Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-21 / 114. szám

KeietiUjsKG ' 10 Az elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter rendelete értelmé­ben a lakóházak elsötétítése május 1 és má­jus 21 között este 9 óra 30 perckor kezdődik és tart hajnali 4 óráig. Szolgálatos gyógyszertárak Egyszarvú gyógyszertár, Mátyás király­tér 10. Távbeszélő: 32-23. — Kereszt gyógy­szertár, Mussoiini-ut 2. Távbeszélő: 13-49. — Hargita gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. — Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő: 31-10. <— Szabó Zoltán dr. egyetemi tanár halála. Budapestről jelentik: Szabó Zoltán dr. egye­temi nyilvános rendes tanár, a Corvin ko­szorú tulajdonosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja május 18-án' 62 éves korában Budapesten elhunyt. A magyar tu­dományos élet egyik legnagyobb fia volt. t— Hősöknapi istentisztelet a Farkas-utcai templomiban. Május 21-én, vasárnap, a Hősök napja alkalmából délelőtt 9 órakor istentisztelet lesz a Farkas-utcai reformá­tus templomban. Igét hirdet Vásárhelyi Já­nos püspök. Az istentiszteleten a katonai és polgári hatóságok képviselői is részt vesz­nek. A gyülekezet vezetősége ez utón is kéri a hiveket, hogy a 9 órás istentisztele­ten minél többen vegyenek részt, hogy így a 10 órakor kezdődő konfirmációi istentisztele­ten torlódás nélkül kapjanak helyet a kon­firmáló gyermekek hozzátartozói. Akiknek hozzátartozója nem konfirmál, lehetőleg 9 órakor menjen templomba. ' — HÁZASSÁG! Kiss Julia és Im­rék Ferenc, az Erdélyrészi Hangya Központ főtitkára, május 20-án tar­tották esküvőjüket. (Minden külön értesítés helyett.) —■ A kúria is 12 évi fegyházra Ítélte a kolozskarai menyasszonygyilkost. Mintegy kilenc hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy Vajas János koloskarai lakos meny­asszonyát kegyetlenül meggyilkolta. Annak­idején a statáriális bíróság az ügyet áttette a törvényszékre s a bíróság Vajas Jánost szándékos emberölés miatt 12 évi fegyházra ítélte. Fellebbezés utján a táblabirőság elé került Vajas bűnügye s a tábla az Ítéletet lű évi fegyházra szállította le. Az ügy a kúria elé került, s annak döntését szomba­ton hirdetţe ki a kolozsvári törvényszék Szabó-tanácsa. A kúria döntése szerint Va­jas Jánost szándékos emberölésért 12 évi fegyházra Ítélték, büntetésébe a vizsgálati fogság alatt eltöltött időt beleszámítják. — Ön nap helyett hét hónapot kapott egy kabáttolvaj zsidó fiatalember. Lövi György, alias Litner József, Csibi Miklós, többszörö­sen büntetett előéletű zsidó fiatalember, akit már többrendbeli lopás, csalás és sikkasztás miatt Ítélt el a kolozsvári és újpesti tör­vényszék, legutóbb egy barátjától télikabá­tot kért kölcsön, mert állítólag a nagybáty­ját akarta fogadni az állomáson s nem akarta, hogy az tudomást szerezzen arról, hogy saját kabátja a zálogházban van. Ba­rátja, amikor Lövi György a megbeszélt idő­pontra nem tért vissza a kabáttal, nyugta­lankodni . kezdett, s az állomásra ment, ott Lövi Györgyöt rögtön le is tartóztatták. A járásbíróság Lövit 5 napi fogházra Ítélte. A járásbiróságon azonban a vádlott nem val­lotta be büntetett előéletét, amelynek tuda­tában lényegesen szigorúbb büntetést kapott volna. A kolozsvári törvényszék Szabó-ta­nácsa szombaton tárgyalta az ügyet s Lövi Györgyöt összbüntetésképpen 7 havi és 10 napi .fogházbüntetésre Ítélte. — Lopás miatt héthónapi börtönre Ítélték a hálátlan éjszakai szálláskérőt. Petruska Mária 1943 junius 28-án Kolozsváron éjsza­kai szállást kért Komjátszeghy Lajosnénál. Miután erre engedélyt kapott, Komjátszeg- hyné 9 éves kisfiával eltávozott, magára hagyva öt a lakásban. Petruska Mária kü­lönböző ingóságokat, különösen női fehér­neműket, összesen 165 pengő értékben lo­pott össze, majd a lakást bezárta s a kul­csot eldobta, hogy ezzel időt nyerjen. A szombaton megtartott tárgyaláson Petruska Mária beismerő vallomást tett, Lechner Ri­chard büntetőegyesbiró 7 hónapi börtönbün­tetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. * A Kolozsvári Ref. Leánygimnázium elöljárósága pályázatot hirdet egy magyar­latin és egy természetrajz-vegytanszakos miniszteri kjb-evezés alá eső tapári állásra. Fizetése a besorolása szerint történik. Ok­mányokkal szabályszerűen felszerelt kéré­seket a Ref. Leánygimnázium Elöljárósá­gához, (Kolozsvár, Király-u. 26.) kell be­adni, Pályázati határidő junius 30. VVILÁG TÜKRE 1. A kiéli „szabadállam“ terve 2* Első az üzleti Ha arról van szó, hogy az angolok és amerikaiak szovjet „szövetségesük“ követelését teljesítsék, a demokráciák semilyen engedménytől nem rettennek vissza, hogy a bolsevizmus kénye-kedve előtt minden vonalon meghajoljanak. Angol és svájci forrásokból vált az európai közvélemény előtt is ismére tessé, hogy a teheráni tanácskozások idején Sztálin, Roosevelt és Churchill többek között a Kieli-csatornának a Szovjetunió számára való átengedéséről is tanácskozott olyan értelemben, hogy Kiéiből szovjet szabadállamot alakítsa­nak: az Északi-tenger Panamáját. A teheráni tanácskozásoknak ez a részlete csak most került a nagynyilvánosság elé. Ennek a lépésnek az lenne a célja, hogy a Kieli-csatornán szovjet hajók szabadon közlekedhessenek a tengerek felé. A bolsevizált Kiel szabadállamnák természetesen önálló hadserege sem le­hetne, önálló bel- és külpolitikája sem, illetve azt a bizonyos bel" és külpoliti­kát a Szovjetunió vállalná Kiel szabad- állam helyett is. Sztálin nagylelkűen még abba is beleegyezett, hogy szövet; séges ellenőrző közegek is betekintést nyerhessenek Kiel szabadállam köz- igazgatásába. A terv tehát ez lenne. Az egész kér­dést, amelyet eddig a legnagyobb titok­ban tartottak úgy az angolszászok, mint a Szovjet, most a „Saturdai Eve­ning Post“ cimü angol újság hozta nyilvánosságra. A cikket Forest Dawies irta, aki a teheráni tanácskozásokon mint újságíró, megfigyelő vett részt és természetszerűen az ott szőnyegre ke­rült kérdésekről sokat tud. A teheráni tanácskozások után közvetlenül ezt a hirt ugyan az egyik világlap hasábjain nyilvánosságra hozták, de azonnal m°g is cáfolták. A hir akkoriban annál is inkább, mert tagadták valódiságát, nem keltett nagyobb feltűnést, a közvéle­mény nem is tartotta lehetségesnek azt, hogy Roosevelt és Churchill, akik min­dig féltékenyen őrködtek tengeri ural­muk felett, a Szovjet számára ilyen en­gedményeket tettek volna. Most azon­ban az egész angolszász sajtó is részle­tesen taglalja a kiéli kérdést és az an­golszász diplomácia is maradéktalanul elismeri a szovjet terjeszkedés jogossá­gát az Északi-tenger vidékére és a kiéli csatorna felé. Természetes, hogy a szovjet uralom­nak a Kieli-csatornára való kiterjedése az egész Északi-tengernek szovjet tenge­ri erők által való ellenőrzését feltételezi. Csak most, ennek a hírnek nyilvános­ságra jutása után lett magától értetődő az a körülmény is, Fogy miért ragasz­kodik Sztálin Norvégia megszállásához is és miért tvolt szükség arra, hogy a Szovjetunió a norvég emigráns kor­mánnyal olyan szerződést kössön, amely szerint szovjet csapatok Norvégiát is megszállhatják. Ma tehát az' a helyzet, hogy a bolsevizmus nem elégszik meg Finnország megszállásával, egész észak, az egész skandináv térség kellene neki,' az Északi-tengert és a Kieli-csatornát is beleértve. No és még ezenkívül né­hány csekélység: a Földközi-tenger fö­lött való uralom, az itáliai légi és ten­geri támaszpontok megszerzése, ezzel tehát az egész olasz belpolitika irányí­tása, Algír, a közelkeleti térség, a Dar­danellák és a Boszporusz. A világsajtó részleteket közöl a te­heráni tanácskozásoknak erről a szaka­száról és azt mondja, hogy ,,meglehe­tősen érdekes“ volt. Amerika es Anglia képviselői a teheráni tanácskozásokon megalázkodva hajoltak meg a Szovjet követelések előtt és hangsúlyozták, hogy a bolsevizmus minden igényét tel­jesítik, hisz ezek a „közös hadviselés“ érdekében elengedhetetlenek. Az is csu­pán most került nyilvánosságrá, hogy a Kieli-csatorna átengedésének ügye tulajdonképen Roosevelt ötlete volt és ugyancsak az ő eszméje volt a bolsevi" zált kiéli szabadállam megteremtése. Sztálin, amikor ezt a számára ragyogó ajánlatot az amerikai dollárfejedelem szájából meghallotta, felugrott a tár­gyalóasztaltól és igy kiáltott fel: — Nagyszerű, ez az egyedüli megol­dás, ez az igazi megoldás'— miközben elérzékenyülten szorította meg Roose­velt kezét... Sztálin mindenképen meg akarta há­lálni Roosevelt „kedvességét“. E tár­gyalások alatt, sőt még a tárgyalások után is, a pályaudvaron, amikor az egész diplomáciai testület jelen volt az angolszászok búcsúztatásán, Sztálin ki­törő örömmel karolta át Rooseveltet. Dawies cikkében megjegyzi, hogy első­sorban a kiéli kérdésben tanusitott ál­láspontja miatt fordult Sztálin meg­lepő melegséggel és barátsággal Roose­velt felé és ennek megfelelően volt hű­vösebb Churchill felé. Ami a kiéli és az Északi-tengeri kér­dést jelenti, talán további kommentár felesleges is. Ma a teheráni tanácsko­zásoknak ez a részlete derült ki, de talán még más kérdésekről is került szó s taláh még más területek bolsevi- zálásába is beleegyezett Roosevelt és Churchill. Angolszász győzelem esetén nem kétséges Európa sorsa. Nem két­séges, hogy mi lesz Finnországgal, hogy mi lesz Svédországgal, amely még ma is rokonszenvvel fordul Anglia és Ame­rika felé. Nem kétséges, hogy mi lesz Norvégiával is. A bolsevizmus állana Európa minden fontos tengeri és. légi támaszpontjainál, ő uralkodnék keleten éppen úgy, mint nyugaton, Algirban éppen úgy, mint Narvikban. Ez volna a cél. A kivitelezéshez azonban niég sok minden akadályt el kell háritni. Első­sorban a német haderőt és az európai szövetség elszánt ellenállását. 2. Genfi jelentés közli, hogy az angol tőke most ennek a borzalmas háború­nak kellős közepén is hatalmas nyere­ségeket vág zsebre Indiában. Az indiai éhség kevéssé érdekli az angolokat, áz indiai gazdasági pangás a nép számára lehet hátrányos, de annál előnyösebb a tőkeelhelyezés szempontjából. Különösen a banküzletek folynak a legjobb mederben. Az összes indiai an­gol bankok és tőkeérdekeltségelt a leg­nagyobb' haszon kimutatásával készí­tették el mérlegeiket. Az üzletek olyan jól mennek, hogy számos bankvállalat uj fiókokat is nyitott és az eddigi ke­reteket kiszélesiteni igyekszik. Röviddel ezelőtt a „Times“ cimü an­gol lap hatalmas cikket közölt Indiá­ról és a cikk szerzője, Barkley igy ir: — India lakossága állandóan olyan hatalmas méretekben szaporodik, hogy az egyedüli megoldást az éhség előidé­zése hozhatja. Millióknak kell meghál- niok, hogy a népszaporulat ne lépje túl a kívánatos kereteket. így a „Times“. így dolgoznak az an­golok. Ez az angol „humanizmus“ és „demokrácia“. Fontos, hogy a banküzletek jól men­jenek ... — A „Méhkas“ május 23-án tartja meg közgyűlését. A Méhkas Diákszövetkezet f. hó 23-án d. u. 6 órakor a szövetkezet üz­lethelyiségében tartja ezévi közgyűlését, melyre a tagokat ezúton is meghívjuk. A megjelent tagok között a „Méhkas“ 10 da­rab értékes könyvet sorsol ki. — Közfürdő lesz a dési zsídöfürdöböl. A 20 ezer lakosú Désnek lesz végre közfür­dője. Koréh Pál vállalati ' igazgató bérbe­vette és teljesen átalakítja a volt zsidó für­dőt. melyet rövidesen megnyitnak. — Három hónap eg vissza nem adott ci­pészszerszám miatt. Rensch Vencel kolozs­vári lakos 1943 márciusában Kovács István, ugyancsak ko’ozsvári lakostól egy cipöra- gasztóprést kért használatra kölcsön. A szer­számot azonban, ahelyett, hogy visszaadta volna Kovács Istvánnak, eladta. Lechner Richárd, a kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája ezért 3 hónapi fogházra Ítélte, a büntetés kitöltését azonban 3 évi próba­időre felfüggesztette. Htííó'n tarifa záróvizsgáit a kolozsvári Mémet Lektorátus Kolozsvár, május 20. A Német Lektorátus hétfőn, május 22-én este fél 7 órakor tartja nyelvtanfolyamáinak évzáróünnepét. Ebben az évben jelentkeznek néhányan a haladó és felső tanfolyamok hallgatói közül évzáró vizsgára, melynek sikeres letétele után az illető hallgatók a müncheni Német Akadé­mia diplomáját kapják kézhez. Ez alkalom­mal utal a Német Lektorátus arra is, hogy ebben az évben tart először a Lektorátus nyári tanfolyamokat julius 1-töl augusztus 31-ig. A többi iskolás és külön tanfolyamo­kat, melyek csak röviddel ezelőtt kezdődtek pünkösd után is folytatjuk. tio áru és jó hirdetés— alapja a jó üzlet menetnek — Három évi dologházat kapott egy ki­lencszer büntetett szélhámos. Lengyel Ká­roly nyíregyházi lakos Móni Saroltától 1943 október 3-án javítás végett átvett egy arany karkötőórát, amelyet 200 pengőért eladott. Lengyel Károly a legutóbbi 5 évben külön­böző bűncselekményekért kilencszer volt büntetve, s a szombati tárgyalásra is Nyír­egyházáról érkezett, ahol legutóbbi bűncse­lekményei miatt büntetésének utolsó napjait ülte. Tekintettel többszörösen büntetett elő­életére Lechner Richárd, a kolozsvári tör­vényszék büntető egyesbirája 3 évi dolog­házra és négyévi hivatali és polgári pog- vesztésre Ítélte. Az ítélet jogerős. 1944. MÁJUS 21. Fontos okmányairól készítessen, fotókópiát amatőr munkáit is vállalja a * MEGHÍVÓ. Erdélyi Tüzifaforgalmi R. T., Kolozsvár, ezennel meghívja részvénye­seit az 1944. évi május hő 30-án, d. e. 11 órakor a vállalat saját helyiségében, Kolozs­váron, Allomás-utca 25. sz. alatt megtar­tandó XXV-ik évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Az igazgatóság jelentése az 1943. üzleti évről. 3. A felügyelöbizottság jelentése az 1943. üzleti évről, 4. Határozat az 1943. évi december hó 31-én lezárt mérleg- és nye­reség-veszteség számla elfogadásáról és a mutatkozó tiszta nyereség hovaforditásáról. 5. Három felügyelöbizottségi tag választása egy évre. 6. Esetleges indítványok. Kolozs­vár, 1944 május 20. Az Igazgatóság. Múdió-müsor Hétfő, május 22. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő, torna. 6.45: Reggeli zene. 7: Hí­rek, közlemények. 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.35; Délelőtti muzsika. 10: Hirek. 10.10: Hang­lemezek. 11.10: Székely várak. Előadás a földvári Lejtő-vérről. 12: Harangsző, fohász, Himnusz. Utána: Beszkárt-zenekar. 12.40: Hirek. 13.25: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Lakatos Tóni és Lakatos Tibor cigányzenekara muzsikál. 14.30: Hirek. 14.45: Zenekari müvek és hangszerszólók. 15.30: A Püspöki Tanoncotthon fiainál. A közvetítést Szegedről vezeti Budinszky Sándor. 16: Havasi szénégetők között — Felolvasás. 16.20: Szalonötös. 16.45: Időjel­zés, hirek. 17: Korszakalkotó vegyészeti ta­lálmányok. 17.20: Könnyű zene — könnyű percek. 18.50: Hirek. 19: A Honvédelmi Mi­nisztérium Légoltalmi Csoportfőnökségének közleménye. 19.15: Azt mondják, hogy ta­vasz nyílik... Vöröss Sári és László Imre magyar nótákat énekel, kisér Toki-Horváth Gyula cigányzenekara. 19.40: A mi vendé­geink. Hormann von Schneidel vezényli az Operaház zenekarát. 20.55: Időszerű mun­káskérdések. 21.10: Magyar zeneszerzők fél­órája. 21.40: Hirek. 22.10: Hírek német nyelven. 22.20: Géczy Barnabás zenekará­nak műsorából. 22.40: Francia szerzők da­lai. Közreműködik Birkás Lilian és Csongor István. 23.10: Balettzene. 2345: Hirek, Kedd, május 23. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő, torna. 6.45: Reggeli zene. 7: Hi­rek, közlemények. 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és * szerb nyelven. 8.35: Délelőtti muzsika. 10: Hírek. 10.10: Zene­kari müvek. 11.40: Múzeumi séták. Séta a kecskeméti múzeumban. Felolvasás. 12: Ha­rangszó, fohász, Himnusz. Utána: A Buda­pest honvéd örzászlóalj zenekara. 12.40: Hirek. 13.23: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Sovinszky László szalonzene- kara. 14.30: Hírek. 14.45: Müvészlemezek. 15.40: Az egészségvédelem főhadiszállásán. A közvetítést az Országos Közegészségügyi Intézetből vezeti Veress László. Í6: Gyer­mekdélután. 16.30: Wagner: Lohengrin — előjáték. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Német hallgatóinknak. 17.35: Földiekkel játszó égi tünemény... összeállította és bevezeti Rát- kay László. Csokonai Vitéz Mihály verseit elmondja Könyves Tóth Erzsi. Csokonai- dalokat énekel Csóka Béla. Lanton kisér Kovács Barna. 18.10: Az Operaház előadá­sának közvetítése. „Cigánybáró“. Az I. felv. után kb. 19.15: Hirek. 20.55: A zsidókérdés Magyarországon. V. „A magyar fajvédelem előharcosai: Simonyi Iván“. 21.10: Magyar zeneszerzők félórája. 21.40: Hirek. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Részlet László- ffy Margit április 13-i vigadóbeli zongora- hangversenyéből. 22.35; Szórakoztató mu­zsika. 23.45: Hirek. BUDAPEST H. 17: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 17.30: A Földművelésügyi Minisztérium mezőgaz­dasági félórája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom