Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-14 / 109. szám
KuetiUjskg A japán katonaszellem barátot és ellenséget egyaránt csodálattal tölt el. Elindította Ázsia háborúját, egy világ forrongását, hogy a fegyver, a vitézség erejével rázza le magáról és az egész ázsiai térségből a kizsákmányoló angol" szász anyagi és szellemi befolyás bilincseit. A japán katona a bátorságnak olyan példáival bizonyította be jogát az élethez, melyeknek ősrégi népi hagyományai vannak és a legrégibb időkből származnak. Ki ne hallott volna a japán repülőről, aki robbanóanyaggal megrakott gépével rárepül az ellenséges hajóra, hogy azt elpusztítsa, miközben őmaga is halálát leli. Vagy az élő torpedóról, amelyet katona irányit a tenger vizében az ellenség felé és elpusztul, de az ellenséges hajót is a levegőbe röpíti. Japán katona a legritkább esetben kerül fogságba. Az utolsó pillanatig, az utolsó töltényig harcol akkor is, amikor a harc már teljesen kilátástalan és nincsen menekvés az esetleges túlerővel szemben. Mi a magyarázata ennek a különleges és úgyszólván egyedülálló szellemnek! A japán katonaszellem régi hagyományokra tekinthet vissza; régi krónikák és költemények dicsőítik azt és csodálkozással szólnak a hősök cselekedeteiről. Kétségtelen, hogy faji vonás. A nagy Ázsia népei közül ma már egyedül Japán az őrzője. Ezt a faji kincsei ápolták és fejlesztették a hosszas századok folyamán és az ma sem vesztett régi fényéből. A japán tengerésznép volt és az ma is. Japán hajósok már a legrégibb idők óta beutazták a Csendesóceán vizeit. Akkor még kezdetleges körülmények között, a tájfuntól megtizedelve, a tenger ezer veszélyeinek ellenállva. A veszélyek legyőzése hozzájárult az erőteljes férfiasság kialakulásához. A japán anyaroszág a földrengések és természeti viszontagságok hazája. A földrengéstől nem lehet menekülni, ebből a szempontból a modern káborp légitámadásainál is veszélyteljesebb, ipert az ellen mégiscsak lehet átköltöztetéssel, óvóhelyek építésével védekezni. A földrengés, a föld mélyéből feltörő forrő láva elől nincs menekvés. Egész városok, lakott és virágzó országrészek tűntek el pillanatok alatt Japánban a történelem folyamán forró viz ömlött ki a föld mélyéből és pusztította el az embert, akinek nem is volt ilyen körülmények között más választása, mint hősies daccal ellenállni a természet megpróbáltatásainak. Az ország állandóan belső forrongások és polgárháborúk színhelye volt. A vezető nemesség különböző rétegekbe csoportosulva egymás ellen viselt hadat a hatalom megszerzéséért. A föuratc nagy gondot fordítottak katonáik vitézi szellemének kifejlesztésére és ébrentartására. Főur és közember egyaránt csak akkor lehetett tagja a hadseregnek, ha hősiesen, férfiasán és félelemnélküli helytállással kezelte a fegyvert, ha önuralommal szállott a csatába. Az egyik régi drámában Sendai herceg igy szól szolgájához; — Látod a verébfiókákat ott a fészek ben! Ki tátják csőreiket éhes csipogással és milyen boldogok, amikor az anyjuk magot hoz nekik. A szamuráj azonban sohasem mutathatja meg az éhségét, mert az nem méltó a katonához, még akkor sem, ha üres a gyomra. A szamuráj azonban távol áll a ke- ményszivüségtől, vagy durvaságtól. Mernes keménységgel és szigorúsággal vonul a harcba. A szamuráj jóakarattal fordul a gyengék felé és megértőén támogatja az elesetteket, az erőtleneket és a fegyverteleneket, önuralommal és méltóságteljesen harcol. A katonaszellemet mélyíti ki a vallási nevelés is. Az ősi japán vallás. A sintó azt vallja, hogy az embeŢ halhatatlan, halál nincs, a halál nem elmúlás, csak átváltozás. Az ember tovább él a földi élet elmúlása után, mint isteni szellem: kami. A háborúban a hősi halott katonák is résztvesznek, a magasságból figyelik és vigyázzák az élők cselekedeteit, ott repülnek a repülőgépekben az élő pilóták mellett és az ágyuk lövedékeit is lesik... Japán az istenek és félistenek, a szentségek hazája, ahol az ősöknek megkülönböztetett' tisztelet jár. Az ősök g Örökké élnek', figyelemmel kisérik az | utódok, a gyermekek munkáját. Az utó- * dók az ősökhöz fordulnak tanácsért és útmutatásért minden nehéz kérdésben. A hazafiság a legszentebb gondolat. Ez uralkodik minden életmegnyilvánulás fölött, ez az érzés irányítja a népet minden lépésében és egyedül ez mentheti meg a veszély óráiban. jţjl nenţzet ideálja; a Tenno, nem csasíM? pjjfttn az égi uralkodó maga, az ég és fold összekötője, a földi élet parancsolája és intézője. A buddhizmus, — a japan nép nagy többsége buddhista, —r nem változtatott az ősjapán vallás alapgondolatán. A buddhizmus is a halhatatlanságot vallja, a lélek újjászületését, a lélek nj és uj testben való megjelenését, ha helyenként borúlátó aláfestéssel is. A japán nép azonban távol áll minden pesszimizmustól. A buddhizmus az élet értelme tagadásának is hangot ad, a japán katonaszellem azonban az élet igenlése. Ezért tekint ma is a japán harcos hűséges ragaszkodással az ősi sintóra, amely vallási síkon az életakarat szellemiségével árasztja el a harcoló nemzetet. A katona megveti a halált. A földi életet a nemzet, a faj szolgálatába kell óllitani, a közösség létének biztositására. Érthető, hogy ilyen szellemmel átitatott haderő messze fölötte áll a nyers, mechanikai eszközökkel dolgozó angol és amerikai haderőnek. A hűség, a szolgálat és a lelkiismeretesség a mozgató rugók itt, qmott a pénz, a haszon, az üzlet. A japán hadügyminisztérium a háború megindulásakor felhívást bocsátott ki a japán néphez. Ebből ragadjuk ki a következőket: , ■—• A császári hadsereg, amely a császár akaratának szellemében épült , fel, amelyet az ő parancsai és intézkedései szerint képeztünk ki, szent háborút hirdet abból a célból, hogy hadseregünk terjessze el a nemzet erényeit egész Ázsiában. A császári haderőnek nem az a célja, hogy az ellenfelet megsemmisítse, vagy hogy menekülésre kényszerítse. Az sem célja a császári haderőnek, hogy más népeket és nemzeteket elpusztítson, mint ahogy ezt más népek eddig is gyakorolták. Haderőnk igazi célja az ellenséget is meggyőzni nemzeti mozgalmunk igazságosságáról és őket becsületességre inteni fegyvereink ereje által. A császári haderő akár a vihar, úgy tám"d, hoery a föld megrázkódik lépései alatt. De nem csak erőt kell kifejtenünk, magasan kell tartanunk és meg kell mutatnunk eszményeinket is, Ázsia összes népei előtt tanítókká kell válnunk, emberiességet és igazságot kell teremtenünk és uj élet- lehetőségeket biztosítanunk. Japán a. veszélyidőben lett naggyá, de a veszély óráiban lett naggyá és forrott össze Európa is. Földrengés és lávaömlés pusztítja a mi öreg földrészünket is és nem kétséges, hogy megmaradásunkat csak nj, erőteljes, harcos szellemű férfinemzedékek nevelésével biztosíthatjuk, Európában csak igy teremthetünk igazságot, igy hozhatunk emberiességet, csak hősiességgel biztosíthatunk életlehetőséget magunk és utódaink számára- (m. j.) Folyamatban van az ipari élet megtisztítása nemcsak a zsidóktól, hanem az oda nem való elemektől is — mondotta Vér Tibor dr. államtitkár hivatalba lépésekor Szász Lajos iparügyi miniszter Budapest, május 13. (MTI) Vér Tibor dr., az iparügyi minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken vette át hivatalát. Az iparügyi minisztérium osztályvezetői és tisztviselői a minisztérium tanácstermében üdvözölték. Szász Lajos iparügyi miniszter beszédében rámutatott arra, hogy a minisztérium tisztviselői kara eddigi működése alapján már jól ismeri az uj államtitkárt. — Az államtitkár ur szives volt át- vállátni az oroszlánrészt a nagy munkából — mondotta a miniszter. Munkatervei kialakultak, megvalósításuk folyik. Elsősorban meg kell szerveznünk magát az ipart, ideértve nemcsak a gyári, hanem a kézműves és háziipari- is. Különösen gondot kell fordítanunk erre a munkára, mert határozott rendszert kell biztosítanunk az iparban. Ezzel egy időben folyamatban van az ipari élet megtisztitása nemcsak a zsidóktól, hanem más oda nem való elemektől is. Az erre vonatkozó tervezetek el is ké-, szültek már. Ennek a szervezésnek nem' szabad pártpolitikai alapon történnie. A munkás szervezet nem szolgálhat pártpolitikát, hanem annak az ipari munkásság egyetemes érdekeit kell szolgálnia. Súlyos feladatok ezek, amelyeket igy elmondani egyszerű, de megvalósítani annál nehezebb. Örülök, hogy ebben a munkában Vér Tibor államtitkárt is, régi barátomat bevonhatjuk. A minisztérium tisztviselői nevében Tichy Kálmán miniszteri osztályfőnök köszöntötte az uj államtitkárt. Vér Tibor államtitkár igy köszönte meg többi között az üdvözlést: — A tervet, amelyet meg kell valósítanunk, az iparügyi miniszter ur már bemutatkozása alkalmával vázolta. Nekünk kötelességünk a végrehajtás. Tudom, hogy nehéz munkára vállalkoztam, de vállalom, mert a mai nehéz időkben mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, ahová állítják. Arra kérlek benneteket, hogy bennem sohasem az államtitkárt lássátok, hanem mindig csak a kartársat és barátot. Az uj államtitkárt meleg ünneplésben részesítették. Magyarokhoz, nehéz időben Te, aki most indulsz, hogy feljelents magyar testvéredet ' akár illetékes, akár illetéktelen hatóságoknál, állj meg s ne menj tovább! És te, aki most irod sötét s nem egy esetben alaptalan vádaktól hemzsegő névtelen leveledet magyar testvéred ellen, tedd le kezedből a tollat, vagy a ceruzát. Aztán tépd össze azt a csúnya levelet s gondolj arra, amit Széchenyi, a legnagyobb magyar mondott; — Mi, magyarok olyan kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene bocsájtanunk ... Hozzád szólnak ma is Széchenyi szavai, intelme, magyar testvérem. Hozzád szólónak, miért nem akarod tehát meghallani? Miért hallgatsz inkába az ösztöneidben feltornyosuló fekete boszr szu és gyűlölet szavára?... Tedd a szivedre a kezed s gondolkozz pillanatig: Vájjon nem olyan időket élünk-e mi, magyarok, amikor egyéni bosszuáUá- sokkal szükséges elgáncsolnunk egyik vggy másik talán pillantnyilag csakugyan megtévedt magyar testvérünk további boldogulását? Nem, testverem jóban és rosszban, mi ma nem engedhetünk meg magunknak ilyen fényűzést. Ne bántsuk egymást akkor, amikor amugyis annyi felölről bántanak minket nem egyénenként, hanem összeségünkben. Testvéri Azt szeretném és azt úgy, de úgy szeretném, ha megértenéd szavaimból mindazt, amit ma és ebben a pillanatban szavakkal el sem tudok mondani neked. Lélekkel szeretnék telkedhez közeledni, nyisd ki tehát a. lelkedet s figyelj e nagy veszedelmek óráiban; — Testvér, magyar testvérem. Arra kérlek, most ne tartsd számon, ha valaha bántottalak, mint ahogyan én is el akarom és el tudom felejteni a te egykori hántásodat. Ne tartsd számon, hogy egyszer valahol rosszat mondtam rólad. Látod, én is számon tartottam egy ideig, hogy te is megbántottál engem, de most és ezután már soha nem akarok emlékezni rá. Ha felém jössz majd s el akarsz kerülni, én kitárt karokkal megyek feléd és bocsánatot kerek tőled. És én még arra se kérlek, hogy te kérj tőlem bocsánatot. Csak a kezedet ne zárd ököllé, mert ez nagyon fájna. Fáj, hogy ma vannak, hogy még ma is lehetnek egymásra ököllel és karóval acsarkodó magyarok. Fáj, hogy vannak egymást névtelenül írásban feljelentő magyarok. És fáj, hogy erre a magyarhoz nem méltó eljárásra éppen most ragadtatod el magad, amikor nem arról van szó, hogy vájjon a másik magyarnak csakugyan sikerül-e ezt, vagy azt elérnie, ha te nem lépsz közbe.,» Nem, testvérem, most nem erről van szó, hanem arról, hogy lesz-e ezen a keserű földön továbbra is magyar s lesz-e Magyarország?!... Vagy te még most se tudod ezt megérteni s most se tudod azt felmérni, hogy mi történik körülötted? Ó, magyar testvérem, be szomorú s be kétségbeejtő ez, ha csakugyan igy van, ha csakugyan ide jutottál! Nyisd ki tehát végre a szemed, nyisd ki a lelked s engedd belehullani a közeledő rémeket, mert akkor talán csakugyan magadra és magyar ember- testvéredre tudsz találni... — Igen, testvérem, aki éppen most indulsz feljelenteni magyar embertársadat, ez jusson eszedbe ezekben a nehéz napokban s órákban. És ez jusson eszedbe neked is, aki éppen most iroa vagy meg akarod írni a névtelen feljelentést magyar testvéred ellen. Hagyd félbe már egyszer ezt a sötét, partizán módszert s ha eddig nem tudtál, akkor most próbálj meg becsületes magyarként élni. Most. Éppen most, mert erre talán soha úgy nem kötelezett magyar sorsod, mint éppen ezekben az időkben. Ha akarod, ha nem, ha van kedved hozzá, ha nincs, csak most tudod meg a maga vérei valóságában, hogy magyarnak lenni, mit jelent?... És jaj neked, ha ezt még ma sem tudod megérteni. Isten látja telkemet, én nem fenyegetni s nem vádolni *akarlak, de lásd be te magad is, hogy most az idő és a történelem itélőszéke előtt állunk mindnyájan, akik magyarok vagyunk. A „jó“ és „kevésbé jó“ magyarok , egyaránt. Ezt érezd meg testvérem ezekből a sorokból s ne haragudj, amiért nem tudtam a te számodra világosabban é$ talán nyíltabban is beszélni. Az értelmeden túl, a telkedhez akartam szólani 8 a telkedhez intézem zárószavaimat is: — Magyar testvérem, vigyázz, jól vigyázz, hogy ne ábránduljon ki belőled a gondviselő Isten! BÍRÓ JÁNOS j DIoptriás napszemüvegek Zeiss, Umbral és Neophán Pap Károlynál Deák Ferenc-u. 13. Telel.: 14-29 Gépírás — a jellem tükre A grafológia, — amely ma már nemcsak érdekes társasjáték, hanem komoly i ido- mány — tnár régen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy csak a kézírásból lehet-0 valakinek a jellemére következtetni, vagy pedig a gépírás is mutat-e jellemző vonásokat. Igen érdekes cikkben számol be aj Olympia híradó a gépírás-grafológia jelenlegi állásáról. írásszakértők megállapítása szerint a gépírás ugyanolyan hü tükre a jellemnek, mint a kézírás — sőt sok esetben messzebbmenő következtetéseket lehet levonni a gépéit szövegből. Az irógépbülen- iyüli erősebb, vagy gyengébb leütése, ismétlődő iráshibák, a gépirt szöveg beosztása — csupa áruló jel. Másképpen %r a nyugodt vérmérsékletű és az ingerlékeny, á rendes és a rendetlen, a vidám alaptermészetü vagy a búskomorságra hajlamos ember. Sőt — törvényszéki írásszakértők még a bűnöző hajlamú ember gépírását is fel tudják ismerni. Természetesen a gépírást éppen úgy el lehet változtatni, mint a kézírást, de a gyakorlott írásszakértőt az üyen erőltetett változtatások nem tudják félrevezetni — még a legravaszaSbb tettető is elárulja magát, mert önkéntelenül visszaesik a megszokott Irásmodorába. Néhány év előtt a „névtelen levelek“ írói biztosnak érezték magukat, ha nem kézírással, hanem géppel írták vádaskodó vagy „jóakarata“ figyelmeztető leveleiket. Ma azonban már a gépírás ugyanolyan árulója lehet az Írójának, mint a kézírás. Nem szabad megsértődnünk, ha barátaink, jóismerőseink gépírással leveleznek — éppen annyira „személyes“ a gépirt levél, mint a kézírásos. Fe?hi ás a munkanélküli cipészekhez és férfiszabókhoz KOLOZSVÁR, május Felhívjuk az ösz- szes niunkanélküi lévő cipész- és szabó- munkásokat (férflszabő), hogy hosszabb időre való alkalmaztatásuk céljából haladéktalanul jelentkezzenek a M. Kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal férfiosztály&nál, (Hitler Adolf.tér 5.) Állami Munkaközvetítő Hivatal japán hősiesség
