Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-25 / 92. szám

ffícutiOjsKG 1944. ÁPRILIS 25. 1z elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter rendelete értel­mében a lakóházak elsötétítése ma este 9 óra 30 perckor kezdődik és hajnali 5 óráig tart. ' Szolgálatos gyógyszertárak Szent György gyógyszertár, Mátyás ki­rály-tér 28. sz. Távbeszélő: 32-32. — őran­gyal gyógyszertár, Hitler-tér 1. sz. Távbe­szélő: 31-73. — Remény gyógyszertár, Hor­thy Mlklós-ut 30. sz. Távbeszélő: 26-99. — Diana gyógyszertár, Jókai-utca 28. sz. Táv­beszélő: 21-51. — Kormányzó Drank közkegyelmi ren­deleté megjelent a Hivatalos Lapban. A Hivatalos Lap vasárnapi száma a Kor­mányzó Ur öfőméltósága részéről kiadott legfelsőbb kegyelmi elhatározásának, a pol­gári büntető bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben, végrehajtása tárgyában igaz­­«águgyminlszteri rendeletet közöl, amely az általános rendelkezéseken kívül részlete­sen intézkedik, hogy milyen eljárás köve­tendő á kegyelmi elhatározás I.—V. pontja alapján, majd vegyes rendelkezéseket tar­talmaz a mellékbüntetésekre, a megkegyel­­mezettek nyilvántartására vonatkozólag, stb. — Kaledy dr. főpolgármester pályázatot Irt ki Budapest polgármestert áJUasára. Bu­dapest megüresedett polgármesteri székére Keledy Tibor főpolgármester kedden hirdet pályázatot. Ugyanakkor Írják ki a pályá­zatot az egyik megüresedett tanácsnoki ál­lásra is. — Kimarad a Szabadegyetem mai elő­adása. Az Egyetem Barátai Egyesületének elnöksége ezúton értesíti az érdeklődő kö­zönséget, hogy a mára hirdetett Zehery Lajos: „A szociális eszme érvényesülése a büntetőjogban és a büntetési rendszerben" cimü szabadegyetemi előadása az előadó akadályoztatása miatt elmarad, — MEGKEZDŐDÖTT A KÖZALKAL­MAZOTTAK es köznyugdíj ások GYERMEKEI ARCKÉPES VASÚTI IGA­ZOLVÁNYAINAK ÉRVENYESITÉSE. A Magyar Királyi Államvasutak kolozsvári íizletvezetősége közli, hogy a közalkalma­zottak és nyugdíjasok családi pótlékban ré­szesülő gyermekeinek a nyárt időre szóló arcképes Igazolványainak érvényesítését megkezdte. Az arcképes Igazolványokat a nyáridényre (junius 16.—szeptember 16.) feltűnő nyomású bélyeggel külön érvénye­sítik. A Ludovika Akadémián tanuló igény­­jogosult gyermekek igazolványainak érvé­nyesítésére külön bélyegek szolgálnak jú­lius 1-től szeptember 30-ig szóló érvénnyel. Az Így érvényesített igazolványok a bélye­gen feltüntetett érvényességi határidő előtt, a tanév befejezése folytán már ápri­lis 11-től érvényesek. További felvilágosí­tást az tixletvezetőség menetkedvezményi csoportja és az állomások főnökségei ad­nak. — HÁZASSÁG. Kozma László vá­rosi tisztviselő, tart. zászlós_ és Sá­­rossy Rózsa tanárnő Kolozsvár, folyó hő 22-én házassáqot kötöttek. Min­den külön értesítés helyett. — Razzia. Kolozsváron vasárnap éjjel razziát rendezett a rendőrség bűnügyi osz­tálya. A razzia során előállítottak 2 férfit és egy nőt, akik nem tudták magukat iga­zolni, sem azt, hogy miért tartózkodnak a város területén, Egyelőre őrizetbe vették őket s később mindhármukat illetőségi he­lyükre toloncolják. — Két havi fogházbüntetést kapott a Lanolin-szappant retekkel és hagymával ál­cázó Mendel Mómé. Benczel Béla egykori zsidó újságíró 1942-ben egy szabadkai szap­pangyártól nagymennyiségű Lanolin-szap­pant hozott feketén forgalomba, üzéreivel annakidején egész Erdélyt behálózta. Ko­lozsváron is több üzletfelük akadt, igy az azóta megszűnt Benedek-cég is. A cég szintén busás áron adott túl az átvett árun. Egyik továbbitójuk, a Mussolini-ut 66. szám alatt lakó Mendel Mómé volt. Mendelné 32 pengővel fizette Benedéknek a Lanolin-szappan tucatját s néhány pengő haszonnal értékesített. Mendelné fémajtója Altman Manó alkalmi ügynök volt, aki Görög László, Unió-utcai gyógyszerésznek is ajánlatot tett Lanolin-szappan szállítá­sára, tucatonkint 36 pengőért. A közellátás ellenőrei Altmant leleplezték, amint a Men­­delnétöl zöldséges kosárban retekkel és hagymával elleplezett szappannal beállított a gyógyszerészhez. Altman nyomár! sikerült az egész lánckere: kedelmet felgöngyölíteni. A per főbb szereplőit már elítélték. Altman Manó is két havi fogházbüntetést töltött ki. í 'mdel Mórné ügyét azonban elkülöní­tették s a kolozsvári törvényszéken Vitos Pál dr. elnöklésével ülésező uzsorablróság hármastanácsa csak most hozott Ítéletet. Az uzsoratanács a vádat képviselő Schiett Jenő dr. királyi ügyész felszólalására két havi fogházbüntetést és két évi Jogvesztést szabott ki Mendelnére, akinek büntetésé­ben az előzetes letartóztatása alkalmával eltöltött 12 napot is beleszámították. Az ítélet jogerős. A kormány építő munkájában mindig számíthat a magyarországi Mémet Népcsoport támogatására mamlollB Hifiéi* »eeér szülelésnapia alkalmából Basel» Ferenc dr. Bonyhád, április 24. (MOT) Á Magyar­­országi Népi Németek Népcsoportja va­sárnap, április^ 23-án Bonyhádon nagy­szabású ünnepi megemlékezést rendezett Hitler Adolfnak, a Nagy Német Biroda­lom vezérének születésnapja alkalmából. A meghívott előkelőségek soraiban a kormány részéről ott volt vitéz Rátz Je­nő, a miniszterelnök helyettese és Tas­­nády Nagy András, a képviselőház el­nöke és a Magyar-Német Társaság elnö­ke. Német részről megjelent az ünnepsé­gen Edmund Wessenmeyer budapesti né­met követ és a Nagy Német Birodalom magyarországi meghatalmazottja és Basch Ferenc népcsoportvezető, aki az ünnepi beszédet mondotta. Bevezetőül megállapította, hogy Németország és Hitler Adolf nélkül Európa már rég ál­dozatul esett volna az európai kultúra megsemmisítésére törekvő ázsiai hordák­nak. A Német Birodalom sorsa tehát Európa sorsa is. A jelenlegi helyzetből csak egy férfi vezetheti ki győztesen Európa népeit, és ez a férfi Hitler Adolf. A népcsoportvezető ezután örömmel emlékezett meg a néhány héttel ezelőtt bekövetkezett belpolitikai fordulóról és kijelentette, hogy az uj kormánynak min­den olyan cselekedete, amely az orszá­got közelebb segiti a győzelemhez, mély rokonszenvre talál a németség körében is. Hangoztatta, hogy a kormány építő munkájában mindig számíthat a német népcsoport támogatására. Éles szavakkal fordult azok ellen, akik nem akarnak résztvenni a nagy. küzdelemben és a né­metség, ^valamint a magyar haza közös ellenségének bélyegezte azokat, akik kí­sérletet tesznek a háborús kötelességek teljesítésének megakadályozására. Kije­lentette, hogy a háború után élvezendő előnyök egyenes arányban fognak állni a mai kötelességtel jesités mértékével. Basch Ferenc beszéde végén a német népcso­port nevében fogadalmat tett a Führer­­nek arra, hogy a magyarországi német­ség az utolsó emberig és az utolsó lehel­jeiig teljesíti ezt a kötelességet és még egyszer Isten áldását kérte a Führende. ÚTKÖZBEN Kedve«, régimódin« öltözetű öregasszony halad él&ttem le a Honvéd-utcán. Mellette halad kicsi unokája is. Kézenfogva vezeti a kis pajkos legénykét, ami nem is olyan könnyű dolog. NerA, mert a legényke mind­untalan le akar kanyarodni a gyalogjáró­ról az úttestre, amelyen gépek siklanak tova. Gépkocsik, kerékpárok, sőt tankok is, egy egész hosszú karavánnal. — Te Pisti, mi van veled, hogy nem férsz a tőrödben, mert mindjárt kirázlak bélöle, — zsörtölődik az öreg mami, de Pisti rá se hederit, csak tovább rángatja erre-arra az öregasszonyt. — Hallott-e, te gyermek! Mondom, viseld jól magad, mert nem kapsz ma ebédet. — Ebédelt — néz rá a nagyanyjára a gyerek — ebéd nekem nem is kell. Tudja meg nagymama, hogy nem is kell nekem ebéd, nekem a dudli kell. Ä dudlit kérem, nagymama... — Hallgass te, még meghallja valaki, hogy ekkora legénynek dudli kell, hát nem szégyened magadat t — Nem, de nem is megyek tovább, amig nem adja számba nagymama a dudlit. Na, vigyen, ha tud... És csakugyan nekiveti magát egy utszéll fának s nem akar tovább menni. Az Öreg­asszony néz erre, néz arra, majd előveszi kebeléből hófehér zsebkendőjét. Aztán le­guggol s a térdén elkezdi kiteregetni. a zsebkendőt, amelynek közepéből előkerül a dudli. A dudli, amely elég díszes kivitelű. Egészen békebeli lehet, úgy nézem, mert a maiak már nem ilyenek. Tehát a dudli már előkerült. De aztán előkerül még más is a zsebkendő sarkából. Cukorpor! Az öreg­asszony kicsit megnyálazza a dudlit s az­tán belemártja a cukorpórba. A négyéves­nek látszó Pisti pedig sóvár szemekkel bámulja a dolgot s akkora szájat tát, mint­ha a nagyanyját is el akarná nyelni. Ve nem, mert valóban megelégszik a dudlival... Hüh, hogy nyakalja... Négy éves létére úgy nyakalja, mintha legalábbis féléves vol­na. Aztán kiveszi a dudlit a szájából s át­adja a nagyanyjának: — Jaj, nagyanyó, nagyanya, be jó volt, be jó volt... Na, most aztán mehetünk. Ne félj nagyanyó, most én olyan jó leszek, mint az angyalok. — Te lurkó, te, ha meglátott valaki f — pirongatja kedvesen a vénasszony az uno­káját. — Rosszabb vagy a nagyapádnál, az meg az italról nem tud leszokni. Pedig már pap előtt is megesküdött, hogy szakit azzal bűnös szenvedélyével... Dehdt ilyenek a férfiak. Hát üyenek(f) * Feleségem arra kért, hogy útközben néz­zek be estefelé a színházba,• nézzem meg a próbatáblán, hány órára van kiírva a más­napi próba. Nézem á próbatáblát s keresem rajta a darab címét, amelynek éppen a próbái volnának. Ez az. „Az ördög nem alszik«. Próba reggel nyolckor. Sokan állják körül a próbatáblát színészek és színésznők s mind azért mérgelődnek, hogy olyan korán kezdődik a próba. Éppen most ér ide az egyik fiatal színész, akiről azt mondják, hogy még soha pontos időre nem jelent meg a próbán. Szeret aludni, mert csava­rogni is szeret késő esténként. — Miből lesz próbánk holnap, gyerekek t — kérdezi. — „Az ördög nem alszik«-bót — mond­ják neki. — Hány órakor! — érdeklődik tovább a lépcső aljáról. — Reggel nyolckor. — Micsoda! Reggel nyolckor!... Hát az lehet, hogy ebben az időben az ördög nem alszik, de az az egy biztos: én aludni fo­gok — mondja. Jó éjszakát, gyerekek! Nem tudom miért, de pillandtnyilag erő­sen tudtam irigyelni fölényességét.-* Útközben betérek egy kisvendéglőbe. Az ajtó sarkánál, az egyik két személyes asz­talkánál két idősebb ember üldögél. Most látom, ahogy jobban szemügyre veszem, az egyik nem olyan öreg még, csak rettene­tesen elhanyagolta a külsejét. Szedett-ve­­tett ruha van rajta s arcán pedig legalább hathetes szakái. Aki elmegy mellette, min­denki hallhatja, hogy miről beszél, de mégse áll meg senki az asztalánál, hanem megy tovább s vacsorát vesz magának, vagy felhajt egy pohár italt. Kissé mégis meg­állók, — gondolom — s meghallgatom, hogy miről beszél annak a másik ember­nek, akivel együtt iszik, de az is csak olyan immel-ámmat hallgatja: — Tizenhat esztendeig voltam dz idegen­légióban, — mondja. — Tizenhat esztendeig! Ez alatt a hosszú idő alatt nem láttam sem asszonyt, sem gyermeket, csak olyan nyo­morult, elferdüli lelkű embereket láttam, mint amilyen ért is vagyok. Haj, de meg­undorodtam a világtól s magamtól, test­vér. .. Hogy vártam a szabadulást... Azt, hogy szökhessem meg s még egyszer em­bernek érezhessem magamat, a csillagát neki!... És most itt ülök, itt ülök véled, de te se vagy ember, testvér, mert nem akarsz nekem még bár egy féldecit ren­delni. Tizenhat nehéz esztendeig, az idegen­légióban. .. Nem, nem áll itt meg senki rajtam kívül, hogy meghallgassa ennek az embernek a keservét. Elgondolom, ha történetesen négy évvel ezelőtt találkoztam volna véle ebben a kisvendéglőben, akkor letelepedtem volna melléje s szépen kivállattam volna egy szí­nes riportig... De mostf Ugyan. Látom, élőszóval mondja s mégse hiszik el neki, hogy tizenhat hosszú esztendeig... Én is magára hagytam... BÍRÓ JANOS — Meghalt vitéz gyulafehérvári Balogh Gábor, az Országos Vitézi Szék ügyésze. Dr. vitéz gyulafehérvári Balogh Gábor ügy­véd, az Országos Vitézi Szék ügyésze, tar­talékos m. kir. huszárszázados április 22-én rövid szenvedés után meghalt. Az elhunyt Kolozsvárott született 1894-ben. Az első világháborút, mint a volt császári és kirá­lyi 1. számú huszárezred tartalékos tisztje harcolta végig. Az Arany, Nagy és Kis Ezüst és Bronz Vitézségi Éremmel tüntet­ték ki. Az összeomlás után Budapestre köl­tözött és ott nyitott ügyvédi irodát. Az el­sők között volt, akit a Kormányzó Ur vi­tézzé avatott. Mint az Országos Vitézi Szék ügyészé, tevékeny szerepet vitt a Vitézi Rend fejlesztésében, a vitézek érdekeinek elöbbrevitelében Érdeméiért legfelsőbb di­csérő elismerésben részesült. Az 1933— 1938. évi országgyűlési ciklusban a So­mogy—nagybajomi kerületnek volt ország­­gyűlési képviselője. Temetése április 26-án, szerdán délután 4 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházában. — A közigazgatás racionalizálásának fel­tételeit ismertetik az EME legközelebbi fel­olvasó ülésén. Az Erdélyi Muzeum Egyesü­let Balogh Arthur dr. elnöklésével és Nagy László dr. titkár vezetésével működő jog-, közgazdaság és társadalomtudományi szak­osztálya szerdán, április 26-án este fél 7 órai kezdettel tartja meg legközelebbi tu­dományos felolvasó ülését az Egyetemi Könyvtár elöadótei-mében. A tudományos ülésre a szakosztályi tágokon kívül érdek­lődőket is szívesen lát a vezetőség s azon Alsó László dr. nyugalmazott miniszteri ta­nácsos „A közigazgatás racionalizálásának jogi feltételei és követelményei“ címmel olvas fej ' j Bordcauxban letartóztattak egy férfit, aki hasonlít Peti öthöz Bins, április 24. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Petiot dr., a tömegpülkos orvos állító­lagos letartóztatásaval kapcsolatban Megjegyzik, hogy Bordeanxban letartóz­tattak egy férfit, aki hasonlít Petiothoz, A párisi rendőrség Bordeauxból a letar­tóztatott férfi ujjlenyomatát kérte, hogy azt Párisban Petiot dn ujjlenyomatával összehasonlítsa. Rablógyilkesságért 14, illetve 12 évi börtönbüntetést szabott ki a Kisfia két fővárosi fiatalemberre Budapest, április 24. A Budapesti íWtesitŐ jelenti: A Pest írja: Végső fokon ma tár­gyalta a Kúria Ifjú Varga István 19 évéS rádióazerelő é$ Jakab Tibor 19 éves aszta­lossegéd gyilkosság! és rablási bűnügyét. A rablógyilkosok 1942. oktberében Fliegl Jó­zsef nyugalmazott MÁV főfelügyelőt annak legénylakásén megölték és kirabolták. A Kúria ifjú Varga Istvánt 14 évi, Jakab Ti­bort pedig 12 évi fogházra Ítélte. — Kovács András főhadnagy halála. Új­ból eltűnt egy jellegzetesen magyar alakja Kolozsvárnak: Hétfőn délután 4 órakor, a helyőrségi kórházban 64 éves korában, rö­vid szenvedés után meghalt Kovács András főhadnagy. Néhány nappal ezelőtt tüdőgyul­ladást kapott, amellyel meggyengült szer­vezete nem tudott megbirkózni. Kovács An­drás főhadnagy földimaradványait a Hősök temetőjében helyezik örök nyugalomra szer­dán délután 5 órakor, a házsongárdi temető halottas kápolnájából, katonai diszpompával. Végtisztességén testületileg vesznek részt & Vitézi Szék, a Tűzharcos Szövetség, amely­nek együk vezetőségi tagja volt, a 21-e* Bajtársi Szövetség, továbbá a Székely Had­osztály Kolozsvári Főszéke. — NYÍRÓ ILDIKÓ FÉRJHEZMEQY NyirÖ Ildikó... Itt nőtt fel á szemünk előtt és szinte egyik napról a másikra serdült nagylánnyá. És most, amint a szerkesztő­ségünkbe érkezett házassági kártya tud­tunkra adja: ma-holnap asszony lesz be­lőle. .. Nyíró Ildikó és Bálázsfi Gedeon m. kir. főhadnagy csütörtökön délután 6 óra­kor tartja esküvőjét a pasaréti református templomiban. Nyirő Ildikó Nyirő Józsefnek, a kitűnő erdélyi írónak, a Keleti Újság egykori felelős szerkesztőjének szépséges leánya s ezért Nyirő József apai örömében a Keleti Újság szerkesztősége is osztozik. Valószinüleg még sokan vannak Erdélyben, akik a fiatalpárhoz el szeretnék juttatni szerencsekivánataikat, ezért közöljük a táv­iratcímet is: Nyirő, Budapest, Vadászkürt. — Kivégezték Budapesten a betörő bor­bélysegédet. A budapesti büntetőtörvény­szék rögtönité ő tanácsa Paul Páll Ferenc 53 éves borbélysegédet, aki légoltalmi elsö­tétítés alatt betöréses-lopásokat követett el, egy hónappal ezelőtt halálra Ítélte. Az elitéit nem kapott kegyelmet és ennek kö­vetkeztében ma délután végrehajtották rajta a halálos Ítéletet. * Árverési hirdetmény. Szám: 548/1944. kig. Csúcsa község elöljárósága (Kolosa vm.) közhírré teszi, hogy a község határá­ból mintegy 2968 kát. holdat kitev" terüle­ten gyakorolható Vadászati jogot 1944. évi május hó 9. napján délelőtt 10 órakor a körjegyzői hivatalban (Csúcsa, Fő-u. 15. hsz.) megtartandó nyilvános árverésen ha­szonbérbe adja. A bérleti időtartama 1944. évi aug. hó 1. napjától kezdődő 10 év. Vad­állomány: nyúl, őz, vaddisznó, róka, farksa (csupán tájékozásul). Kikiáltási ár: 100. * P., bánatpénz 10%. Árverési feltételek a hivatalos órák alatt a körjegyzői hivatal­ban megtekinthetők mindennap (szerda ki­vételével) d. e. 8—12 őráig. Csúcsa, 1944. évi április hó 18. napján. Az Elöljáróság. Rádió-műsor Szerda, április 26. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő, torna. 6.45: Reggeli zene. 7: Hí­rek, közlemények. 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.35: Dél­előtti zene. 10: Hirek. 10.10: Bruckner: HL szimfónia (d-moll). 11.15: Szórakoztató muzsika. 11.40: Talált pénz. Kosztolányi Dezső elbeszélése. 12: Harangsző, fohász. Himnusz. Utána: A Budapest honvéd őr­zászlóalj zenekara. 12.40: Hirek. 13.20: Idő­jelzés, vízállásjelentés. 13.30: Honvédetek üzennek. 14: Zenekari müvek. 14.30: Hirek, műsorismertetés. 15: Kovács Ödön együt­tese játszik. 15.35: Erdély magyar helyne­vei. Szabó T. Attila dr. egyetemi tanár előadása. 16: Wagner: Parsifal — zene­drámarészlet. 16.15: Muzsikáló zenei lexi­kon. 16.45: Időjelzés, hirek. 17: A „Fehéfcj< orchl deák-tői a Fekete malom-ig“. 17.50: Honvédek műsora. 18.40: Világpolitikai kér­dések — vélemények. 18150: Hirek. 19: Opera és operett , a filmszalagon. 19.50: Honfoglalásunk a krónikák tükrében. 20.10: Egy óra Szegeden. 21.10: Magyar zeneszer­zők félórája. 21.40: Hirek. 22.10: Hirek né­met, angol és francia nyelven. 22.40: Nagy mesterek — örök müvek. 23.45: Hírek. BUDAPEST H. 17: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 22-10; Köoísge, «dafesaA 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom