Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-04 / 100. szám

IS«. HAJOS 4. ? KnmUjsMG Egészségesebb irányban fejlődik a kínálat és kereslet viszonya Mt lesz a hatása Kolozsváron a zsidó kereskedelem telles kikapcso­lásának? — Nincs áruhalmozás Kolozsvár, máj. S. Az elmúlt március ese­ményeinek sodrában már előre lehetett lát­ni, hogy április rendkívül figyelemre méltó helyzetet teremt a kolozsvári kereskedelmi és ipari életben. Bizonyos, már megtörtént események akkor csak árnyékukat vetették előre, figyelmeztetve a kereskedelem és ipar érdekeltjeit, hogy az áruellátás és az ipari munka rendjében változásokra kell felkészülniük. Márciusban természetesen senki sem sejtette, hogy ezek a változások milyen irányúak és milyen méretűek lesz­nek s április folyamán is csak egy bizonyos átmeneti állapot alakult ki. Megtörtént a ■sldó kereskedések zár alá vétele s e folya­matnak beláthatatlan, de úgy érezzük, jóté­kony hatása lesz helyi vonatkozásban Is a magyar kereskedelemre és iparra. De nem csak a kereskedelmet és ipart legközelebbről érintő zsidókérdés felszámo­lása és a megalkuvást nem Ismerő teljes átállítás játszott szerepet a kereskedelmi élet jelenségeinek befolyásolásában. A há­borúval összefüggő események: Magyaror­szág fokozottabb bekapcsolódása a Kárpá­tokig előretört bolsevizmuseUeni harcban, a hatalmas német csapatszállitások, a Ma­gyarországra is kiterjesztett angolszász légi- háború és a vasutforgalomban természet­szerűleg következményként jelentkező for­galmi változások mind éreztették hatásukat. Minthogy a kereskedelem és Ipar szem­pontjából 1944 áprilisa / egyedülálló törté­nelmi precedenst jelent, szükségesnek tar­tottuk, hogy Kolozsvárt Illetőleg tájékozód­junk: ebben a történelmi helyzetben milyen tünetek ée Jelenségek jellemzik a kincses város kereskedelmi életét. A „Keleti Újság“ munkatársa Kolozsvár kereskedelmi életé­nek egyik jól tájékozott tényezőjét kereste fel és tőle kért felvilágosítást az adott hely­zetről. A kapott felvilágosítások rendkívül éles és jellegzetes megvilágításba helyezik Kolozsvár kereskedelmi életének mostani helyzetét. A részletes tájékoztatásnak meg­felelően az alábbiakban részletezzük Ko­lozsvár kereskedelmének legjellemzőbb meg­nyilatkozásait. A textilszálam A textilkereskedelemben a március óta folyamatban lévő események a következő helyzetet teremtették: az áruellátás a teher- áru forgalom korlátozása miatt szünetelt, de amint a jelek mutatják, a forgalomban zavar mégsem történt, mert a kereslet rend­kívül megcsappant. A textilkereskedök meg­ítélése szerint a közönség most Inkább ma­gánál tartja felesleges pénzkészletét (esetleg bankban helyezi el), hogy előre nem látott eseményekre való tekintettel mindig legyen pénze. De nem csak ez a háborúval össze­függő meggondolás okozta a textilkereske­delemben bekövetkezett pangást. A közön­ség számol azzal a lehetőséggel Is, hogy a zár alá helyezett zsidó üzletek árukészleté­nek felszabadítása után igen sok áru s elő­reláthatólag tekintélyes mennyiségű, jó mi­nőségű textil anyag is fSrgalomba kerül. 8 azokat nem a mesterséges spekulációk által felvert árakon, hanem észszerű kereskedel­mi árakon lehet majd megszerezni. A borkereskedelem helyzete változatlan A borkereskedelmi szakma helyzetében a zsidó kereskedelem felszámolása nem jelen­tett lényegesebb változást, hiszen tudvalevő, hogy ezt a szakmát — legalábbis a közön­séget legközelebbről érintő kiskereskedelem viszonylatában — a kijelölések révén telje­sen keresztények tartják kezükben. Ha mu­tatkozott is némi változás az előző hónapo­kéhoz képest, annak oka a szállítási nehéz­ségekben keresendő. A közönség nem halmoz élelmiszereket A fűszer és csemege szakmában a már­ciusi események még nem éreztetik hatá­sukat minden vonalon. Bizonyos azonban, hogy azok a régi anomáliák, amelyek a jórészt Zsidókézben tartott gyáripar és nagykereskedelem vonalán állandóan meg­nehezítették a magyar kereskedelem mun­káját, közeljövőben tökéletesen eltűnnek. A fűszer és csemege szakma szempontjából számbavehetö ipari üzemek, elsősorban az élelmiszer és a konzervgyárak a múltban túlnyomó többségükben zsidó érdekeltségek voltak. Ezek az üzemek természetszerűleg zsidó tisztviselőkkel dolgoztak, fiégi és ed­dig nem orvosolt panasza volt a keresz­téig kereskedelemnek, hogy ezek a gyá­rak csak kényszerből, vagy kegyből szol­gálták ki nem zsidó üzletfeleiket. Amíg a zsidó kereskedőknek korlátlanul juttattak árukat, keresztény magyar kereskedő csak 10—15 százalékát kapta annak a mennyi­ségnek, amivel zsidó rendelőiket látták el. Az egyik kolozsvári tekintélyes fűszer- és csemegekereskedővel történt az alábbi eset: éppen egy évvel ezelőtt az egyik bu­dapesti konzervgyártól nagyobb mennyi­ségű árut kötött le őszi szállításra. A le­szállítás határideje elmúlt, de az árut nem kapta meg. Többszöri sürgetésére a gyár decemberben arról értesítette, hogy a nyárt szárazság miatt nincs árukész'ete, s ezért a rendelésnek nem tud eleget tenni. Né­hány héttel ezelőtt ez az árukészletben szűkölködő budapesti zsidó cég valósággal elárasztotta a kolozsvári piacot készítmé­nyeivel. Csak az volt a feltűnő, hogy kizá­rólag kolozsvári zsidó kereskedőket látott el áruval. A kolozsvári kereskedők és velük együtt az ország minden magyar kereskedője azt remén és el is várja, hogy a zsidó kereske­delem teljes felszámolásával a magyar gaz­dasági életet minden vonalon bénítani Igyekvő zsidó spekuláció törekvései nem csak megszűnnek, hanem gyökeresen ki­maradnak. Egyébként pedig a háborús események a fűszer és csemege szakmában is éreztették hatásukat. A közönség csak a legSzukse- geeebb árukat vásárolja. Az áruhalmozás tünete megszűnt, úgy, hogy igen sok eset­ben árukínálat jelei mutatkoznak. Figye’emre méltó tünet, hogy bár korlá­tozó intézkedések voltak a szeszesitalok kiszoIgálására( a kereslet változatlanul igen nagy, a kínálat azonban egyelőre na­gyon korlátozott. Megtudjuk azt is, hogy a fűszer és cse­mege szakma bizonyos területein az átállí­tás tervszerű munkával máris annyira előrehaladt, hogy a zsidó ügynökök kiesése sem fog zavart okozni és az eddig zsidó- kézbeo tartott képviseleteket minden zök­kenő nélkül át tudják venni. Ahol eltűnt a fekete piac A gépek, a műszaki és elektromos cik­kek szakmájában az a legjellegzetesebb tü­net, hogy a feketepiac, amely eddig ko­moly versenytársként jelentkezett, teljesen visszaesett. Ebben a szakmában különö­sen fontos, hogy a megszüntetett zsidó cé­geket sííakképzett és arra hivatott keres­kedők kezébe adják. Egyetlen szakmában sem annyira fontos a szaktudás, mint ép­pen a kereskedelmi életnek ezen a terü­letén. A cukorkakereskedelemben a forgalom nagymértékű csökkenése tapasztalható. Különösen április első felében volt érez­hető a forgalom csökkenése, aminek oka a szállítási korlátozások mellett tóképp? az iskolák bezárásában keresendő. A zsidó üzletek záralávétele után a forgalomban némi emelkedés tapasztalható. Megem’lt- hetjük, hogy szakértők hozzávetőleges becslése szerint a zár alá vett zsidó cukor k&iizletek árukészlete körülbelül 60—80.000 pengőt ér. Ennek a hatalmas árukészletnek további sorsa szempontjából fontos volna, hogy a szlikÖS és szegényes üzlethelyisé­gekben dolgozó keresztény cukorkakereske­dők lecserélhessék a sokkal előnyösebb he­lyen bérelt zsidó üzlethelyiségeket, Védeli ex ni e!l a Unk cric \rr o v pusztítása ellen l Kolozsvár város polgármestere a földmí- velésügyi miniszter rendelete alapján fel­hívja az összes érdekelt gazdákat, hogy a kukoricatermelést veszélyeztető kukorica­moly pusztításának megakadályozása cél­jából folyó évi május hó 15-ig az alábbi védekezési eljárásokat hajtsák végre: 1. az APROHIRDETESEK Szavanként hétköznap 16 tiiiér, vasárnap 20 fillér. Legkisebb hirdetés hétköznap 1.60, vasárnap 2.-. „Óim a kiadóban“ jelzésű és .jeligés“ hir­detések külön kezelést dija hirdetésfeladá­sonként 50 fillér. Állást keresőknek szavan­ként hétköznap 14 fillér, vasárnap 18 fillér. Házasság, levelezés rovatban szavanként hétköznap 22 fillér, vasárnap 30 fillér. Lapunk részér« hirdeté­sek feladhatók az alább) • helyeken: Nagy Lajos hlrdetSIreda Horthy M.-u. 42. Deák Ferenc-u. 42. szám alatti Iroda­helyiségben. „Ursus" sörcsar­nok melletti újság­árus, Mátyás király tér Vashld melletti új­ságárus Horthy-ut Szentháromság- tér 12. írisz-telep. LépCsö-utca 13. 9 KÖNYVKERESKEDÉS­BE tanulót és kifutót al­kalmazok. Horthy-ut 29. Könyvüzlet. Állást SZÉP, szegedi tarhonya gyúráshoz házakhoz ajánl­kozom, teljes felszereléssel. Balogh Sándorné, Magyar­utca 46. ÉRETTSÉGIZETT leány gyakorlattal azonnalra ál­lást keres. „Kereskedelmi érettségi“ jeligére a ki­adóba. Lakás VESZEK, eladok hasz­nált ruhákat, fehérneműt. Rusz László, Petőfl-u. 13. —1603 ELSŐRENDŰ kiviteiü diófurniros, hajlított háló­szoba, olcsóbb hálószobák, kombinált diófurniros szo­bák szép, lestett lakó­konyhák, rádió, dohányzó és Íróasztalok jó kivitelbe! kaphatók. Wolff butorter- me, Deák Ferenc 42. Tele­fon 36-46. Alkalmaiét KOLOZSVÁRI nagy- vállalat keres kezdő tiszt­viselőnőket azonnalra. Né­metül tudók előnyben. Kéz­zel Írott ajánlatokat a ki­adóba. —15M Fiatal KÖNYVKERES- KEDÖSEGÉDET vagy SE- GÉDNÖT, aki a szakmá­ban jártas keresek lehető­leg azonnali belépésre. Ki­rály János könyv- és pa- plrkoi eskedóse, Kolozsvár. —1536 GYILKOSTóNAL hat­szobás villa kiadó. Érd.: Petőfi 72. —1591 Adat v*t»l BLAUPUNKT RÁDIÓK ALEXY LAJOS, BOSCH SZOLGALAT. PETÖFI-U. 56. —1572 KÜLÖNLEGESEN SZÉP, C«. KOMBIN ") T SZOBA, MÜ ROSTMENTES LEG­JOBB KIDOLGOZÁSSAL ELADÓ. MEGTEKINTHE­TŐ FONCIERNÉL, SZENT- EGYHAZ-UTCA 2., í. EMELET D. U. i/24 ÓRÁIG. FÉRFI kerékpárt jókar­ban, jó állapotban lévő gumikkal keresek megvé­telre. Berni 8. Telefon 3B-S& Húzássá q 48 ÉVES középtermetű állásban lévő férfi, keresi egyedülálló lakással ren­delkező nő ismeretségét, ki keresetével a háztartáshoz is hozzájárulna, kölcsönös sympatia esetén élettársa is lenne. Leveleket Péter Tamás, Katona Mihály-ut 8. szám. alá kérek. üzlettárs 4—f.ooű pengővel keres­kedésbe, trafikba, vagy italmérésbe betársulnék. Cimeket „Biztos helyre“ jeligére a kiadóhivatalba kérek. Külön;*!» EBÉDLŐ, vagy kombi­nált szobát keres, bérbe vagy megőrzésre saját házzal rendelkező keresz­tény család, Hosezu-u. 26. ~=ase@ ősszel magas csonkkal vágott és a földben visszamaradt tuskókat szedje össze és éges­se el. 2. A mult évi termésből származó és a háznál vagy egyéb helyen levő kórót (szárat), megssáritva eltett csalamádét és minden egyéb kukoricarészt (csutkát), tor­zsát) akár feletetés, akár elégetés által semmisítsen meg, vagy vermeléssel raktá­rozzon el, hogy a benne lévő hernyó elpusz­tuljon. Vermelésnél a vermet száraz helyen kell ásni, szalmával bélelni, a. bele rakott kórót (szárat) legalább 3 arasznyi vastagon szalmával és erre ugyanolyan vastag réteg­ben földdel kell befedni. 3. Tilos a kórót, tuskót vízmosások, vízállások^ kerékvágá­sok, stb. betömésére használni. 4. Kerítés készítésére, tetőfedésre, csőszkunyhó építé­sére csak egy évnél Idősebb (legalább egy évig vermelt) kukoricakórót (szárat) sza­bad felhasználni. A hivatkozott rendelet szerint ennek a védekezési munkálatnak elvégzését ellenőrizni fogják, mindazok el­len, akik ezt elmulasztják, illetőleg folyó évi május hő 15-lg el nem végzik, az 1894. évi XII. t. c. 95. §. alapján a kihágás! el­járást megindítják és a kötelező munkákat a mulasztó terhére és költségére hivatal­ból végzik el. Tenyészjubokat osztanak ki Erdélyben, Az erdélyi juhállomány feljavítása és gyap- juterm^lésének fokozása érdekében a föld­művelésügyi. miniszter Erdély területén mintegy 1000 darab válogatott minőségű anyajuhnak kedvezményes áron való kiosz­tását rendelte el. Az akció a földművelés­ügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett, a vármegyei gazdasági felügyelőségek utján, az ál'attenyésztő szövetségek közreműködé­sével nyer lebonyolítást. Juttatásban része­sülhetnek azok a kisgazdák, akiknek juh­állománya saját hibájukon kivül erősen le­csökkent, vagy akik juhtenyésztéssel eddig egyáltalán nem, Vagy csak Időközönként foglalkoztak. A kiosztásnál előnyben része- sü nek az ellenőrzött „állattenyésztő közsé­gek“ kisgazdái. A közös legeltetés lehetövé- tőtele, valamint a gyapjú és a tejértékesi- tée megszervezése érdekében egy-egy köség- ben 50 darab anyajuhnál kevesebbet nem osztanak ki. A gazdáknak kötelezettséget kell vállalniok arra, hogy a kapott tenyész- juhokat legalább 2 érig tenyésztésre hasz­nálják éq azokat a m. kir. gazdasági fel­ügye őség engedélye nélkül nem vágják le, vagy nem adják el. Rdd ó-miisüT Péntek, május 5. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő, torna. 6.45: Reggeli zene. 7: Hi- rek, közlemények. 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.35: Délelőtti muzsika. 10: Hirek. 10.10: Zene­kari muzsika. 11.15: A rádiőzenekar műso­rából. 11.40: Mit egyen az egyéves gyer­mek?’ 12: Harangszó, fohász, Himnusz. Utána: A Budapest honvéd őrzászlóalj zene­kara. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Magyar nóták. Tolnai Géza énekel, kiséri Pertis Pali ci­gányzenekara. 14.30: Hirek, műsorismerte­tés, árfolyamhirek, piaci árak, élelmiszer­árak. 15.05: Beszkárt-zenekar. 16: Gyilkos­tól képek. 16.20: Weidinger Ede szalonzene­kara. 16.45: Időjelzés, hirek. 17: A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának műsora. 17.35: Sportközlemények. 17.45: Német hallga­tóinknak. 18.20: Magyar ének — magyar lélek. 18.50: Hírek. 19: „Szeged, az anti- bolsevlzmus bölcsője 23 évvel ezelőtt“. 19.15: Toki-Horváth Gyula cigányzenekara muzsikál. 19.50: Családi tanács. Operett egy felvonásban. 20.25: Erdélyi tavasz. 20.50: Légoltalom és hulladékpaplrosgyüj- tés. 21.05: Magyar zeneszerzők félórája. 21.40: Hirek. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Géczy Barnabás zenekarának műso­rából. 22.40: Melles Béla-zenekar. 23.45: Hírek. ” _ BUDAPEST II. 17: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. MOZI.MŰSOROK ARPAD-mozgó: Vágyak. Fősz.: Danielle Darrieux, Vasárnap d. e. %12-kor matiné. CORVIN-mcrzgó: AsszOnyfurfang. Fősz.: Paula Wessely. Hermann Thlmig. EGYETEM-mozgó: Első csók. (Battement de Coeur.) Danielle Darrieux. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. ERDELY-mozgó: „A nuniszter oa tatja.“ Főszereplők: Páger Antal, Erdélyi Mícl és Komár Juliska. MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: Sárga kaszinó. Fősz.: Szilassy László, Szemere Vera, Zádor Mária, Makláry Zoltán. Előadások d. u. 3, 5, 7 órakor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. RÁKóCZI-filmszinház: Az örök titok. Fő­szerepben: Fedák Sári, Harsány! Refcső> Gárday Lajos, Sulyok Mária és Léhotay Árpád. Műsor előtt a legújabb Magyar & Ufa Híradó,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom