Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-05 / 101. szám

X J tftlETIUJSm 1944. MÁJUS 5. Utolsó diszvakolásukon, 1944 február 12-én Roosevelt „testvért“ ünnepelték a budapesti szabadkőművesek A budapesti szabadkőműves fómesterek utolsó szertartása emel­vénnyel, lépcsőkkel, szőnyegekkel, tápisokkal, a 80 éves öreg zsidó Balassa nagymester születésnapján A .Magyarság“ május l-i száma közli ezt a feltűnést keltő tudó­sítást: A magyar nagyközönség tudomása sze­rint a magyarországi szabadkőműves páho­lyok 1920 óta, belügyminiszteri rendelettel történt feloszlatásuk óta, semmiféle tevé­kenységet nem fejthettek ki. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy ez év március 19-éig „de tűre masonieo“, vagyis szabadkőművest felfogás szerint továbbműködtek és február 12-én még közös fömesteri diszvakolást ren­deztek az Eötvös-páholy főmesterének la­kásán. A diszvakolás megtartására a ma­gyarországi Symbolikus Nagypáholy nagy­mesterének, a bajai származású zsidó Ba­lassa Józsefnek nyolcvanadik születésnapja szolgáltatott ürügyet. Balassa Jóksef magyar nyelvészeti tudo- 'nyos munkásságát senki sem vonja két- >be. Azonban nálánál sokkal különb, a agyar nyelvészetben sokkal komolyabb udományos tevékenységet kifejtett tanárok -zásai sohasem jutottak elismeréshez, mert ziüetési hibájuk folytán nem voltak zsidók amellett nem voltak szabadkőművesek. magyar nyelvészetben a tudatos zsidó : jtópropaganda immár két nemzedék óta Jó átlagembereknek juttatta a vezetést, igazi magyar nyelvtudósokat pedig .„yonhallgatással tüntette ki. A „nyelvében él a nemzet“ propaganda frázisa a zsidó mimikri egyik eszköze volt, mert a túlnyo­móan zsidók által kisajátított magyar nyel­vészet figyelőiben azt a tévhitet keltettek, mintha a zsidófaju nyelvészek egyedül fej­tettek volna ki magyar nyelvtudományi munkásságot. Ilyen volt Balassa József nyugalmazott középiskolai igazgató-tanár nyelvtudományi munkássága köré font “ok­évtizedes zsidó hírverés is. Jó tanár csak zsidó tehetett Balassa József nagymester ez év február 11-én érte meg a nyolcvanadik életévét. Születésnapja alkrtmából a magyarországi szabadkőművesség széleskörű tüntetést ren­dezett a nagymester tiszteletére. Az ünnep­ségeket két csoportra osztották. Egyfelől nyilvános ünnepségeket rendeztek, amelye­ken nem szabadkőművesek, úgynevezett pro­fánok is résztvehettek. Sőt a profánok be­vonásánál éppen az volt a cél, hogy Balassa ünneplésének ürügye alatt olyan társadalmi rétegeket Is megmozgassanak, amelyek nem- tartoztak a szabadkőművesség szervezetei­be, de lelkileg annak megfelelően voltak beállítva. A profánoknak rendezett nyilvá­nos ünnepségekből kiemelkedett az Otthon Körben február 12-én rendezett diszebéd, amelyen természetesen Balassában nem a szabadkőműves nagymestert, hanem a nyelvtudóst ünnepelték. Hasonló célzattal emlékezett meg az azóta végérvényesen megboldogult szabadkőműves sajtó a nagy­mester születésnapjáról. A hírverés központ­jába Balassa József, mint „jó tanár“ volt beállítva, mintha Magyarországon egyedül csak zsidó és szabadkőműves tanárok lehet­tek volna jó tanárok. Ezen a elmen ünne­pelte Balassát a Mai Nap vezércikkben, az Újság, a Független Magyarország és tár­sai pedig a vele folytatott és jól megren­dezett beszélgetésben. Diszvakolás a profánok kizárásával A nyilvánosság bevonásával megtartott ünneplésekkel egyidejűén a szabadkőműves főmesterek az Eötvös-páholy fömesterének lakásán február 12-én, szombaton este 7 órai kezdettel szigorúan zártkörű összejö­vetelt, diszvakolást is rendeztek.hogy nagy­mesterük előtt hódolatukat fejezhessék ki. A titkos szabadkőműves összejövetelen ti­zenöt budapesti főmester vett részt, akik­nek névsorát még nem kívánjuk közölni, mert közülük egyesek még örvendeznek szabadságuknak. Az összejövetelen előbb úgynevezett ..szabad ég alatti“, vagyis nem szertartásos „munkát“ tartottak, amelyen a vendéglátó házigazda, az Eötvös-páholy fő­mestere töltötte be a kalapácsvezetöi tisztet és az ö elnöklete mellett a megjelent pá- holy-főmesterek páholyaik üdvözletét tol­mácsolták az ünnepelt nagymesternek. Az üdvözlő beszédeket ..disztáblán fényesítették meg“, vagyis ünnepélyes szabadkőműves Jegyzőkönyvben örökítették meg. Roosevelt „testvér“ ünneplése A zsidó nagymester tiszteletére rendezett, úgynevezett szabad ég alatti munkát „disz- vgkolás“t vagyis szertartásos ünnepi, la­koma követte, amelyhez a résztvevők most már magukra öltötték a szertartásszerü ru­házatot, kötényt, kesztyűt, páholyjelvénye­ket. Eddigi értesüléseink szerint a magyar- országi szabadkőműves páholyok feloszla­tása óta ez volt az első és eyyben utolsó diszvakolás, mert az óvatos főmesterek speciálisan felszerelt helyiségekkel és szer­tartási tárgyakkal nem rendelkeztek. Az ilyen dlszvakoláshoz emelvényre, három lépcsőre, szertartásos szőnyegre, táptsokra, vagyis gyertyatartókra is szükség volt. A 80 éves nagymester születésnapján azonban már eléggé biztonságban érezték magukat a szertartásos diszvakolás megrendezésé­hez és ennek keretében az ünnepélyes po­hárköszöntéshez. Az Eötvös-páholy főmes­terének lakásán rendezett diszvakoláson az első pohárköszöntöt maga Balassa József nagymester mondotta a „Világegyetem nagy építőmesteréről“. Utána sorjában a nagy­mesterre ürítették poharukat a megjelent fómesterek, majd az egyik főmester lelkes pohárköszöntövel üdvözölte Roosevelt „test­vért“, abból az alkalomból, hogy a Dél­Mint Madridból jelentik, a Cine dela Pren- za madridi mozgóképszínházban most vetí­tik a „Münchausen“ cimü német szinesfil- met. A közönség a spanyol függetlenség ün­nepén élénk tetszésnyilvánítással fogadta a film előtt a híradóban vetített Hitler Adolf- képeket. A nemtetszés altkor nyilvánult meg han­gosan, amikor Koosevelt képe volt látható. Akkor történt ez a tüntetés, amikor közöl­ték az a »goi—amerikai—spanyol megálla­podást. * A Szovjetnek nem‘sikerült az európai védővonalat betörni, annál inkább sike­rült a Közelkeleten, az angolszász „szö­vetségesek“ eddigi érdekterületein lábát megvetni. A Szovjetunió uralkodó té­nyező akar lenni nemcsak az arab álla­mokban, hanem még a Távolkeleten is. ÍJjabb hiradások számolnak be arról, hogy Moszkva a legravaszabb eszközö­ket használja fel céljainak elérésére. Damaszkuszi jelentés közli, bogy a Kreml már az úgynevezett „független­ségi nyilatkozat" kibocsátásakor első­sorban a közelkeleti népek körében akart hatást elérni olyan módon, hogy az arab népek forduljanak el az ango­loktól és amerikaiaktól, mert. a Szovjet­hez való csatlakozásuk esetében „teljes szabadságot“ élvezhetnek ... Szíriái hírforrások szerint Moszkva elsősorban az örmény szovjet köztársa­ságot és Azserbajdzsánt akarja terjesz­kedő politikájának szolgálatába állitani. Ebből a célból a Szovjet „diplomáciai képviselőket“ óhajt kiküldeni az illető államokba, hogy ezek ott a bolsevista propagandát kellőképpen irányítsák. A sziriai jelentések arról is tudnak, hogy a szovjet követeknek azt az utasítást ad­ták Moszkvából, minden lehetőt köves­senek annak a célnak érdekében, hogy a bolsevista propagandát az arab népek körében megfelelő rokonszenvvel fogad­ják. A hírverés máris teljes erővel meg­indult. Az eriváni rádió a napokban felhívást olvasott be, amely szerint a lakosság minden közérdekű vagy hiva­talos, de magánügyben is „bizalommal" fordulhat a Szovjetunió követéhez. A Szovjet elhatározta, hogy az ország minden égető „szociális“ kérdésében ha­tékonyan beleszól. Az eriváni rádió azt is kijelentette, hogy most ugyan még csak Szovjetörményország tartozik a Szovjetköztársaság kötelékébe, de „nincs már messze az idő, amikor az aVab' né­pek is rá fognak jönni arra, hogy nekik is a Szovjetunióhoz kell tartozniok“. A Szovjet nem nézheti tétlenül, hogy eze­ket a népeket kisebbségeknek kezeljék a saját hazájukban ... A Kreml iigyekedése az ilyen és ehhez hasonló kijelentések után nyilvánvaló és elsősorban Anglia és Amerika szá­mára jelenthet meglepetést. Az angol­szász hatalmak nap-nap után kénytele­nek néhány lépést hátrálni, a feladott területet, pedig Moszkva foglalja el. Olaszországot megszállott amerikai,és angol haderők főparancsnoksága utján újból en­gedélyt adott a fasiszta rendszer által 192n- ben feloszlatott olaszországi szabadkőműves páholyok működéséhez. A fömesterek diszvakolását a következő napokban valamennyi budapesti szabadkő­műves páholy zártkörű ünnepélyes vakoló­munkája követte, amelyeken megjelentek a különböző páholyok tagjai is, hogy zsidó nagymesterük iránti hódolatukat kifejezzék. Azonban a páholyoknak ünnepélyes vakólö- munkáján Balassa József már nem vett részt, csak a Könyves Kálmán páholy va­kolását tüntette ki személyes megjelenésé­vel, mert nagymesterré választása előtt ez volt az anyapáholya. Február 12-én és az azt követő hetekben a magyarországi szabadkőművesség vezetői még abban a téves hiedelemben ringatták magukat, hogy Magyarország egész Euró­pában az egyetlen zsidó-szabadkömüves oázis, az egyetlen sziget, amelyet védnö­küknek kijelentése szerint „a kor szennyes hullámai“ nem söpörhetnek el. A nagykö­zönség az utolsó nagy diszvakolásból pedig mindössze csak annyit tudott, hogy jó tanár Magyarországon csak zsidó és szabadkőmű­ves lehet. A sokféle titkos vakolásnak, falazásnak és egyéb szabadkőműves munkának már­cius 19-e egyszer s mindenkorra véget ve­tett és most a tiszta fajiságu, magyar ne­velőrenden van a sor. A magyar* nagykö­zönség csak most fogja felismerni azokat az igazán jó tanárokat és tanítókat, akik rengeteg áldozat árán a zsidó fertözettöl felszabadító nemzetlszociallsta világnézetet legelőször tették magukévá és az ország igazi újjáépítésére hivatott uj nemzedéket nemzetiszocialistákká nevelik. Ankarai jelentés szeiint Washingtonban most folynak a tárgyalások a közelkeleti olajlelőhelyeknek angol—amerikai érdekte­rületekre való fe'osztásáról. Már maga az a tény, hogy az angolok az Egyesült Álla­mok fővárosába mennek tárgyalni olajügy­ben, eléggé mutatja az angol—amerikai vi­szonyt. Anglia eddig mindenkor kihangsú­lyozta jogát a közelkeleti olajforrásokra s most mégis Amerikába megy tárgyalni. A Churcliill-konnány hivatalos magyarázatot adott ki az ügyről és abban kiemelte, hogy a „harmonikus összemüködés“ érdekében volt elengedhetetlenül szükség arra, hogy az angol bizottság Amerikába utazzék. A kairói angol követ lapjában, az „Egyp­tian GazeUe"-ben röviddel ezelőtt rendkívül éles támadás jelent meg az amerikaiak el­len. Szószerint a következőket irta az angol követ lapja: .„Amerika azon dolgozik, hogy befolyást szerezzen közelkeleten és a már eddig elért pozícióit a liáboru után is meg akarja tar­tani. Amerika érdeklődése a közelkeleti olaj- lelőhelyek felé nem uj jelenség. Az USA már az első világháború befejezése után, 1919-ben és 1930-ban oiajforrásokat akartak szerezni és akkor arra hivatkoztak, hogy az amerikai lelőhelyek hamarosan kiapadnak. Közben azonban eltelt már egy negyed év­század és az amerikai olajforrások még mindig nem apadtak ki. Az USA ezt az al­kalmat ragadja meg és vllsonl lelkesedéssel akar politikai hatalomra is szert tenni eze­ken az angol érdekterületeken. Amerika erős propagandát indított Itt „és az angol és fran­cia szerzett Jogok elleti dolgozik. Az uj világháború egészen uj megvilágí­tásba helyezte a közelkeleti ügyeket. Az an­golok az első időkben abban a hitben rin­gatóztak, hogy Amerikával lehetséges az együttműködés. De az 1944. esztendő esemé­nyei azt bizonyítják, hogy az ilyen együtt­működés lehetetlen és kizárt valami. Egy ámerikai kezdeményezéssel épített olajveze­ték, amilyent például a „Petrol Reserve Corporation" tervez az Egyesült Államok számára, olyan jogokat és lehetőségeket biz­tositana, amelyek veszélyeztetik az angol érdekeket. Nem kevesebb mint négy állam kerülne Így függőviszonyba Amerikával. Minden jel arra mutat, hogy Amerika erő­teljesen kíván bekapcsolódni közelkelet ügyeibe. Meg kell azonban állapítani, hogy az amerikai előretörés sulyos problémák elé állitja a birodalmat. Sajnos. — folytatja cikkét a kairói újság — Amerikában nem fedezhető fel olyan hajlandóság, amely az angolokkal békés és harmonikus viszonyt tenne lehetővé. Az olajkérdés körül egyre Inkább kiélesedik a helyzet. Amerika nem akar magasabb szempontokat megérteni és márlegelni, olyanokat, amelyek az olajkér­désnél nagyobbak és fontosabbak. Az egye­düli megoldás az lenne, ha az amerikai ér­dekeltségek elhagynák és lemondanának a közelkeletről, mert ha a helyzet a mai éles formájában halad tovább, úgy annak a vége csak tragikus lehet. * Román újságírók jelenük Jaaiból, hogy egy nagyobb lengyel halászhajón a lengyel _ —román határ közelében fekvő Zaleszczyki mellett nüntegy kétszáz lengyel, nagyrészt nő és gyermek próbált a Dnyeszteren át ro­mán területre jutni. A bolsevisták észrevet­ték a menekülő hajót és tűz alá vették. Több tüzérségi találat után a hajó elsüllyedt. Mindössze három lengyelnek sikerült magát addig a viz szinén tartani, amig román ka­tonák k rne" “ék őket. * A rigai temetőben, ahol már a bolsevisták sok áldozata nyugszik, most temették el a Riga mellett nemrégen megtalált 22 áldozat kihantolt holttestét. 18-nak a kilétét sike­rült megalapítani. * Mint Washi ngtonból jelentik, a szövetségi bíróság előtt megkezdték a chikágói Mont- gomerv-World áruháznak az amerikai kor­mány, különösen Roosevelt ellen indított pe­rének tárgyalását. A cég képviselője erélye­sen hangoztatta, hogy az elnöknek háború idején sincs joga arra, hogy önkényes ha­talmat gyakoroljon, amely ellen az amerikai nép alkotmánya alapján védekezik. * Az amerikai szenátus külügyi bizottsága — nünt a brit hírszolgálat jelenti — kimon­dotta, hogy a kongresszus tagjai az angol parlament meglátogatására vonatkozó meg­hívást sajnálattal nem fogadhatják el, Illet­ve kénytelenek az utazást alkalmasabb időre halasztani. Megszűnt a főiskola! hallgatók önkéntes nemzeti munkaszolgálata Budapest, május 4. (MTI) A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. évi rende­leté alapján működő egyetemi és főiskolai hallgatók Önkéntes nemzeti munkaszolgála­tát most kiadott rendeletével megszüntette. A közellátási hivatal közleménye Kolozsvár, május 4. A közellátási hivatal közli: A feltorlódott munka miatt a tüzelö- anyagellátási osztály a hivatalok, üzemek, műhelyek, orvosi rendelők, vállalatod részi­re szóló tüzelöanyagellátási lapok kiadásit 1944 május 2—8-ig felfüggeszti. A felfüggesztés miatt az érdekelteket semmiféle sérelem nem éri, mert az ellátási lapok előjegyzése tovább folyik cs azt a kereskedők továbbra Is kötelesek elfogadni. Jehova Isten tanúja és a tiltott m/ersbőrüBlet Már napok óta májusban fagyoskodunk ebben a bolondos áprilisi időjárásban, de a törvényszéki tárgyalóterem szolgálatos al­tisztje mégis harsányan „március“ után kiáltoz: — Március! Március Sándor! Tessék be­lépni, maga következik! A betessékelt elökászálódik a folyosóról és a biró előtt illemtudóan számol be sze­mélyi adatairól: Timármester ... itt, a Szegfű-utcában ... Vallása ? — Az nincsen! Illetve... felekezeten kí­vüli vagyok, merthogy megszüntették a „Jehova Isten Tanul“-nak szektáját, amihez magam is tartoztam ... — fis azóta sem talált megfelelőbb hitet magának ?! — Megszenvedtem én azért! Tik eszten­dei fegyházat akasztottak a nyakamba miatta... — De nem a hite volt annak oka... — Az mondaté velem, amit az Urjézus a reátört Márkus poroszló fülét lenyeső Pé­ternek kijelente: Aki kardot fog, az által vész el... S ezért hütlenségi perbe fog­tak .. . — Lám, a törvény tiltotta dolgodtól mégsem tart. Azt mondja itt a vád, hogy nyers borjubőröket rejtegetett 8 kereske­dett velük. — Abból éltek, amit belőle készítettek — próbálkozott kenetteljesen ismét az égi dol­gok hive, de a biró a vádat képviselő kirá­lyi ügyésznek adja át a szót: — Hadviselési célokat szolgáló segéd­eszközök jogellenes elvonása miatt kérem a megbüntetését. A törvényszék uzsorabirája 300 pengő pénzbüntetést szabott ki Március Sándorra, míg a tőle vásárló Vincze András cipész- mestert 150 pengőre büntette meg, katonai szolgálatot teljesítő másik vevőjének, irize- sán Józsefnek ügyét pedig elkülönítette. — Amit Isten számomra kimérni enge­dett, az ellen én sem apellálok — vette tu­domásul kiszabott büntetését a bibliai jára­tossága ellenére Is földi dolgokban gyarló vádlott. A VILÁG LÜKRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom