Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-07 / 127. szám
1944. JUSTUS 7, 5 KutTiÜJSXG A közjogi megyének szociális megyévé kell átalakulnia — mondotta Egerben vitéz Imrédy Béla Jaross linilor belügyminiszter a szombathelyi mondott nagy beszédet ítélet a kalóza! lisztüzérek bUnperében Kolozsvár, Junius 6. Tavaly, az őszi csép- lés alkalmával Kutas Erzsébet és Szabó Anna több gyermekes ko ozsi asszonyok hat mázsa gabonát és 315 kg. finomlisztet vásároltak össze. A lisztet, 75 filléres egységáron Kutas Ferenc falujukbeli gaZdálkodí- tól, a búzát délerdélyi menekültektől vették és Török Miklós kolozsi malmában erőltették meg, ugyancsak nullássá. A közel tiz mázsa finomlisztet tTngvári Márton és Balog Imre gazdákkal befuvaroztatták Kolozsvárra, ahol másfél pengős kilógramonkéntl áron hozták forgalomba készletüket a kolozsi asszonyok. A lisztből 300 kllógramot az Unió szállítási vállalat Gyufagyár-utca 3. sz. alatt lakó munkavezetője, 120 kllógramot Kántor Mária Taksony vezér-ut 65. sz. alatti kifőzdés, 54 kilót Reichenberg Jolán Pata-utcabeli asszony vett át, a többit pedig Hamlet József Pap- Utcai zsidó alkalmi ügynök szerezte meg. A liszttel „feketén“ házaló Hamlet Józsefet a közellátás ellenőrei leleplezték és nyomán felfedték az ügy valamennyi szereplőjét. A kolozsvári törvényszéken működő uzsorabiróság egyesblrága, Sebcssy Gábor dr. törvényszéki bíró kedden tárgyalta a lisztüzérek perét az árdrágító visszaélés és közszükségleti cikk jogellenes elvonásának honvédelmi büntette miatt felelősségre vont Kutas Erzsébet és Szabó Anna cselekményük beismerése mellett azzal védekeztek, hogy népes családjaik eltartására folyamodtak a meg nem engedett ügylethez. Török Miklós molnár, valamint Ungvári Márton és Balogh Imre, az áru befuvarozói tagadták, hogy tudomásuk lett volna a liszt eredetéről. Balogh Lajos munkafelügyelő azzal mentegetőzött, hogy minden fölös haszon nélkül munkásai között osztotta szét, Kántor Mária kifőzdés pedig vendégelnek szerezte be a lisztet. A közben gettóba szállított Hamlet József és a betegsége miatt távolmaradt Reichenberg Jolán ügyelnek elkülönítésével az uzso- raibiró Schlett Jenő dr. királyi ügyész fel- azólalása után Kutas Erzsébetet és Szabó Eger, junius 6. (MTI). Heves vármegye most iktatta be főispánl méltóságába Horváth Árpádot. A beiktatáson megjelent vitéz Imrédy Béla közgazdaságügyi miniszter is és nagy beszédet mondott: Imrédy Béla miniszter a többi között ezeket mondotta: — Politikai pályámon az a gondolat irányított, amelyet azért merek újra hangsúlyozni, mert képviseltem akkor, amikor felelős helyen álltám, de ugyanígy képviseltem aikkor is, amikor a bírálat kötelessége volt az enyéim és Ugyanúgy töretlenül képviselem, amikor megint a cselekvő szerepébe jutottam: az ó'sl magyar földön uj magyar életet kell teremtenünk. A magyar történelemnek voltak korszakai, amikor a vármegyének csak az volt a teendője, hogy nemet mondjon. Amikor az alkotmányt veszedelem fenyegette, az Ö3i m-gyar élet forgott válságban, a vármegyébe húzódott vissza a magyar élniakarás és a vármegye Szombathely, junius 6. (MTI) Vas vármegye törvényhatósága hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlésen iktatta be Megterházy Ferenc főispánt. A közgyűlésen vitéz Jaross Andor belügyminiszter nagy beszédet mondott. A március 9-én bekövetkezett eseményekről azt mondotta, hogy a magyarságot Irányító politika a közelmúltban letért a »lemondotta a nemet. Ma nem mondani kell a nemet, a legerősebben és legnagyobb nemet honvédeink mondják kint a harctéren. — A közjogi inegyének szociális megyévé kell átalakulnia. A megye, az ősi vármegye az elmúlt évtizedek folyamán munkájában egy gondolattal vezettette magát. A köz- igazgatás jogszerűségét tűzte maga elé irányitó szempontul. Ebben nagy értéke van, mert, ha a jog elhalványul és az önkény kerül helyébe akár felülről, akár pedig alulról, a nemzet élete rendezetlenné válik. A jogszerűség gondolatát tehát nem szabad elutasítanunk, annak értéke csak akkor domborodik ki, ha egyfelől az élet követelményeivel van összhangban, másfelől, ha nem kerül ellentétbe a lelkűnkben élő igazságérzettel. Isten által a lelkűnkbe oltott nagy örök értékeknek jegyében, de csak ezeknek a jegyében szabad a magyar egységnek létrejönni, de létre kell jönnie és létre is jön, mert ez a nép jő, egészséges és igaz nép. gedi ellenforradalmi gondolat útjáról. Május 19-e nem volt meglepetés. Az azt megelőző hónapokban szinte mesterségesen rombolták azokat az értékeket, amelyeket a komuitiz- mus bukása óta ez a nemzet fáradtsággal kitermelt és a maga kis trianoni életében részben meg is valósított. Túl akartak nyúlni egyesek az ország határán és olyan szövetségeseket kerestek, akik nekünk Örök főispán beiktatás án történelmi ellenségeink. Benessel és társaival már úgy dolgoztak, mint akikkel egyszer találkoznunk kell, Sztálinról pedig, a moszkvai pápáról úgy beszéltek, hogy a már megváltozott Oroszországban nemzett átalakulás következett be és a Szovjetunió biztosítékokat nyújt arra, hogy Európában minden nemzet megtalálja a helyét a nagy szovjet birodalom áldásos uralnia alatt. Nekünk olyan magyar nemzeti szocializmust kell megvalósítanunk, atnely önző és öncélú a magyarság felé, de pgyanakkor számol az európai közösség követélményeivel is. — Sokat járom az országot, tehát tudom, hogy a magyarság hatalmas nagy többsége ég attól a vágytól, hogy szülessen meg végre a fegyelhiezett rehd és szűnjék meg a politikai baglyok vitája, a Viták helyét pedig foglalja el a munkára kész emberek munkaakarata. Tulajdonképpen három nagy elintézetlen ügyünk van, amelyeket maradéktalanul meg kell oldanunk. Az első a honvédség tökéletes felszerelése, hogy a megnagyobbodott országot fnegvédhesse, másodszor a zsidókérdés megoldása, Magyar- ország zsidótlattitása, ami már csak Idő kérdése. A harmadik pedig a szociális probléma. El kell távolltanunk a magyar társadalmi életből azokat a nagy különbségeket, amelyek főleg az ország lakosságának kenyérkérdésében jelentkeznek. Évtizedek mulasztásait kell most pótolni. Beesü'jük a múltat, de alkossunk a ma számára uj életet, szolgáljunk áldozatosan a nemzet jobb jövőjéért. Ne áltassuk magunkat, mert kemény idők várnak reánk. A miniszter beszédének igen nagy hatása volt. A magyar nemzeti szocializmus önző és öncélú a magyarság felé, de számol az európai közösség követelményeivel is Annát három-három havi fogházbüntetésre és egyébként kétesztendei jogvesztésre, a csupán vétségben elitéit többi vádlott közül Kutas Ferencet 600, Kántor Máriát és Török Miklóst 500—500, Balogh Lajost 300, Ungvári Mártont és Balogh Imrét pedig fejenként 150 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Súlyos veszteségekkel jáihal a tuizoNmérvü készpénziatiás A légitámadások következtében a lakosság egyrésze megtakarított pénzét kivette a bankból és magánál hordja, vagy otthonában őrzi. A szükséges és megszokott ösz- szeget meghaladó pénzkészlet megőrzése azonban a legtöbb embernek igen nagy gondot okoz. Állandóan fél, hogy pénzét ellopják, vagy elveszti. Mindehhez járul, hogy légitámadás folytán elpusztulhatnak, eléghetnek, megsérülhetnek a bankjegyek, ami a bankjegy tulajdonosára nézve igen nagy veszteséget jelenthet, mert a jegybank a hiányos, megsérült bankjegyek értékét csak a megmaradt résa arányában téríti meg, illetve a megsemmisült, elégett bankjegyek értékét csak akkor tériti meg, ha a bankjegyek maradványából, hamujából minden kétséget kizáróan sikerült a címletet és darabszámot bonyolult műszaki és vegyi eljárással megállapítani. Legtöbb esetben azonban semmi maradvány sem menthető meg is Így a tulajdonos a megsemmisült bankjegyek értékéért semmiféle megtérítésben sem részesülhet és Így esetleg egész vagyonát elveszti. Sokan azért tartanak a szükségesnél nagyobb összegű készpénzt, mert félnek, hogy a betevő a légitámadás után, ha a bankot károsodás érte, nem juhat pénzéhez. Ha pedig a betevő kénytelen elköltözni, csak késedelemmel kaphatja meg betétjét. Tudvalevő azonban, hogy a bankok üzleti könyveiket az üzleti órákon kivül, sőt légitámadás esetén az üzleti órák alatt is biztos helyre szállítják, ezenkívül a feljegyzések másodpéldányát távolabbi biztos helyen őrzik, Így azok nem semmisülhetnek meg. Tehát a légitámadás után a bankok zavartalanul teljesíthetnek kifizetéseket, legfeljebb arról lehet szó, hogy a megrongált vagy megsemmisült pénzintézet helyett másik fiókintézethez kell az ügyfélnek fordulnia. Más helységbe költözés esetén pedig az átutalás és kifizetés egy-két nap .iatt megtörténik. Mindenesetre könnyebben kezelhető és biztosabban őrizhető meg egy betétkönyv, vagy letétijegy, mint egy 40—50 darabot tartalmazó bankjegycsomag, vagy boríték. Igaz ugyan, hogy a betétkönyv, vagy letétijegy is megsemmisülhet, ez azonban nem érinti a követelés érvényesítését, mert a követelés a bank üzleti könyveiből is megállapítható és megfelelő eljárás után a betevő betétkönyv nélkül Is betétjéhez juthat. Még egyszerűbb az eset a folyószámla betéteknél, mert ezeknél a folyószámlatulajdonos csekkel rendelkezhet a javára mutatkozó egyenleg felett, vagy egyszerű nyugta ellenében bármikor felveheti a szükséges összeget. Végeredményben tehát a tülzottmérvü készpénztartás alig számbavehetö kényelmet jelent, viszont légitámadás esetén igen súlyos veszteségekkel járhat. Tilos a pereskedőknek és iparosoknak, valamin: alkalmazottjaiknak Kolozsvárt elhagyniok Kolozsvár, junius 6. Kolozsvár thj. j sz. kir. város polgármestere az alábbi I hirdetményt adta ki: Elrendelem, hogy Kolozsvár város I iparosai és kereskedői, valamint alkal- g maz/ottái (segédek, munkások, tanon- cok) Kolozsvár város területét nem hagyhatják ei, innen nem költözhetnek el, kötelesek műhelyüket üzemben, üzletüket nyitva tartani és az alkalmazottak pedig munkahelyükön megjelenni (bombakár által sújtott műhelyek és üzletek kivételével}, ţ Nyitva kell tartani az 55.000/1944. K. K. M. sz. rendeletben meghatározott idő alatt a nyilt árusítói üzleteket, valamint a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszerek árusítására berendezett üzleteket. Az elköitözési, illetve eltávozási tilalom nem vonatkozik a munkaadó és alkalmazottaik családtagjaira, akik akadály nélkül vidékre költözhetnek. A rendelet ellen vétőket az 1939:11. t.-c. alapján szigorúan büntetem. Nagy részvét mellett temették el a pénteki terrorbombázás nagyváradi és debreceni áldozatait Nagyvárad, junius 6. (MTI) Hétfőn délután temették el a pénteki terrortámadás áldozatait. A város saját hősi halottainak nyilvánította őket és gondoskodott méltó eltemettetésükről. A Eulikovszky-uti temetőben különhelyét jelöltek ki számukra. A bombatámadás során életét vesztett Czlr- ják-család két tagját külön temették el az Olaszl-temetöben, más harminc áldozatot pedig egyéni temetésben részesítettek a hozzátartozók. A hétfő délutáni gyászszertartáson sokszáz hozzátartozó, többezer főnyi gyászoló közönség és az egész város társadalma részt vett. A város és Bihar-vármegye nevében vitéz Rajuay Károly főispán mondott búcsúbeszédet, majd német nyelven búcsúztatta a német bajtársakat, akik hősi halált haltak , támadás során. A pénteki repUlötámádás véres és tragt* kus eseményei óta általános gyász borította be Debrecent. A kegyetlen terrortámadás halálos áldozatainak száma továbbnövekszik. A köztemető ravatalozó termeiben egyre folyik az áldozatok személyazonosságának megállapítása. A tömegtemetéa hétfőn délután történt az egész város mélységes gyásza mellett. A 250 hősi halottat, köztük a magyar honvédség és a német véderő számos katonáját közös si/ban temették el katonai diszpom- póval, 10.000 főnyi gyászoló tömeg jelenlétében. Debrecen város nevében Kölosey Sándor polgármester mondott búcsúbeszédet. A német véderő búcsúját Funk Christian tábori lelkész, a magyar honvédségét Kalmár Lajos dr. tábori főlelkész fejezte ki. Német hedifudesifó beszámolója a macyor harcirepülők hősiességéről Berlin, JunlUs 0. Az egyik német haditudósító a keleti arcvonalról a következőkben vázolja egy magyar harci repülő két eredményás felszállását: Ahányszor csak a magyar harci repülő- századok bombaterhüket az ellenséges arcvonal mögötti részekre viszik, vadászrepülőgépek kisérik őkét a nappali bevetések alkalmával éppen úgy, mint minden más harci repülököteléket. Amikor azonban a támadó szovjetvadás2ok nagy számszerű fölényben vannak, a kísérő repülőgépek némelykor nem tudják megakadályozni, hogy egyes ellenséges gépek rávessék magukat a harci repülökötelékre és megtámadják egyik-másik bombavetőt. így történt ez T. közelében Is az egyik legutóbbi harcbavetés alkalmával. Egy ellenséges vadászrepülökötelék. hátában a nappal hirtelen felbukkant és heves gépfegyverpárbajra kényszeritette a vadászokat. A Ju 88-asok rendületlenül folytatták útjukat, a célterület fölött bukórepülésbe mentek át és ledobták bombáikat. Amikor azonban felemelkedtek a gépek, a vezető repü’őgép megfigyelője, M. zászlós megfigyelte, hogy egy szovjet vadász hátában a nappal rájuk tört. Beleordit a mikrofonba: Vadászok! Balra fent! -— és rávetette magát géppuskájára. A magyar gép pilótája félrekanyarodott a a megfigyelő $gvides«A a célkészülékben látta támadóját. A távolság még túl nagy volt, az ellenséges vadász pedig lőtt. Nyomjelzői szinte érintették a kabin tetejét. — Nyomd le a gépet! — kiáltotta a zászlós és nagyot rántott a géppuskáján. El-- akadt a töltés! Néhány mozdu’attal rendbehozza a hibát és közben mindig benne tartja áz ellenséges vadászt a célzókészülékben. Időközben már 300 méterre megközelítették az ellenséges gépet. Kopogtak a lövések. Jól ülnek. Az ellenfél elhúz. Nyilvánvalóan kényelmetlenü érezte magát. A másodperc néhány tört részére tisztául fel villan a gép felső része és rázúdult a nehéz géppuska tüzcsóvája. Fehér láng csap tel és felbillen a repülőgép, majd föllángolva össze zúzódik a földön, a Ju 88-as gépen pedig négy torokból felharsan az éljenzés, amely még a motorok zaját Is tulklabálja. A szerencse néha furcsán osztogatja kegyeit. Vájjon a szerencse, vagy A sortfordulatok szeszélye ismétlődik-e meg? Mindjárt a rákövetkező felszállásnál, alig egy órával később, ugyanennek a gépnek * legénysége a* előbbi célterület fölött ugyanazt éli át és megint csak a magyar lövésznek kedvez a szerencse. (MTI) Jó ÁRU ES Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
