Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-18 / 86. szám

IRC e df di iBéáa április ÎS Ára Iß fillér GYEDÉVRE ÉVRE 49.60 PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TL 7, TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SE. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Szezám, tárulj! Vasárnap reggel juttatták nyilvánosságra a zsidók vagyonának zár alá vételéről szóló nagyfontosságu kormányrendeletet. Ez a rendelet a legbeszédesebb bizonyitéka an­nak, hogy milyen halálosan komoly felada­tának tekinti a kormány a zsidókérdés ala­pos és teljes felszámolását. Ebből a rende­letből mindenki meggyőződhetik arról, hogy a zsidókérdés tekintetében elérkezett a lé­nyegbevágó, határozott cselekvés ideje, s hogy ezt a kérdést többé nem lehet és nem szabad félmegoldások kisérletezési anyagá­nak tekinteni. A zsidókérdés rendezésére, mégpedig gyökeres és végleges rendezésére eddig kiadott kormányrendeletek sorába lo­gikus láncszemként illeszkedik be a vagyon­rendelet s ha annak intencióit áttekintjük, megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy ez a legújabb rendelet alapvető fontosságú. Igen komoly pénzügyi és gazdasági in­tézkedések sorakoznak fel az uj rendeletben. Ezek az intézkedések — annyi tessék-lássék kezdeményezés után — valósággal a szeg fején találják a problémát. Mert ha a zsidó­kérdés eddig érzelmi. Indulati, vagy társa­dalmi síkon fejlődött, most eljött az ideje annak, hogy ezt a megoldást most már leg­lényegesebb és legérzékenyebb oldaláré’ szemlélje minden érdekelt. Az uj kormány­­rendelettel a magyarországi zsidókérdés a: elmélet mezejéről a legnagyobb hordereji gazdasági és szociális feladatok sorába emelkedett s a további lépések minden bi­zonnyal hamarosan éreztetni fogják haté sukat gazdasági életünkben. Attól a pillanattól kezdve, hogy a zsidó kérdés a XX. századbeli Európa államaiban elsőnek épp Magyarországon merült fel, sol. utón keresték a védekezés módját arra kegy a zsidók befolyását a magyar éietri kiküszöböljék, vagy legalább is visszaszo­rítsák. Egyik sem vezetett eredményre, sőt odáig jutottunk, hogy két zsidótörvény életbeléptetése után az utolsó évben a zsidó befolyás már nem is rejtett és kerülő uta­kon, hanem vakmerő nyíltsággal törte be a látszólag elvesztett pozíciókhoz vezető ut torlaszait. Célratörő szívósságuk mellett a: is megmagyarázza ezt a fonákságot, hogy a magyar politika és a magyar- társadalom sem szemlélte s kezelte ezt a kérdést azza a megfontolt alapossággal, amelyet súlya és jelentősége megkövetelt volna. De akámi Is történt, hatása már csak azért sem volt mert elmaradt a leglényegesebb intézkedés: a zsidók rejtett gazdasági erőforrásainak feltárása és hasznosítása a magyar nemzeti érdekek javára. A Sztójay-kormány most kiadott rende­leté ezt a hiányzó láncszemet pótolta. Le­hetővé teszi, hogy a zsidókérdés leglénye­gesebb alkotóeleme: a hatalmat, befolyást jelentő pénz és vágyom most nyíltan szint valljon és leleplezze önmagát, Ha ez a rej­tett kincs, ez a személytelenségében is ái­­landó nyugtalanságot és zavart jelentő ti­tokzatos erő végre kilépik a trezorok és páncélszekrények biztos Szezámjaiból, ha ez a rejtett erőforrás most már végre számba­­vehető és kormányozható lesz magyar cé­lok érdekében, nem megrázkódtatás, nem gazdasági válság lesz annak következmé­nye, hanem ellenkezőleg: a gazdasági élet atmoszférájának feltisztulása a szabadabb és tisztább lélekz-etvételre. Mi elhisszük Bettauernek, a zsidó szelle­miség e legmarkánsabb irodalmi képviselő­jének, hogy a zsidóság nem tudja zsidók nélkül elképzelni a gazdasági életet, de ez­zel szemben biztosan tudjuk, hogy ml na­gyon is el tudjuk képzelni a magyar gaz­dasági életet nélkülük s elsősorban a foly­tonos profitra spekuláló zsidó vagyon min­dig rejtett utakat kereső hatalma nélkül is. Most' nem történik más, csak az, hogy a titkolt és titokzatos búvóhelyekről elő­előtörő, szabadon portyázó zsidó pénz és gazdasági erő nyilvánosságra kerül, lakat alá kerül, de olyan lakat alá, amely több szabados kirándulást már nem tesz lehe­tővé. S ebben van a rendelet lényege: a rejtett zsidó pénz, ez az állandóan mozogni, hatni és gyarapodni akaró vásárló erő többé nem zavarhatja meg a szerényebb és szociálisabb magyar gazdasági életet a maga alkotó és építő szándékaiban. Azt is lehetővé teszi a zsidó vagyonokat nyilt színvallásra kényszerítő rendelkezés, hogy minden kereskedelmi és ipari vállalat, amelyre a magyar termelésnek és a ma­gyar munkának szüksége van, kellő ellen­őrzés és irányítás mellett többé ne a tőke öncélú profitszerző eszköze maradjon, |jg hanem a magyar célokat szolgálja és se­gítse elő, A zsidó vagyonok sár alá vételét ki­mondó kormányrendeletet minden esetre az Delatiü—Sztaniszlau térségében magyar kötelékek állnak harcban bolsevista erükkel — közli a német hivatalos jelentés Brassót bombázták az angolszász repülők Törökország és Svédország eddigi politikájuk fenntartását hangoztatják a szövetséges diplomáciai nyomással szemben Moszkva a Badoglio-kormeny átalakítására javaslatot tett az angolszász kormányoknak Newyorkban 50.000 ir tüntetett az Írországgal szemben támasztott követelések ellen A SEMLEGESEKRE GYAKOROLT AN­GOLSZÁSZ-SZOVJET NYOMÁS áll a poli­tikai érdeklődés előterében. Amint ismere­tes, Törökországnak és Svédországnak an­gol-amerikai jegyzéket nyújtottak át és eb­ben követelték a Németországgal és szö­vetségeseivel való kereskedelmi kapcsola­tok megszakítását. Angolszász sajtókörök­ben már jelezték azt is, hogy hasonló ter­mészetű lépések és azt követő intézkedések történhetnek a többi semleges állammal szemben is. A jelen pillanatig még sem Törökország, sem Svédország nem válaszolt az angol­amerikai lépésre, a jelek szerint azonban a válasz mindkét részről az eddigi politikai magatartás további fenntartását, végered­ményben tehat az illetéktelen beavatkozás elhárítását fogja jelenteni. Menemencsoglu török külügyminiszter sajtóértekezleten tájékoztatta a szövetsé­ges újságírókat a jegyzek kérdéséről. Azt hangoztatta, hogy a török politika állan­dóan a szövetségesek irányában tanúsított egyetértés és megértés szellemében fejlő­dött s az angol és amerikai nagykövettel folytatott megbeszélését is a barátság jel­lemezte a mindkét félnek megfelelő együtt­működés kérdésében. Hangsúlyozta azon­ban, hogy Törökország kitart külpolitikai keretei között, lehetőségeinek megfelelően azonban minden támogatást a szövetsége­sek rendelkezésére bocsátja. Közölte a to­vábbiakban, hogy Törökország a kérdésben nem lép kapcsolatba a többi semleges ál­lammal. A sajtófogadás előtt még szomba­ton délután a török kormány miniszterta­nácson tárgyalta meg a kérdést. A töröK néppárt kedden szokásos ülése keretében tárgyalja a szövetségesek jegyzékét s az ülés után fogják megfogalmazni a török választ. A megbeszélések most Isztanbul­­ban folynak. Itt tartózkodik a török kül­ügyminiszter, a brit és az amerikai nagy­követ is. Érdekes viszont, hogy Winogra­­dov ankara! szovjet nagykövet elutazott Moszkvába. A Törökországhoz intézett angolszász jegyzék kérdésében rendkívül fontos az „Evening News“ cimü angol lap közlése. Eszerint sem London, sem* Washington hosszú Időn keresztül nem emlékeztette volna Törökországot szerződésben vállalt kötelezettségeire, ha most Moszkva nem kívánná a török kötelezettség „uj magya­rázatát“. Nem kétséges, hogy maguk az angolszász hatalmak is szívesen látnák, ha Törökország kéíz volna érettük vérét ál­dozni, az „Evening News“ megjegyzése azonban azt is bizonyítja, hogy ennél a lé­pésnél Is a Földközi-tengeri szovjet előre­törés egyik újabb szakaszáról van szó. A Szovjet tehát már annyira befolyása alatt tartja az angolszász diplomáciát, hogy a kényelmetlen kérdéseket egyszerűen vele intéztet! el, noha ő maga is küldhetett volna jegyzéket Ankarába. A török közvéleményre nagy hatást tett az angol-amerikai jegyzék átadásának hi­vatalos közlese. A külügyminiszter nyilat­kozatának megfelelően az egész török sajtó kiemeli, hogy Törökország kész ugyan a szövetségeseknek segíteni, de a támogatás csak az adott lehetőségek keretein belül történhetik. Törökország egyébként a szö­vetségesek tudomásával megkötött szerző­dés keretében szállított krómércet Német­országnak és ezekkel azt a hadianyagot fi­zette, amelyet a németektől valóban meg­kapott. Wapsittart volt angol külügyi államtit­kárnak arra a kijelentésére, hogy a semle­gesek nem vehetnek részt a béketárgyaláso­kon, a török sajtó egyszerűen megjegyzi, rliogy egy erős Törökország érdekeit a há­ború befejeztével mindenesetre figyelembe Ken venni. Különben a háború utáni világ­nak a nagyhatalmak által tervezett diktátort kialakítása, amelyet a szövetségesek utóbbi nyilatkozatai jelentettek be, a legnagyobb mértékben felkeltette a törökök nemtetszé­sét és megerősíti azt a törekvésüket, hogy a háborútól távol maradjanak. Értelmetlen­nek látszik, hogy közvetlenül és kockázato­sán segítséget nyújtsanak a háború olyan kimenetelének gyorsításához, amely néhány nagyhatalom uralmát szolgálja. *­A SZOVJET KORMÁNY, miután a Ba­­doglio-kormányt elismerte, most újabb lé­péssel bizonyította, hogy a Földközi-tengeri kérdésekben döntő szerepet akar játszani. Vizsinszky szovjet helyettes külügyi nép­biztos vasárnap sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy a szovjet kormány azzal a ké­réssel fordult az Egyesült Államokhoz és Angliához, hogy valamennyi demokrata, faslsztaellenes olasz erőnek a Badoglio­­koi-mány kereteiben való összefogására kezdjen tárgyalást. A kérdést az olasz ügyekkel foglalkozó szövetséges tanácsadó bizottság elé terjesztették, az pecüg kimon­dotta, hogy „örömmel üdvözölné a kielégítő megoldást, a széles alapokon nyugvó u doglio-kormány megszervezését“. Az uj kormánynak nyilatkozatot kellene tennie arról, hogy „kötelezőnek tartja magára nézve a Badoglto-kormány kötelezettségeit és valamennyi alkotmányos kérdés jelenlegi megoldása változatlanul érvényben marad mindaddig, amíg az olasz nép ismét olyan helyzetben lesz, hegy véleményét kifejez­heti“. Vizsinszky hozzátette, hogy ez a vélemény megegyezik a Szovjet javasla­tával. Arról, hogy a Eadoglio-kormányzat meny­nyire fejezi ki az olasz nép akaratát, Mac Caffrey amerikai ezredes, déiola3zországi amerikai megbízott azt a kijelentést tette, hogy a mostani olasz kormányzat a szö­vetségesek támogatást! nélkül még 24 óráig sem állhatna fenn. Délolaszorseág lakos­sága — mondotta — egy ilyen kormánnyal egyáltalában nem■ fog együttműködni, A fasizmus ismét feléledt. Erről a szo­­vetségellenes délolaszországi mozgalomról aggódó jelentésben adott hirt De Gaulle algíri hirszolgálata. jelenti a Magyar Táv­irati Iroda Berlinből. Az algíri rádió szerint a múlt év október elsejétől most áprilisig összesen lj2tí angolszász katonai személyt öltek meg az olasz partizánok Délolaszor­­szdgban, Szicília és Szardínia szigetén s ezenkívül nagymennyiségű hadianyagot sem­misítettek meg. így például egy délolaszor­szági repülőtéren az olasz partizánok fel­mmmmm • I gyújtották 12 négymotoros bombavetőt S levegőbe röpítettek egy 800 tonnás benzin­­tartályt. Az olasz nép és az egész európai kultúra elleni igazi szándékokat minden más szö­vetséges kijelentésnél jobban mutatja az a 10 kg.-os időzített bomba, amelyet a slxtusi kápolnában Michel Angelonak „Az utolsó Ítélet“ cimü világhírű festménye alá helyez-* tek el. Az eset miatt a pápa rendeletére a vatikáni őrséget megerősítették s a jö­vőben az őrség megvizsgálja a Vatikán te­rületére lépők minden csomagját. A semlegesek elleni szövetséges diplomá­ciai offenzivát egyébként még a „Daily Mirror“ cimü newyorki lap is az Atlanti egyezmény. megtorpedózásának minősíti. Hull legutóbbi beszédét a kétértelmű be­széd iskolapéldájának mondja, amely még áttekinthetetlenebbé tette az Egyesült Ál­lamok egész külpolitikáját. * A HAROMHATALMl EGYEZMÉNY TECHNIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TOKIOI ÖSSZEJÖVETELÉT berlini jól tájékozott kö­rökben rendkívül nagyjelentőségű esemény­nek tartják. Reámutatnak a háromhabalmi egyezmény államainak arra az eltökéltsé­gére, hogy a háborút győzelmesen fogják befejezni, A berlini lapok „.A döntő sza­kasz“, „Közös hadvezetés a közös győze­lemig“ cimü cikkekben méltatják a tokiói tanácskozást. # MAGYAR KÖTELÉKEK állnak harcban Deiatin—Sztaniszlau térségében a bolsevista erőkkel, közli a hétfői német hivatalos ft* leütés. Az egész déli szakaszon erőteljes lendülettel folyik a szovjet szándékok meg­hiúsítása. Az ellentámadások sikeresen ha­ladnak előre. Tarnopoltól nyugatra a néme­tek mélyen behatoltak a bolsevista állások­ba és egyesültek a Tarnopolból paranesz»« rint kitört helyőrség egy részével. A Krim félszigeten Szebasztopol harci tér­ségében húzódik az uj német állások egy ré­sze. A német és román csapatok az elsza­kadó hadmozdulatot már nagyjában végre­hajtották s a szovjet erők nem tudták meg­zavarni a német hadvezetés tökéletes muu» kaját, jelenti a Magyar Távirati Iroda Ber­linből. Nagy szerep jutott a német és ro­mán tengert haderőnek. Egységeik gyakran a kiürítés utolsó . órájáig Teodosia, Alista, Eupatoiia, vagy Jalta kikötői előtt horgo­nyoztak és csak akkor indultak el, amikor minden utóvéd csapatot s az utolsó hadi­anyagot is felvették fedélzetükre s minden a bolsevisták szempontjából hasznosítható épületet, üzemet teljesen használhatatlanná tettek. Elvonulásukkor a part mentén a tengert nagy területen elaknásították. Hosz­­szu heteken keresztül éjjel-nappal 3ürii egy­­, másután haladó hajókaravánok óriási h&di­­anyagkészletet' helyeztek biztonságba & a bolsevisták az égő hadikikötökben mindent tökéletesen szétrombolva találtak. As állító­lagos zsákmányokról szóló bolsevista hitess­­telések valótlanok. * utolsó évek legfontosabb gazdaságpolitikai « intézkedéseként könyveli e! a magyar köz- I vélemény. Hatásának minden wanatikonaas. | még nem bontakozhatik ki tisztán, de any- ■ nyi bizonyos, hogy amikor ezt a Sísszámot f a legeredményesebb yaráasige; a csstekedet § megnyitotta, valóban megkezdődött a zsi­dókérdés íelszámolásáimk a* térté neksi fejezete,

Next

/
Oldalképek
Tartalom