Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-14 / 109. szám

Kíunttoae 1M4. MA3t?S IA A székely cseléd különszobája A „Keleti Vjság“ néhány nappal ezelőtt szovátette, hogy egyes zsidó házaktól eljött háztartási alkalmazottak nem egészséges szellemet hoztak magukkal. Szóvátettük ezt a tünetet, mert szóvá kellett tenni. Kém hallgathattuk el, hogy egyes zsidó háztar­tásokhoz elszegődött falusi magyar leányok szolgálati helyükről azzal tértek vissza a' magyar közösségbe, hogy olyan követelé­sekkel és igényekkel léptek fel, amelyekét a magyar közönség tagjai sem általános­ságban, sem egyénenként nem tudnak telje­síteni. És amikor az idevonatkozó tudósí­tást közöltük, csak az életnek ezt a külö­nös, számunkra igen komollyá és súlyossá vált tünetét mutattuk fel, de nem mélyed- tünk el a kérdés alaposabb vizsgálatában, nem kutattunk a tünet okai után. Attól is tartózkodtunk, hogy a jómódú zsidók ház­tartásából „hazatért“ magyar cselédlányok igen jellegzetes igényeinek és követelései­nek társadalmi és szociális vonatkozásait kielemezzük. Most pótoljuk ezt a mulasztásunkat. Pótolni kell, mert akadtak olyanok, akik teljesen félreértették tudósításunkat s an­nak tén'-heti állításait siettek elcsümi-esa- vapni. Többek között akadt egy olvasónk, aki nevének megnevezése nélkül levélben oktatott ki bennünket a cselédkérdés szo­ciális vonatkozásait illetőleg. Lássuk csak, mit Irt: „Az első oldalon a szociális rendért lel­kesednek, az utolsón «pedig szidják a szé­kely cselédlányok „egészségtelen szellemét“, mert emberi sorsot követelnek masuknak. Igenis, emberi sorsot: tisztességes fizetést, kimenőt, jó kosztot, cselédszobát. S önök, mint magyar szociálisták, ezen fel vannak háborodva s természetesen szidják a zsidó munkaadókat, akik mindezt — plutokrata létükre —■ megadták a székely cselédeknek, önnek, sz°-’:csziö úr, fáj az, hogy a szé­kely lány külön cselédszobát kér, jó kosztot és kimenőt. Fáj az, hogy embernek érzi magát ő is és emberhez méltóan akar élni.“ A névtelen levélírónak, aki nemcsak a maga egyéni álláspontját, hanem valószí­nűleg Igen széles rétegeknek szent meg­győződését fejezte ki, ebben a karakán ki- tanltásban egy pontot illetőleg vadban igaza van. Igaza van ott, ahol a tisztessé­ges emberi sorsot és annak járulékait em­legeti. Igaza van abban, hogy ez a pont valóban fáj nekünk: a magyar középosz­tálynak. Csakhogy egészen másképpen fáj, mint ahogyan azt a névtelen kitaniténk ▼éli. Igenis fáj nekünk, úgynevezett közép­osztálybeli magyaroknak, kivétel nélkül mindnyájunknak fáj, hogy mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindazt meg tudjuk adni háztartásbeli alkalmazottaink­nak, amit azok egynémely zsidó háztartás­ban megkaptak. A névtelen levélíró, aki természetszerűleg «ohataak álláspontját fejezi ki ebben a kérdésben, az „igazi szociálist»« sWlemre figyelmeztet bennünket, akik a „magyar szociáltzmus“ elvi alapjára helyezkedtünk. Leveléből szinte az derül ki, hogy azok a bizonyáé módos zsidó háztartások már ered ményesen megharcolták a forradalmat, és a eaelédkéidée minden szociális problémá­jú a tegragyogfóbb sikerrel meg is oldot­ták. fia a cselédkérdés szociális gondjai mindössze arra a néhány luxus-lakásos, minden komforttal felszerelt, fekete áron szerzett holmikkal alaposan felszerelt zsidó háztartásra vonatkoznék csak, egy szavunk sem volna, mert nem is lehetne ennek a problémának további feszegetésébea. És éppen itt leplezi önmagát a szerkesztőség­hez küldött névtelen fHippik: mentálitása; a cselédkérdés semmiféle vonatkozásában seim néhány jómódú zsidó ház problémája. A lényeg az, hogy ez a kérdés és annak minden vonatkozása elsősorban magyar probléma. A magyar középosztálybeli csa­ládok és a magyar falvakból városra jött fiatal magyar leányok égetően nagy kér- déae. fis ezt a kérdést mi nem abból a szem­pontból bíráljuk el, hogy mit tudott nyúj­tani néhány úrhatnám po'gár a maga ház­tartásbeli alkalmazottjának, hanem igenis vizsgáljuk abból a szemszögből, hogy vájjon mit tud nyújtani a magyar középosztályhoz tartozó otthona és háztartása az oda felvett hártartásbeli alkalmazottnak. Könnyű vett azoknak a bizonyos zsidó háztartásoknak a busás havi bér mellé külön szobát, fürdőt, jó kosztot, kimenőt és „magánéletet“ jut­tatni néhány székely cselédlánynak! Nem mindenkinek, hangsúlyozzuk, csak néhány­nak. fis.miért? Azért, mert a város legjobb, legegészségesebb, legkomfortosabb lakásait eaek a háztartások birtokolták, mert a jó koszthoz való anj’agot a magyar középosz­tály elől vásárolták fel. A legtöbb magyar kcfeéposztálybeli családnak rendes lakása sem volt, ma sincs. A legtöbb középosztály­beli magyar család menyországban érezte volna magát, ha az igen felelősségteljes és ig«a fontos közérdekű munkát végző család­főnek olyan lakosztálya lehetett volna, mint amkedt auak a bizonyos módos aaddó házi­urak a cselédjüknek juttattak, fis igen »ok magyar középosztálybeli lett voüsa boldog abban a tudatban, hogy legalább vasárnapra és ünnepnapokra maga jut olyan jó koozt- hoz, amlnöt azok a bizonyos zsidó háztar­tások hétköznap is adhattak cselédjeiknek. S ha megvizsgáljuk ennek a pontnak szo­ciális vonatkozásait, akkor rá keli mutat­nunk arra, hogy éppen itt válik el a ma­gyar szociális gondolkozásai ód attól a „szo- ciálista szemlélettől, amelyet a névtelen le­vélíró hánytorgat. A magyar középosztály éppen ott adta fényes bizonyságát jó szo­ciális szellemének és közösségi fegyelmezett­ségének, hogy megelégedett azzal a kevés­sel, amelyet a közellátás mai rendje pártat­lanul és igazságosan juttat mindnyájunknak. ABKjuk, hogy árok, akik a feketepiac rej­tett kulisszái mögött szerezték meg — a mi rovásunkra' —- „az emberi sors“ mindnyá­junk számára kívánatos kellékeit, talán lehettek „szociálisták", de mi ebből a szo- ciálizmusból nem kértünk, nem kérünk és soha nem Is fognak kérni. S ha már eljutottunk oda, hogy a szo­Budapest, május 13. A Budapesti Érte­sítő jelenti: A brit külügyi hivatalnak az Egyesült- Államok és a Szovjetunió kormányaival egyetértésben pénteken délután közzétett ultimátum jellegű felhívását, amely töb­bek között Magyarországról is szól, bu­dapesti politikai körökben úgy tekintik, mint azon folyamat első szakaszának, em- litésreméltó befejezését, amely Európá­nak a Szovjetunió számára váló feli'tél- nélküli kiszolgáltatására irányul. E fel­hívás négy pontja tele van ellentétekkel és ismét az illető államok helyzetének teljes félreismeréséről tanúskodik. Ami Magyarországot illeti, Budapesten mégegyszer kifejezetten utalnak arra, hogy Magyarország ebben a háborúban nem követett semmiféle imperialista célo­kat, ■csupán határait és ezze, együtt az egész világ által ismert történelmi külde­tésének szellemében Európát is védelme­zi. Éppen ezekben a napokban bizonyítot­ta be a szovjet paradicsomból menekülő románok és ukránok ezreinek példája, hogy mihelyt a bolsevisták érintkezésbe jutnák az egyes államok /síkosságával, azonnal semmivé válik minden objam hiú remény, amely a bolsevistákkal való „modms vivendiVs megteremtésére irányul. Ilyen körülmények között az angol és amerikai felhívás két aláírója ma minden tekintetben oly messze van Európától, hogy nem kívánhatják, hogy Magyaror­szág ebben az élet-halálharcban oly köny- nyen letegye a fegyvert. A magyar kormány vállalja a felelős­séget azért, hogy Magyarország ebben a háborúban Németország oldalán és az európai érdekekért küzd és ezt a törek­vését az egész ország egy emberként tá­mogatja. Illetékes német helyről tájékoztatásul közük: A Wilhelmstrassen Angliának, az US> - nak és Szovjetoroszországnak Magyar- országhoz, Romániához, Bulgáriához és Finnországhoz intézett tájékoztató nyi­latkozatát mint otromba kísérletet jelö­lik meg, hogy propagandisztikus fogással érjék el azt, amit katonai döntéssel nem, tudtak elérni. A külügyi hivatal szóvivője azt a meg­győződését fejezte ki, hogy a Németor­szág szövetségeseihez intézett követelés ezeknél olyan fogadtatásra fog találni, amelyet megérdemel. A nézőpontokat, amelyek a német állásfoglalást jellemzik, a Német Távirati Iroda diplomáciai leve­lezője már vázolta. Kiegészítésképpen rá­mutatnak a Wilhelmstrassen: A Németország oldalán ha,rcoló népek tudata, hogy a szabadságért és Euró­páért dolgoznak, megerősödött azáltal, hogy Németország szövetségeseit minden dilis szemlélet és a szociális célok tekinte­tében állást foglaltunk, munden kertelés néflEüt te. kell szögeznünk bogy mi a sző­nyegen forgó kérdés megoldását, nem abban látjuk, hogy néhány, tataról feljött leány­nak jól menjen a sorsa, hanem látjuk igenis abban, hogy mindnyájunknak, az egész nagy magyar közösségnek emberi sora jusson osztályrészül. Erről van szó. Ezért folyik az egész ma­gyar élet átállításának nagy küzdelme. Nem lényeges, hogy milyen meghatározással v;g- nettâîauk ezt a komoly és egyre öntudato- sabban előretörő harcot, mert egy bizonyos: Magyarországnak a munka államévá kell válnia, egy olyan nagy megszervezett, benn- sőséges közösséggé, amelyben mindenki a maga munkája és képessége szerint meg­kapja a tisztességes emberi, sőt merjük mondani: az úri megélhetés feltételeit. Ebben a tekintetben mi nem kérünk és nem foganunk el leckéztetést olyanoktól, akik magánéletükben a kispolgári plutokrá- cia sznobizmusának luxusát fejtették ki. felénk pedig olyan szívesen és olyan célza­tosan hivatkoztak prófétájuknak, Marxnak egyes tételeire. Ilyen leckére nincsen szük­ségünk, mert a marxi szocializmus lélekte­len dogmái helyett bennünket, akik sokan. eszközzel éppen úgy megvédi, mint ön- magát. Ez a tudat lényegesen jobb fel­tétele a harcnak, mint az angolok, mint az amerikaiak és a saovjetorosaok kér­déses ígéretei. Ezzel összefüggésben utalnak a. Wfl­Brüsszel, május 13. (MTI). Az Interinf. jelenti: Az angol-amerikaiak Löwen ellen inté­zett legutóbbi légitámadásai során sok tör­ténelmi nevezetességű templom és kultúr- emlék rongálódott meg és az egyetemi ne­gyedben károk keletkeztek. Szétrombolták többek között a Gertrudis-templomot, a Szent Mihály-templomot és a Szent Péter templomot. A Szent Mihály templom tel­jesen összeomlott. A Szent Péter templo­mot, amely az 1914—1918. évi világháború­ban a Löwen mellett lezajlott harc ik ide­jén részben leégett, szintén súlyosan meg­Stockholm, május 13. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint a Svéd Távirati Iroda jelenti, a svéd külügyminisztérium egyik szóvivője nyilat­kozott azokról a hírekről, melyeket különö­sen az amerikai sajtó terjesztett a tengely- államokba Irányuló svéd golyösesapágy ki­viteléről. A szóvivő nyilatkozatában kifej­tette, ismételten emlékeztetni kell arra, hogy a tengelyállamokba. Irányuló golyós­csapágy kivitel az 1944. évben teljesen an­nak az egy ezménynek keretet között bonyo­lódik ie, amelyet a szabad hajózási forga­lomról 1943 őszén kötöttek az Egyesült Ál­lamokkal és Nagybritanniával. A svéd golyócsapé gyszállitás továbbra is csak Ids része a német golyócsepógy ter- I raelésnek. Erre való tekintettel nevetséges I nagy on sokan vagyunk, a magyar felelős­ségtudat parancsai kényszerítenek meg- vivni azt a harcot, amelyben az egész ma­gyar közösség életszínvonala felemelkedik és firiemeifeedésében mindnyájunk Mázd», boldog erőforrásává, válik. fis akkor már nem fog fájni egyetlen magyar középosztálybeli polgárnak sem az, hogy nem tud külön szobát biztosítani a Székelyföldről városba tévedt mindenes­nek. Mert itt van a kérdés szociális oldalá­nak legfájdalmasabb pontja. Abban, hogy nem a székely cselédlányok jobb élethez való igényére van panaszunk, hanem abban, hogy a magyar középosztálynak ezt az igényt ma nem tudjuk kielégíteni. A ma­gyar középosztály életkeretével saemnen igazán jellegzetes vakmerőség azt állítási, hogy egyesek seften, spekuláción és feke- tézésen szerzett jóléte a szociális gondolko­dás netovábbja! S mert ez a vakmerőség oly jellegzetes és oly ismerős, felesleges a névtelen levél­író dialektikájának további boncolása. De meg kellett védenünk a magyar középosz­tályt egy olyan váddal szemben, amelyben nem hibás. —/*— helmstrassea a Führernek a szlovák ál­lamférfiakkal folytatott megbeszéléseiről kiadott közleményre, amelyben kifeje­zésre jut Németország magatartása, mz európai szabadságért hnrcaló államok iránt. rongálódott. Ugyancsak súlyosan megrongálódott a Benedek-rendi apátság is, amelyet azon a helyen építettek, ahol valamikor Löwen grófjainak a székhelye volt. Több egyetemi épületet teljesen szétromboltak Az egyházi épületek közül súlyos találat ért többek között egy konviktust és a College Ameri- caint, ahol jelenleg az egyetemi könyvtár van elnelyezve. Találatok értek Löwen va­lamennyi lakónegyedét. A litres városháza homlokzata megrongálódott. A támadók főleg a munkások lakónegyedeit bombázták az amerikai sajtó ama megállapítása, hogy német részről a német golyócsapágyipart nem építették ki, mert könnyebbnek talál­ták, hogy a bombázásoktól megkímélt Svéd­országból szerezzék be a golyócsapágyat. Azt is megállapították, hogy Németország a repülőgépgyártásban használt különleges fajta golyócsapágyakat körülbelül 70 szá­zalékban a svéd behozatalból fedezi. Kz állítás Is téves. A szerkesztésért és kiadásért felel: JKNET LASZL.6 Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassal-ntca 7. se. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma, W148- Postafiók. 71. atóm. Kéziratokat asms adunk visau», Magyar és német álláspont a brit ki ügyi hivatalnak péntek délután közzétett ultimátumjellegii felhívására I Low n k ultűrexsslélfc;it teljesen elpusztította az angolszász bombázás szét. & Csatornában megfutamították a brit gyorsnaszádokat a német elttífrshaiák Berlin, május 13. (MTI). Az Interinf. je­lenti: Szombaton hajnali 4 órakor német előőrs hajók, a La Manche-csatornában lévó Gtter- nesey-sziget közelében négy brit gyorstor- pedónaszádot kényszerítettek harcra, ame­lyek kihasználva a nyugodt időjárást és holdvilágos éjszakát, lesbenálltak. Egy ügye« bekerítő művelet során a brit hajókat k’s távolságból középnehéz tüzérségi tűzsorozat I érte. A német hajók sikeres találatokat ér­tek el, úgyhogy egy brit gyorsnaszád meg­állásra kényszerült és azonnal beködösítette magát. Az ellenséges naszádok a mester­séges köd felhője mögül több eredmény­telen ellentámadással kísérleteztek, azon­ban 4 óra 15 perckor megfordultak és ki­futottak a nyílt tengerre, anélkül, hogy el tudták volna végezni feladatukat. A *vé«! ffolyóscsapácwszállítás; «pok kis része a német termelésnek â Irodalmi «*. Kyssaifei ÍSÖárié«» Jf, Major JÄ^sL

Next

/
Oldalképek
Tartalom