Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)
1944-04-13 / 82. szám
\ t 1944. ÁPRILIS 10. 3 KutTiÜJSUG Zár alá veszik a zsidók vagyonát és értéktárgyait Letétbe kell helyezni a zsidd tulajdonban levő értékpapírokat, zárolják a zsidók betéti könyvelt és folyószámláit A zsidó általában háromezer pengőt köteles befizetni a Pénzintézeti Központhoz Budapest, április 15. (MTI.) A Hivatalos Lap legközelebb megjelenő száma kormányrendeletet közöl a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában. Ingó és ingatlan értékek bejelentése A rendelet értelmében a zsidó egész vagyonát az illetékes pénzügyi igazgatóságnál hivatalos nyomtatványon bejelenteni köteles, kivéve a személyes használatra szolgáló lakásberendezést, ruházati, háztartási tárgyakat, ha ezek együttes értéke a tízezer pengőt meg nem haladja. Ha ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kötelezett zsidóval közös háztartásban élő hozzátartozó szükségletének kielégítésére is szolgálnak, a mentességi értékhatár minden egyes hozzátartozó után további 3000—3000 pengővel emelkedik. Amennyiben azonban az említett vagyontárgyak összege a mentességi határt meghaladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelesség miniden esetben kiterjed a műtárgyakra, ezüstnemüekre és más fényűzés! tárgyakra. Bejelentési kötelesség terheli mindazokat a zsidókat, akár nein zsidó személyeket, akik zsidó tulajdonában lévő vagyontárgyat bármilyen elmen őrizetükben tartanak. A bejelentési nyomtatványokat a községi elöljáróságnál (városokban a polgármesternél) lehet beszerezni. A bejelentés alá eső vagyontárgyakat a rendelet hatálybalépésétől kezdve jogügylettel sem ekdegeniteni, sem elzálogosítani nem lehet. A rendelet érvénytelenít az 1944. március 22. napja után kötött minden olyan jogügyletét, amellyel a zsidó a bejelentés alá eső vagyontárgyait másra átruházta, kivéve, ha az átruházás a zsidó üzlete körében a rendes kereskedelmi forgalmat meg nem haladó mértékben történt, Ezeket a vagyontárgyakat tehát szintén he kell jelenteni. Az ingatlanok bejelentésével egyidejűleg a zsidó a telekkönyvi hatósághoz Is külön bejelentést köteles tenni arra vonatkozólag, hogy az ingatlan tulajdonosa zsidó. Ezt a telekkönyvi hatóság a vonatkozó telekkönyv B. lapján feljegyzi. A bejelentett zsidó ingatlant jogügylettel elic -geniteni, vagy megterhelni nem lehet. • Zsidó birtokában nem lehet értékpapír! A kiadásra kerülő rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésétől kezdve zsidó fixkamatezásu értékpapírt, részvényt, szövetkezeti üzletrészről kiállított okiratot, bányarészjegyet és ezekhez tartozó szelvényiveket birtokában nem tarthat. Ezeket még a vagyonra vonatkozó bejelentés megtétele előtt a Pénzintézeti Központ tagja sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél letétbe kell helyezni és amennyiben a birtokában lévő értékpapírnak nem tulajdonosa, megjelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdonosa, valamint az értékpapírt milyen jogcímen tartotta birtokában. Az értékpapírok tekintetében bejelentési és letétbehelyezési kötelesség terhel minden más személyt is, aki zsidó tulajdonában lévő értékpapírt bármilyen jogcímen birtokában tarfc Zsidó a rendelet hatálybalépése után az esetleg birtokába jutott értékpapírt bejelenteni és letétbe helyezni köteles. A bejelentéssel egyidejűleg a zsidó tulajdonában lévő részvények darabsí ámát és névértékét a részvénytársaság ügyvezetőségének is bejelenteni köteles és az ügyvezetöség ezeket a bejelentéseket nyilvántartásba veszi. A rendelet az értékpapírokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon bejelentési és letétbohelyezési kötelességet állapit meg a zsidó tulajdonában lévő platina és arany, platinából, aranyból, aranyötvözetből készült értéktárgyak, érmék, ékszerek, drágakövek, Igazgyöngyök tekintetében. Zárlat a safékre, betétkönyvekre és folyószámlákra A zsidók safjei zárva maradnak. Azok tartalmát a zsidó bejelenteni köteles. A kiadásra kerülő kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelezettséget álla pit meg és zárlatot rendel el a zsidónak betéti könyvön, folyószámlán, postatakarék-SZERSZáMLAKATOST felvet z a pénztári csekkszámlán alapuló követeléseire Is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonként — azonban csak egy követelésből — 1000 pengőt szabad kifizetni. Ezen az összegen felül a kifizetést csak akkor szabad zsidó részére teljesíteni, na az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célokra is, például alkalmazottak fizsttsóre, vagy munkabérekre biróílag megítélt követelések, átvett áruk vételárának, adóknak és köztartozásoknak a kifizetésére van szükség. További fontos rendelkezések A rendelet értelmében a zsidó általában S000 pengőt, ha pedig kereskedelmi, vagy ipari villálatot tart üzemben, az előző üzleti évben elért forgalom 5%-át meghaladó készpénzt köteles a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó valamely pénzintézetnél betéti könyvre, folyószámlára, vagy postatakarékpénztári betéti csekkszámlára befizetni. A már befizetett összeget a rendelet ugyancsak zár alá helyezd. Külön szabályozza a rendelet a zsidó kereskedelmi vagy ipari vállalatokra vonatkozó bejelentési kötelességet és felhatalmazza a keijcskedelem és közlekedési, illetve iparügyi minisztert srra, hogy zsidó kereskedelmi vagy iparvállalat nyersanya-Budapest, április 15. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága pénteken délután az uj városházán rendkívüli közgyűlésén Iktatta be a főpolgármesteri székbe dr. Keledy Tibort. Bódy László dr. helyettes polgármester elnöki megnyitójában köszöntötte Tomcsányi Kálmán dr. titkostanácsost, belügyi államtitkárt, Horváth Béla dr. államtitkárt, majd bejelentette, hogy a Kormányzó Ur Keledy Tibort, Kolozsvár törvényhatósági jogú szabad királyi város polgármesterét nevezte ki Budapest székesfőváros főpolgármesterévé. A belügyminiszter erre vonatkozó leiratainak ismertetése után Keledy Tibort küldöttség hívta be a terembe. A közgyűlés tagjai bevonulásakor viharos ünneplésben részesítették dr. Keledy Tibort. Az eskü elmondása után Bódy László dr. helyettes polgármester üdvözölte. A füpolgárrr.est«' megköszönte az üdvözlést. Válaszában kijelentette, hegy az országnak arról a tájékáról jött, ahol nem találkozott az egyéni érdekek előtérbe helyezésével, a társadalmat szétválasztó sallangokkal, a közérdek érvényesülését veszélyeztető atyafisági és baráti kapcsolatokkal képességűét és árukészletét, valamint üzleti berendezéseit zár alá vehesse, illetve amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdekből van szükség, a vállalat élére a tulajdonos költségére vállalati vezetőt rendelhessen ki. A továbbiakban kimondja a rendelet, hogy o zsidókra megállapított rendelkezést alkalmazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja zstáó. Az ilyen társaságokat vagyonuk tekinfewben ugyanolyan bejelentési kötelesség terheli, mint a zsidó magánszemélyeket. A továbbiakban a rendelet részletesen szabályozza, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából kit kell zsírónak tekinteni. A rendelet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz a rendelet megszegői, vagy kijátszói ellen. Amennyiben a rendelet ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, a rendelet megszegése kihágást jelent és háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A büntetőjogi felelősségre vonás on felül a rendelet megszegői ellen internálásnak is helye van, azt a vagyontárgyat pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. nélküli törtetőkkel, de ahol öntudattal és képességgel párosult szerénységet, egyszerű életformát, kölcsönös megértést és megbecsülést, minden magyart átfogó összetartást, vagyis egészséges közszellemet talált. — A mi magatartásunkat — mondotta — a Kárpátok közelében küzdő honvédeink példájához kell igazítanunk. Minden becsületes magyar embert bajtársi szellemünkben kell összefognunk. Egy a vezér és mi vagyunk a közkatonák. Ha megtartunk és latbavetünk minden alkotó erőt, akkor jöhet az ellenség, mert a legyőzhetetlen közszellemet nem látjuk veszélyeztetve. Elvárom, hogy Budapest magyar közönsége megértse az idők szavát. — A cél: a keresztény nemzeti gondolat maradéktalan szociális megvalósítása és együtth eladás a baráti és szövetséges német birodalommal a közös győzelem felé, mert nekünk előbb a győzelem kell, azután a béke. Állásomban ennek a szellemnek akárok a munkása lenni: ez az én egyetlen tervem. A közgyűlés hosszasan és melegen ünnepelte az uj főpolgármestert. Angolszász erkölcs: fl terrorrepülők Győrben a menekülő tömeget bombazáporral és géppuskatüzzel árasztották el Hivatalos jelentés a péntek esti ellenséges zavaró berepülésekről BUDAPEST, április 15. (MTI.) Április 14-én este egyes ellenséges repülőgépek széles kite jedésben repülték át az ország dél- és délnyugati határát és a Dunántúlt, valamint a Dana—Tisza-közét átrepülve, észak felé elhagyták a magyar légteret. A visszarepülés a ké 5 éjszakai órákban a berepüléssel egyező útvonalon folyt le. Egyes helyen a légvédelmi tüzérség működött. Bombázásról nem érkezett jelentés. A berepülés zavaró jellegű volt. A Magyar Távirati Iroda jelenti Győrből: Az egyik légitámadás alkalmával nagyon sok egész kétemeletes bérházat, földszinti lakóházat ért telitalálat. Ezek romokban hevernek. Más házak leomlása után telitalálat ért egy uj templomot. Ennek csak egyes falrészei maradtak épségben. A szirénák hangjára a lakosság egyrésze a Dunapartra menekült. Alacsonyan szállva ellenséges gépek bombazáport zúdítottak a menekülőkre. Igen sok a halott. A lakosság más része a környék szabad terepén keresett menedéket. Alacsonyan szálló gépek a tömeg közé géppuskáztak. A város egyik külső részében Igen nagy a pusztulás. Ä környéken egyetlen ház sem maradt épen. Ebben a külvárosban a római katolikus templomot, szintén bombatalálat érte. Időzített bombát találtak a S;xtusi-kápolnában LISSZABON, április 15. (MTI.) A római rádió jelenti: A Vatikánváros slxtusi kápo’nájában igen nagy Időzített, bombát találtak éppen akkor, amikor fel kellett volna robbanta. A rádió szerint azokhoz a bombákhoz hasonlít, amelyeket Tito csapatai használnak a Balkánon. Keledy Tibor dr.: Nekünk előbb a győzelem kell, azután a béke Buihpesf székesfőváros uj főpolgármestere az egészséges erdélyi közszellemet állította például beiktatásán mwdott beszédében sürgősen felvesz a Deraiata Müvek R.Î. Kedden kezdődnek Kolozsváron a „Színház szerelmese" című film felvételei Kolozsvár, április 15. Két hatalmas tehergépkocsin Budapestről Kolozsvárra érkeztek a „Színház szerelmese“ cimü, Itt készülő film gyártói. A tehergépkocsikon hozták magukkal a Hunnia filmgyártól kölcsönkapott és a felvételekhez szükséges fényszórókat és egyéb tárgyakat. Egyelőre Güttler Lajos, az Auróra filmkészítő vállalat gyártásvezetője és Fekete István operatőr, továbbá a felvételek műszaki vezetői érkeztek meg. Mártonffy EmU rendező, Egri Mária, a film női főszereplője, Szilassy László, a film férfi főszereplője és Halmay Tibor hétfőn jönnek Kolozsvárra, mert kenden már meg is kezdődnek a Nemzeti Színházban a felvételek. A Színkörben, a már kész és most készülő díszletekkel egy hét múlva kezdődnek a felvételek. Közben Kolozsvár utcáin és Kissebesen bonyolítják le a felvételezéseket. Amint már megirtuk, a „Színház szerel-. mese“ c. film, amelynek szövegkönyvét Dékány András irta, elejétől végig Kolozsváron és erdélyi tájakon, pontosabban Kissebesen éa környékén játszódik le. A romantikus filmtörténet szereplői közül csupán rAjy fővárosi főszereplő van, a többiek a kolozsvári Nemzeti Színház tagjai kkzül kerülnek ki. Főszerepet kapott a. filmben Mihályfi Béla, Tompa Sándor és még számosán mások, mert a „Színház szerelmese“ c. filmnek rengeteg szereplője van. Alkalmi eseteiéit 3 évi dologházat kapott a sokneviÁ Kocsis Erzsébet Kolozsvár, április 15. Alig lett nagykorú . Kocsis Erzsébet, közelmúltját mégis már háromizbeni elzárás tarkítja. A faluról Kolozsvárra került menyecske — amennyiben férje is volt közben — még mindig „fog]alkozásnélküli"-nek vallja magát. Ezért hát csel édeskedéssel, bejáróskodással igyekezett kenyeret keresni. A szűkös cselédbért aztán munkaadóitól elorozott értékes holmik elkótyavetyélésén szerzett jövedelemmel növelte. Cselédszerzök, apróhirdetések utján nyert gazdáinál rendszerint álneveken, hol Szatmári Lászlóná, hol Szabó Istvánné, vagy egyszerűen „Margit“ mutatkozott be, hogy már másnap, harmadnap nyomtalanul eltűnhessen csent zsákmányával. Dr. Goldner Mihályné, Deutsch Béla kolozsvári lakosok mellett ezt a módszert használta Nagyváradon, Szántay Zoltánnénál, sőt alkalmi szállásadóját, Nagy Miklós fogadóét is meglopta. Több, mint tízezer pengőt érő holmit, főképpen ágyneműt, ruhafélét és háztartási tárgyakat harácsolt igy össze, ş zsákmányát a .nagyváradi ócskapiacon értékesítette. Néhány álkulcsos betöréssel is kísérletezett, amiknek szerzőségét azonban letagadta. A sorozatos lopások bűntettében ítélkező kolozsvári törvényszék büntető hármas tanácsa, Szabó András dr. elnöklésével, hasonló cselekményekért előzetesen kitöltött háromhavi fogház, nyolc hónapi, majd egy évi börtönbüntetésekhez s a bebizonyult újabb büntetésekhez mérten Kocsis Erzsébetet dologházba utalta, aminek legkisebb időtartamát három évben állapította meg. — SokaAkm, Yjr ll'i/*'IA yV*■ JL S-./'A’; f.fjj J7 tf i ’/ 4 ... -»5--*-* I ;’t .— méltatlankodott az utolsó szó jogán a szavaival sok „szaktudást“ eláruló Kocsis Erzsébet, és fellebbezett. A vádat képviselő Eolkraann Miklós dr. királyi ügyész súlyosbításért jelentette be fellebbezést. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS a: VI’JA A Jó ÜZLETMENETNEK Will II— I I'M ill lillia—W—H— Kiváló minőségű dióbelet és falalmát a Svilmólcskercskedelmi KfJ-nél. vásároljon. Hyssdlinl-úf 5S« Tel=i 33=1?
