Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-27 / 143. szám

1044. JUNTOS 27. keleti _ MAGYAR UJSXO 5 Vasárnap éjfélkor Budapestet bombázták az angolszász terrorrepülők A támadás terrorjellege egyetlen alkatommá/ sem volt annyira nyilvánvaló, mint ezalkalomma! lölbb leptílőerődöi lelőttek és pilótáikat elfogták BUDAPEST, junius 26. (MTI.) Folyó hó 25-én az esti órákban szovjet-orosz gépek repülték át a keleti határon az erdélyi részeket és a Bácskát, majd dél­nyugati irányban távoztak. Valószínűleg ugyanezen gépek folyó hó 26-án a kora hajnali órákban a berepüléssel azonos útvonalon repültek vissza. Még a zavarórepülés alatt erős angolszász terrorbombázo kötelékek lépték át az ország déli határát és több egymásutáni hullámban a Dunántúlon át Buda­pestig törtek előre. A bevetett vadászok, de különösen a légvédelmi tüzérség ha­tásos beavatkozása következtében az ellenség nem tudott tervszerű támadást végrehajtani és a berepült bombázók egy része bombaterhének ledobása előtt visz- szafordulásra kényszerült. Több ellenséges gép lelövését és az ezekből kiugró személyzet elfogását je­lentik. Bombázásról a fővárosból érkezett jelentés. Itt a lakosságnak veszteségei voltak és anyagi károk keletkeztek. A berepült te-rorbombázók a berepüléssel azonos útvonalon távoztak. Folyó hó 26-án a kora délelőtti órákban a Dunántúlon széles kiterjedésben és több hullámban erős ellenséges kötelékek délről észak felé átrepülték légite­rünket, majd később ugyanezen az utón visszarepültek. Saját és szövetséges vadászok az ellenséges kötelékekkel többhelyen megüt­köztek. Több lelövést jelentettek. Bombázásokról, károkról jelentés nem érkezett. Részletek a súlyos terrortámadásról A vasárnapról hétfőre virradó éjszakán Budapest ellen intézett újabb terrortámadás részleteiről az ,JEsti Újság1 a következő részleteket jelenti: Budapesten éjszaka háromnegyed 12 óra tájban megszólaltak a szirénák. Rövidesen kiderült, hogy a légi terroristák támadása ezúttal kizárólag Budapest lakónegyedeinek szólt. Elsősorban a Belvárost keresték bom­báikkal, art a területet tehát, amelyen sem­miféle hadicélpont nincs. Ezenkívül a lrülte- rületeken ugyancsak lakótelepeket bombáz­tak. A támadás terror jeHege, pusztító szándéka még egyetlen álltái ómmal sem volt olyan kétségtelenül megállapítható, mint ezúttal. Többé-kevésbbé rom bad ólt lakóházak, el­pusztított családi otthont* *, felszaggatott vil­lamossínek, hajléktalanná lett, minden hol­mijukat elvesztett emberek százai jelezték a támadók nyomát. Egyes budai területeken, a Belvárosban A MEP szerdán este fontos értekezletet tart Budapest, junius 26. (MTI.) A Ma­gyar Élet Pártja junius 28-án, szerdán este 7 órakor értekezletet tart amelyen igen fontos kérdéseket tárgyal; éppen ezért nagy érdeklődés előzi meg. Meghalt Lockhaob Gyula dr. egyetemi tanár Kolozsvár, junius 26. A tudományos élet­nek gyásza van. Hétfőn hajnalban hirtelen meghalt Luckhaub Gyula dr. egyetemi ta­nár, a kolozsvári Ferenc József-tudomány­egyetem közgazdaságtudományi karának pródékánja, aki tudományos munkásságával igen jó nevet vívott ki magának. Az elhunyt a közgazdaságtudományi ka­ron a politikai és kereskedelmi számtan ta­nára volt. Temehldegkuton született 1880- ben. Középiskolai tanulmányait a szegedi városi főgimnáziumban, egyetemi tanulmá­nyait a budapesti Pázmány Péter tudo­mányegyetemen végezte. Ott szerzett dok­tori oklevelet is 1910-ben. Az első világhá­ború előtt a székelyudvarhelyi római kato- Hkus gimnázium tanára volt. Innen hívták meg a kolozsvári kereskedelmi akadémia tanári székébe. 1919-ben elhagyta Kolozs­várt és Budapestre költözött, ahol a keres­kedelmi akadémia tanára lett. Később egye­temi magántanári képesítést szerzett. 1935- ben a budapesti műszaki és gazdasági tudo­mányegyetem tudományos munkásságának e!isn,„- éséül címzetes nyilvános rendkívüli egyetemi tanári címmel tüntette ki. 1940 nyarán nyugalomba vonult. A hazatérés után tudományos munkásságára való tekintettel meghívást kapott a kolozsvári egyetem mel­lett megszervezett közgazdaság tudományi kar nyilvános rendes tanári székébe. A tetterős professzor ezelőtt öt nappal hirtelen beteg lett. Rövidesen kétoldali tüdő­gyulladás, majd agyvérzés lépett fel, amely véglett vele. Temetése szerdán délben 12 órakor lesz a Mátyás király Diákház előcsarnokából. A gyászszertartás után holttestét családja kí­vánságára Budapestre szállítják és ott he­lyezik örök nyugalomra. ió ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS 4* 4.VSA *- JÓ ÜZLE,pMENETNEE és a külvárosok munkáslakta vidékein hul­lottak a bombák, amelyek lakóházak között két szanatórium-épületet értek. A Belváros egyik útvonalán rombolóbomba hullott egy nagy kávéház előtt az úttest közepére. A robbanás szétvágta a kövezetei a villamos­sínekkel együtt. A bomba légnyomása na­gyon sok ablakot betört. A belvárosi nagy­szálló körzetének közvetlen közelében meg­lehetősen nagyszámú rombolóbomba esett. A bombák mindenütt az épületek egy-két emeletét szakították át. Az alsóbb részek­ben nem okoztak komoly kárt. Egy belvá­rosi házat, amelynek utcai frontját nagy sportüzlet foglalja cl, a sarkán ért robbanó­bomba, amely az épület két emeletét lebo­rotválta. Robbanóbomba talált el egy Iskolaépüle­tet is, amelyben papok tanítani*. A bomba az épület egyik szárnyára zuhant és be- szakitotta a tetőzetet. Eltaláltak több nagy lakóházat is az iskolaépület közelében. A Budapest, junius 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Rádió „Világnézeti akadé­mia“ cimü előadássorozatában junius 25-én, vasárnap déli 1 órakor dr. vitéz Endre László államtitkár előadást tartott a zsidó­ságról. — Az emberiségnek általunk ismert több­ezeréves történelme során Krisztus Urunk keresztrefeszitése óta soha sem mérkőzött meg két annyira egymással szembenálló, el­lentéte« világnézet, mint a zsidóságnak és az európai népeknek most folyó óriási har­cában — kezdte beszédét az államtitkár. — Ez a harc nem ebben a háborúban kezdő­dött, hanem tart azóta, n mdtg, amióta a zsidóság a történelem színpadára lépett. Nem volt mindig ennyire nyílt, de a zsidó­ság részéről mindig kérlelhetetlenül és Kö­vetkezetesen folyt. A zsidóság vallásos ta­nításából kifolyólag magát Isten választott népének tek' ti. A zsidó a világnak minden más népét s a földi javakat csak eszköznek tekinti ahhoz, hogy vele sat*« Aljait szol­gálja. A zsidóság tehát akkor, amikor szám­beli és anyagi, majd később politikai meg­erősödése folytán befolyást nyer " társadal­mak életének Irányítására, szinte természet­szerűleg teszi magáévá azt a gondolatot, hogy a világ javait és a nem zsidó népeket a saját urabna alá kényszerítse. Ez a zsidó világuralmi gondolat alapja. — A zsidóságnak tettei végrehajtásához más, nem zsidó társadalmi rétegek és erő sorompóbaállitásárá is szüksége volt. E óéi­ra kínálkozott egyik .egalkalmasabb eszköz­nek a szabadkőművesség. A szabadkőmű­vesség azonban számbe'ileg nem jelentett erős hátvédet a zsidóság számára, ezért volt szükséges a tömegek beszervezése céljából a Szocláldemokrat 1 e'v felállítására, amely az ugyancsak zsidó Marx és Engels megfo­galmazásában mateiialista és osztályel'en- tétekre beállított eszmevilágával ugyancsak tipikusan zsidó találmány. A zsidóság az idők folyamán előbb uzsoraüzleteive', csalá­saival, majd később államközi hitelművele­tekkel olyan anyagi erőt biztosított magá­nak, amellyel a szabadkőműves és szociál­demokrata ef*rnék /évén megszervezett tá­borát még iglentéxeajsen megnövelhetie A szomszédságban egy másik utca két, vagy három lakóházára is rombolóbomba hullott. Egy szanatórium környékét szőnyegbombá­zás érte. Magának a szanatóriumnak egyik épületszámyát érte a bomba. A betegeket még idejében óvóhelyre vitték. Telitalálatot kapott egy másik szanatórium a Városliget környékén. Itt Szentmiklósy Tibor gyárigaz­gató még a támadás idején odasietett a mentőknek segíteni, az egyik megingott fal ledőlt és maga alá temette. Csak holttestét tudták kiszabadítani a romok alól. Egy nagy belvárosi bérpa'otában, amely­nek balszárnyát érte robbanóbomba és le­szakította két emeletét, rövid idő múlva egy fiatal leányt mentettek ki a romok alól. A leány eszméletlen volt, de csak kisebb sérüléseket szenvedett. A kezében rózsafá­iért szorongatott. Éppen az óvóhelyre igye­kezett, amikor bomba érte a házat. A Belvárosban rombolóbomba ért több olyan lakóházat is, amely sárga csillaggal van megjelölve. Sokat szenvedett a főváros néhány külső kerülete is. Az egyik forgalmas külterületi részen egy háromemeletes ház kapott teli­találatot. Harmadik és második eme’ete tel­jesen elpusztult. Csak a csupasz falak ma­radtak meg. Az épület utcai frontján lévő kávéház teljesen elpusztult. Az egyik nagy külvárosi mozi szomszédságában egy föld­szintes ház pusztult el és egy háromemeletes ház két emelete is romokban hever a földön. Ennek környékén kizárólag munkások és iparosok laknak. A mentés munkája min­denütt példás rendben és eredményesen fo­lyik. A zárda is célpont? A Pest értesülése szerint az Orsolya-rendi nővérek kétemeletes zárdája félig eltűnt a föld színéről, csak két fala áll aránylag ép­ségben, Emberéletben Itt nem történt kár. Sebesülés hines. zsidóság azonban érezte azt is, hogy világ­uralmi céljainak megvalósításához csak ak­kor foghat hozzá, ha eltávolítja azokat » pilléreket, amelyeken a keresztény kulturá- jn európai állam berendezkedései nyugod­nak. Ez pedig csak erőszakos utón történ­hetett meg. Ezért volt szükség forradalmak­ra. Az európai forradalmak hullámát már a zsidóságnak a szabadkőművesség mellé fel­sorakozott másik szövetségese, a szociálde­mokrácia is segitett előkészíteni. Egy ekko­ra változáshoz azonban még ez is kevés lett volna, ezért volt szükség az első világ­háború kitörésére. — Az 1917. év januárjában a veit, úgyne­vezett antant-hatalmak szabadkőműves ki­küldöttei összejöttek Párásban és ott barom napig tartó kongresszuson a következő há­borús célokat állapították meg: A Monar­chia feldarabo’ása, Csehország megteremté­se, Németország letörése, Elzasz-Lotharin- gia Franciaországhoz való csatolása és Len- gye’ország fe'szabaditása. A zsidóság az el­ső világháború végével a forradalmak révén úgyszólván korlát'án nrává vált Európa po­litikai hatalmának. Gondoskodni kellett en­nek a hatalomnak a stabilizálásáról és ennek kettős eszköze volt. Az egyik egy negatí­vum: a páriskömvéki békék rendszere, amellyel ellenségeink örökre lehetetlenné akarták tenni a feltámadás lehetőségét, a másik egy pozitívum, az úgynevezett Nem­zetek Szövetsége, amely az uj zsidó világ­uralom alkotmányát je'entette. A népszö­vetségi politikának t;h*t Hitler Adolf ura- lomrajutása óta nem volt más célja és tö­rekvése, mint Németország megsemmisítése. Ez teszi csak érthetővé azt, hogy amikor Hitler vezér és kancellár a íegembersége- sebb és legészszeiáibb ajánlatokkal áldoza­tok válla'ása árán is hajlandó volt Európa békéjének biztosítására, miért talált az min­dig a legridegebb elutasításokra a túlolda­lon. A müncheni találkozók is azért jöhet­tek létre, mert nem számítottak Németor­szágnak oly meg'er.ően gyors talpraállására és fegyverkezési programjukkal még nem voltak teljesen készen. Amikor azonban már azt hitték, hogy a győzelem biztos tu­datával nézhetnek szembe, vele, gyűlöletük­ben reáznditották a világra a második világ­háborút. Ennek tehát csak azért kellett ki­törnie, hegy a zsidó viiágnralmi törekvésnek útjában álló akadályt egyszersmindenkorra eltávolítsák. — Amióta a zsidóság a világ színpadára lépett, azóta antiszemitizmus is volt és zsi­dókérdés is volt a vi'ág mindazon tájain, ahol a zsidók nagyobb tömegekben tartóz­kodtak. Szükség volt-e nekünk német pél­dára akkor, amikor lS19-ben Kormányzónk, a nemzeti hadsereg fővezére volt az, aki a zsidó világveszedelmet felismerte és a sze­gedi gondolat nevében elsőbbséget biztosí­tott unnak Enrőpa összes nemzetei között. 1944 március 19-én pedig nem történt más, min* az, hogy visszakaptuk e téren önren­delkezési jogunkat amelyet annakidején Trianon és a Néprzövetség elvett tőlünk. Európa zsidósága ma nemcsak eszmei síkon áli harcbai . hanem a zsidóság által zsidó érdekekért harcbaállitott. három hatalmas államnak a hadseregével is. Ezeknek egyike a tölünk keletre szomszédos bolsevista Oroszország, — Mi már átestünk magunk is a zsidó bo sevista forradalmon akkor, amikor azt még nem előzték meg zsidótörvények és zsi­dóellenes Intézkedések. Mi és a zsidóság két különvilágban élünk. A zsidó Isten-országát a földön keresi a vagyonban, az élvezetek­ben és a hatalomban. Nem áll az, mintha a zsidóság magasabb»endü képességei folytán verne azon " helyen, amelyet ma még ná­lunk elfoglal Ennek az oka éppen a nálunk hiányzó <’átlásnélküliség. Egy Kaufmann nevű, tőlünk kivándorolt amerikai zsidó, aki az USA elnökének szükebb környezetéhez tartozik, egy most megjelent könyvében a kihalási rendszer bevezetését, a német nép­nek sterilizáció utján való lassú kiirtását ajánlja a demokrata-hatalmaknak győzel­mük esetére. Kérdés, ugyanazt a sorsot szánja-e önmagának a kifinomult lelkiségil zsidóság a mi győzelmünk esetére is? Egy bizonyos. E’sőserban, magának a zsidóság­nak kell arra törekednie, hogy a zsidókér­dés megoldása a fenti módozatok valame­lyikének alkalmazásával megtörténjék, mert különben rajtunk kívül álló okokból vissza­vonhatatlanul és kérlelhetetlenül bekövetke­zik a zsidóságot nagyon komolyan fenyege­tő végső veszély, amelyet pedig egyetlen európai kulturem-ber sem helyesel. Színházi naoló A kolozsvári Nemzeti Színház művészeti személyzetével a színház igazgatósága meg­kezdte szerződtetési tárgyalásait a jövő színi évadra. Az Igazgatóság egyelőre az elmúlt szezonban szerződésben volt tagjaival tár­gyal s csak a színi évad befejezése után ke­rül sor uj tagok szerződtetésére. Itt írjuk meg, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház prózai együttesének tagiai közül, akik eb­ben a szezonban szerződésben voltak, vala­mennyien szerződési ajánlatot kantak a jö­vő évadra is s art el is fogadták. * Hétfőn este, a Tizes Szervezet meghirde­tett előadása helyett rendkívül olcsó hely­áras katonaelőadás volt a kolozsvári Nem­zeti Színházban. A honvédekkel és német bajtársaikkal zsufo'ásig tele nézőtér előtt a „Mosoly országa“ c. nagyoperettet játszot­ták hatalmas sikerrel. A napokban küldi szét a Nemzeti Szín­ház igazgatósága ezidei bérlő-közönségének a jövő évadra szőlő bérlet tervezetét. A régi bérlök számára ugyanis már julius elsején megkezdődik a bérletkötés. Az uj bérlők megszervezésére körülbelül két hét múlva kerül sor. * A kolozsvári Nemzeti Színház igazgatósá­ga már teljesen elkészült a jövő évadra szóló miisortervezetével. Az uj müsorterve- zetet azonban csak szezonzárás után hoz­zák nyilvánosságra. * Szerdán este mutatja be a Nemzeti Szín­ház prózai együttese a ,.Makrancos hölgy“- et, ami egyúttal szezonzáró bemutató is, mert junius utolsó napjával bezárulnak a kolozsvári Nemzeti Színház kapui. Tekin­tettel arra, hagy a Makrancos hölgy« be­mutatója egybeesik az országosan megün­nepelendő Honvéd Nappal, a kolozsvári Nemzeti Színház is kiveszi részét az ünnep­ségből. Az igazgatóság megbízásából, a be­mutató közönsége előtt Táray Ferenc mond ünnepi beszédet, amelyben az elmúlt és mostani világháború hős honvédéit mél­tatja . A kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüt­tesének néhány kiváló tagja vasárnap, ju­lius 2-án a budapesti rádióban vendégszere­pei. A vendégszereplök Mészáros Erzsi, Pá­ka Jolán, Sikolya István dr. és Horváth Jó­zsef operaáriákat énekelnek Vaszy Viktor vezényletével. V»t*s: Endre rádióelőadás» a zsidóság viiágura.'mi törekvéseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom