Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-24 / 116. szám

1944. MÁJUS 24. 5 Kuinüjsws Borsod-vármegye törvényhatósága feliratban foglalt állást az összes nemzeti erők összefogása mellett A VILÁG ÎUKRE 1. Umanszky „elvtárs'1 berendezkedik Latin-Amerikában 2. Moszkva türelmi időt adott Észak-Amerikának vármegye minden rétegének egyetértő hoz­zászólása és hozzájárulása után elfogadta Farkas Gyula és társainak azt az indítvá­nyát, hogy a harcoló magyar honvédség köteles támogatása, 'a háború végigküzdése és diadalmas befejezése s ezzel az ország fennmaradásának és boldogabb jövőjének biztosítása érdekében elkerülhetetlenül és sürgősen szükségesnek tartja a politikai té­ren mutatkozó széthúzással és zavartkeltés- sel fenyegető szervezés és egyleti mozgal­mak azonnali megszüntetését, az összes nemzeti erők egységbefogását, a közéleti fegyelem megteremtését és szigorú meg­tartását. Elhatározta továbbá, hogy ez alka­lommal nagyméltóságodat és kormányát feliratban üdvözli, kifejezve teljes bizalmát aziránt, hogy Nagyméltóságod és a vezetése alatt álló magyar királyi kormány eteket a lépéseket megteszi, s a kitűzött célt és eredményt eléri.“ kommunistáknak, de a kommunisták tálán ennél is többet köszönhetnek Roo- seveltnek. Az angol miniszterelnökön kívül Sztálin senkinek sem köszönhet az uj világháború közepette olyan so­kat, mint éppen Amerika bolsevista- barát elnökének. Roosevelt hatalmas pártfogásának köszönhető, hogy a bol- sevizmus ma uralkodó helyzethez jutott Észak-Afrikában. Behálózta ma már Dél-Itáliát és az egész Födközi-tengeri térséget. Roosevelt volt az, aki Norvé* giát átengedte a bolsevizmtisnak, aki a Kieli-csatornát és vidékét bolsevista szabadállammá szeretné átalakítani. Ö az, aki az általa háborúba kergetett Lengyelországot bolsevizálni kívánja, a Balţiluimot Moszkvának Ítéli oda, a Balkánt szovjet érdekterületté nyilvá­Az öntudatos magyarok mindig hű szövetségesei maradnak a Nsmet Birodalomnak — hangsúlyozta Baky László államtitkár a soproni főispán beiktatásán Miskolc, május 23. (MTI) Borsód-vár- megye törvényhatósági bizottsága vitéz Borbély-Maczky Emil főispán elnökletével hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott. A főispán megnyitójában bejelentette, hogy Farkas Gyula bizottsági tag és közel 190 társa kérte, hogy a nemzeti erők össze­fogását célzó közgyűlést hívja össze. Far­kas Gyula bizottsági tag Indítványt ter­jesztett elő, amely a többi között ezeket mondja: — Borsoá-vármegye közönsége súlyos aggodalommal látja, hogy mindeddig nem sikerült a jobboldali pártokat egységbe foglalni, sőt megdöbbenéssel azt tapasz­talja, hogy jobboldali elveket valló orszá­gos pártok egymástól függetlenül, sőt ver­senyezve igyekeznek egymással szemben szervezkedni. A mái sorsdöntő időkben azzal a felhívással fordult a kormányhoz, hogy hazafiassággal és politikai elörelátás­Lisszaboni jelentések már eddig is számos alkalommal kitértek a bomlasz­tó bolsevista törekvések Latin-Ameriká­ban való kifejlődőéről. Egy újabb je­lentés megjegyzi, hogy ez a bomlasztó törekvés éppen a Komintern feloszla­tása után egyre erősbödött. Moszkva most Dél-Amerika felé nyújtja ki csáp­jait. A délamerikai bolsevista mozga­lom vezetője, a mexikói szovjet nagy­követ Umanszky, akihez a most újonnan kinevezett columbiai szovjet nagykövet: Rezanov Gregorij csatlakozik. Umansz­ky újabban azzal foglalkozik, hogy a Panama-csatornától délre lévő területek számára uj szovjet követséget és uj bol­sevista központot létesítsen. Erre a célra Rio de Janeirót szemelte ki. Umanszky már számos alkalommal tár­gyalt Aranha-v&l, Brazilia külügymi­niszterével. Munkássága arra is kiter­jed, hogy Latin-Amerikának azok az államai, amelyek eddig még nem ismer­ték el Szovjetöroszországöt, mos*t ismer­jék el ezek is és Moszkvával szorosabb kapcsolatokat vegyenek fel. Brazíliában a szovjetbarát hírverés egyre nagyobb méreteket ölt. A lakos­ság, a brazil sajtó és politikai élet egyes személyiségei arra szorítkoznak csupán, hogy egy-egy elejtett szóval vagy sajtóközleménnyé óva intsék a la­kosságot a veszélyes bolsevistabarát magatartástól. Moszkva kidolgozott ter­vek szerint dolgozik Latin-Amerikában már most megállapítható, hogy azon a földön, ahol a keleti bolsevizmus láb- rakapott, beleszól az államélet minden vonatkozásába és tevékenységét nem lehet többé semlegesíteni. Kolumbia helyzete az utóbbi három hónapban ebből a szempontból egyre rosszabbodott. Bogotába uj szovjet kö­vet érkezett és a szovjet diplomata mun­kássága elsősorban abban mutatkozott meg, hogy nagyszabású sztrájkmozgal­mat hivott életre és a munkabeszünteté­sek olyan méreteket öltöttek, amelyre Kolumbiában eddig nem volt példa. A belső rend, az államélet biztonsága és kiegyensúlyozottsága Kolumbiában ve­szélyben, van. Rezanov Gregorij Kolum­bia fővárosába 37 tagú bolsevista diplo­mata kísérettel jelent meg. Ezek a dip­lomaták mindnyájan immunitást élvez­nek. A kérdés magától adódik: vájjon miért küldött Sztálin a kicsi Kolumbia nyakára 37 ügynököt, miért kellett Moszkva követének ilyen nagyszámú segédlettel megkezdenie munkáját Ko­lumbiában. A kolumbiai belpolitikai élet újabb fejleményei Válaszolnak erre a kérdésre. Az egyik északamerikai nagy napilap munkatársa jelentette newyorki és washingtoni újságjának azt is, hogy a kolumbiai belpolitikai válságot éppen a szovjet követség által támogatott ko­lumbiai kommunista párt idézte elő. Ez követelte a liberális Lopeznck, a liberá­lis államelnöknek azonnali lemondá­sát is. Az amerikai sajtóéletben elsőizben történik meg, hogy északamerikai új­ságírók washingtoni és newyorki la­pokban felemelik szavukat a latiname­rikai bolsevista rombold -‘/'kenyság sál a homlokegyenest ellenkező pártosko­dásoknak vessen véget és minden eszközzel teremtse meg a nemzet fennmaradásához elkerülhetetlenül szükséges teljes fegyel­met és a hivatott politikai vezetők vezetése alatt álló nemzeti és politikai egységet. Ha­tározza el a közgyűlés, hogy a feliratot hozzájárulás céljából az összes törvényha­tóságokkal közli. * Az indítványhoz kilencen szóltak hozzá a vármegye minden társadalmi rétegéből és foglalkozási ágából. Ezután vitéz Borbély-Maczky Emil mon­dott záróbeszédet. Megköszönte az egyön­tetű lelkes hazafias állásfoglalást, majd in­dítványára a törvényhatósági közgyűlés az alábbi táviratot intézte Sztójay Döme mi­niszterelnökhöz : „Borsod-vármegye rendkívüli közgyűlése egyhangú helyesléssel és lelkesedéssel a ellen. Ez a tiltakozás azonban túlságo­san szerény és határozatlan. A Szovjet viszont erőteljes lépésekkel követi túl­ságosan is nyílt terveit Íbéro-Ameriká- ban. A bolsevizmus elsősorban a Pana­ma-csatorna körüli térséget kívánja ha­táskörébe bevonni. A „Waşhingt. n Post“ maga is kérdezi, vájjon milyen célok vezették Sztálint, hogy 37 bolse­vista diplomatát küldött a kis Kolum­biába. A „Time“ levelezője kifejti azt a gyanúját, hogy MoszkvánaJCAtizonyá- ra az a szándéka, hogy Bogota szék­hellyel egész Latin-Amerikát bolsevista ügynökökkel hálózza be. Annál is in­kább, mert a Kreml abban bízik, hogy rövidesen Közép- és Dél-Amerika összes államai elismerik a bolsevizmust- Ugyancsak a „Time“ Írja,' hogy a' ko-* lumbiai kommunista párt ma már nyíl­tan és kertelés nélkül követeli, hogy ő vehesse át a hatalmat Kolumbiában és e magatartás mögött a szovjet követség kezét lehet felfedezni. A Szovjet tehát elsősorban Kolum­biára, a Karibi térségre, a Panama-csa­torna környékére, Venezuelában a ma- racaibói olajmezőkre, Curacaoban pedig a világszerte ismert arubasi olajfino- mitók vidékére kívánja befolyását egy­re erősbodő és határozott mértékben ér­vényesíteni. Moszkva minden erejével támogatja az e térségben általa létre­hozott kommunista pártokat és mozgal­makat s adott pillanatban rá akarja tenni kezét Ibéro-Amerika e fontos ha­dászati kulcspontjaira is. A Kreml eze­ket a területeket amerikai terjeszkedése és világuralmi céjainak megvalósítása szempontjából elengedhetetleneknek tartja. Röviddel ezelőtt érkezett az a hir is, hogy Umanszky a latinamerikai közvéleményt is bolsevistabarát maga­tartás érdekében akarja megnyerni. Eb­ből a célból Umanszky hatalmas mé­retű bolsevista képkiállitást rendezett. A vándorképkiállitá's vezetésevéi a hír­hedt David Afaros Siqueiros kommu­nista „festőművészt“ bízták meg, aki­nek Scheldon Harte-nak, Troekij egy­kori titkárának meggyilkolásában része Volt. Ehhez a jelentéshez, teszi hozzá a „Time“, a délamerikai államok számos városában és központjában kiállították már azt a hatalmas falfestményt is, amelyet 15 délamerikai kommunista fes­tőművész „alkotott“. 2. A Reuter-iroda jelenti Washington­s' ból, hogy az északamerikai kommunista párt nagygyűlésén most először történt meg, hogy a pártvezetőség döntése sze­rint a közelgő elnökválasztásokon nem kíván önálló elnököt jelölni. Earl Brow­der, az északamerikai kommunista párt i főtitkára ezzel összefüggésben kijelen- I tette, hogy Amerika kommunistái Roo- " sevelt újra elnökké való megválasztása ! érdekében adják le szavazataikat, mert a pártnak is érdeléé, hogy Roosevelt megmaradjon elnöki tisztségében. Ezzel a magatartással kapcsolatban az európai figyelő számára önként adódik a kommentár megfogalmazása. Roose­velt sokat köszönhet már eddig it * Sopron, május 23. (MTI) Hagyományos keretek között iktatta be kedden délelőtt Sopron-vármegye, majd Sopron törvényha­tósági jogú város közönsége uj főispánját, Rupprecht Antal földbirtokos, felsőházi ta­got, a felsödunántuli mezőgazdasági ka­mara elnökét. A beiktatáson a kormány képviseletében Baky László belügyi á\untítkár jelent meg. A városi közgyűlésen a főispán nagy tet­széssel és lelkes tapssal fogadott ezékfog- lalő beszéde után Baky László belügyi ál­lamtitkár emelkedett szólásra. — Nehéz Időket élünk — mondotta. — Olyan nehezeket, aminöket a magyar tör­ténelem folyamán sokszor átéltünk már ugyan, de legyen róla meggyőződve min­denki, hogy ,ma élet-halál kérdésről van szó. A mai háború nemzetünknek győzelem esetén fennmaradását, vereség, esetén pcdxg nem megcsonkítását, hamm tejes pusztu­lását, halálát jelenti. (Úgy van! Úgy van!) — Mi együtt harcoltunk a németekkel a világháborúban és együtt buktunk el. A sok kiömlött magyar és német vér nem hullhatott el nyom nélkül. Ma már nemcsak a bajtársiasságról van szó. Vegye mindenki tudomásul, hogy a német hadsereg nélkül nincs magyar élet Európában. Ez a valóság. Csak öntudatos népek tudják megérteni egymást. Legyenek meggyőződve német testvéreink, hogy az öntudatos magyarok mindig hü szövetségeseik maradnak — Ahhoz, hogy egy beteg egészséges le­gyen, elsősorban a betegség csiráit, a ba- clllusokat kell felkutatni és kiirtani a beteg testéből. Évszázadok óta él egy betegség a magyar nemzet testében. Ez a betegség,' ez a métely a zsidóság volt, a nemzetközi zsi­dóság, amely sohasem tudott asszimilálódni. Mindenki láthatja, hogy ez a kormány minden programadáson kivül alaposan meg­tisztítja fajtánk vérét ettől az átkos ide­gen mételytől. — Nagyon jól tudjuk, nemcsak a zsidó­kérdés a mi egyedüli megoldandó problé­mánk. Nagyon sok kötelességünk van, ame­lyet maradék nélkül teljesíteni fogunk, még akkor is, ha ma is vannak olyan erők, ame­lyek Igyekeznek minden haladást meg­gátolni. Azokat az évtizedes és merem állí­tani, évszázados mulasztásokat, amelyeket a magyar nemzet élszenvedeti, nem lehet hetek alatt helyrehozni. Várjon tehát mln- n an ifi bizalommal és hittek Mindenkinek nitotta és a Kreml befolyását kívánja biztosítani a bolsevizált Csehországban és végül egész Közép- és Keleteurópá- ban. Az csak természetes ezek után, hogy Sztálin ennyi támogatás után az Észak-Amerikai kommunista pártot arra utasította, hogy viszontszolgálat fejében adják csak le továbbra is sza­vazatukat Roosevelt újra való megvá- .lasztása érdekében. Az angol-amerikai kapitalizmus és a keleti bolsevizmus kö­zötti kapcsolatok ma éppen a Roosevelt és Churchill által kijelölt utón halad­nak tovább és a bolsevista érdekeket szolgálják mind az angol, mind az ame­rikai kommunista pártok is. Browder pártfőtitkár azt is kiemelte, hogy a kommunista pártnak hivatása összhangot teremteni Észak-Amerika népei között. A kommunista párt hiva­tása az is, hogy a moszkvai és teheráni tanácskozások határozatait megvédel­mezze. Az északamerikai kommunista pártnak ma, Browder szerint, még nem érdeke, hogy az osztályharc fegyverével éljen s az osztálykülönbségeket túlságo­san kiélezze, mert ez az amerikai egység rovására is menne. A kommunista párt beleegyezik abba, bogy Észak-Amerika ma még a szabad gazdasági kezdemé­nyezés elve szerint kívánja belpolitiká­ját megszervezni. Broivder kiemelte azt is, hogy '1944-ben a kommunista párt még nem kiván belső egyenetlenségeket létrehívni és elfogadja Amerika gazda­sági állásfoglalását, mely a szabadgaz- riálkori ás elvét kívánja fenntartani. A Wall Street pénzfejedelmei és a Kreml emberei tehát egy és ugyanazon cél ér­dekében látszanak dolgozni. De meddig? Addig az időpontig, amíg Roosevelt és köre kiszolgálna Moszkva világuralmi törekvéseit, addig az idő­pontig, amig a Roosevelt által ajándé­kozott jogokkal megelégszenek a kora- mr-íiMák. Be Moszkva ennél többet kí­ván. Ennyi neki nem elég és kétséges, I hogy megfelelő állapot bekövetkezése­kor mind Moszkva, mind az északame­rikai kommunista párt meg lesznek-e továbbra, is elégedve Rooseveltnek a" kis népek rovására tett „ajándékaival'» kötelessége azokon a posztokon, ahová a magyar élet állította, minél többet dolgozni, alkotni és munkálkodni. — Kétségtelen, hogy nehéz időket éilink. Éppen ezért ma első kötelességünk a há­ború megnyerése. A nemzet minden erejét össze kell fogni, hogy ezt a háborút meg­nyerjük. És én állítom, fanatikusan hiszem, hogy megnyerjük. (Percekig tartó taps, lelkes éljenzés.) Ha megnyerjük, akkor a nemzeti szocialista világnézet legyőzi a zsidó bolsevista világnézetet. Ha tehát a nemzeti szocialista világnézet győz, Magyarországon magyar nemzeti szocializmus lesz. — Nyíltan megmondom, ma nem lehet pártosdit játszani. Ma nincs ideje to politi­zálásnak. Ma a háborúnak van az ideje és á belső arcvonalon egységesen kell állnunk, mint ahogyan honvédeink is egységesen állnak odakint. Ezért meg kell szűnnie a politikai tulllcltálásnak, mert há győzünk, Magyarországon nemzeti szocializmus lesz, s ha elbíikunk, ez a hálált jelenti. Ezt ve­gye tudomásul mindenki, aki politikai játé­kot folytat. A jövőben mindent el kéU kö­vetni, hogy minden magyar egyformán ré­szesüljön úgy a jóból, mint a rosszból, nem úgy, mint eddig, amikor kis rész élvezte az előnyöket, a nép tömege pedig az élet ár­nyékos oldalán állt. Ne felejtsük el, hogy harctéren küzdő honvédeinknek nincs se éjjelük, se nappaluk. Nekünk is állandóan dolgoznunk kell, hogy elérjük a végső győ­zelmet és végül békés viszonyok között megkezdhessük azt, amit annyira várunk, felépíthessük újabb ezer évre a mi drága hazánkat. A közgyűlés közönsége percekig tartó tapssal és lelkes éljenzéssel fogadta az ál­lamtitkár beszédét. » » Üzenet a harctérről Laczkó András őrvezető, tábori posta száma: F. 177., a „Keleti Újság“ utján a következő üzenetet továbbítja: / — üzenem drága jó szüleimnek, összes hozzátartozóimnak, rokonaimnak, ismerő­seimnek és a Keleti Újság hatalmas olvasó­táborának, hogy jól és egészségben va­gyok. Szeretném itt kint gyakrabban olvasni egyetlen erdélyi lapomat, melyet oly ritkán Whalek és annyira nélkülözök. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom