontosabb közlekedési belvét.

Az idők folyamán számos hatalom kísérelte meg, hogv befolyást szerezzen a Szuezi- csstorna ügyeinek intézésében, az abesszin háború befejezése után Itália is kísérletet tett, hogy olaszok is beinghassanak a társaság taglal közé, de Anglia. félve őrizkedett minden ilven kísérlettől, féltékenyen vigyázott helyzetére és a legélesebben elutasított minden kísérletet, amely hatalmi sulva ellen irénvult. Arra azonban számtalan kísérletet tett Anglia, hogv francia szövetségesétől rneo*s7erezze a részvénveket és egyeduralkodó legyen a csatorna felett. , amely semmikéoDen sem leb^t ea-vetlen érdekkoa- lieló kizárólagos tulajdona, hanem — és ezt különösen az első világháború után felemelkedett fiatal nÄnek kémdseiö? hangsúlyozták — az egész eimónaí közösség tűin idona kell hogv legyen. Anglia az ilyen kiielöntésekre azt válaszolja, how Szuez „nemzetközi", ezt nedig ugar értelmese how hatalmas össze-' eeket szad“it azoktól a nénektöl, amelyek használni akarták a csatornát.

Anglia nem engedte a kontinens erőit a csatorna közelébe sem, most pedig, a második világháború legutóbbi szakaszában kontinensen kívüli erők részesedését és sokszor domináló beleszólását kell eltűrnie.

Európával való együttműködéséről hallani sem akart Anglia, azokkal a népekkel, amelyek életükért és megmaradásukért Indítottak küzdelmet, de most talán az angolnál ie mohóbb és kérlelhetetlenebb imperializmusok nyuitották ki csániaikat a Szuezi-csatoma felé. Az Egyesült Államok hatalmasan előretört a közelkeleten. fiszakafrikában éppen ugjr, mint az arab térségben, Abesz- sziniában, Iránban mindenütt ott van már az amerikai csillagos lobogó. Az olajlelőhe- lyeken ott van Amerika is. ott van a washingtoni dohár, tengerentúli h’iósok iáriák he az Atlanti- és Csendes-óceánt. A Föld- közitengeren ma gyakoribb az amerikai, mint az angol haió. Bár eddig még a csatorna alapszabályait az amerikaiak nem kívánták mődositni. de el lön az idő, amikor Amerika ezen a téren is beielenti igényét. Anglia, nerrj kénes. öe nem is tartja tanácsosnak ezzel az általa legyőzhetetlen erővel felvenni a versenyt és azt is tűrnie kell, hogy egv másik konHg«usan kívüli erő. a Szovjetunió is szót. Vérien és gajdosért, illetve kereskedelmi törekvéseken kívül világnézeti programmal sandítson a Szuezi-csatornára és indákéra.

Szovietnrn«zor°"á-mak túlságosan Is nyilvánvaló e'Véozoiései vannak a Földközi-tagért térségben és ezek a teör»kvisek sem a múltban, sem ma nem azonosak a brit birodalom cÄ1 Iáival. A ho'smnzmus ma hidföt teremtett F,<zvîntomh*n„ éun'vrv, mint francia Pézekafrikában. Az Is ismeretes, hogy Tie fîavTTe az ane-oiokh-n é« az amerikaiakban egyaránt es-iáélva e——ej#, részvényeket bocsátott Moszkva reg a dk az érére, annak a támmratésnak hálá-ahénnan. av-ur a bolsevisták Vele szemben éreztetlek aTzerkva mg , táv—cjjilz ttlonose" a g-gezí-estaornának.

Mindezek a köríti -„én--ok lassan, de annál hizto.sehb"h ázzék alá a britek érdekeit a le-yConf'■.zohh Vözlelmdási útvonalon RZZSl a vévcállzl Unom e CJzy zzl-esatornR RZ eUró- nalj kontinenstől kivüVállő erők tulajdona legyen.

l'OWSe®- eelr

Kolozsvár, junius 12. A bombakárosultak felsegélyezése mind szélesebb körben mozgatja meg az adakozó sziveket. A főispán! hivatalhoz naponként érkeznek az újabb és újabb adományok. Legutóbb az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Tanács juttatott el 3000 pengőt Varnha. Lajos dr. főispán kezéhez a bombakárosultak felsegité- sére. Itt említjük meg azt is, hogy a legutóbb közölt adakozók i névsorából kimaradt Heller Erik dr. egyetemi tanár neve, aki 100 pengőt adományozott a bombakárosul- ták javára.

I