Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-28 / 144. szám
Szerda 1944. f * 8 M KELETI Ara ie miér MAGYAR U1SAC, ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYEDÉVRE 13.40, FEE EVRE 24.80, EGÉSZ I ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 144. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Ötvennégy angolszász gépet lőtt le a magyar és német vadászvédelem Cherbourg kikötői ütegei még mindig ontják a tüzet London egy hete csak romokat takarít Hagy német elhárító sikerek az otasz arcvonalon Keleten tombol m nagy elhárító küzdelem Á költő varázsvesszeje Aj6 ANGOL PROPAGANDA a német megtorlófegyver csapásairól kiadott jelentésekben igyekezett fölényes hangot használni és látszólag csak félvállról vetţe azokat a pusztításokat, amelyeket az elsőszámú német megtorlófegyver Anglia földjén okozott. A most érkezett lisszaboni jelentésekből azonban megállapítható, hogy a keddi angol lapok már egészen más hangnemben Írnak a London ellen bevetett német zavaró tűz hatásáról. A legtöbb nagy angol lap már célzásokat tesz, hogy a zavaró tűz által okozott károk sokkai nagyobbak, mint kezdetben beismerték. A Daily Herald Így ír; j>A károkról szóló jelentésekben bcom'oít ót szétzuzódott épülettömbökről (xf kimerült embercsoportokról olvashatnak. A fé.-fiak és nőit pihenés nélkül több mint egy hétig dolgoztak.“ A Daily Express szerint rendkívül nehéz megtalálni a német fegyver kilövésének helyét. ,,Senki sem olyan ostoba, Írja a Daily Skate h — hogy teljesen jelentéktelennek tartsa az I. számú német meg- torlóíegyvert. Az okozott kárt nem szabad félvállról venni, különösen nem a belügyminiszter figyelmeztetése óta, aki azt mondotta» hogy a németek valószínűleg tökéletesi- tik fegyverüket és még sok meglepetést tartogathatnak az angoloknak. Lisszaboni körökben megállapítják, hogy az angol lapokra vonatkozó cenzurarendel- kezéseket az utóbbi időben úgy látszik, némileg enyhítették. Azt hiszik, ennek az az oka, hogy a londoni lakosság Teáin __i az eddig követett módszer miatt, amely lekicsinyelte, vagy éppenséggel semmibe vette a német lövedékektől származó károkat. Angliából visszatért és Lisszabonon át utazó semleges utasok e beszéióse Tzi.iat London és több uélangliai terü'et lakossága körében az aj német fagy vérrel -intézett állandó támadások. megdöbbenést keltettek. Az uj fegyver hatása a polgári lakosságra olyan nagy , hogy háttérbe szorult az invázió és a normandiai harcok kérdése, amelytől kezdetben olyan sokat rímeitek. Az első órákban az uj veszélyt még nem ismerték fel teljes mértékben és a auosság azt hitte, hogy a londoni parkokban elegendő védelmet találhat. A nagyobb parkokban a fűben hanyatfeküdve kíváncsian lesték a „meteorok" érkezését. Amikír azonban rájöttek arra, hegy ennek az aj legyxei lobbanó hatása és a keletkező tiizekke! járó hőség elől alig van menekvés, tömegesen menekültek n szomszédos grófságokba. Megbízható szemtanuk szerint a dfeiang- liai kikötővárosokban a helyzet lényegesen rosszabb. E területeken, amelyek valósággal túlzsúfolt arzenálhoz hasonlítanak és az inváziós afcvonal ellátására szükséges mindenfajta hadieszköz megtalálható bennük, a iégibombák borzalmas hatású robbanásokat okoztak. Naponta robbantak fel ' nagykiterjedésü lőszerraktárak, úgyhogy a] Franciaország felé irányuló szállításokban, jelentős' csökkenés állt be, ha egyálta'án e! nem maradtak a szállítások. P'ymoúthban; a nagy hadiki- kötoben az inváziós arc vonal részére . felállított nagy üzemanyagraktárak sorra' felrobbantak és kiégtek. Pánikról a szó ' igazi értelmében ugyan nem lehet beszélni, de a lakosságon mély' levertség vett erőt. AZ INVÁZIÓS ARCVONALNAK szemmelláthatóan két súlypontja alakul1 ki. Az egyik Cherbourg körül, a másik TiTlynél. Cherbourgnál változatlan hevességgé' folytatódott az elkeseredett elhárító harc, amelyért a német ellenállási fészkek immár két napja- vívnak az újra meg újra támadó amerikai túlerővel. Az amerikaiak eddig Cherbourg város területén csupán a valamennyi berendezésével együtt teljesen szétrombolt tengeri kikötői pályaudvar közelébe tudtak eljutni a tengerpartig.-. Ebiből azonban sera-l mi hasznuk sincs őz invázió szempo-ntjóból már csak azért sem, mert a német nehéz parti ütegek továbbra is tartják magukat és a kikötőhöz vezető utat állandóan tűzzel borítják el. Ezek az ütegek megakadályozzák, hogy az ellenség a tenger felől benyomuljon a teljesen szétrombolt kikötőbe. Kétségtelen, hogy ismét további súlyos véres veszteségébe kerülhet az ellenségnek, ha ezeket az ütegeket el akarja hallgattatni. Csak ez után kerülhet sor. arra, hogy az aknazá- rakat megsemmisítsék és megpróbálkozzanak a teljesen szétrombolt kikötő helyreállításával, ami nyilvánvalóan rendkívüli nehézségekbe ütközik majd. Az inváziós csata másik súlypontja Tillynél van, ahol a britek a város mind két oldalán páncélosok bevetésével és a legerősebb tüzérség és csatarepüiők támogatásával rohanták meg a német vonalakat és elértek egy körülbelül három kilométer mélységű és öt kilométer széles betörést. A brit hadvezet 6 ség nők állásai eddigi kiszélesítéséért rendkívül magas árat lcellett fizetnie. Itt egyetlen német páncélos elhárító kötelék 59 páncélos megsemmisítését jelenti. Az angolok emberben is szokatlanul súlyos veszteségeket szenvedtek. Ennek az az oka, hogy a terep kedvező lehetőséget nyújt a német ellenállási fészkeknek. A német géppuskák legénysége ügyesen álcázott állásokban foglal helyet. Többször engedte, hogy a brit páncélosok első hulláma át gördülőn felette, majd a páncélosokat követő gyalogsági alakulatokat a legrövidebb távolságból megsemmisítő tűz alá ..vet te. Ily módon több helyen sikerült áz ellenséges páncélosokat elválasztani a kisérő gyalogságtól. A páncélos elhárítok és a páncélos vadászok ezután oldalról vagy hátulról lőtték szét az ellenséges páncélos kocsikat. A Daily Mail a Tilty melletti küzdelemről azt Írja, hogy a németek ezen a szakaszon minden kis faluból és tanyái)' erődítményt építettek. Az erődöket oly ügyesen építették ki, hogy minden irányban tudnak támadni és védekezni. Emiatt Montgomery csapatai nem tudnak előrenyomulni, haanem kénytelenek kisebb és rendkívül heves harcokban elpazarolni erejüket. Ez a "magyarázata annak, hogy csak olyan Csekély területi nyereséget mutathatnak fel. A KELETI ARCVON . L/ZL , ÉT továbbra is a középső sz^k^zon megindított nagy bolsevista támadás jellemzi. A szovjet hadműveletek súlypontja Bobrulszk A költő felette áll időnek, kornak, események áradásának. A költő Isten küldötte e világon, akinek az a 'missziója, hogy az élet igazságát, az élet szépségét, a lét derűjét minden nehézségek közepette is hir- . desse. Mert adhat-e nagyobb erőt a gondok tengerében örök Idők óta fuldokló embernek, egyesnek és mindenkinek, az egész emberiségnek, mint az élet igazságának, szép- , ségének és derűjének nagy Ígérete ? Ma is felette áll a költő mindennek. Időnek, kornak, eseményeknek. Felette áll az ötéves háború minden megpróbáltatásának, embermiil’ók kiontott vérének, a Mars harckocsijaitól legázolt falvaknak, a iégiháboru- han földig rombolt városoknak. Igen, a költő, talán illenék igy irmmk: a Költő, ma talán az egyetlen archimédeszi pontja a szellemi világbirodalmának, aki barátnak, ellenségnek egyaránt a létfölötti igazság, a 'étet elviselhetővé aranyozó derű és a hitet napról-napra megtartó derű apostolaként mindig, következetesen egyet mond: ember [ vagy, légy tehát méltó emberségedhez és légy mtnd'g méltó arra, hogy Isten alkotó keze az Ur arcához hasonlóvá mintázta a te orcádat. > Szent László király népünnepén, a hősnek . napján fordulunk a költő felé, aki Albion | ködös ege alatt született. William Shakes- ’ 'ţfesfte vált a- neve, dé ma" sokan’ gyöngédéin | csak igy említik: az avoni hattyú. Nem kell bemutatnunk. Albion ködös ege alatt született s ma az egész emberiségé. Nagy varázsló volt. Népét, korát s népének jellemét, korának szellemét nála senki jobban, hivebben nem tolmácsolta kortársnak, utókornak. S mi most a költőt idézzük, abból az alkalomból, hogy a kolozsvári Nemzeti Szinház ma este újra előadja Shakespeare „Makrancos hölgy“ c. vigjátékát. A költőt idézzük, a nagy varázslót és idézzük épp azon a napon, amelyen kötelességünk emlékeznünk szent, uagy királyunkra, a kereszt és a kard hősére. Egymás mellé kerültek ketten az események sodrában s tűnődünk: vájjon melyiknek hódoljunk ? A magyar hősnek, aki csak a miénk volt, aki csak érettünk volt, aki csak érettünk imádkozott, harcolt és tett csodákat? Vagy az avoni hattyúnak, akit költészetének csudálatos mágiája mindenütt polgárrá avatott, ahol a szellem fénye világit? A szent király emléke megrázó, leiket felkavaró erővel kapcsolódik a magyar sors mai sorsdöntő eseményeihez. Szorongattatva élünk s nincs, akiért Isten csodát teremtsen és áthághatatlan szakadékot teremtsen az üldözött nemzet és üldözői közé. Lelkűnknek egyedüli fegyvere a hit és a nyugalom. Annak reménye, hogy hősi helytállásunk gondviselésszerü jutalmaként a szebb jövö csodája minden bizonyossággal kivirágzik nehéz és sötét napjaink boldog virradása után. Fegyverünk az is, hogy bízunk, kitartunk és helytállunk s a szellem forrásaiból üditjük lelkünket. Tegnap a szent király hősi szellemének, hivatástudatának örökségéből kaptunk minden magyarnak szóló szeietetvendégséget s ma, az avoni hattyú vendégei vagyunk, mint tanuk arra, hogy Petrucchio hogyan szelídíti meg makrancos Katáját. Nagy és örök emberi komédiához hivatunk kacagni és okulni. Ott leszünk természetesen, hiszen az avoni hattyú ma minden emberé, aki "élésként tiszteli és őrzi a szellem jogát. I területén Mogilevtöl keletre a Kzmölenszk— orsai útvonalon és Vitebszknél van. Ezen az igen nagy kiterjedésű területen a német, csapatok elkeseredett harcban állanak az erős tömegeket harcbavető egyre támadó szovjet kötelékekkel. A bolsevistáknak — mint az Interinf jelenti — rendkívül nagy veszteségei voltak és ezért állandóan uj erőket kell harcbavétniök, hogy szétvert alakulataikat leváltsák. Területi nyereségük azonban az állandóan, tartó tömegrohamok ellenére is igen csekély. Shakespeare ezért a miénk is. Nem csak nagyságának minden rög és bozót fölé emelkedő vitathatatlan varázserejéért, hanem azért is, mert magáink is tiszteljük és értékeljük a szellemóriást, akit idestova fél évezred sem tudott halálra csak örök ujjá- szülésre ítélni. Ott született Albion ködös ege alatt — fények, világitó üstökösnek. Jussunk van fényéhez és világosságéhoz, még szorongat- tatásunkban, üldöztetésünkben és szjikölkö- désünkben is. S éppen az a körülmény, hogy Avon, ahol a szellemnek ez a csodálatos hattyúja született, idézi tudatunkba napjaink ama csodálatos madarait, amelyek ott Avon körül, valahol Albionban szállnak fel és szállanak fölénk. Fény jelzi látogatásukat: a szent király földjén épült magyar városok üszkeinek tüze. S ha Avon varázslója költészetének mágiájával gyönyörködtetett, megrázott, felemelt és az ember örök gyengéire és örök értékeire figyelmeztetve tanított, s talán jobbá és nemesebbé tett minket, „szegény keleti barbárokat“ — az Abion ködös ege alól felszálló és iderán- duló acélmadarak a vas és a tűz apokaliptikus esőjében adják tudtunkra, hogy milyen szép, milyen egyetlen, milyen tragikusan gyönyörű az az élet, amely ma veszélyoen van csak azért, pipit ragaszkodik, köröm fdsaKécéft&'g” ragaszkodik; 1 élete árán is a maga létének törvényeihez, hagyományaihoz és erkölcseihez. Milyen drámai, milyen tragikus ez a párhuzam! Mi itt hódolunk a legangolabb angol, egy nagy költő szelleme előtt és kicsinységünkben is vagyunk olyan nagyok, hogy kiáll junk azzal a szerfölött mulatságos komédiával, hogy Petrueclúo miként szelídíti meg az ő makrancos hölgyét. Aki nem tudná, az tudja meg: ez Európa! fis ez az Euiópa akkor is Európa marad* ha Churchill és Roosevelt Petrucchiói a halál szörnyű acélmadaiain is zuduinak ránk, hogy tűzzel és vassal szelídítsék alázatossá a ma makrancos hölgyeit: Európa s abban a szent király országának városait. Igen: ez Európa, amelyhez magunk is tartozunk. De a földjét, népét védő, azokért csodákat tevő nagy király napján mégis el kell gondolkoznunk a párhuzam sötét tragikus- ságán. Shakespeare nagy varázsló volt, sok könnyet^ sok mosolyt csalt már költészete mágiájával Európa arcára. Volt-e és van-e olyan nagy mágus, van-e varázsvesszejének olyan ereje, hogy elfeledtesse a hattyútól messze külörfbözö acélmadarak vijjogását, hogy ismét otthonná tegye pozdorjává zúzott hajlékainkat és hogy élövé tegye újra széttépett, agyonnyomott magyar testvéreinket? S van-e az avoni varázslónak olyan szent hatalma, hogy a további megpróbáltatásaink szörnyűségét csodatevő szentként elháríthassa és enyhítse a honfitársai miatt kihullott vérünk és kóny- .nyünk maró, sós izét? A függöny — felgördül. . A szellem éteri birodalmának színpadán kezdődik és a háború valóságának külön színpadán folyik a nagy előadás. A szerzők ott születtek Albion . ködös ege -áüatt. g a nagy nézőtér, Európa lángokban. Mi a kötelességünk: tapsolni, vagy iszonyodni?... ' Európa vagyunk. Tapsolunk az avoni va- rászlónak és iszonyodunk a* ma Petrucchiói- tól... —/*_ AZ OLASZ ARCV'ÖNÁLON is igen ki meîjy haic dúl. A német csapatok a Tra simeni-tóig terjedő szakaszon jelentekenj elhárító sikereket értek el. Az angolszáss»] viszont a hyugati szárnyon, Roccatrada é Arcidosso vidékén^ valamint a tulajdonkép peni partszegélyen a németeket arcvonalul hátrábbhelvezésére tudták kényszeríteni. Al t.alában megállapítható, hogy a szövetsége sek Olaszországban egyetlen alkalom-ma sem tudnak olyan döntő jelentőségű sikere két elérni, amelyeket jelentékeny túlerejét
