Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-18 / 136. szám

1944, JUNIUS IS. 9 KELETI MAGYAR UJSAG FIDES“ Schiessel RIk ftd adóügyi I ■ B Mhj ÓC bÄnvuoIÁ«i irnriáia I nrahyhj és könyvelési irodája vállal szakmába vágó munkákat Kolozsvár, Király-utca 10. szám. Távbeszélő: 28-98. A „Keleti Magyarll olvasótábora már 17 ezer pengőt juttatott a bombakárosultak segélyezésére Kolozsvár, junius 17. A Kolozsvárt ért bombatámadás óta egyesek és közületek er­kölcsi kötelességüknek érzik, hogy a ter­rortámadás miatt megkárosított testvérei­ken anyagi erőikhez mérten segítsenek. A jószándéknak és a segitökészségnek szép bizonyítéka az a máris tetemes összeg, amelyet lapunkhoz eddig eljuttattak. Mint legutóbb közöltük, ez az összeg már meg­haladta a tízezer pengőt. De jóformán nem múlik el nap, hogy szerkesztőségünk ajtó­ján be ne kopognának azzal a kéréssel, hogy ezt és ezt az összeget juttassuk el az illetékesekhez. A sok helyi adakozáson kí­vül azonban vidékről is egyre gyakrabban érkeznek az adományok néhány közvetlen sorban megírt levél kíséretében, melyek ar­ról tanúskodnak, hogy a magyarságban mélységesen él az együttérzés, a testvéries­ség érzése. Legutóbb Kosnáról kaptunk Ambrus Ferenc szakaszvezetö bajtársunk­tól megható levelet és a levél kíséretében 105 pengőt. Talán nem lesz ildomtalan, ha leveléből az alábbiakat idézzük: tekintetes szerkesztőség! Hatvanad ma­gammal teljesítem kötelességemet a kár­pátaljai hegyek között, a világtól csaknem teljesen elzárva. Rádiónk nincs, egyetlen hírforrásunk a néhanapján a tábori postá­val érkező Magyar Újság. így csak most értesültünk a Kolozsvárt ért súlyos bomba- támadásról és a szenvedésekről, amit a város kiállt. Beszámolójukat katonáimnak felolvasva, mindnyájan megdöbbenéssel vettük tudomásul ezt a gálád cselekményt. De azt is éréztük, hogy anyagi erőnkhöz mérten nekünk is segítenünk kell. Gyűjtést tnditottunk egymás között. Megtakarított filléreinket szedtük össze a zubbony zsebé­ből s igy gyűlt össze a mellékelten küldött 105 pengő. Tudjuk, hogy ez az összeg nem sok, de érezzük azt, hagy ezzel a csekély­séggel is segíthetünk bajbajutott testié- reinken“ — fejezi be levelét Amb us Ferenc szakaszvezetö, valahol a Kárpátok között. Ehhez a néhány sorhoz, úgy hisszük, nem ts kell kommentár, mint ahogy Slrányeczky Gábor azamosujvárl III. gtmnázista alábbi soraihoz sem: „A szamosujvári Vár-utcöbin lakó ele­mista és éiákgyermekek az én rendezésem­ben előadták a uHamupipőke“ című mese­játékot. Felnőtteknek 50, gyermekeknek 50 filléres belépő díjért. Az előadásból befolyt S5 pengőt a kolozsvári bomibakárosult gye-, rektársainknak szántuk s kérjük szerkesztő urat, hogy ezen összeget rendeltetési helyé­re juthatni szíveskedjék.“ Egyébként az újonnan befolyt összegeket az alábbiakban nyugtázzuk: Eddigi gyűjtésűnk végösszege 11.522.58 pengő. Újabb adományok: Vincze Kálmán mozibérlö a Teve műkedvelői előadásainak elenge­dett terem s világítási bére fejében 80.— Szolnok-Doboka v,m. Teve műked­velői csoportja a Désen, Szamosuj- várt és Désaknán rendezett „Sza­kadék“ cimü színmű előadásainak tiszta jövedelme 1452.64 özv. Bajkó Gyuláné 20.— Nagy Albertné 50.— Kun Mária 10.— Vármos Aranka 10.— Ambrus Ferenc szakaszvezető és bajtársai, Kosna 105.— Báró Bánffy Dezsöné 500.— Báró Bánffy Katinka 50.— Bartha Hona 20.— Forgácskutl körjegyzőség tisztvi­selői karának egynapi fizetése 60.— Csipkés Ilona és dr. Síró Zsigmondné 50.-— Stanyeczky Gábor, Szamosujvár 25.— „Papirus“, Hartig Vilmosné 200.— M. kir. Nemibeteggondozó Intézet 30.— Mózes Tibor konzerváru nagy- kereskedő 300.— A „Társadalom“ tagjai dr. Szász Ferenc elhalálozása alkalmával ko- szorumegváltása elmén 185.— N. N., Kolozsvár 100.— Veress Kálmán,, Zsibó 50.— Kvárl József Tanulmánykor tagjai 2392.05 Kvári Kisiparosok Temetkezési és önsegélyző Egyesülete 500.— Összesen: P. 17.712.72 * Az alábbiakban roás nemeslelkü és segitő- akaratu magyar testvéreink áldozatkészsé­géről számolunk ba: A Magyarországi Unitárius Egyház fel­hívására az Unitárius Egyház központi tisztviselői, teológiai és gimn. tanárai, egyh. községek lelkészei, tanítói és hívei a ko­lozsvári bombakárosultak segélyezésére a mai napig 8900 pengőt adományoztak, mely összeg a kolozsvári Légoltalmi Liga meg­bízottja, dr. Koleszár Lászlóné kezeihez ki­fizettetett, a 454. sz. gyüjtőivre. A gyűjtés még folyik. * Kolozs-vármegye és Kolozsvár sz. kir. vá­ros Tűzoltó Szövetsége, Kolozsvár, néhai Szász Ferenc dr. alispán elhunyta alkalmá­val a kolozsvári bombakárosultak javára koszorumegváltása címén 500 pengőt ado­mányozott. „Doktorrá fogadom...“ • • ^ Ötvenkét uj doktori avasak szombatosa a kolozsvári Tudományegyetemen Kolozsvár, juníu* >7. Szombaton délelőtt Buza László dr. Rector Magnificus ünnepé­lyes külsőségek között avatta fel a kolozs­vári Ferenc József-tudomány egy etem uj doktorait, ötvenkét uj doktorral fogtak ke­zet ismét az egyetemi tanács tagjai a várva- várt szavak kíséretében: „Doktorra foga­dom. ..“ Az avatáson ezúttal is nagyszámban je­lentek meg ősi egyetemünk professzorai, ott voltak az uj doktorok hozzátartozói, ismerő­sei és ott séreglett nagyszámban a diákság is, elsőévestől szigorlóig, minden évfolyam­ról és minden karról... A doktorrá,-;?, vatás ünnepélyes szertartá­sát Buza László dr. szavai rekesztették be, aki néhány meleg és keresetlen szóval for­dult az uj főiskolát végzettekhez, kihang­súlyozva azt. hogy Magyarország bármeny­nyire is bekerült a gyilkoló és súlyos szen­vedésekkel járó hatalmas világégés kellős közepébe, o szellem, a kultúra erényeit sem feledte el, hatalmas tudományos munka és felkészülés folyik nálunk az ágyuk dör­gése közepette is. Az uj doktorok feladata sem könnyű. Azon a szellemi őrhelyen kell állniok továbbra is, ahol az ősök állottak és küzdöttek, a szellemiség fegyvereivel kell küzdeniük ugyanazokért az ideálokért, ame­lyekért a fronton küzdő katona harcol. A szombati avatáson a következők nyer­ték el a kolozsvári Ferenc József-tudomány- egyetemee a doktori sirafetă. A jogtudományi karon. Andrássy Tiva­dar, Bihary József, Dombóy Edit, Erdősi Ferenc, Gallay István, Gyalay Mihály, Had­nagy Lajos, Jakab Ferenc, Jávori Béla, Marton József, Péll Gyula, Sandner Róbert, Szele László, Széli Andor, Szüts Tibor. Tótli Henrik, Wittmann Vilmos. Az államtudományi karon: Baktay Béla, Balázs Vilmos, Balogh József, Bereczky Jó­zsef, Bréda Béla, Fischer László, Fodor Ti ■ bor, Haraszy József, Horváth Gyula, Kasz- tovszky Bála, Kollár László, Kovács Béla, Lcnkey Géza, Márton Géza, Nagy Altos, Papy Tibor, Pósa András, Séllyei Ernő,’ ne­mes Somlyódy Ferenc, Szathmáry István, Szénássy István, Telegdi István, Valihora István, Vargha Dénes, Vágó László, Vermes Vilmos, Vositz Zoltán. Az orvostudományi karon: Kállay Ernő Béla, Moldován Béla, Vojth Béla. A bölcsészet, nyelv és történettudományi karon: Balogh Ödön, Isstitoris Ignác, Ke­lemen Béla, Szőcs Lajo3. A matematikai és természettudományi karon: Holló Domokosné sz. Toronyi Erzsé­bet, Heszlényi Zoltánná szül Toronyi Etelka. Gellért József. A köz gazdaság tudományi karon: Alexi Béláné szül. Szabó Etelka, íványi Mária, Ütő László. Városi közkórház lesz II f ■ • J r I r I r 1 r Î a kolozsvári zsidó kórházból Egyelőre alaposan It! ítéli laiaroxn! ©s liszliiant az elhanyagolt épületet Kolozsvár, június 17. A Nagyszamos- utca 16. sz. modern épület előtt állvá­nyokat állítanak fel a kőművesek. A. júniusi nap égő tüzében messzire vető­dik árnyékuk. A zsidókúrház épületén dolgoznak a szorgos munkáskezek. Hi­szen nincsenek is Kolozsvárt zsidók — gondoljuk az épület felé közeledve. Kik javítják és kinek a zsidókórház épületét! — Nem zsidókórház ez kérem? — fe­leli az egyik munkás kérdésünkre. — Az csak volt — teszi hozzá titokzatosan. — Hogy-hogv? Hát mit csinálnak eb­ből az épületből. — Nem csinálunk mi semmit kérem, csak megjavítjuk. Kórház ez most is, csak nem zsidó kórház, hanem városi közkórház. Városi kórház? Ez már komoly dolog. A városházára sietünk, ahol csakugyan megerősítik a munkások kijelentését A zsidókórházból városi kórházat létesí­tettek a városi hatóságok. Már megvan az új igazgató-főorvosi is: Szőke Ká­roly dr„ a MÁV kórház igazgató-főor­vosának személyében. Néhány perc múlva ott ülünk a MÁV- kórházban. Szőke Károly dr. ignzgató- i'őorvos irodájában. Szőke dr. főorvos szerény mosollyal felel kérdéseinkre. — A városi közkórház megvalósításá­nak terve már régóta fogla!koztatta Ko­lozsvár város vezetőségét. Már a felsza­baduláskor megállapították, hogy a Ko­lozsváron működő kórházak nem ren­delkeznek elég férő hellyel a százhúsz­ezer lakosú város betegeinek befogadá­sára se. Annál kevésbbé a vidékről ide- iranyított betegek befogadására. Éppen érért, tudtommal már a felszabadulás­kor szerették volna létrehozni az immár nélkülözhetetlen közkórházit. Sajnos, hz egyre inkább ráiknehezedő háborús helyzet miatt ezt a szép terve* nem le­hetett megvalósítani. El kellett halasz­tani a háború utánra, amikor maid bő­vebben lesz anyag is és munkáskéz is a kórház megépítésére. Közben azonban — ha a háború nem is fejeződött m°g be — olyan változás történt az ország s így Kolozsvár életében >s. ami lehe­tővé tette a városi közkórház megte­remtését. Kormányrendelet jelent meg a zsidóknak kényszerlekbfkyre való szállítására. Ennek következtében Ko­lozsvárról is kitelepítették a zsidóságot. A zaidóség kitelepítése után itt maradt üresen és vezető n»lkü a Nagyszamos- nteal zsidókórház. Mint ilyenhez, a fenn­álló kormányrendeletek ártalmában az árvaszéknek kellett gondnokot kijelöl­nie. A gondnok kíje,öl''se meg is tör­tént, időközben azonban június másodi­kén Kolozsvárt súlyos hombatámsdás érte. Ekjcor l°tt aztán nyilvánvaló, hogy roennvire elégtelenek a kolozsvári kór­házak nagyobb számú b'legek befogá­sára. Ezt látva, a város vezetősége el­határozta a z«ldókórb<z igénybevételét város? közkórház céljára. — Mikor vették át a kórház épületét? — A kórház, átvételéről, valamint az átvétel eéljáró] és módiéról világosan intézkedik Vásárhelyi László dr. pol­gármester erre vonatkozó határozata. \ határozat kimondl.a. hoyy tekintett0! arra, ho°y a zsidókórház üresen és ve­zető nélkül áll. ami köze^észséeügri sz°mpontból különösen a jelenlegi hely­zetben me^eno-edbetefen. tV-v intézke­dik, bog— Kolozsvár szabad k'rá’v' vá­ré« °a?át Vpi-»l»sébe vesz? « t-é«"bb ki- alakiÚa bedől» a városi közkórbázat. V kórhnzéniilet s a benn» lévő teljes kór­házi felszerelés átvételére bizottságot nevezett ki. melynek tagjai; az el őfokú közc.gégzségü'rvi hatóság által megbí­zott tisztviselő, a m. kir. belügyminisz­térium alá rendelt városi számvevőség megbízott tisztviselőié, az eLőfokú köz­egészségügyi hatóság, illetve városi m. kir. t’sztiorvosi h'vhtal által megbízott hatóság? orvos, p kórház rnnr«1 ' ine- vrzett igazgató- őorvosa, vlgii1 p dig a városi r)ánzü<rvfíri szeka-z eey megbí­zott tisztvise’ője. A polgármester által kineye-ett bi­zottság ?ún?ns 8-án, áldozócsütörtökön át is vette a kórházat teljes felszere’é- séve? együtt. — S mi'nen állapotban találták a zsi- dókórbózat? — S° nos, a valóm0- az. hogy hihetet- lenii1 elhanyagol* állapotban. Da mén így i« zsúfolásig tele volt betegekkel. Az alig negyven férőhelyes kór‘e,-mek- ben több mint hatvan beteget zsúfoltak össze. Ezek közül mindössze 7 volt ke­resztény, köztük nírfy bombasérült, ikí- kat a légitámadás után szállítottak be. Még az imaházba is hetes-eket helyeztek el a zsidó orvosok, természetesen zsidó betegeket. Az egyik uj épiiletszárny alagsoriban — ez a rész egyébként még egyáltalán nincs elkészítve — szintén találtunk betegeket. — S kik voltak a betegek? — Zsidók, mint már említettem. Úgy látszik, a kényszerlakhelyre való szállí­tás elől is menekültek a kórház épüle­tébe. Inkább be*eget jelentettek, csak­hogy pl ne távolítsák őket. — Milyen volt a kórház berendezése — kérdeztük Szőke Károly dr. igazgató főorvost. — Maga a berendezés nem rossz, csak rettenetesen elhanyagolt állapotban van, A műtő és’ a laboratórium használható, a röntgenkészülékek azonban már az át­vételkor használhatatlan állapotban voltak. Nem működnek Ha látni aka­rod, hogy milyen a kórház, szívesen áltók rendelkezésedre, épn oda készülök. Néhány nap múlva ott állunk a zsidó, illetve most már az új városi közkórház udvarán. A Nagyszamo=-uteái rész tel­jesen befejezett épület. Ez volt eddig a tulajdonképpeni zsidó kórház. Az épí­téskor a^onb^n egv hosszú, majdnem a Mikes-uteáig átnyúló szárnyat azonban má’g sem fe:ezték be. Bemegyünk a kórház folvosóiáva. Látszik, hogy az el­képzelés jó volt De érthetetlen, hogy ennyire el tudták hanyagolni ezt az alapiéban véve szén és masszívnak lát­szó épületet. A vakolat itt is, ott is le­omlott, a falak s az ajtók piszkosak, mint valami rosszul kezelt vasúti váró­teremben. Általában kopott és szemetes, szennyes az egész épület. Mintha nem is kórházba” volna az ember. De az egyes kórtermekben már szorgos kezek se­rénykednek a tisztítás munkájában. Ja* vitték a beomlott vakolatot, mossák az aitókat. fertőtlenítik a szobákat, olajoz­zák sz Isten tudja mióta nem olajozott padlót. — V-,n-e jelenleg zsidó beteg a kór­házban? ^ — Még néh-'-nysn vannak, de mihelvt men evő"-vilinek, ezeket ?s azonnal el- szálli’t?ák ti kénvs*prlskhelyre. Add’sf nem is veszünk í«i betegeket, amíg az egész énü'etei rendbe nem szedtük és me"- nem ticzt■ t ottnk A polgármester urna1’, akinek köszönhető ez az egész művelet « p1rí minden áldozatot meghoz ónnak prd°vében. lmgy p városi köztér- ház mié1 "bb rendelkezésére álljon a_va* ros szetó-y 1>etegp'nnk. terve az is. hogy m*<r inVid a ’’áVnní »latt befejezze * he- t'„ i/ »- ti,, •‘miMaL-T-M-nvat is. Azzal ee-rîiH kétszáz betegnek len­ne it* rápphe’v. — Psaiţ cyn-i ii— betegeket ve«znek maid ,o1 a° új kórházba? — fc?ingo»b«n szefrén-reket. Tie föl­vesszük m - Pl az Usszes tídcsííé intéző* toi- ţtoterei* '« '*■'« természetese" lesz a kÓrb/',nok tísy.tv’S'dői oszfálvs. is. — Es "°iko”ra lesznek annyira készen p Tui'"kúlatók. bog" megnyUhasaék £ kórká7s — Pemélhotfífe«" k°t hét gVtt teljesen kész0!’ 1««*Unk a javítás és tisztítás monk*''-»Yel ^ n r°nd° idézésére áll a kórh/-- n o’vó'ryuln' akaróknak \ r”vÖ"T'k’C'Tl he-endp-i.ti Vf \ V-kÓl’­hÄob0i jetiink á* id° Szőke Károly dr. 'igaavató-r’o--vo~s»! g amint, mostmég- o'»v’7<°r vé~:g ézziik p kó-h'zat. szinte látjuk, tó-v pzy p7 épületet is olyan szé­pen és kénvftiprip pn rmdezik majd be. nhop-v p°t n M * V-ké-rházh°n láttuk. Az is p. Sz“ke Karoly műve. Ezé a töretlen hitű. hibetet’e" munkaerejű fiatal S’emi'ycrp'. szerény orvosé, aki Buda­pesten. Mi'k lco" és K^oz^váron má’­b°biz'nvított0 "á e-moft égé*. Erdé'yt ember s evy kicsit koiozsvár; i«. Hét év-s korától ez érettségi0- átt végezte ta'ulmán-'a;f*' Talán a-ét-t tud olyan nag - Rzer t-f 1 ö0ig02;ni Kolozsvárért, a ko'o-’s ári-kér'. Vácárhel* i r ás-l ’ dr. tíJgármester gy°rs és agyi len tőség ü intérkedéee a váro«na'- egy ú? és ragy'’ont°,;-ságú in­téz"- éovt hozott lét e, Szőke Károly dr. imz0- tó-főorvos szómé!ve pe ’ig bizto­sít'k arra. hogv Ko’o’svár város köz- k'rkéza a k tűzött ci'nak megfel lően szolgál a a magyar egészségügy fejlő­dés >t. (*/. gy.) »Is ftro és Jé alapja a Jé dacIetaaemeSÄslk P——H—■—nl.,n.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom