Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-04 / 125. szám
1944. JUNÎCS 4 KuttiUmte Adakojss as ellenséges légitámadások károsultjainak megsegítésére ! Adományt kérünk nem alamizsnát, A% adományokat a Légoltalmi Liga megbízottai junius 1—4~e között minden« kinek az otthonában veszik át» Megkezdődött a Székelyföldön a falusi asszony társadalom megszervezése Mik Is azok a gazdakör! gazdaasszony! szakosztályok? Közös nevezőre hozzák a hivatalos társadalmi szervek nemzetépáfő nt unkáját Csíkban és Gyergyóbsn már harcol az élet bajaival az nj munkaközösség: az „Asszonyok Karimája“ Kolozsvár, június 3. Június 5. és 16. között rendkívül érdekes tanfolyam kezdődik Tusnádfürdőn és GyergyószCntmiklóson. Kéthetes kiképzésre e két helyen gyűlnek ösSze a Csík vármegyében már megszerve zett gazdaköri gazdasszony szakosztályainak titkárnői. A gazdaköri gazdasszony szakosztály és annak munkája szélesebb körökben egyelőre még nem nagyon ismert fogalom. A tanfolyama is tehát egészen újszerű azoknak a tanfolyamoknak sorában, amelyeket a hazatérés óta sorozatosan rendeztek Északerdélyben és a Székelyföldön, hogy a házaiért országrészek asszony társadalmát szervesebben kapcsolják be a magyar sörsközösségbe és a korszerű életbe. A Tu’shádon és Gyergyószentmiklóson megnyíló tanfolyamoktól, mint ahogy a gazdaköri gazdasszony szakosztályok is lényegükben egészen mások', mint az eddig életrehí- vott noegyesületek. Alkalmunk volt megismerni a gazdaköri gazdasszony szakosztályok életrenívásának alapvető okmányát, a szervezeti szabályzatot s anjiak áttanulmányozása utáu nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy az erdélyi magyar asszonytársadalom szerves egységbe, való fogására most történt meg a legfontosabb lépés. Ä gazdaköri gazdasszony szakosztályok megteremtésével ugyanis döntő lépés történt annak érdekében, hogy minduzt a munkát, amelyet eddig nőegyesületek, vagy nők által vezetett intézmények hatósági és társadalmi úton végeztek, m%st közös nevezőre hozzák és olyan eredményessé tették, aminőt a háború ötödik évének .súlyos körülményei megkövetelnek. Mindazonáltal a gazdaköri gazdasszony- szak,osztályok mag lakítása nemcsak ,a háborús jelennek szól, hanem szól arra a sők feladatra is, amelyet az erdélyi falvak magyar .asszonytársadalmának az eljövendő béke éveiben is el kell végezniük a magyarság anyagi és erkölcsi erőinek teljes értékesítésére. Mielőtt azonban a most megszervezés előtt álló s részben már meg is szervezett gazdaköri gazdasszony szakosztályok célkitűzéseit és szervezetét ismertetnők, röviden utalnunk kell arra, hogy milyen múltja van Európában és nálunk az asszonytársadalom, elsősorban pedig a falusi asszonyok munkájának öntudattal telített, egységes irányelvek szerint irányított és kifejtett társadalmi munkájának. , A dán és a német példa Az asszonytársadalom munkájának a nemzeti életben való fokozottabb hasznosítására tulajdonképpen Dániában, a paraszt- cldorádóban tettek először lépéseket. Amint ismeretes, Dániában már régóta működnek népfőiskolák. Felvetették azt a gondolatot, hogy a népfőiskolák nőhallgatói a tanfolyamok elvégzése után is ápolják a kapcsolatokat, terjesszék a népfőiskolái gondolat erkölcsi, gyakorlati és nemzeti célkitűzéseit. Talán azzal határozhatjuk xneg legszemléletesebben a dániai asszonyszervezetek munkáját, ha figyelembe vesszük, hogy ez a munka tisztán társadalmi síkon rendkívül nagy erőforrást jelent a dán nép nemzeti, gazdasági, életében, mert a lelkes, öntudatos, szorgos falusi asszonyok munkaközössége az egyének síkján hatalmas segítő, tanító szervezetté nőtte ki magát, a közösség szempontjából felbecsülhetetlen segítséget jelent a dán nemzeti vagyon gyarapításában. A dán példára Németországban is felfigyeltek. Már az első világháború előtt megszervezték a falusi asszonytársadalmat, mégpedig a szövetkezeti központok bekapcsolásával. Ez a szervezés a múlt világháborúban nagy szolgálatokat tett a német népnek. Á magyarországi kezdeményezés Magyarországon csak a harmincas évek végén tették meg az első lépéseket a falusi és városi asszonyok szövetkezeti alapon való megszervezésére. Akkor alakította msg a Hangya az úgynevezett Szövetkezeti Asz- szonyligát. Később a csonkaországi szövetkezetek megalakították a Szövetkezeti Ligát s abba olvadtak be az asszonyhgak. Ma ez a szervezet mint a Szövetkezeti Liga asszon'ycsopo'rtja működik. Elsősorban természetesen a falusi asszonyokat kapcsolta be, de 'a városokban is működnek ezek a csoportok. Tanfolyamok és előadások útján végzi tagjainak nevelő, taflító munkáját. Az asszony ni unkám épp oly fontos, mint a férfiéi Intézményesein azonban eddig még nem foglalkoztak a falusi asszonytársadalom megszervezésével. Már pedig az idők parancsa megköveteli tőlünk is, hogy fokozottabb figyelmet szenteljy.uk az asszony ház- 3 tartásbeli és társadalmi munkájának. Hogy ' a falu asszonyainak háztartásbeli és gazdasági munkássága sok kívánni valót hagyott és hagy maga után, az nem titok. Hiszen épp ennek a körülménynek felismerése vezette- rá az illetékes tényezőket arra. hogy vándortanfolyamok, előadások útján a falu 1 asszonyát is megtanítsák a gyakorlati élet korszerű ismereteire. A férfiak he'vzet^ sokkal előnyösebb volt. Hiszen a mezőgazdasági kamarákon, a gazdakörökön keresztül szervesebben kapcsolódtak be a nemzeti tefm:lés nagy folyamatába. Az asszonyokkal azonban ilyen értelemben eddig nem sokat törődtek, Tudomásul vették, hogy a falu asszonyai a különböző egyházi és társadalmi nőügyieteken keresztül kiélték tá1- i sadalml és karitativ munkájukat. Kiderült 5 azonban, hogy a nemzeti közösség életében 1 az asszony elaprózott munkája épp olyan | fontos, ha nem fontosabb, mint a férfié ■ I gazdáé. A magyar nép ösztöne a lényeget > fejezte ki, a következő közmondásban: g „Többet kivihet az asszony a kötőjében, I mini amennyit a gazda szekerével behord-*. * Ez pedig ma, amikor egyesek munkájában megnyilatkozó nemzeti termelés minden állam számára életkérdés, fokozottabb hangsúlyhoz jut. A földművelésügyi minisztérium Erdélyi Kirendeltsége már régebben felvetette azt a gondolatot, hogy a nemzeti erők és a nemzeti öntudat fokozása szempontjából az erdélyi falvak magyar asszonyait is meg kellene szervezni a dán és a német példák hatása alatt. Hiszen itt is volt épp elég háztartási tanfolyam, népfőiskola, de azok elvégzése után a hallgatók kapcsolatai megszakadtak és a tanfolyamokon, előadásokon szerzett gyakorlati és erkölcsi tudástöbbletet csak igen kevesen értékesítették a maguk kis egyéni életterén kívüli Az idők pedig követelményekkel léptek fel s azok tel- íesítése elől nem lehet kitérni. A földművelésügyi minisztérium tehát elhatározta, hogy az erdélyi s elsősorban a székelyföldi .falusi asszonytársadalmat úgy szervezi- meg, hogy munkájuk mind a háztartásban, gazdaságban és a társadalmi életben sokkal eredményesebb, azaz: legeredményesebb le-yen. A gondolatot az EMGE vezetői élükön Teleki Béla gróf elnökkel azonnal magukévá tették s alaposan megvizsgálva a lehetőségeket, a szervezés legalkalmasabb keretéül a gazdaköröket találták meg kiindulási 'pontként. A hazatért országrészeken összesen 836 EMGE gazdakör működik iegn szép eredménnyel s az látszott a legkézenfekvőbb megoldásnak, ha az asszonytársadalmat is a már jól bevált, eredményes, közismert és népszerű gazdakörök keretein belül kezdik megszervezni, ar úgynevezett gazdaköri gazdasszony! szakosztályok megteremtésével. Sojk kéz munkája — egy közös elv A hazatért országrészek falvaiban, mint mindenütt az országban a nők családi és hazai munkájában hol közvetlenül, hol közvetve ,rengetég hivatal'-- vezet igyekszik segítőn: ' , a osDéletaoezéa tanfob amok, - ■ r-'elügyelőség, az iskolánkívüli népművelés, a népfőiskola, a levente leány egyesületek,, a felekezeti és más nőszövetségek, a háztartási, gazdasági vándortanfolyamok, a háziasszonyképző - iskolák, a szövetkezetek mind-mind igénybeveszik és támogatják segítik a falusi leányok, asszonyok munkáját. A maga területén mindeník igen szép es teljes elismerést illető munkásságot fejtett és fejt ki. Csakhogy vegyük észre a lényeget is: nem volt egy egységes irányelve, közös nevezője a sokak által végzett lelkes munkának s ezért az erők megoszlottak, ahelyett, hogy egyetlen közös eél felé, egymás munkáját intézményesen támogatva törtek volna, A most életrehívott gazdaköri gazdasszo- nyi szakosztályoknak pedig épp az tesz a legelső feladata, hogy minden szerv, intézmény és egyesület részletmunkájának megadja — a helyi körülmények figyelembevételével — a közösségi munka jellegét és el nem hanyagolható erőtöbbletét. Ilye-iifor- mán a gazdasszonyi szakosztályok a helyi hivatalos és társadalmi úton nemcsak segíti a hivatalos szervek tevékenységét, haner annak munkáját a szükséghez képest abba az irányba tereli,, ahol n közösség segíti cselekvésre a legnagyobb szükség van. Első pillantásra is látszik, hogy milyen óriási jelentősége van ennek az elgondolásnak! Ez a munkaközösség fokozottabb mértékben tud majd oktatni, tanítani; felvi á- gositáni, öntudatra nevelni, a nagyobb tudás és az öntudatosabb magyarság erkölcsi vértjével felövezett asszonyokon át megmenteni rengeteg elpazarolt munkát, any: - got és időt. Egyszóval: megteremti azt a munkakeretet, amelyben a falusi leány és asszony a maga háztartásában. és künn az életben tudását, tehetségét, erejét, javait a legeredményesebben kihasználhatja önmar ga, a család s azon keresztül a nemzeti kö.-. zö'sség gyarapodására. A szervezet kiépítése Az EMGE kolozsvári központjában már megalakult a gazdasszonyi szakosztály. Ennek intézőbizottságában helyet foglalnák az előbb felsorolt hivatalos és társadalmi szervek képviselői, de helyet kapnak a szervező munka befejezésével a vármegyék gazdasszonyi szakosztályainak kiküldöttei is. Legvégső fokon a falusi gazdakörök mellett alakulnak meg a gazdasszonyi szakosztályok. A községi gazdaköri, gazdasszonyi szakosztály a legvégső sejtje énnek a szervezetnek. A maga területén ez lesz a munkaközössége az ott meglévő'- hivaţalos és társadalmi intézményeknek. '"‘l "* A szervezet tagja lehet minden 15. életévét betöltött leány és asszony. Hivatalból tagja a gazdaköri elnök és a községben levő nőügyietek eiriöknőí. Mi - lesz a munkája a szakosztálynak? A nyári hónapokban, amikor a mezei munkálatok minden erőt és időt igénybe vesznek, havonta egy, télen pedig havonta két munkadélutánt tartanak. Ezeken a munka- délutánokon — mindig a helyi kérdéseket, adottságokat, szükségleteket figyelembe, véve, 'de a nemzeti érdekeket is szem előtt tartva — előadásokat tartanak, tanfolyamok megrendezését készítik elé, kiállításokat és versenyeket rendeznek és az EMKE meseautóinak bevonásával előadásokat és filmbemutatókat tartanak. Az EMGE vármegyei kirendeltségeinek vezetői maris bekapcsolódtak a szervező munkába s örömmel , állapíthatjuk meg, hogy Csíkban már a várakozásokat felülmúló szép eredményekkel 82 községben máris megkezdtük a gazdaköri gazdasszonyi szakosztályok nemzetépítő munkásságát. Vitéz Miklós Gergely királyi tanfelügyelő és Bitay Endre EMGE kirendeltségvezető a legmesszebbmenő készséggel vett részt a szervezés munkájában s az érdem oroszlán- része az övék abban, hogy a 82 csíki és gyergyói község székely asszonyai lelkesedéssel és az idők széliemét megértő öntudattal tették le a nők nemzetépítő közösségi munkájának alapkövét. Asszonyok Karimója A székely asszonyok azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy munkaközösségüknek ne hivatalos címet és nevet adjanak, hanem szép régi székely elnevezést. Ezért a csíki és gyergyói gazdaköri gazdasszonyi szakosztályok „Asszonyok Karimája“ név alatt alakult meg és dolgozik is mar körülbelül egy hónapja. Az asszonyokat az ősi székéit! „tizes“ rendje szerint szervezték meg köz-‘ ségenként. Minden tízes élén — asszony áll. Szemük, fülük és szívük mindig nyitva. Minden bajt, gondot meglátnak. S ha eddig csak jótét lelkek segítettek egy-egy esetben, most az egész tizes, a szomszéd tízesekkel együtt mindig készen áll arra. hogy segítsen, munkát végezzen, eltűntesse a bajokat, eloszlassa a gond fellegeit. A jóság, segítőkészség és a kezdérrisényező erő sok kis hőskölteménye született , meg máris a csíki és gyergyói falvakban a gazd- asszonyok megszervezésének. Most csak néhány példát jegyzünk fel. Gyergyóalfaluban a férfiak javarésze Katonai szolgálatot teljesít. Nem volt, aki a tűzifát béhordja az erdőből Nos, a tízesek vezetői azonnal mozgósították az egész falut, összehozták a kalákát és a tűzifát mégis behordták! A legtöbb községben kalákában véaezték el a tavaszi mezőgazda- sági munkálatokat. Az egyik faluban egy szegény székely asszonynak megszületett a tizenötödik gyermeke. A kis újszülöttnek nem volt kelengyéje. A tízes vezetője azonnal intézkedett és a szomszédság percek alatt előteremtette a szükséges Holmikat. Volt eset arra is, hogy hatósági rendelkezéseket terelt az észszerűség vágányára az. Asszonyok Karimójának beavatkozása Az öntudatosabb, gyakorlatibb életszemlélet eredménye abban is megmutatkozik, hogy Gyergyó falvaiban már most számot vetettek azzal, hogy a nvá^on férfiak né’- kül kell a mezei munkákat elvégezniük. Ebben perli" á gyermekek azokban pedig nincs hiány — nagy, szinte leküzdhetet len akadályt jelentenek. Az Asszonyok Karimója tehát elhatározta, hogy a gyermekeket „elteszi láb alól“, azaz napközi otthonokban helyezi el reggeltől estig. Jó felügyelet alatt hagyják a kicsinyeket. De a felügyelettel a kérdést nem oldották meg, hiszen; a gyermekefenck eeniok ie k»H. Ezért most már megkezdték a szükséges élelem összehordását és biztosítását. Olyan példa ez, amelyet a hadban álló ország minden faluja követhet... A titkárnők Az Asszonyok Karimójának munkájában az eddig végzett munka azonban csak kezdet volt, amelyben néhány égetően sürgős napi feladatot oldottak meg' teljes sikerrel a közösség javára. A szép kezdet után bizonyára még öntudatosabban, még lelkesebben, még eredményesebben épülhet ki a nagyráhivatótt falusi munkaközösségek tevékenysége, ha a munkához .szükséges egységes irányelveket és szellemet is megismerik. Ennek a célnak szolgálatában áll annak a Tusnádon és Gyergyöeaéntmi kié - sóin most kezdődő tanfolyamok. Az Asszonyok Karimójának, vagy „hivatalosan“: a gazdaköri gazdasszonyi szakosztályok titkári állását mindenütt lehetőleg a faluban lévő tanítónő tölti be. A két tanfolyamra ők mennek el. Jellemző azonban, hogy igen sok cşikme- gvei faluban a nép ragaszkodása és bizalma olyan nagy volt lelkipásztora iránt, hogy őket semmiképpen sem akarták kihagyni a „karimó“ munkájából. Sok ilyen gazdasszonyi szakosztály elnöki tisztét római katolikus lelkész tölti. be. Ezen senki se csudálkozzék; Ismerni >^éll a :cs£ki székely leikét s a választás egészen magától értetődő lesz. <■ % A csíki és gyergyói székely asszonyok ismét bebizonyították, hogy szíwel-lélékkel teszik magukévá a legkorszerűbb szempontokat s azok szolgálatában, hogy használhassanak maguknak és az egész magyarságnak, örömmel csatlakoztak egy modern szervezethez. De ősi hagyományaikat nem adták fel. Híven ragaszkodva azoknak megtartó erejéhez, a külföldről hozott gondolatot eredeti székely népi tartalommal töltötték meg s annak keretében legősibb társadalmi szervezetük munkakészségét hangol- iák hozzá a jnai kor követelményeihez. Ezért is lesz az Asszonyok Karimójának munkája rendkhnjj nagy nyereség a nemzet életében. jz —
