Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-11 / 106. szám

UutTfüJsm Î944. MÁJUS 11. Hit is végzett Stettinîus Londonban ? Stettinîus jnultheti londoni missziójának teljes meghiúsulása még most is igen élén­ken foglalkoztatja a semleges országok ve­zető sajtóorgánumait. A lapok a közösen kiadott kommüniké szövegéből kiemelik, hogy a Stetttnius-féle tárgyalásoknak csu­pán ideiglenes és Informatív jellegük volt és Így a ma Is fennálló nehézségek megol­dását még meg sem kísérelték. Ez egyéb­ként a kommüniké egyik-másik mondatá­ból is félreérthetetlenül kitűnik, amelyben arról van szó, hogy „nagyobb számban kö­zös kérdésekről“ tárgyaltak. stettinîus utazásának eredménye tehát valóban na­gyon gyenge lehetett, ha még a szokásos propaganda frázis alkalmazását sem tud­ták elhatározni, hogy tudniillik „a nézetek teljes azonossága“ fennforgóit volna. zjz at eredmény semmiképpen sem áll össz­hangban azzal a nagy propagandával, amely az utazást megelőzte és amely szerint Stettinîus tárgyalásainak a legnagyobb je­lentőséget kellett volna tulajdonítani. A tárgyalások eredménytelensége első­sorban arra vezethető vissza, hogy a szá­mos brit-amerikai érdekellentéten kívül — itt csak a támaszpontok kérdésére, az olajra, a légiközlekedésre, a flotta-állo­mányra és az exportpolitikára akarunk utalni — az angolszász táborban teije8 ta­nácstalanság uralkodik a szovjet szándé­kait Illetően, A külpolitikai kezdeményezés az utóbbi hetekben úgyszólván napról- napra mindjobban a szovjet kezeibe ment át és az angolszász államférfiak egyáltalán nincsenek ablian a helyzetben, hogy homá­lyos nyilatkozataikkal, vagy fennhangon hirdetett túlzott Ígéreteikkel az egyensúlyt helyreállítsák. A legutolsó napokban újabb jelentős lé­pés történt szovjet részről, amikor Mosz­kva hivatalosan bejelentette az Európa- bizottságnál, hogy .Norvégia egyszer maja bekövetkezett „felszabadításánál“ szovjet csapatok Is óhajtanak norvég földre lépni. Az angolszász kormányok még meg sem kísérelték a tiltakozást, noha nem nagyon érthető, milyen oknál fogva áll a Szovjet jogába, hogy Norvégiában Is megvesse a lábát. Ez az északi ország ugyanis naég a legjobb akarattal sem számítható a Szov­jet életteréhez, sőt Moszkva még történel­mi vagy gazdasági okból sem tarthat igényt Norvégiára. A szövetségeseknél a háború mostani szakaszában azonban nem nagyon számit a jég, hanem inkább az eró és ez az erő pillanatnyilag tényleg a Szov­jetunió oldalán van. Moszkva tehát kihasz­nálja a számára előnyös helyzetet és az adott körülmények között annyit ragad meg, amennyit csak tud. Mig Moszkvában tehát a szó legtisztább értelmében vett reálpolitikát folytatnak, addig Washingtonban és Londonban arról tanácskoznak, hogy ragaszkodjanak-e to­vábbra Is a feltételnélküli megadás elvéhez? A washingtoni sajtóértekezletén megkérdez­ték ugyanis Hullt, van-e megjegyzése azok­ra a londoni hirekre, amelyek szerint az Egyesült Államok és Nagybritannia fon­tolgatja a feltétlen megadás formulájának a felülvizsgálását?' Hull azt válaszolta, nem bocsátkozna tik bele ebbe a kérdésbe, amíg nem tudja, ' hogy a vezérkar és a vele együttműködő tényezők a jövőt illetően mit forgatnak a fejükben. Alig lehetne kifejezőbb példát találni arra a különbségre, ami mentalitásban, felfo­gásban a Szovjetunió és az angolszászok között fennáll, mint az említett két kis hirt. Európa e helyzet láttára valóban nem te­het mást, mint minden erejét megdönthe­tetlen egységbe kovácsolva, szembeszálljon a szovjet veszéllyel, hogy megvédje ezt a kontinenst, mert most már több, mint nyil­vánvaló, hogy rajtunk, európaiakon kimül senkisem fogja megvédeni, sem idealiszti­kus, sem pedig gazdasági okból. Ha meg akarunk maradni és meg akarjuk menteni mindazt, amit világszerte európai kultúra és kereszténység gyanánt ismernek, akkor csak a legvégsőkig való kiállás segíthet Telitalálatot kaptunk — s mégis élünk t Izgalmas negyedórák egy budapesti előkelő szóiddá óvóhelyén, amely fűlött romba&őlt a hatalmas épület egy|k szárnya Az elsötétített budapesti utcákon a járó­kelők sietve tűnnek tova. A holdat még nem lehet látni a házaktól, de a fénye mí.i beezüstözte a tetőket és az emeletek hom­lokzatát. Az egyik utca sarkán hálóin íérii álldogál, közülük egyik kolozsvári, amint beszédükből kitűnik. — Ti, vidékiek még nem tómeritek az itteni holdas esték örömeit, de ha szeren­cséd van, ma este talán bömtheled tapasz­talataidat! — és mindhárman felnéznek a tiszta égre. ~ Miből gondolod, hogy éppen ma —- Valahogy megéreziük. Az amerikaiak délelőtt, az angolok minden este tizenegy óra után jönnek. — Nos, talán menjünk vacsorázni! Az előkelő budapesti szálló halijában alig van ember és az étteremben is kevesen hallgatják ez este a cigány halk muzsiká­ját. Nesztelenül suhannak a pincérek, a vendégek csendesen duruzsolnak, általános a nyugalom, pedig az emberek idegeiben ott vibrál a balsejtelem. A három férfi le­telepszik az egyik sarokasztal mellé és tü­relmesen megvárja, amíg a pincér gondos­kodik róluk. Köröskörül mindenki jobbra- balra érdeklődik: Még nincs semmit 3 hogy megnyugtató választ kapnak, fellélegzenek: Hála Istennek! A beszédtéma ' mindenütt angol terrorbombázók. jj Lassan közeledik a tizenegy óra. Hirtelen Végigsuttog a termen a hir, hogy a rádió zavarórepülést jelentett be. Az étterem kiürül, mindenki felmegy a hallba. Az a kis Izgalom, amit a hir hozott, egy-kettőre el­tűnik. a vendégek helyetfoglalnak a széles karosszél;ekb:n és egy arab pincér, bordó­vörös ruhában és ugyanilyen szinü fezzel a fején sétál az asztalok között és min­denüvé feketét rak le. Itt-ott halk kacagás is hallik és fesztelen beszélgetés. Csak ad­dig uralkodott az izgalom, amig nem tud­ták bizonyosan, hogy lesz-e légitámadás Most már biztosak felöle és már csak arra gondolnak, hogy egymást bátorítsák. — Menjünk t(lán haza! — indítványozza a kolozsvári vendég. — A zavarórepülés még nem jelent komoly veszélyt, ilyesmi) már mi is megértünk. — Na várj cs_.k, egyelőre Baja fölött repülnek. Mindjárt itt 'esznek, meglátod. . . Sss csendben múlnak a negyedórák, a hallban sötét van és valami halk készülő­dés. Piatel nő bukkan fel prémbundába ugyanaz: az burkoltan és egy Virányi kutyát szorongat. Az arab pincér kávéscsészéivel fáradhatat­lanul járkál és megjelenik a föur. — Záróra kérem! Alig telik el öt perc, hirtelen feljajgat a sziréna. Mint a villanyáram szalad végig az embereken a félelem. Kapkodják a ka­bátjukat, kalapjukat és egy hölgy idegesen keresi elvesztett kesztyűjét. A házparancs­nok fehér karszalagjávál képviseli a nyu­galmat. A lépcsőkön szorongva igyekszik le mindenki a biztonságos pincébe. Három szobából áll ez az óvóhely és két kijárata is van. Mindkettő a földalatt vezet a másik utcába. Egy asztalon parányi rádió áll. Kö­röskörül a fal mellett fonottszékek. Az emberek csoportokban foglalnak helyet és hangos beszélgetés indul. — Kaphatunk itt telitalálatot? — aggo­dalmaskodik a kolozsvári vendég. Az emberek igyekszenek egymást meg­nyugtatni, de magában mindenki érzi,, hogy fél. — Légi veszély — hallik a rádióból — Budapest... Mindenki felszisszen. A prémbundás hölgy ölében ugatni kezd a kutya. Valaki becsapta az óvóhely ajtaját. A csattanás, döngés a bombahullást juttatja az ember eszébe. A rádió recseg. Hirtelen a beszélge­tők zsivajába a bemondó hangja döbben bele: — Légoltálom vigyázz! Légoltalom vi­gyázz! Percekig csend van. Valahonnan tompa döngés hallik. — Ez bomba voltl — Légoltálom vigyázz! Légoltálom vi­gyázz! — és a hangban érezni a veszélyt, vagy képze'ődik az ember. Újabb tompa detonáció, aztán mégegy és mégegy. Csendben figyel mindenki. .J — Hiszen ezt alig lehet hallani! — mondja a kolozsvári barátai felé fordulva. De a következő percben megrázkódik a pince fala és apró vakolatdarabkák hulla­nak le, aztán porral telik meg a pince le­vegője. — Ez Ide csapott be! — Ah, dehogy, valahol a közelben; — Na meglátjátok, én mar ismerem a hangot! A fal megrázkodására pillanat csend, az­tán szinte akaratlanul fogják meg egymás kezét az emberek. A három barát is köze­lebb huzza a székét egymáshoz, rovaon még hallik néhány robbanás, aztán a rádió egymásután mondja be a bombázók távo­lodását jelentő szavakat. Végre: Légi veszély elmúlt < Nemsokára kint vauinak mindhárman az utcán. A hold változatlanul süt továoD, de most fénye sziporkázik a légnyomástól ki­törött kirakatok és ablakok üvegdarabjain, melyek szanaszét repültek az utteesten. Gázolni lehet az épülettörmelékben és az üvegszilánkban. A házakon a holdfényben is látszik a bomba nyoma. Az emberek kí­váncsian és leaujtottan vizsgálgatják a ter- rorbombázók okozta károkat. — Nézd csak — mondja az egyik buda­pesti, kolozsvári barátja felé fordulva — mondtam, hogy felettünk esapott be a bomba. ßs valóban az egyik szárny alaposan megrongálódott. A belváros utcáin több helyen látni meg­csonkított házakat, és száll a por fojtón és recseg a törmelék és az üveg a talpak alatt. Távolabb az egyik Utcakanyarban rózsa­színűén füstös a tiszta ég. Ugylátszik gyuj­tóbombát is kapott ez este Budapest. Az emberek sötét árnyékként sürögnek- forogna.k a megroncsolt házak körül Au­tók futnak az utón az üvegszilánkokon. — Hát ilyen az angolok vizitje Buda­pesten. Most már te Is ismered! A kolozsvári ur hallgat. Rendezgeti élmé­nyeit. Végre megszólal: — De az óvóhely remekül viselkedett! Hiszen telitalálatot kaptunk s mégis — aünki... b. L A Kormányzó Ur életrajza lion nyelven Is megjeleni HELSINKI, május 10. (MTI) A finn könyvpiacon megjelent Horthy Miklós kor­mányzó életrajza. A sajtó egyelőre csak rö­vid híradásban foglalkozik a könyv megje­lenésével és utal arra, hogy Magyarország sorsának irányítója az elmúlt évtizedekbe« Horthy Miklós volt, élettörténet» Útmutató tehát a rokon magyar nemzet legújabb tör­ténelmének megismerésébe*. Honvédőink Xlucovnál, a Kárpátok egerében ismét megjavították állásaikat . Berlin, május 10. (MTI) Az Interinf. jelenti a keleti arcvonal harcairól: Az alsó Dnyesztemél a harcok gyen­gébb bolsevista erők helyi előnyomulá­sára korlátozódtak a Tighina-folyó kör­nyékén. Ezt a támadást a német erők visszavetették. Jasitól északnyugatra román erők egy erdőt a beszivárgott bolsevistáktól megtisztítottak. A Kárpátok előterében magyar csa­patok Klncovnál megjavították állásai­kat. A Köveitől délnyugatra fekvő tér­ségből j árőrcsatározásokat jelentenek. A középső arcvonalszakaszon csak Vi- tebszktől északnyugatra került sor helyi jellegű harcokra- A bolsevisták mintegy kétszázadnyi erővel inditott támadása az önműködő fegyverek füzében össze­omlott. A lángszórókkal támogatott né- met gyalogság ellenlökése felgöngyölí­tett egy szovjet állásrendszert. Annak során foglyokat ejtettek, majd vissza­húzódtak kiindulási állásaikba. J\w. olasz fiaclsieinléreit a nrtnetek ellenséges roSianicsapialök támadását vériéit vissza Berlin, május 10. (TI) Az Interinf. Je­lenti az olaszországi harcokról: Nettunó térségében ismét a nehéz német ütegeknek és a messzehordó lövegeknek volt főszerepük a harcokban. Ezek a nehéz­ütegek és nagy hatósugarú lövegek tovább ontották heves tüzűket a Nettuno—See- cia—Ciokatti háromszögben az angol-ameri­kai állásokra, eaapatszállitásokra és raktá- tárakra. A nyugati szakaszokon, Minturno- tól északkeletre, valamint Castel Forténál és > végül Monte Jugatól északkeletre na­gyobb ellenséges rohamesapat támadásait vertük vissza és foglyokat ejtettünk. — Cassino térségében a német csata­repülök az angol-amerikai gépkocsi oszlo­pokat, jelentős veszteségeket okozva nekik, egészen Mignano vidékéig támadták. A* adriai parton egy rohamcsapat Ortognató) északra benyomult több ellenséges állásba és felrobbantotta azokat. Itt tó foglyokat ejtettek. Villa Grandenál a német előőrsök egy indiai katonákból álló felderítő csopor­tot fogtak el. 1500 sxfráfl volt az év «Ísó negfedébeii Stockholm, május 10. A Német Táv­irati Iroda jelenti: Az Afton Bladet United Press jelen­tést közöl Washingtonból, amely szerint az amerikai kormánynak a munkapia­con állandóan növekvő nyugtalansággal kell számolnia. A helyzet hivatalos meg­vizsgálása riasztó irányzatokat dérit ki. Vezető amerikai körökben komoly a nyugtalanság. Az év első három hónap­jában az amerikai munkapiacon össze­sen 1300 sztrájk volt, mégpedig január­ban 350, februárban 340, márciusban pe­dig 360. Ha a helyzetben változás nem történik, az amerikai kormány ijesztő kilátások elé kerül. A sztrájkoknak máris komoly hatásuk volt a háborús erőfeszítésre, úgyhogy ezt a kérdést nem lehet nemtörődömséggel elintézni. Lepecsételt lakásbői akart párnát kihozni, — egyhavi fogházat kapott Kolozsvát, május 10. Varga György 62 éves foglalkozásnélküli egyén május 4-én a téglagyári gettó vidékén sétálga­tott. A táborból megpillantotta Sala­mon Izsák Tímár-utca 34. szám alatt lakó zsidó, aki régebbről ismerte az öreg mupkást. Odahívta a drótkerítés­hez, átadta lepecsételt lakása másodkul­csát s megkérte, hogy vigyen ki szá­mára egy könnyű pibepárnát. Varga- György, aki úgyszólván ésszel sem tud­ta felfogni a dolog jelentőségét, elvál­lalta a megbízatást, elment a zsidó le- pecsé élt lakásához, kinyitotta az aj ót és kihozott a lakásból egy párnát. A ház I többi lakói észrevették Varga Györgyöt, I amikor a párnával el akart távozni és J átadták a rendőrségnek. Az ügyészség gyorsított eljárással a törvényszék elé vitte az ügyet, ahol Lehner Richárd dr. tanácselnök kedden már Ítélkezett is Varga György bűn­ügyében. A tárgyaláson Varga György tudatlanságára hivatkozott és azzal vé­dekezett, hogy a hatósági pecsétet nem is látta, de ha látta volna is, nem tud­ta, hogy azt nem szabad leszakítani. Arra hivatkozott, hogy a zsidó néhány pengőt Ígért a szolgálatért s mivel ép­pen nem volt aznap munkája, elvállalta a dolgot. A törvényszék 1 hónapi fog­házra ítélte a vádlottat. A szerkesztésért és kiadásért, fele!' JENBE LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda* Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma: 72148, Fostaílók: 71. szám. Kéziratokat sí® adunk vtóses« _ - -----------.= T-,-«.-,- - -r.,—. --J—=SS A Minerva Irodaijai m JStyocaiaá fiESaáés®* Et. ayog&ea, Bk, ssfes Major £á*sst;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom