Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-11 / 130. szám

KEiT.nU.jsm 1944. JUNTOS 11, Sorakozó I Irta: Rostás Uóxsef Zrínyi munkatárs A honvédelmi miniszter felhívást intézett az ország férfi lakosságához. A felhívás első mondata Így hangzik: „Felszólítom az ország hazafiasán gondol­kozó és érző férfiúit a bolsevizmus elleni küzdelemben való hathatós részvételre.“ Most, amikor a kereszténység és az isten- telenség küzdelme e.érte a drámai t<. .öpon- tot, a felhivás.ioz nem kell bűién magyará­zat. Istent, Hazát, földet, családot, gyerme­ket, az élet természetes szépségeit és az örök értékeket őszintén és becsületesen sze­rető' embernek lelkiismerctéhez szólnak a felhívás szavai. A honvédelmi miniszter ezekkel a sza­vakkal elindította országjárásra az ősi jel­vet: a vészt hirdető véres hardot. Äs ha nem is jeilennek meg a címeres heroinok minden hajlék előtt külön-külön, hallják meg a szót azok, akiket még nem puhitott világpol­gárrá az ellenség propagandája! Hallják meg a férfiak, akik magyarok és nem húzódoz­nál: a veszedelemtő'! A véres kard sokszor járt ebben az or­szágban! Történelmünk a tanú, hogy olyan­kor senki nem maradt otthon! Bulesu, Dé­nes a Hunyadiak, Rákóczi, Kossuth hadi népe lelkesedéssel sietett a zászlók alá, hogy Örök dicsőséget szerezzenek a magyar nép­nek. A legcsodálatosabb hadjárás mégis akkor Volt, amikar a nemzeti gondolat zászlóját a legfelsőbb Hadúr Szegeden kibontotta! Akkor a nemzet megértette a hívó szó­zatot! A kábulatból magukhoz tért öreg harcosok mellett a nemzet virága az ifjúság páratlan lelkesedéssel állott a Hadúr Szl'rz- máriás- lobogója alá! Egyik napról a má­sikra megszületett a Nemzeti hadsereg!/Az egy: ■verü sapkákon lengő sastoll jelképes kifejezője lett a fiatal magyar haderő lelkű létének. A ma élő számtalan idősebb bajtárs bizo­nyára áhítattal emlékezik azokra a napokra, amelyekben Gömbös Gyulák vitték a zász­lót. Városok és faluk népe lázas arccal, Úsz­ta lélekkel sietett a táborozó bizottságok elé, hogy résztvehessenek az országmentésben! Emlékezem: egy.fiatal gyerek alig tizenhét- éves addig könyörgött az ezredorvosnak, még kimondta a hűvös „alkalmas“ szót. Apró vagy fiam, fiatal Is — mondta az ez- redorvos. — Talán kisdobosnak jó leszek ■— felelt a fiú! Ez a gyerek a cikk Írója volt. Azóta sok minden történt. Az aljas nemzet­közi katonaellones jelszavak elpusztultak és minden józan magyar előtt törvénnyé erő­södött a Hadúr mondása: „A hadseregével áll vagy bukik a nemzet!* Ennek a ténynek a megállapítása azért fontos, mert a ma­gyar katona a történelem során a legna­gyobb feladathoz érkezett: egy uj ezer évre, ismét neki kell lefektetnie az ország alap­jait. Ezért szól most a kiirt! Magyar férfiak, emeljétek fel fejeteket, szemetekkel keressé­tek a Hadúr zászlóját és verekedjetek a ma­gyar vitézséggel a szebb magyar jövőért. Erre kötelez a dicsőséges mult, a magyal név, az élejet jelentő örök hazánk! Magyar apák és fiuk: hiv a Haza! Sora­kozó! ! ! Fáll Gyári y ír., n Erdélyi Párt físIHkára nyiíatkczik Wenciel Untai országgyűlési képviseli helyreigazító nyilatkozatáról Kolozsvár, junlus 10. Egész Erdélyben nagy feltűnést keltett a „Keleti Újság“ pünkösdi számában megjelent tudósításunk, mely beszámolt Wenczel Antal országgyű­lési képviselőnek az Erdélyi Pártból való kizárását előidéző vádakról. A képviselő a „Keleti Újság“ junius 1-i számában helyre­igazítást tett közzé, amelyben a kizárási ha­tározatot személye elleni politikai és szemé­lyi hajszának minősítette, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére. A pártköz­pont rövid nyilatkozatban közölte, hogy kö­zelebbről részletesebb felvilágosításokat ad Wenczel Antal ügyéről. Erre való tekintettel felkerestük az Er­délyi Párt Országos Központját, ahol Buda­pesten tartózkodó elnökség távollétében dr. Patt György főtitkárt kérdeztük meg, hogy mit szól Wenczel Antal helyreigazitó nyilat­kozatához és alihoz, hogy a fegyelmi bizott­ság tagjai ellen büntető feljelentés megté­telét igerte. — Az Erdélyi Párt kilenctagú központi fegyelmi bizottsága olyan tekintélyes par­lamenti tagokból áll, hogy Wenczel Antal nyilatkozatán csak mosolyogni lehet, — j mondotta a főtitkár. — Mivel u vádak száz 9 százalékosan bizoryihatók, legfeljebb a ma- j gyár bíróság is rá fogja tenni a pecsétet a . fegyelmi bizottság határozatára, amelyet ( két hónapig tartó alapos bizonyítási eljárás Után hozott meg. — Mi az Igazság a kötőgépek ügyében? érdekeltségét elrejtve nyersanyag kiutalást járt ki, közügynek tüntetve fel ezen inter­venciót Is, jóllehet ez az ő anyagi érdekeit szolgálta. j — Más vádakról nem volt szó? — Más vádak is merültek fel Wenczel An­tal ellen, amelyek mind az ö képviselői mi­nőségében végrehajtott jogtalan gazdagodás köréhez tartoznak, de ezekkel a fegyelmi bizottság már nem is foglalkozott. — Az Erdélyi Párt számára igen kínos volt az egesz ügy, mert bár annak idején Wenczel Antal, amikor behivták országgyű­lési képviselőnek, egy másik politikai párt­nak volt a tagja és csak később lépett át az Erdélyi Pártba, mindenki azt várta tőle. hogy mint a két erdélyi munkásképvíselö egyike magatartásával be fogja bizonyítani, hogy az ipari munkás mennyire érett, ko­moly, erkölcsi alapokon nyugvó tényezője a nemzeti életnek. Ezért fogadta szívesen az Erdélyi Párt, hogy egy nem is hozzátartozó ipari munkás kerüljön be a magyar tör­vényhozásba. Ami azóta történt vele és kö­rülötte, bizony nagy csalódás volt pártmik számára. A tanulság az, hogy a jövőben sokkal jobban meg kell nézni a közéleti sze­replők egyéniségét és jellembeli tulajdon- sásra it. A rOLIT'KA MAGASISKOLÁJA: —■ A fegyelmi bizottság megállapítása szerint Wenczel Antal országgyűlési képvi­selő a budapesti Vakok Intézetétől a ko­lozsvári munka nélkül maradt és a Nemzeti Munkaközponthoz tartozó Szövőnőkön valő segítés jogcímén közérdekre hivatkozva szer­zett meg 13 darab kötőgépet, darabonként 25 pengős árban, amelyek egy részét később Wenczfelék vállalata darabonként 350 pen­gőért értékesítette. A kötőgépek átengedé­sének jogalapja a Nemzeti Munkaközpont országos női elnökének, özvegy Bodor Alcos- nénak a Vakok Intézetéhez irt és közérdeket hangoztató átirata volt. E kötőgépeket azon­ban nem közérdekű célra haszv ’Iták fel, ha­nem azokat Wenczel Antal a felesége tulaj­dona gyanánt apportként belevitte a Kolozs­várott létesített „Attila“ gépihurkoló üzem­be, 5000 pengő további készpénz befekte­téssel. Az „Attila" üzemet Wenczel ^ántal hozta össze társas cég formájában, minden érdekeltekkel ö tárgyalta le a vállalkozást. Ezen 5325 pengős befektetés ellenében, ami 19!,2. júniusában történt, 19!,!,. elején Wen- czcl Antal, illetve neje >,fí 000 pengő része­sedést kapott vissza a vállalatból való kilé­pés alkalmából. A fegyelmi bizottság úgy találta, hogy a képviselői megbízatással és annak erkölcsi tartalmával a legsúlyosabb ellentétben áll Wenczel Antal országgyűlési képvlseőnek az a magatartása, amellyel köz­ügyre való hivatkozással a kötőgépeket ol­csón- megszerezte, azután pedig a gépeket nem közügyre, hanem sajátmaga céljaira használta fel, a vállalatnak saját anyagi I mÉM $ HIRDESSEN A KELET ÚJSÁGBAN IV i N 0 I _ Mert ezt a lapot az ORSZÁG EGtSZ VEVÖKEPES KO- ZÖNSÉGE olvassa Viszonteladóknak engedmény! Beszerzésről tájékoztat;■ NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK ELOSZTÓJA TILLING ER GYORGV. ÚJVIDÉK Magyarország tájtérképezése A Földtauí Intézet keretében olyan tudományos munka van folyamatban, amely hivatott arra, hogy a mezőgaz­dasági termelés terén, de ezzel összefüg­gően egyúttal á mezőgazdaságnak gé­peket és eszközöket szállító, nemkülön­ben mezőgazdasági terményeket feldol­gozó ipar terén korszakalkotónak nund- ható reformok egész sorozatát tegye szükségessé. Ez a munka a tájtérképé- zés, vagyis az orszáy földjének a tuiuj és tájuk különbözősége szerint való lei- osztása, egymástól elhatárolása és an­nak tudományos mogállapitása, hogy melyik földterület milyen tájegységhez tartozik, ennek folyományaként ezen a területen milyen kultúrnövények milyen mi. elési módszerekkel termeszthetők eredményesen és melyek azok a növény­féleségek, amelyekkel ugyanezen a te­rületen kísérletezni nem ajánlatos. A gondolat felvetője és a munkálatok kezdeményezője néhai Teleki Pál gróf jj miniszterelnök és európai hir-ü földrajz- » tudósunk volt. Ma a munkálatok any- nyira haladtak, hogy a trianoni Tiszán­túl táj- és talajtani térképe már meg is jelent, a Dunántúl és a Kisalföld táj­térképezése is teljesen elkészült, a Fel­vidéki részé pedig folyamatban van. A tájtérképek jelentősége a gyakor­lati életben ma még felbecsülhetetlen. A tudomány ezekkel a térképekkel olyan értékkel siet a mezőgazdaság szolgála­tára, amely országszerte megteremti, az úgynevezett tájgazdálkodás lehetőségét, ami viszont azt jelenti, hogy a gazda ya'oban többet és jobbat tud termelni és Magyarország termésátlagai, nemcsak elérhetik, hanem felül is múlják a kül­földnek. sokszor irigyelt és a miénknél lényegesen nagyobb termésátlagait. Ar­ról a térképszelvényről, amelyet a gazda saját mezőgazdasági üzeméről megkap­hat, le lehet olvasni, bogv földje mi­lyen tájkörzethez tartozik, talaja milyen összetételű, a bárom meteorológiai fő- ténvezőhől, a hőből, a napfényből és a csapadékból mennyit remélhet, tehát, hogy azon a földön miféle terményekből milyen művelési rendszer alkalmazásá­val mekkora termésátlagok várhatók. Peformot kivan a tájtérképezés nem­csak a föld .megművelése, hanem a me­zőgazdasági közigazgatás és a termelés­nek irányítása terén is. A mezőgazda- sági közigazgatásnak nem a politikai, hanem a tájegységi ■ határok szabják majd meg teendőit. És mivel egy köz- S i .azgatási járás több tájkörzetre tago- zódhatik, természetes, hogy a mező- gazdasági igazgatás sem mozoghat a politikai határok között, hanem tájkör­zetenként. kell berendezkednie, hogy eredményes munkát tudjon végezni. Magyarország termőföldje különböző táj- és talajtani egységekre oszlik és ezek az egységek szeszélyes rendszerte­lenséggel váltakoznak. Szik, lősz, agyag, homok találhatók úgyszólván, minden átmenet nélkül. A gazdának 'ezzel egy birtoktesten belül is számolnia, kell, tehát ugyanazon üzemben is szük­séges lesz különböző mivelési módszere­ket alkalmazni. De fontos lesz az is, hogy a gazdának forgótőke álljon ren­delkezésére. Éneikül a jobb megnöve­lést, több napszámot', gépeket és mű­trágyát igénylő tájgazdálkodás nem lehet sikeres, de igaz az is, hogy* a be­fektetett tőke meghozza a kamatot, hi­szen az eddigi kísérletek bizonyítják« hogy példáid w homokon a rozstermelés majdnem háromszorosra emelhető. Fel kell készülnie a tájgazdálkodásra az iparnak is. Gépekkel, eszközökkel kell ellátnia a mezőgazdaságot, más­részt gondolni kell arra is, hogy a mennyiségileg fokozódó nyerstermények egy részét iparilag kell feldolgozni, és pedig azon a vidéken, ahol ezek a ter­mények nagyobb mennyiségben tövem­nek. Számolni kell tehát, az iparnak bi­zonyos mértékű decentralizálásával is, ami. az okszerű gazdálkodás természetes kanét, elm énné. Joggal lehet tehát mondani, hogy a tájtérképezés n.i korszakot ódont a me­zőgazdaság terén. Olyan uj korszakot, amikor minden reménységünk meg le­het arra, hogy mezőgazdaságunk világ- viszonylatban is versenyképessé válik. B'c^hen eltemették IV. Károly édes anyját Bécs, junius 10. A Ne izetközi Sajtótuűft- sitó jelenti: A bécsi kapucinus temnlom kriptájában pénteken temették el az osztrák-magyr r monarchia utolsó uralkodójának, IV. Károly- nak május 30-án elhunyt anyját. Mária Jozefa főhercegnő, aki szász királyi család­bő származott, utolsó éveit München köze­lében töltötte. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc - yfea 42 szám alatti irodahelyiségben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom