Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-09 / 80. szám

1944. ÁPRILIS 9. tCaeriUjsSG Milyen kártalanítást, illetőleg segélyezést kapnak a légitámadások károsultjai? Budapest, április 8. A Magyar Táv­irati iroda jelenti: A légitámadások károsultjainak meg­­segitését a jogszabályok több vonatko­zásban biztosítják. így a károsultaknak igényük van az épületek helyreállítá­sára, az elszenvedett károk megtérítésé­re, a polgári gondozásra és segélyezésre, továbbá gyógykezelésre és gyógyszer­­ellátásra. Ha a légitámadással, vagy a légitá­madás elhárításával kapcsolatban a la­kás, üzlet, ipari, vagy mezőgazdasági üzem, általában a keresd, vagy foglal­kozás üzésére szolgáló épületben rom­bolás keletkezik és az nem oly nagy­méretű, hogy a teljes újjáépítést tenné szükségessé, a községi elöljáróság, vá­rosokban a polgármester hivatalból is köteles gondoskodni a romok eltakarí­tása után az épület helyreállításáról. A hatósági helyreállítás költségét az ál­lamkincstár előlegezi. Ezt a költséget a károsult javára kártalanításként el le­het engedni, illetve kártalanítási köl­csönként el lehet számolni, ha ezt az érdekelt a kár bekövetkezésétől számí­tott három hónap alatt kéri. A helyre­állítási terveket a hatóság készíti el és végezteti a helyreállítási munkálatokat. Az ingatlan, vagy ingó javakban a légitámadás következtében, vagy annak elhárításával kapcsolatban elszenvedett károkat, illetőleg a kárösszeg megálla­pítására és a kártalanításra irányuló kérelmeket legkésőbb a kár bekövetke­zésétől számított három hónap alatt kell bejelenteni az illetékes községi elöljáró­ságnál, vagy polgármesternél. A kárfel­vételi és az összeg megállapitását bi­zottság végzi. Abban az esetben, ha a kár a kisipa­rosok, kiskereskedők üzemének, üzleté­nek, valamint a szellemi foglalkozást űzők irodájának, rendelőjének, műter­mének nélkülözhetetlen berendezésében, továbbá a kisbirtokosok gazdasági fel­szerelésében, vagy a kézi munkájukból élők munkaeszközeiben keletkezett és a kár megállapított összege a háromezer pengőt nem haladja meg, 'valamint ab­ban az esetben, ha a kár a magánlaká­sok berendezésében, illetve háztartási eszközökben keletkezett és összege lakó­­helyiségenként az 1500 pengőt, legfeljebb azonban 7500 pengőt nem haladja meg, valamint, ha a kár elsőrendű fontos­ságú ruházati cikkekben keletkezett és összege személyénként az 1500 pengőt nem haladja meg, a megállapított teljes kárösszeget kártalanításként azonnal folyósítják. Abban az esetben, ha a kár az említett összegeket meghaladná, a fent említett összegeknek megfelelő összeget kell kár­talanításként azonnal folyósítani, a kü­lönbözet tekintetében pedig külön törté­nik intézkedés Azokat a személyeket, illetve szemé­lyeknek eltartásra szoruló hozzátarto­zóit, akik a légitámadás következtében séliilést, sebesülést szenvedtek, illetve életüket vesztették, rászorultság eseté­ben az államkincstár terhére gondozásba kell részesíteni. Addig is, amig ez a gondozás bekövetkezik, ezek a szemé­lyek a hatóság részéről családonként havi 200 pengő és gyermekenként to­vábbi 30 pengő hatósági segélyezésben részesülhetnek. Azt a személyt, aki a légitámadás kö­vetkeztében megsebesült, sérülést, vagy más egészségromlást szenvedett, rászo­rultság esetében ingyenes gyógykezelés és gyógyszerellátás illeti meg. Magyar államférfiak a helytállásról és az uj szociális Magyarország kiépítéséről Vitéz Imrériy Béla, vitéz Rátz Jené, Künder Antal, Szász Lajos és Jurcsek Béla húsvéti nyilatkozatai Budapest, április 8. Az Esti Újság irja: Vitéz Imrédy Béla az Esti Újságnak adott hosszabb nyilatkozatában kijelentette, hogy a Budapest és környéke bombázásával elkövetett gyilkos és ostoba kísérlet a leg­halványabb árnyékát sem tudta elérni a szándékolt hatásnak. A kísérlet nem. rette­gést váltott ki, hanem keménységet. Az emberek jobbnak mutatkoztak, mint ami­lyennek talán maguk is hitték magukat. A továbbiakban arról beszélt, hogy sem ő, sem a Magyar Megújulás Pártja nem hajlandó eltérni attól az iránytól, amelyet ellenzéki korukban követtek. Hívei marad­nak a lendületes, gyors cselekvésnek. A párt számára a hatalom nem öncél, hanem eszköz a nemzet érdekében vallott elvei szolgálatában és az eszköz csak addig ér­tek, amig a célt lehet vele szolgálni. A jobb­oldali pártok számára az uj helyzet termé­szetesen egészen más és kedvezőbb szerve­zésre való lehetőségeket tár fel. Ma csele­kedni kell és az cmtibolsevista fajvédő népi és szociális alapon álló pártok, politikai alakulatok csak egy célt szolgálhatnak, olyan politikai helyzet teremtését, amely lehetővé teszi a nemzet minden erejének a Itáboru megnyerése érdekében való teljes kihasználását, tehát az összes szellemi és fizikai tényezőnek a lehető legnagyobb ha­tással és legteljesebb összhangban való be­vetését. Éppen ezért, mivel az erők teljes összefogása és a nagy egységes politikai szervezet megalakítása a háború megnye­rését szolgálja, ha ez egyéni, vagy pedig pártái doza tokát jelent is, minden jó magyar embernek kötelessége ezeket az áldozatokat vállalni. Célját azonban az ilyen összefogás csak akkor éri el, ha visszhangot talál az egész nemzet lelkében. Vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes nyilatkozatában azt mondotta, hogy a kor­mány első feladatai közé tartozik a magyar dolgozók tömegeiben visszaállítani a hitet és a bizamat a felelősséggel teljes munlca, a nemzet egészéért vállalt feladatok és ál­dozatok szükséges voltáról. Ezt csak olyan Intézkedésekkel lehet bebizonyítani, ame­lyeknek megoldását az öngyilkossággal len­ne egyértelmű halasztani. A harctereken dúló küzdelmekkel egyidöben itt bent az or­szágban is döntő csatát vívunk és eltökél­tük, hogy maradéktalanul megnyerjük. Tör- Igetetlen és szilárd hittel valljuk, hogy minden reménységünk megvan arra, hogy a súlyos katonai harcot is győzelmesen és sikeresen fejezhetjük be. A magyarság hí­ven szövetségi szavához, minden rendelke­zésre álló katonai és gazdasági erejét össze­szedve, elősegíteni akarja a gyors és végső győzelmet. Vitéz Jaross Andor belügyminiszter a szociális intézményekkel kapcsolatban kije­lentette, hogy mindent el fognak követni, hogy a már működő intézmények, főképpen az OTI és a MABI szolgáltatásait emeljék. A legközelebbi minisztertanácsok egyikén kizárólag a munkásságot érintő kérdések­kel kíván foglalkozni. Sürgősen változtatni kell o kereskedelem árai és a munkabér közötti óriási különb­ségek között. Ezeket a különbségeket leg­alább részben ki kell egyensúlyozni. A leg­rövidebb idő alatt napvilágot lát az az in­tézkedés, amellyel az aggkori munkásbizto­­silás terén a korhatárt 60 évre szállítják le. Sürgősen javítani kívánják a munkás csa­ládfőnek járó gyermekpótlékot is. Kunder Antal kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint elsősorban a már meg­lévő, régi és bedolgozott kereskedelmi tár­sadalmat igyekszik megerősíteni és támo­gatni. A kereskedelmi érdekképviseleteket az eddigi módszerrel ellentétben alulról felfelé kell kiépítem. Az első és legfonto­sabb feladat ezen a téren a kereskedő lét­szám megállapítása. Másodsorban sokkal nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy meg­felelő kereskedők legyenek, harmadszor pe­dig tető alá hozzák az áruellátás mérté­kének megállapitását. * Szász Lajos iparügyi miniszter többek között azt hangoztatta, hogy ipari termelé­sünk szervezésében, nagy nemzeti és szo­­ciáis céljaink szolgálatában még óriás, teendőket kell elvégeznünk. Ennek a mun­kának elsősorban ipari termelésünk további fokozására kell irányulnia, ami azonban csak akkor lehetséges, ha az ipari mun­kásság részére olyan életlehetőségeket biz­tosítunk, amelyek mellett teljes munkáén >ét állithatja a termelés szolgálatába. Jurcsek Béla földmivelésügyi és közellá­tási miniszter arról beszélt, hogy a kor­mány feladata az áldozatok lehetővé tétele és a szükségleti cikkekkel váló ellátás olyan arányú biztosítása, hogy az esetleges nélkü­lözés mindenki részére elviselhető legyen Emellett a termelést minden ágban a leg­magasabbra kell fokozni. Gondoskodás tör­ténik arról, hogy megfelelő mértékben és mennyiségben jussanak a mezőgazdaságban foglalkozókhoz azok az ipari cikkek, ame­lyek a termelés folytatásában nélkülözhe­tetlenek. Nem részesülhet biztosított ellá­tásban az, aki nem végez hasznos munkát a nemzeti közösség által megkívánt mér­tékben. ' 0 Az 52-ib M, KIR. 0SZT9LYS0RSJÁTÉK játékterve páratlan esélyeket nyújt. Egy sorsjeggyel szerencsés • esetben nyerhető: Egymillió P. A nyeremények összege több mint Tizenötmillió P. Jutalom: 600.000 P» Főnyeremény: 400.000 P. Nyeremények: 200.000 P, 100.000 P, 75.000 P, 60.000 P, 3x50.000 P, 5 X 40.000'P. 1X 30.000 P, 22x20.000 P, 2x15.000 P. 30x10.000 P és még számos közép és kisebb nyeremény. A sorsjegy ára osztályonként: nyolcad I negyed I fél I egész P 5.— I P 10.— I P 20.— I P 40.— 0 sorsjegy kapható az összes föérúsftóknál. Húzás kezdete április 13. hetünk. A választmány elhatározta, hogy eddigi kapcsolatait még szervesebbé és Szorosabbá építi ki, mert ezek a kapcsola­tok Is hivatva lesznek arra, hogy a ma­gyarság európai helyzetét és feladatát kör­vonalazzák s a magyar nemzet jövőjének fejlődését történelmi múltjához és erköl rsi értékéhez méltóan szabják meg. Zrínyi-jutalmak a magyar katonaeszményt szolgáló alkotásoknak A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának központi vezetősége oly szellemi alkotásoknak, amelyek a magyar nemzeti és katona­eszménynek szolgálatát és ezen keresztül a honvédelem érdekeit a legjobban elő­mozdítják, 1944-re is kitűzi a Zrinyi-ju­­talmakat. A pályázati hirdetménnyel kap­csolatban a Zrínyi Csoportok Központi. Vezetősége komoly kérőszóval fordul e. magyar alkotó géniusz minden munkásá­hoz: a mai válságos időkben tekintsünk mindnyájan hősi örök eszményeink meg­tartó szerepére. A magyar katona-leiket fejezze ki minden alkotásunk. Vagyoneibobzás vór az árJrágífóbra \ lobbet fizető vevőt is inecibcinVetik A Magyar Távirati Iroda jelenti: A „Budapesti Közlöny“ közli a kormány rendeletét, amely a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szi­gorúbb megbüntetéséről szóló 1944. évi VI. t.-c. hatálybalépésének napját ez év április 20-ában állapítja meg. Ez a tör­vény — mint ismeretes — jelentékenyen felemelte és megszigorította az árdrágító visszaélések büntetéséi, behozta az ár­drágítókra vonatkozóan a kőtelező va­gyonelkobzást, súlyos büntetéseket álla­pit meg a közellátási jegyekkel elköve­tett visszaélésekre, végül bizonyos ese­tekben büntethetővé tette a vevő részé­ről elJcövetett árdrágító cselekménye­ket is. Választmányi ülést tartott a Magyar-Német Társaság kolozsvári csoportja Kolozsvár, április 8. A Magya/r-Német Társaság kolozsvári csoportja dr. Szász Fe­renc elnöklete alatt választmányi ülést tar­tott. Különös jelentőséget adott az ülésnek, hogy azon résztvett az országos főtitkár, dr. Kibédi Varga Sándor egyetemi tanár, kormányfötanácsos Is. A gyűlésen csaknem teljes számban megjelentek a választmány és a tisztikar tagjai. Jelen voltak: dr. Schilling Dezső és dr. Vitéz Kibédi Varga Lajos társelnökök, dr. Vargha Lajos titkár, továbbá dr. Inczédy-Joksman Ödön, dr. Keledy Tibor, dr. Balogh Vilmos, dr., Vékás Lajos, dr. Kristóf György, Beck Albert, dr. Inak Gyula, dr. Kedves András, dr. Ráso­­nyi László és László Endre a választmány, illetve a tisztikar tagjai. A Magyar-Német Társaság kolozsvári csoportjának választmánya és tisztikara örömmel és megelégedéssel állapította meg, hogy a múltban felvett kapcsolatok és cél­kitűzések helyesek voltak. A gyorsan pergő történelmi események minden tekintetben igazolták azt az egyedüli helyes felfogást. hogy ebben a nagy küzdelemben Magyaror­szágnak és a magyar nemzetnek a nyugati kultúra megmaradásáért kell küzdenie és minden téren fel kell vennie a harcot a bolsevizmus fenyegető veszedelme ellen. Kibédi Varga Sándor értékes és a Jelen­legi helyzetet minden oldalról megvilági:o felszólalása után számos hozzászólás alap ián a választmány azt állapította mag, hogy a nagy küzdelem végkifejlödése elé a legnagyobb reménységgel és hittel tekint •Színházi napló Ma, husvét első napja délutánján mu­tatja be a kolozsvári Nemzeti Szinház a „Zsuzsó“ c. vígjátékot, amely Budapesten annakidején százas szériában mulattatta a közönséget. A, mulatságos vígjátéknak való­­szinüleg nagy sikere lesz Kolozsváron is. A vígjáték férfi főszerepét Perényi Já­nos, a női főszerepet pedig ölvedy Zsóka alakítja. A kolozsvári Nemzeti Szinház legköze­lebbi komoly prózai bemutatója Ibsen: „Solneés építő mester“ c. darabja lesz, utána pedig Moliere „Úrhatnám polgár“ c. örökbecsű müvét mutatja be a plrózai együttes. Az- „Úrhatnám polgár“-ban nem­csak a színészeknek, de a balettnek és a zenekarnak is nagy szerep jut, mert ez a Moliere-vigjáték nemcsak szórakoztató, de rendkívül látványos darab is. Az operett az ünnepek alatt a Színkör­ben játszik s a „Csárdás“ c. operettet adja elő sorozatos előadásokon. A kolozsvári Nemzeti Szinház igazgatósága elhatározta, hogy a „Csárdás“ után feleleveníti a közel­múlt idők legsikerültebb operettjeit is. Töb­bek között közeljövőben szinrekertU a ko­lozsvári Nemzeti Színházban a „Kék ma­zur“ c. nagyoperett Is. LAKBÉRÉNDEZESEK tervezése és kivitelezése IROOABÜTO R© K Székely és Réti gyártmány nagy választékban ETERNIT: Appán Gyula épitész-lakberendezö­nél KOLOZSVÁR, Szentegyház-utca 2. szám. — Telefonszám: 24-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom