Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)
1944-04-09 / 80. szám
1914. ÁPRILIS 9. 1 KnttîUăSKG A Kormányzó Ur megtekintette Budepest légitámadásoktól sújtott városrészeit fl kormányzói pár nagyösszegli adománnyal nyitotta meg a bombázások károsultjainak megsegítésére indított mozgalmat Magyarország Föméltóságu Kormányzója szombaton megtekintette azokat a területeket, amelyeket a legutóbbi ellenséges légitámadás a fővárosban és környékén érintett. Sztójay Döme miniszterelnök, vitéz Kátz •Jenő miniszter, a miniszterelnök helyettese, vitéz Jaross Andor belügyminiszter és Csatay Lajos honvédelmi miniszter kíséretében elsőnek a Szent László közkórházat kereste fel. Itt dr, Bézy Istvánnak, a közkórház igazgató-főorvosának útmutatásával bejárta a kórház egész területét. Részvéttel hallgatta meg a légitámadás áldozatairól szóló jelentéseket, majd a főváros és környékének több, a bombatámadás által sújtott terffletét nézte meg. A Föméltóságu Kormányzó Ur mindenekelőtt arról szerzett meggyőződést, hogy a légitámadás után a mentési munkálatok milyen gyors ütemben történtek és milyen eredménnyel jártak, valamint arról tájékozódott, hogy a hajléktalanná váltak elhelyezése, ellátása és segélyezése érdekében megtörtént-e minden intézkedés. Több helyen a károsultakkal és hozzátartozóikkal folytatott közvetlen beszélgetés során szerzett meggyőződést a segélyezés és támogatás munkájának eredményéről. Mindenkihez biztató és erősítő szavakkal szólott és elismeréssel vett tudomást arról a segítő készségről, amelyet a hatósági szervek mellett a lakosság egymás iránt tanúsított. Negyedmillió pengő már összegyűlt a károsultak megsegítésére Magyarország Föméltóságu Kormányzója a légitámadás áldozatainak megsegítésére 20.000 pengőt adományozott. A Kormányzó Vr hitvese a légitámadások arra rászoruló áldozatainak gyors megsegítése érdekében jótékonycélu akciójából átküldött a Magyar Vöröskereszthez kiosztás végett 1500 méter női ruhaanyagot, 2500 méter álsóruhára való vászonanyagot, továbbá jelentős mennyiségű• szvesttert, férfiruhaszövetet, készruhát és fehérneműt, harisnyát, lábbelit és más különböző ruházati cikket, illetve anyagot. A m. kir. kormány tagjai a légitámadás áldozatainak megsegítésére együttesen 10.000 pengőt adományozták. Albrecht királyi herceg a légitámadás áldozatainak megsegítésére 10.000 pengőt adományozott. A Magyar Cukor gyárosok Országos Egyesülete a Budapesten és környékén kibombázott ak felsegitésére 200.000 pengőt juttatott Budapest Székesfővárosnak. Széchenyi Károy gróf, az egyesület elnöke levelet küldött vitéz Jaross Andor belügyminiszternek, valamint Bódy László polgármesternek, akikkel közli, hogy mélyen megrendülve a súlyos csapástól, amely a fővárost és közvetlen környékét sújtotta, a Magyar Cukorgyárak összessége a légitámadás következtében hajléktalanná váltak felsegitésére megindított mozgalomhoz 200 ezer pengővel járul hozzá. Az egyesületen kívül Széchenyi Károly gróf a maga és felesége nevében még további 14.000 pengőt adott erre a célra. na EGYETEM - MOZGO szombati kezdettel bemutatja: MAC HIT A A legizgalmasabb, lélegzetállítóan. érdekfeszítő nagy magyar kémdrámát. ” —— Főszereplők: ' Karády Katalin Petrovich Szvetiszláv Szabó Sándor Bihari József A nagy érdeklődésre való tekintettel két rendkívüli matiné előadást tartunk: Vasárnap da §, tHcor és egynegyed 2-kor. Hétfőn de e. linker és egynegyed 2*kor. Jegyek elővételben a pénztárnál már kapható: . Magyar kötelesség segíteni a bombakárosultakon és hajléktalanokon Kegyetlen ellenséges támadások érték Budapestet. A gyilkos bombazáporban pillanatok alatt ezrek váltak hajléktalanná, ártatlan és békés magyar kisemberek, munkások, polgárok, asszonyok, gyermekek és csecsemők tömege halt hősi halált. Sok élet évtizedes serény és áldozatra kész munkájának a gyümölcse, a kis családi hajlék vált rommá. Kórházi épületek romjai temették el a kis magyarok zsenge testét. Magyar élet és magyar vagyon semmisült meg a döbbenet és borzalom perceiben. A magyar főváros népe büszke elszántsággal viselte a szörnyű megpróbáltatást, amely vérrel Írott történelmünknek egyik nagy, dicsőségesen szomorú eseménye lett. De az öldöklésnek láttán sem rendült meg a magyarság jövőjébe vetett hitünk és helytállásunk. Bünden tisztességes magyar fájdalom arra a szent kötelességre figyelmezteti a társadalmat, hogy segítenünk kell azokon, akik a legtöbbet vesztették és a legnagyobb áldozatot adták a hazáért. Az egyéni érdek és megfontolás felett álló n '.gyár közösség parancsa, hogy mindenki segítsen, ahogy segíteni tud. A nemzeti érzésnek, magyarságunknak próbatétele, hogy hajlék nélkül ne hagyjuk a hajléktalanokat/ élelem és ruházat nélkül az éhezőt és didergőt és ne tűrjük, hogy akár egyetlen egy is földönfutó legyen. Az arra hivatott hatósági tényezők az egész vonalon azonnal megindították a mentés, a segítés és a támogatás munkáját, de a hivatalos és intézményes segítséget sokszorosan felülmúlhatja a nemzeti közösség érzésének tettekben megnyilvánuló eredménye. A pusztító támadás óráiban csodát müveit az az érzés, amikor a lakosság önkéntes elhatározásából, tűzoltással, mentéssel, az épen maradt hajlékoknak felajánlásával, a hajléktalanok befogadásával adta példáját annak, hogy a veszély ne- j héz óráiban hogyan viaskodik a magyar. | A tragikusan sújtott városi'észek lakosságának viselkedése elkötelezi az egész magyar népet, elsősorban azokat, akiknek életét és vagyonát a támadás most megkímélte. fis mert a hivatalos segítségnek a hatóságok megfeszített munkája ellenére is korláta! vannak és a veszedelem mindnyájunkra egyaránt leselkedik, mindenkinek adakoznia kell, hiszen ezzel önmagunkért, családunkért és esetleg magunk és hozzátartozóink megvédéséért hozunk áldozatot. > Szükség van tehát a jobbmóduak ezreire és tízezreire, de szükség van a szerényebb sorsunk filléreire is, amelyek — ha még oly csekély összegekből adódnak is — miUiökat jelenthetnek akkor, ha magyar vérünk életét és megmaradását kell biztosítani. A légitámadás áldozatainak megsegítésére indított mozgalom a napokban a hírlapok és a rádió utján nyújt tájékoztatást a gyűjtés részleteiről. Addig is mindenki igyekezzék adó Hiányait az 151.006. számú postatakarékpénztárt csekkszámlára befizetni. Kívánatos, hogy minden hazafias érzésű szervezet a maga kebelében sürgősen szervezze meg a gyűjtést és ne várja be a további intézkedést, a gyűjtött összeget mieíó"bb a fenti számra küldje be, I A zsidóság részvételére a mozgalom nsm tart igényt, mert a zsidóság vagyoni helyzetét érintő minden kérdésben kormányrendeletek fognak a nemzet céljainak megfelelő módon intézkedni. Mindenki teljesítse magyar kötelességét és anyagi erejéhez mért legnagyobb adományával is igazolja és bizonyítsa hazafias lelkületét. Pilfanatfelvéfelek az óvóhelytől — Műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk, — mondja a bemondó. A rádió elhallgat. ‘Néhány pillanat múlva megszólalnak a szirénák. Le kell menni az óvóhelyre. A fiatal házaspár is lemegy. Ök méc,t nem tudják jól az utat, hiszen csak nehány napja költöztek a házba. Még a háziakat sem ismerik. Nem. viziteltek le senkinél. Leérnek s egy sarokban szerényen meghúzódnak. Á régi lakók két csoportra oszlanak: férfiak külön, asszonyok és gyermekek megint külön. Az asszonyok egy darabig úgy hallgatnak, mint. a sir, de miJcor megbizonyosodnak arról, hogy nincs komoly veszély, pletyázni kezdenek. A férfiak az óvóhelyei birálgatják, megállapítják hibáit, majd a repülés tudományát vitatják meg. Már egy negyedóra telhetett el így, mikor a sarokból sugdosodás hallatszik. A fiatal pár beszélget nagy fontoskodva. Nem lehet érteni mit. de az asszony titkon a. férfiak csoportja félé sandít és arrafelé tuszkolja az urát. Az először ellenkezik egy darabig, de mégis enged az asszony nógatásának. Elssá,ntan megy a csoporthoz és mindenkinek bemutatkozik. Majd ennek végeztével hősként vonul vissza fiatal feleségéhez. Az asszony elégedetten, királynői felsőbbséggel fogadja. — Szivem, most legalább mondja meg, miért kellett nekem most ilyen hirtelen • itten bemutatkoznom_kérdezi a férfi i kissé bosszankodva. ■ I — Azért drágám, mert ezzel eleget tét- | tünk az illendőségnek és ném kell már I senkinél levizitelnünk. Ha viszont vár I és bámészkodik, még lefújhatják a ria- ä dót és ki tudja, mikor lesz még egy | ilyen alkalom. ♦ ■ ţ Nagyon rossz lehet egy diáknak, mi- -kor egy ügyes, szép diáklánnyal lakik i egy épületben és még mindig nem tu- \ dott vele megismerkedni. Igaz ugyan, hogy minden reggel utánament, végig a Wesselényi-utcán, de ez még nem sok. Sőt, délben is, ha ő hamarabb jött ki, elment a leányiskola elé. Megvárta, utánaszegődött, s hazáig kísérte. i Ez igy ment néhány héten át. Semmi j eredmény. Mőst pedig' vége az évnek, s | a lányt alig lehet látni. Szomorúan ül otthon az asztal mellett, f A rádió megszakítja műsorát. A fiú fel- j áll, s járkálni kezd, Egyszerre hangos szó hagyja el az ajkát: — óh, bárcsak... — mondja önkéntelenül. — Mit bárcsak, — kérdi tőle az édesanyja. — Semmi, csak gondolkoztam. Aztán felbugnak a szirénák. — Édesanyám! — ugrik fel sugárzó arccal a fiú. — Megyünk az óvóhelyrei — Jaj édes fiam, hát te ennek örvendesz? — hüledezik az anya. — Nem... Csak siessünk, édesanyám. És lemennek. Tis perc múlva már a lánnyal együtt szorítják fülüket a vészkijárathoz és. úgy hallgatják a sziréna „veszély elmúlt“ jelzését. Ma az egyik mellékutcában már úgy sétáltak, mint régi, meghitt jópajtások ... P. Z. GÖfíbBiS Üt. Í6tí Berlin knzigazgaíási vezetője Berlin, ápr. 8. (MTI) A Német Távirati Iroda je'enti: A háborús érdekeknek megfelelően a Führer a birodalmi főváros közigazgatásának vezetését Berlin körzetvezetőjére, Göbbels dr. birodalmi miniszterre ruházta. A természetes és mügytmí harca Vigo, április 8. Az egyes ültetvényekről származó gumi, amely néhány évvel ezelőtt fényes győzelemmel került ki a vadkaucsukkal folytatott versenyéből, most a maga részéről forog veszélyben, amennyiben a mügumi fenyegeti túlszárnyalással. A helyzetet igy a világ kaucsukpiacának szakértő megfigyelői bírálják meg ilyen módon. Utalnak arra, hogy az 1910. év világtermeléséből, amely mindössze 94.000 tonnát tett, akkor még 82.000 tonna esett a vadkaucsukra. Egy nemzedék élete alatt azonban a vadkaucsuk az ültetvényeken előállított kaucsuk mellett teljesen árnyékba szorult. 1940-ben ugyanis már az volt a helyzet, hogy a vadkaucsuk a világ 1.41 millió tonnás termelésében mindössze szerény 22.000 tonnás szerepet kapott. Az a tény, hogy az angol-amerikaiak területveszteségeik következtében gümiinségbe kerültek, újra arra vezetett, hogy a költségekre való minden tekintet nélkül újra. felkarolták a vadkaucsuktermeiést, ez az intézkedés azonban természetesen csak a háború idejére korlátozódhatok. Mint már bevezetőben megjegyeztük, a természetes kaucsukot ezidőszerint a mügumigyártás gyors ütemü fejlődése és hirtelen nekilendülése fenyegeti, mert ennek minősége állandóan javulóban van és a felhasználási területek nem egyikén teljesen bevált, sőt olyan tulajdonságokat is mutatott, amelyek túlszárnyalják a természetes gumik tulajdonságait. Ha feltételezzük. hogy a háború utáni első években a világ kaucsukszükséglete meg fogja haladni a 2 millió tonnát, akkor a természetes kaucsuk utáni kereslet is növekedni fog. így mégis arra kell számítani, hogy az első szükségletek kielégítése után éles verseny keletkezik a természetes gumi és a mügrtmi között.
