Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-23 / 115. szám

Uttttiújnm 1344. MÁJUS 23­Hívöföbs «©britéi a vasárnap éjszakai eífenséges lavaró repülésről BUDAPEST május 32, A Magyar Táv Irati Iroda jelenti: Május 31-én este a Duna—Tisaa-közén nagy távkiizökke! több ellenséges gép dél­ről északi irányban átrepülte az ország légiterét. Bombázásról eddig nem érkezett jelenté*. Valószínűleg ugyanezek a gépek május 23-én kora hajnalban ugyanezen a vonalon északról délre repülték át az oísz ágot. Az átrepiilés zavaró jellegű volt Finnország nem adja fe! Kérjalát! — iüQüdslta Silovaara finn miniszter a ftSsfik emlékünnepén Virág helyeit egy hősi ha sít sir[ára Hősök napját ünnepelte az ország nemes büszkeséggel. A magyar katona emléke előtt gyújtottuk meg az emlékezés szent tüzét, aki fegyverrel kezében védi és oltalmazza hazánkat, földünket, Erdélyt... A boLseviamus elleni hadműveletek kezde­tén már nagyszámban vettek részt erdélyi fiuk is az emberi történet e legnagyobb via­dalában. Erdély tudta, jól látta, hogy a mostani veszedelem a korábbiakat messze felülmúlja és ha ebből a küzdelemből vesz­tesen kerülünk ki, akkor számunkra nincs többé visszatérés.. Sokezer erdélyi öltötte magára a honvéd egyenruhát, sokan önként jelentkeztek, hogy bizonyítsák az utókor előtt: ez a nemzedék Is megtette a köteles­ségét, ez a nemzedék sem alábbvaló akár­melyiknél, a hazaszeretet lángja nem halt ki, hanem olthatatlanul ott él a szivekben. •* • gokan ottmaradtak a csatatereken s ezek előtt kell meghajtanunk az emlékezés fák­lyáját. Sokaknak kihullott a dicsőséges fegyver a kezükből, de éppen ezért van az, hogy nem hullott ki a fegyver az -egész ma­gyar közösség, a nemzet kezéből. Jeltelen sírok takarják hantjaikat, az er­délyi magyar névtelen katona hült tetemeit. De a közösség nem feledi őket. Jelentések és kitüntetések emlékeznek meg a legjob- bakról is ezek közül, az utókor tanulságára és buzdítására. A Kormányzó Ur legfelsőbb elhatározásával nemrégiben magas kitünte­tést adományozott az egyik kolozsvári hős­nek, Táncz Béla dr. tartalékos orvoszászlós­nak. A hősi halált halt Táncz Béla dr. or­vos zászlós a Magyar Érdemrend Lovagke­resztjét a Hadiszalagon a kardokkal kapta az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz és önfeláldozó magatartásáért. Táncz Béla Kolozsváron született, 1912- ben. A Tudományegyetem szülészet-nőgyó­gyászati klinikájának volt tanársegédje. 1943 szeptember 9-én a visztupovicsi utón vivott harcokban érte öt az ellenséges golyó. A fiatal orvos zászlós sebesültekért ment ki gépkocsin és visszafeléjövet támadták meg egységét a partizánok. Táncz Bé'át fejlövés érte. Ovrucsban temették el, szeptember 10- én. Strjelszáma: 12375. II. sor, 5. sír... Táncz Béla dr. orvos zászlós az egyik gyalogsági zászlóalj vezető orvosa volt. Ez­redparancsnoka megható levélben sietett a flát elvesztett apa: Táncz János vigaszta­lására. „Nehéz kötelességet teljesítek, — szól az ezredparancsnok levele — amikor az édes­apának tudomására hozom a szomorú hirt. Jól tudom, hogy mit jelent a szerető szü­lőknek elveszteni azt, akit életült szemeíé- nyének tartottak, akit verejtékük árán ne­veltek fel s akitől semmi, áldozatot nem sajnáltak, hogy egész emberként kerüljön az életbe. Béla bajtársunk magával hozta ide, a végtelen orosz erdők közepébe is a mélységes hazaszeretetet és kötelességtel­jesítés érzését, amit még otthon oltottak bele a szülői házban. Sebesült bajtársuin kellett segítenie, s egy pillanatig sem vo­nakodott kötelességét teljesíteni. Útközben érte az orvlövészek alattomos támadása, melynek áldozata lett. De hősiesen védeke­zett az utolsó percig. A történelmi i<lök nagy áldozatokat követelnek sokat szenve­dett nemzetünktől, ön a legnagyobbat, gyermekét áldozta fel a haza oltárán, de mi la sokat veszítettünk, mert a legjobb bajtárs távozott el közülünk, s Bélára min­dig csak úgy gondolunk vissza, mint a kö­telessé gteljesités mintaképére. Adjon vi­gasztalást a Mindenható. Adjon erőt az a tudat, hogy bajtársunk a legszentebbért, hazájáért áldozta fel életét. ..“ * Amikor Táncz Béla dr. hősi halálára em­lékezünk. egy szál virágot teszünk lélek­ben „valahol Oroszországban“ porladó hamvaira. Orvos volt. a halál ellen küzdött. Katona volt: a nemzethalál veszedelme el'en Har­colt. Megtette kötelességét. ,- ELTŰNT, KI TUD KÓLA? Barţa- lis János, Deák Ferenc-utca 32. szám alatti lakos bejelentette a rendőrkapi­tányság nyomozási osztályán, hogy Kő­műves Erzsébet 17 éves menekült cse- lédleánya május 10-én eltűnt a Deák Ferenc-utca 32. szám alól, azóta bem adott életjelt magáról. Aki tud hollété­ről, jelentse a rendőrkapitányság nyo­mozó osztályán.- FORRÓ LÚGGAL LEFORRÁZTA MAGÁT EGY HÁZTARTÁSBELI AL- | KALMAZOTT. Füleiéi Erzsébet 34 éves S háztartásbeli alkalmazott Szántó-utca í 73. szám alatti lakos forró lúggal su- I lyosan leforrázta magát. A bőrgyógyá- I szati klinikára szállították. Helsinki, május 22. (MTI) Finnország is vasárnap ünnepelte meg a Hösök napját. A kormány képviseletében Salovaara minisz­ter a többek között ezeket mondotta: — Az óriási méretű küzdelem a. végső döntés felé halad. Mielőtt azonban a fegyve­rekkel kivihatnák a döntést, éppen ezekben az időkben hatalmas politikai támadás in­dult, többi között a finn nemzet ellen is, az­zal a céllal, hogy megzavarják a nemzet meggyőződését harcának jogosultságáról és ügyének igazságosságáról. A finn nemzet igazságát jelenleg nem mindenütt ismerik el olyan mértékben, amilyen mértékben a finn nemzet arra Igényt tarthatna. Bíznunk kell azonban abban, hogy ez az elismerés egyszer majd mégis csak megtörténik. Karjala lakosságához a miniszter a kö­vetkező szavakat intézte: — Karjala népe sokkal többet szenvedett a háború borzalmai közepette, mint, észak bármely más népe. Most, amidőn Finnország és Karjala a világpolitika szőnyegére került, éppen olyan áldozatkésznek és nyugodtunk kell lennünk, namt a karjalaiak. Ne hagy­juk hegy Finnországot megfosszák Karjalá- tél — mondotta befejezésül a miniszter. í^férl isarmloc éf eintaei oiiu » Egy emberöltő, azaz az átlagos emberi életkor közönséges számítás szerint" har­minc év. Minthogy azonban az utolsó 70 év alatt az átlagos életkor ötven százalékos emelkedést ért el, az emberöltő szón ma inkább az egyes nemzedékeket elválasztó korhatárt szokás érteni. Az a felfogás, hogy az átlagos emberi életkornak harminc év felel meg, minden valószínűség szerint még a görögöktől és rómaiaktól maradt iánk. A rómaiaknál pél­dául egy negyven éves ember már aggnak számított. Körülbelül ugyanez volt a hely­zet a középkorban is. így például a német császárok átlagos élettartama a VlII.-tól a XVIH. századig csak 33 évet tett ki. Ma az átlagos emberi életkor emelkedé­sét általában az egészségügyi viszonyok ja­vulásával szokás magyarázni, azonban kft-- déses, hogy ez a tényező egymagában elég- séges-e. Amint ugyanis V. K. Wendt, a Kaiser Wilhelm-társaság ember- és örök­léstani Intézetének kutatója megállapította, az élettani tényezők mellett más körülmé­nyek is közrejátszanak, hiszen az életkor nem csupán az egészségügyi viszonyoktól, hanem nagy mért éltben a faji tulajdonsá­goktól is függ. Valószínű, hogy a XVII. szá­zad óta, amióta az átlagos emberi élettar­tamra hajlamos faji csoportok lassankint mindinkább kihaltak és a hosszú életűek— nek adtak helyet. Wendt megállapításai szerint a teljes testi és lelki érettség korában is figyelem­reméltó eltolódás következett be. Goethe, Gottsched és Kjjstner, a hires matematikus például a mai viszonyokhoz képest rendkí­vül korán kezdték meg egyetemi éveiket. Igaz ugyan, hogy arra az ellenvetésre, hogy mindezek csak rendkívüli esetek, nehéz vá­laszolni, mert sajnálatosképpen nincsen sta­tisztika, mely világosságot derítene a XVIH. századi egyetemek hallgatóinak átlagos életkorára, az elgondolkoztató példákat azon­ban tovább is lehet folytatni. Paganini 16 éves korában kezdte meg virtuóz-karrierjét, sőt Mozart már hat éves korában megmu­tatta oroszlánkörmeit, Gams pedig, a zas- nlális német matematikus 19 éves korában érte el teljesítőképességének csúcspontját, mig ma csak a 25—30 éves ember számit teljesen kifejlődöttnék. Még nincs is nagyon messze az az idő, amikor a negyedik évtizedükbe lépett em­bereket munkaképtelenség elmén menesz­teni szokás, ezzel szemben viszont Ford azon az állásponton van ma, hogy éppen az 50—60 éves emberek azok, akik a legna­gyobb állhatatossággal, kitartással és oda­adással tudnak dolgozni szerinte tehát azo­kon a munkaterületeken, ahol főképpen ezekre a tulajdonságokra van szükség, az úgynevezett öregembereket lehet a legelő­nyösebben alkalmazni. Az is érdekes, hogy míg Lessing nagyon kedvezőtlenül nyilatkozik a negyvenesekről, akiket szerinte már alig lehet teljes értékű embernek tekinteni, Hufeland, korának egyik legnagyobb orvosa már száz évvel ezelőtt megállapította, hogy minden élőlény élet­korál a természet ötször olyan hosszúra ter­vezte, mint amennyi évre érettségük elérésé­hez szükségük van. Ilyenformán tehát az em­ber átlagos életkorának 125 évnek kellene lennie. Akárhogy álljon is a dolog, ma minden­esetre azon az állásponton vagyunk, hogy a nagy teljesítmények nem ismernek korhatáro­kat. Planck, korunk legnagyobb fizikusa 42 éves korában lepett fel kvantumelméletével, Cervantes 58 éves volt, amikor Don Quixoüé- ját megirta, Verdi legszebb operái 74 és 80 éves korából származnak, végül Tizian éppen 99 éves korában festette két leghíresebb alkotását. LEGÚJABB SPORTHÍREK ASBÓTH BUDAPEST TENISZ- BAJNOKA Budapest, május 22. Hétfőn játszották le Budapesten a bajnoki teniszverse­nyek döntőit. Eredmények: Férfi egyesben bajnok: Asbóth. Női egyesben bajnok: Flórián (BBTE). Férfi párosban bajnok: Fáncsy (Postás SE)—László (Balatoni SE). Vegyes pá' rosban bajnok: Flórián—Mayer dr. (BBTE). A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEI LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóidvatal és nyomda; Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos- tataJkarékpénztári csekkszámla száma: 73148. Postaíiők: 71. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Meg&enrfenissVefléic; a «Joyessfes'iiel Is or u Szári iiolsevlsfa i»«ssi tf álsiTtf Berlin, május 22. (MTI.) Az Interlnf. je­lenti a keleti arcvonal helyzetéről: A keleti arcvonal helyzetének egésze hosszabb idő óta nem mutat fe' változást nagy általánosságban. A vasárnapi harci­cselekmények, mint már egy hétnél hosz- szabb idő óta, még mindig teljesen a Dnyeszter alsó szakaszára és a Kárpátok előterére korlátozódtak. A Dnyeszter alsó folyásánál a bolsevisták többször megkisé­Suriapestre utaztak Kolozsvár városának vezetői Kolozsvár, május 22. Vargha Lajos dr. főispán és Vásárhelyi László dr. pol­gármester, Suba Károly dr. tanácsnok kíséretében fontos hivatali teendők el- intézésére vasárnap Budapestre utaz­tak. Előreláthatólag több napot töltő­nek a fővárosban, ahol az illetékes mi­nisztériumokban városi közügyeket tár­gyalnak meg. Ma ▼an a líalilke trió tianqve/senyc Kolozsvár, május 22. A Német Lek­torátus május 23-án, este fél 7 órakor kamarazene estet rendez, amelyen a Dahlke-trió szerepel. Nagyon elterjedt az a vélemény, hogy a közönség nagyon kevés érdeklődést mutat a kamarazene iránt, mert a mindennapi munka és fá* radtság után kimeritő volna még két óra hosszat ugyanarra a pontra össz­pontosítani a figyelmet. Mindezzel szá­mot vetett Dahlke professzor is és igye­kezett változatosabb kamarazene mii­sort összeállítani. Próbálkozásait siker kisérte és a zenekritikusok egyhangú­lag elismerték, hogy a Dahlke-trió mű­sorának összeállitása színvonalas és szórakoztató. Már az a berlini hangver­seny is, amelyet „zenei mulatságnak“ nevezett el, nagy sikert aratott és azt bizonyította, hogy mennyire ért Dahlke tanár ahhoz, hogy a műsort élénkehbé tegye. Röviden tehát megállapítható, hogy a kamarazenének csak mértékle­tesen hosszú és változatos műsorral van sikere. Az egyik kritikus azzal a megállapí­tásával, hogy a három hangszer (zon­gora, cselló és "klárinet) összhapgjelle- gének a könnyed táncos dallam felel meg leginkább, a műsor összeállításá­nak kiindulási pontját is meghatározta. Még tökéletesebbé teszi a műsor sajá­tos hangulatát a klarinét lágy színe­zete. És valóban olyan jó benyomást gyakorolt a Dahlke-trió két tavalyi hangversenye Kolozsváron, hogy min­den zenebarát várakozással tekint az újabb fellépés elé, amelyen az együttes természetesen uj műsorral jelentkezik. A hangverseny a Német Lektorátus Jókai-utoai helyiségében lesz. A Miaows Irodalmi és Kycesöas HSatéssÁ 1SL -yossásA % jy Major Joeseí, relték, hogy Bútortól nyugatra levő benyo­mott hídfőállásból kiindulva a több naD óta körülzárt harccsoportot felmentsék, de vállalkozásuk meghiúsult és a katlanba ke­rült szovjet harccsoport legkisebb marad­ványait Is megsemmisítettük. A német csapatok ezernél több foglyot ejtettek, és nehézfegyverek nagy tömegét zsákmányol­ták, köztük 18 páncélost. Az olasz fasiszta köztársaság uj zászlója Milánó, május 22. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A í olasz hivatalos lap közli a Duce ren­deletét az olasz szociális köztársaság uj zászlajáról. A zászló az eddigi trikolor, a függőlegesen elhelyezett zöld-fehér-piros mezőkkel. A szavoyai kereszt, a királyi ház jelvénye, amely a régi lobogó «közepén volt, elmarad. A zászlórúd csúcsát a vesz- szönyaláb disziti. Az olasz véderő hadilobo­góját középütt a három mezön át kíterjesz- tett-szárnyu fekete sas disziti. Ka seáva! feldaiäbolta «cjv fcuafai • Baja, május 23. (MTI). A bajai rö.gtönitéló bíróság kötéláltali halálra Ítélte Csutár Béla 36 éves jánoshalmi földinivest, aki kaszával feldarabolta feleségét. A biróság kegyelmi ta­náccsá alakult át. A biróság határozata titkos. Hőire madridi brit nagykövet visszatért állomáshelyére Lisszabon, május 22. (MTI.) Mint a brit hírszolgálat jelenti, Sir Samuel Hoarc madridi brit nagykövet Arthur Yeneken brit ügyvivő tragikus halála miatt kénytelen megrövidíteni szabadsá­gát és előreláthatólag még a héten visz- szatér álloméshelyéré. Londoni politikai körökben egyébként úgy tudják, hogy Hoarc a háború következő szakaszának befejezéséig megtartja nagyköveti tiszt­ségét. A tehe »ni szovjet követ „«•’észsegi“ okokból elhagyta állomáshelyét Lisszabon, május 22. (MTI). Min# a brit hirszolgálat jelenli, Mihajlov teheráni szov­jet nagykövet egészségi okokból visszatért Moszkvába. Utódja Maximov ügyvivő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom