Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-31 / 121. szám

1944. MÄJUS 31 3 KÉicnOmm Elindultunk a helyes utón, amely elvezet bennünket a magyar egység eszményi állapotához — mondotta zalaegerszegi beszédében vitéz Imrédy Béla Zalaegerszeg, május 30. (MTI) Zalaeger­szeg megyei város pünkösd ünnepén ünne­pélyes külsőségek között hódolt az első és második világháború hős halottal emléké­nek. Az ünnepségen résztvett és beszédet mondott vitéz Imrédy Béla közgazdaság­ügyi miniszter. — ünnepet ülünk püskösd napján, a hő­sök ünnepét — kezdte beszédét a miniszter. ■— Nékünk, magyaroknak nem nehéz hő­söket találnunk múltúnkban. Szemeink előtt felvonulnak a magyar történelem • hősi nagyjai. De vannak hősök ma, az anyagnak és a gépeknek a háborújában is. Ma azon­ban nem elég az, hogy az egyes emberek­ben buzog a virtus, ha az egyes emberek hősies cselekedetén át elragadtatással szemléljük a magyar lélek kiteljesülését, ma több kell, nemcsak egyes hősök kelle­nek, hősiesség kell a nemzet egyetemes magatartásában. Hősi népre van szükség. — De hősiességhez, magyar testvéreim, vrlami más is kell. Valami mélyebb tarta­lom, valami fenséges, belső töltekezés kell ahhoz, hogy egy nemzet bátor népből hősi néppé váljék. A hőst a bátor embertől az különbözteti meg, az emeli föléje, hogy egy eszmének a harcosa, hogy egy eszme szolgálatában áll. Ez a gondolat és ez az eszme a hazának a szeretete. A hazához való ragaszkodás mindhalálig, ez tud a bá­tor emberből hőst formálni. — A hazát pedig olyanná kell formálnunk, hogy necsak azok érezzék, vallják a ma­gukénak, akik fenn vannak, akik a hata­lom birtokosai, akik az életnek a napos oldalán állnak. A haza akkor lesz vala­mennyiünkké, ha az ország minden fia, kicsiny és nagy, szegény és gazdag, egy­aránt érzi. hogy ennél az országnál szeb­bet, jobbat, drágábbat, lelkének ■testeitek kedvesebbet el sem lehet képzelni az egész világon. (Hosszantartó lelkes helyeslés, él­jenzés és taps.) Ha hőst akarunk faragni minden magyar emberből, akkor olyan or­szágot kell teremtenünk, amelyben testvéri egység uralkodik, amelyben ember és em­ber között más különbség nincsen csak az, amit az egyes munkájával, tehetségével és jellemével kiküzdött magának és ami az örök igazság szabályai szerint méltán meg­illeti. (Hosszantartó helyeslés.) Ha azt akarjuk, hogy ez a haza ne csak az ün­nepi szónoklatok, a gyakran hangoztatott jelszavak hazája legyen, hanem olyan va­lóság, amelyhez minden ember körömsza­kadtáig ragaszkodik, amelyért meghalni _. dulce et decorum — édes és dicsőséget- hozó, akkor meg kell teremtenünk az uj, a népi és a szociális Magyarországot. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés, helyes­lés és taps.) Egy ilyen hazának a megte­remtése nein könnyű munka. Csupán jó- szándékkal, vagy nekifohászkodássál egy eszményi és korszerű Magyarországot elő­varázsolni egyik napról a másikra nem lehet. Valamennyiünknek be kell állnunk a munkába. Minden lelki és fizikai adott­ságunkat ennek a célnak a szolgálatába kell állítanunk. Ki-ki azt adja oda az uj Magyarország megalkotásáért folyó mun­kába, amit csak tud. Nem Ígérgetésekre, nem handa-bandázásra van szükség, ha­nem arra, hogy a piaga helyén mindenki maradéktalanul teljesítse köteleiségét. Nem könnyű időket élünk. Ma mindenkire egy­formán leselkedik a végzet. Ma nincsen polgárember és katona, ma valamennyien, ki civil gúnyában, ki mundérban, honvédéi vagyunk Magyarországnak. (Hosszantartó lelkesedés.) Ha tehát azt akarjuk, hogy hősi néppé váljunk, úgy kell élnünk és úgy kell éreznünk, hogy ez a haza mvndnyá- junkké. Álljon helyre végre a magyar és magyar ember között a testvériség érzése, az egységnek az érzése. —Ennek a mai ünnepnek a lélek, az eszme, az ige ünnepének lesz a legnagyobb ajándéka, ha meghalljuk a magyar igéjét: meg kell találnunk egymást! Sem politikai pártállás, sem foglalkozás, sem egyéb tár­sadalmi réteg nem lehet válaszfal köztünk. Ennek az egységnek az útja nem könnyű; az egység teljes megvalósítása nem követ- kezhetlk be egyik napról a másikra. Amit azonban tudnunk és éreznünk kell, az az. hogy elindultunk a helyes utón, amely el­vezet bennünket a magyar egység eszmé­nyi állapotához. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) — Nemcsak a magyar, hanem a világnak minden nemzete egy uj közösségi 'életfor­ma felé menetel. Azok a nemzetek is, ame lyek ma velünk szemben vannak, egy uj társadalmi korszak küszöbén állanak. Eb­ben az uj korban a legfőbb, amit tudnunk kell az, hogy mi magyarunk, összetartozunk és egyek kell, hogy legyünk. A magyar harcos is csak akkor tud helytállni, ha érzi maga mögött a közösség szeretetét, féltő gondját és azt, hogy meg is hal, a nem­zet az ő hősi teljesítményével erkölcsben és összetartásban gyarapszik, hatalmasabbá válik. — A tett hiten és akaraton épül fel. Hit és akarat nélkül semmit sem lehet elérni. Mutassa meg a magyar, hogy tud hinni önmagában, mutassa meg, hogy tud akarni és nemcsak hogy akarni tud, hanem sokáig is tud akarni, kitartóan tud akarni. Higy- jétek el, ebben az életben egyet tanultam: mindig az győz, az kerekedik felül, aki erősebben, jobban, keményebben, biztosab­ban tud akarni. (Hosszantartó lelkes he­lyeslés.) Tanuljunk meg tehát akarni! — fejezte be beszédét vitéz Imrédy Béla — és tanuljunk meg egyet akarni, akkor ma­gyar testvéreim, ha kevesen is vagyunk, úgy meg tudjuk vetni lábunkat ezen a föl- . iiTWWWWigBMSPiWB 3E*rfflMHHI ff* dön, hogy a pokol kapui sem vesznek erőt az évezredes Magyarbirodalmon. A hösök ünnepének résztvevői beszédének elhangzása után szűnni nem akaró lelkese­déssel és éljenzéssel ünnepelték vitéa Imré­dy Bélát. Vitéz Imrédy Béla közgazdaságügyt mi­niszter az ünnepség után a városházán fo­gadta a Magyar Megújulás Pártja úgyszól­ván valamennyi zalavármegyei szervezete küldöttségének tisztelgését. A pártküldött­ség után a zalai iparosok és kereskedők küldöttsége tisztelgett a miniszternél. A küldöttségek fogadása után a minisz­ter szükebb kíséretével egytálétele» ebéden vett részt, amelyen vitéz Tamásy István polgármester mondott pohárköszirntöt a Legelső Magyarra, akit az ebéd résztvevői felállva, hosszasan és igen melegen ünnepel­tek. EGYETEM-MOZGÓ A mai naptól egy izgalmas filmet vetít, mely az első világháború idején játszódik le SARAJEVO Főszereplők• Tasnády Fekete Mária, Kiss Ferenc Trmár József Petites Ferenc Zene: Fényes Szabolcs Vasárnap d. e. il-kornagy matiné a teljes bevétel a BOMBAKAROSULTÁK felsegélyezésére lesz fordítva. Ellenséges berepülések BUDAPEST, május 30. A Magyar Távirati Iroda jelenti; Május 28-án az esti órák­ban egyes ellenséges gépek Kelet felől berepültek légiterünkbe és azt több útvonalon átrepülve délnyugati határunkon át távoztak. Ugyanazon a napon a késő esti órákban egyes eUenséges gépek Dél felől is sok útvonalon átrepülték légterünket és éjszaka léptek ki. Május 39-én a kora hajnali órákban feltételezhetően ugyanazok az ellenséges gé­pek dél felől keletnek, illetve észak felől délnek Italadva repültek vissza. Bombázásról eddig jelentés nem érkezett. A légvédelmi tüzérség több helyen műkö­dött és vadászaink az átrepiilést hatásosan zavarták. Május 29-én este egyes szovjet eUenséges repülőgépek repülték át több utovanoln az ország keleti határát és az ország területét általában délnyugati irányban átrepül­ték. Csaknem egyidőben angolszász repülőgépek repültek be széles kiterjedésben az or­szág déli határán. Egyes repülők a Dunántúl, valamint a Duna—Tisza közén átszáUva észak felé távoztak, más repülők a Kis-Alföldig, történt berepülés után, a berepüléssel azonos vonalon visszatértek. A szovjet és az angolszász gépek \isszarepülése a késő éj­szakai órákban a berepülés útvonalán folyt le. Bombázásról nincs jelentés. Egyes he­lyeken a légvédelem működött. A berepülés zavaró jeUegü volt, amit összekötöttek a Duna egyes szakaszainak elaknásitásával. Folyó hó 30-án a kora délelőtti órákban nagyobb ellenséges kötelékek repültek Kelet-Németország területére. Az ellenük bevetett vadászgépekkel való összeütközés után sok gép több útvonalon, a Dunántúl nyugati részén dél felé átrepülte légte­rünket. Bombázásról és egyéb károkról jelentés nem érkezett. Le Ml montani az időnkénti uszításokról és meg keli teremteni a megegyezéshez szükséges légkört — ir|« f epelea «* Unlversulban Bukarest, május 30. (MTI) Az „Univer­sul“ „Egy újabb román társadalom felé“ címmel cikket közöl Gavrie' Tepleatól. A cikket a román rádióba is beolvasták. A lagnagyobb, legkomolyabb névjegy, — irja Teplea — amit a román ember a jövő­ben felmutathat, az, hogy megmaradt em­bernek. A törvényeken, a bírálatokon, a kö­rülötte zugó torlaszokon túl a román nép nem tesz különbséget másnyelvü vagy más- vallásu emberek között. Az emberiességet illetően, amely most nagy nehézségekbe üt­közik, a román paraszt mé^ bölcsebbnek mutatkozik, mint az értelmiségi réteg, amely néha-néha az opportunizmus erejétől eltánto­rítva megfeledkezik paraszti eredetéről. A kisemberek előtt, a névtelen falusiak előtt az olasz, a francia, a vagy a román menekült cw' - volt, akit szeretni, akin oc^uau ^üitt, szetes, a román nép lelke ma sem ismer felsöbbrendü és alsóbbrendű népeket, mert már összetételénél fogva is megértőnek van alkotva, amely nem akar másokat megtér madni és mások felett uralkodni, nagy tőké­vel Indul a holnapi béke felé. Egy hosszú bé­két csak úgy lehet elképzelni, ha lemondunk az Időnkénti uszításokról és megteremtjük a megegyezéshez szükséges légkört és azt keressük, ami egymáshoz közelebb hozza az embereket, nem pedig azt, ami eltávolítja egymástól. Azonban bármilyen javaslatnál tisztán kell látni a kérdés, negatívumát is. A román népben megvan az emberiesség, azonban sok hiba is van. A román nép cso­dálattal tekint a müveit rétegekre, azonban nem veszi számításba a jellemet, A cikkíró azután rámutat a román társa­dalom más hibáira is. ktSste a Mjáiást rend­szerre, Számtalan emberen segít a Pyraosdon tabletta ön *em kivétel! fiz EKE mäseiük helyezést ért el a Mátyás király-túrákon Kolozsvár, május 30. A Magyar Tu­rista Szövetség által 1943. évre kiirt Or­szágos Mátyás király-tarákon az Er­délyi Kárpát Egyesület 2. helyezést érte eL A túrán résztvett és megfelelő pontszámot elért turisták részére a M. T. Sz. arany, ezüst és bronz emlékvere- tet adott. Az EKE központi turista szakosztálya a központi tagok emlékvereteit az 1944. évi junius hó 4-én rendezendő Kolozs­vár — Hajtásvölgy — Angyalkut — Hó ja- erdei EKE menedékház kirándulás al­kalmával az Angyalkutnál adja át. Indulás 1944 junius 4-én reggel 7 óra­kor az EKE Jókai-u. 2. szám alatti he­lyisége elől. Délután 15 órakor társas­ebéd az EKE Hója-erdei menedékházá­ban. A társasebédre Timkó Ernő Kos­suth Lajos-u. 4—6. szám alatti üzletében lehet jelentkezni. Vendégeket szívesen lát az Egyesület, Ui bérkocsi díjszabás Kolozsváron Kolozsvár, május 30. A város vezető­sége Kolozsvár város területén újból szabályozta az egylovas bérkocsik vi­teldiját. A viteldij eszerint a követ­kezőképen módosult: Nappal 6 órától 22 óráig egy negyed­órás ut dija 2 pengő. Minden megkez­dett további egynegyedórára a bérko­csis 1.40 pengőt számolhat fel. Félnapi viteldij egy órás szünettel 20 pengő. Egész napi két órai szünettel 28 pengő. Éjjel 22 órától 6 óráig egy negyedórás wtért 2.50 ‘pengőt kell fizetni, minden megkezdett további negyedóra után 1.00 pengő a felszámítható összeg. Féléjsza­kára 24 pengő, egész éjszakára egy, il­letve két órai szünettel 32 pengő. Az ilyen módon megállapított vitel- dijon felül házhozrendelés esetén a ren­delő 80 fillért köteles fizetni. A várako­zási idő 10 percenként 40 fillér. Eljegy­zésre, házasságkötésre, keresztelőre és temetésre legfeljebb két órai időt szá­mítva a viteldij 12 pengő. A kétlovas bérkocsi a fenti díjszabás áraihoz még külön 30 százalékot számíthat• fel. A' kocsi belsejében el nem helyezhető min­den darab nagyobb podgyász után külön 40 fillér fizetendő. Egylovas bérkocsis nem köteles a Trefort-uţca 15., Majális­utcai Gyermekklinikán, Felek j-ut 18., Szigligeti-utca Hegyalján túl fuvart vállalni. A Fellegvárba és a Kozmucza szanatóriumhoz felhajtani egyáltalán nem köteles. Jőabaralu f i?£V©S wi ©lés I Méltán fog bánkódni, ha elmulasztja megnézni ezt a különlegesen érdekes filmet: „Akrobat- oh»,“ Charlie Kivel a főszerepben­Holnap, csütörtökön pergeti utóíjára a CORVIN, «0——mmm«Maes- •

Next

/
Oldalképek
Tartalom