Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)
1944-04-02 / 75. szám
KeiítiUjsXG 4 1944. ÄfltlLtS t Kalotaszeg az uj élet utján Nagy tervek a kalotaszegi fs»fvî»!c életszínvonalának emelésére Kolozsvár, április 1. Egyes magyar vidékeknek és a magyar falvaknak vannak olyan kérdéseik, amelynek elintézése még a mai háborús viszonyok között sem halasztható. Ezeknek a munkáknak és kérdéseknek a megoldásánál természetesen mindig figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek a gyakorlati megoldást egyáltalában lehetővé teszik. Kolozs vármegye mindent elkövet, hogy bizonyos nagyíontosságu kérdéseket a háború által okozott nehézségek ellenére már most megoldjon és ezáltal egyes vidékek népének jobb életlehetőséget biztosítson. Kolozs vármegye főispánjának: dr. Inczédy-Joksman Ödönnek és Szász Ferenc dr. alispánnak sikerült a belügyminisztériumtól több olyan munkálat elvégzéséhez az anyagi fedezetet biztosítani, amelynek Kalotaszeg jövendő fejlődésének szempontjából rendkívül nagyfontosságuak és az eddig megtett kezdeti lépések után újabb fejlődés felé vezető utat nyitnak meg. A megvalósítás állapotába jutott Körösfő, Jegenye, Kalotanádas és Sárvásár községek villamosításának ügye. A szükséges munkálatok elvégzését Bánffyhunyad megyei város végzi, az anyagi fedezetet pedig, amely 200.000 pengőre tehető, megfelelő és 150.000 pengő értékű állami hozzájárulással a belügyminiszter és az iparügyi miniszter megértése biztosította. Hogy mit jelent a villamosítás Kalotaszeg fejlődő háziiparának, azt alig lehet felértékelni. A korszerű gépek használata a kalotaszegi iparnak olyan irányú kifejlesztésére ad módot, hogy a minőség veszélyeztetése nélkül lehetővé váljék a gyönyörű kalotaszegi ipartermékek nagy tömegben való gyártása. Ez annál figyelemreméltóbb, mert a világpiac természete olyan, hogy a legjobb és a legszebb cikkből is csak azt veszi fel, amiből nagy tömeg áll rendelkezésre. Csak olyan háziipari cikk .tudja létét a világpiacon biztosítani, amely tömegben is előállítható és forgalombahozható és igy nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is biztos helyzetet tud magának a piacon biztosítani. A nagy tömegben gyártott szépséges kalotaszegi háziipari cikkek eladásánál: helyes megszervezése felbecsülhetetlen eredményt, illetve anyagi hasznot hoz majd Kalotaszeg lakosságának. A villamos szövőgépek és íamegmunkáló gepek. használata korlátlan lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a ma aránylag lassan készülő háziipari féltermékek gyorsabban, egységesen és nagy tömegben készüljenek el. Körösfő község idegenforgalma fellendülésének nézőpontjából is igen nagy jelentőségű a község villamositása. De igen nagy jelentőségű az idegenforgalom szempontjából az is, hogy Kőröálő főutcáját a vármegye vezetősége állandó burkolattal fogja ellátni. Ezt a község lakosságának áldozatkészségén kivül az tette lehetővé, hogy a belügyminisztérium Kőrösfő község főutcájának állandó burkolattal való ellátása céljára 65.000 pengő államsegélyt utalt ki. Ennek a munkának elvégzése korszerűen és mégis a helyi viszonyokkal teljesen összhangban álló módon kerül elvégzésre. Szász Ferenc dr. alispán és Somfay Lajos műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke a helyszínen végzett alapos tanulmányozás után megállapították, hogy Kőrösfő jellegéhez a nagy, nyers kőlapokkal borított ut illik. Minden más megoldás tönkretenné azt a gyönyörű képet, amelyet Kőrösfő mint a kalotaszegi falvak mintaképe nyújt az idegenek számára. A szükséges kőanyagot Kolozs vármegye törvényhatóságának marótlaki kőbányája szállítja. A vármegye vezetősége reméli, hogy a nagy nehézségek ellenére is a munkálatokét nyarára befejezi. Kalotaszeg más vidékén is indul útépítési munka. A vármegye vezetősége elhatározta, hogy több mint félmillió pengő költséggel, amelyben az államsegély és a község, továbbá Bánffyhunyad m. város hozzájárulása is be van számítva, kiépíti a bekötő utat Bánffyhunyad—Magyarbikal—Farnas községek között. A jövő évben az ennek az útnak a tovább építése Zsobok felé indul meg és igy Zsobokot is bekapcsolják áz állandó burkolattal ellátott úthálózatba. Több fontos építkezés kerül ebben az évben Kalotaszeg egyes falvaiban lebonyolításra. így Ketesd községben uj körjegyzői **■°da és lakás épül. A belügyminisztérium erre a célra 140.000 pengő államsegélyt helyezett kilátásba. Ezzel és a község által vállalt közmunkával biztosítva van a ketesdi községháza felépítése. Nagyobb bizottság szállott ki a községbe azt tette gondos vizsgálat tárgyává, hogy az uj községháza olyan stílusban épüljön meg, amely teljesen hozzáillik a ketesdi környezethez. Emellett figyelembevéve a terepviszonyokat is, a bizottság úgy döntött, hogy az uj épületet az emeletes kalotaszegi háztípusra tervezteti. Ilyenformán az irodahelyiség a földszinten, a lakás az emeleten fog elhelyezést találni. Dicséretreméltó törekvés jutott Egeres község elhatározása folytán a megvalósítás állar lába. Egeres ugyanis elhatározta, hog a fejlődőben levő ipartelepekre, továbbá arra való tekintettel, hogy Egeresen nemcsak jegyzőség, hanem szolgabirói kirendeltség is van, napközi otthonos óvódát és leventeotthont épít olyan kivitelben, hogy az a legkényesebb igényeket is kielégítse. Csornay Jenő dr. főszolgabiró, Somlyói Rezső dr. kirendeltség vezető és Kuncz vezető jegyző mindent elkövet, hogy ezt az KOLOZSVÁR, április 1. Csipkés Ödön törvényszéki elnök a rögtönblráskodás hatályának kiterjesztésiéről hirdetményt tett közzé. A hirdetmény szerint a rögtönblráskodás a már fennálló jogszabályokban megjelölt bűntetteken felül kiterjed ez ország egész területére rádió adókészülék, vagy rádió adó-vevőkészülék, vagy berenörökídőktől fogva a költészet, a magyar zene foglalkozott a nemzet nagyjainak alakjával és örökítette meg az utókor számára. Régen a regösök csak â nép érzéseivel foglalkoztak, a népiéleknek Örömben, vagy bánatban való megnyilatkozását fejezték ki. Később a müköltéazet, amely tárgyal, személyei megválasztásában nem egyezett a népköltészettel, külön Irányban haladt. Vannak történelmi értékeink, akiket a müköltészet dicsőit, mint például Széchenyi alakja, de akik a népköltészetben nem szerepelnek. Minél közelebb került valamely történeti nagyság személye a nép szivéhez, annál nagyobb rajongással fordult feléje a nép képzelete és szeretete. Régi királyaink közül Szent László király legendás alakja volt talán a legnépszerűbb, legalább Is a róla fennmaradt mondák erről tanúskodnak. A tordai hasadék, a kerlési csatahely, az abau’vári forrás és még számtalan csoda helye tartja ébren tiszteletét a nép között. Később Mátyás király alakja lép előtérbe a népköltészetben. Jól ismert közmondásain kivül sok népies tárgyú adoma örökíti meg emlékezetét. II. Rákóczi. Ferenc szabadság harca, bujdosó kurncokről regélf. mindenütt elsírt kuruc dalok mély nyomot hagytak a szabadsághőselt mlndjg tisztelő, magyar néplélekben. Az 1848-i nagy nemzeti átalakulás, amely a magyar jobbágynak Jogokat adott, a népköltészetben is éreztette felfrissítő hatását. Csak természetes, hogy annak nevét, aki a nagy vívmányokat kiharcolta, a nép szeretedének egész melegével vette körül. 1848—'49 és a későbbi éveknek népköltészete glóriával vette körül Kossuth fejét. Á szabadságharc napjaiban Kossuth neve a hazaszeretet és a harci dicsőség lobogója volt. A magyar nép jól tudta, hogy Kossuth mit tett érette, ösztönösen érezte, hogy öt a Gondviselés választotta ki az emberek millió! közül, hogy végrehajtsa azt, amire a magyar nemzetnek szüksége volt, mert Kossu h megértette az idők szavát, mert és tudott cselekedni. Istenáldotta nagy tehetségével, szónoki képességével a magyar nemzet, a magyar nép javát szolgálta. Mint ahogy a 40-es években Petőfi, Arany, .Tókai a népi elemet oltották bele a népköltészetbe mint erősítő, űjjáalkotó tényezőt, úgy ölelte fel Kossuth szónoklataiban a nép érdekeit. Leszállt a néphez, hog$ felemelje magához, hogy vágy;, inak törekvéseinek lelkesedésével utólérhetetlen tolmácsa legyen. Ezért viseltetett, iránta a magyar nép olyan mély. kiolthatatlan bizalommal, amilyenné! történetünk egy alakja sem dicsekedhetik. Mátyás királynak „az igazságos“ jelzőt adta a nép elismerése és szeretete, de amit a nép tiszteletben és szeretetben csak nyújthat, azt mind Kossuthnak adta, azzal az oly sokat kifejező elnevezéssel: ..Kossuth Apánk“, aki csak izén és mindnyájunknak el kell menni. A rajongó bizalom,’ a tiszta hit és szeretet teremtette ezt az erős kapcsot Kossuth és a nép között. Valami ősi ösztön súgta a népnek, hogy ragaszkodjék tovább is, hogy akkor is kitartson mellette, mikor a nemzeti összeomlás után Kossuth kénytelen volt elszakadni hazájától. A magyar nép egész szivével kísérte Kossuthot a száműzetésben, tudta róla, hogy messzi, idegen országokba ment, hogy becsülést, hírt szerezzen a magyar névnek, tudta, hogy a intézményt még ebben az évben tető alá hozzák. Az anyagi fedezetet a belügyminisztérium 50.000 pengő, a honvédelmi minisztérium pedig 55.000 pengő értékben biztosította. A nagyobb beruházásokon kivül Magyarkapus község leventeotthon építésének ügye is jelentős lépéssel viszi előre a falu fejlődését. Erre a célra a belügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium megértő elhatározásából 50.000 pengő áll államsegélyképen rendelkezésre. Egyelőre nehézséget okoz a megfelelő telek kiválasztása, néhány hét alatt azonban ez is megoldást nyer és igy bizonyosra vehető, hogy a magyarkapüsi leventeotthon ebben az évben felépül. A fentebb előadottak csak azokat a nagyobb beruházásokat foglalják magukban, amelyek a szükségszerűség követelményével jelentkeztek. Ezenkívül több olyan kisebb és hasznos beruházás fogja Kalotaszeg életét befolyásolni, amelyeket eddig a magyar falu nélkülözött. Kolozs vármegye vezetősége mindent elkövet, hogy a mri nehéz viszonyok között is legalább is azokat a kérdéseket megoldja, amelyek az általános háborús előfeltételek mellett és a háborús erőfeszítések előjogát tekintetbe véve keresztülvihetők. Ez megnyugtató lehet Kalotaszeg népére, mert a vármegyében ez a vidék és ez a lakosság szorul legjobban segítségre. Kolozsváron is kihirdették a röntönbiráskodás hatályának kiterjesztését Kossuth Lajos a népköltészetben dezés engedély nélkül való létesítése és üzemben tartása által elkövetett és az 1939 : n, te. 200. paragrafusa 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott és a most említett paragrafus 2. bekezdése értelmében bűntettnek minősül® bűncselekményekre. távolban is érettük dolgozik. Visszaváró szívvel kísérte Kossuthot, bizakodva erejében, a magyar sorsnoz való ragaszkodásában, tőle remélte sorsának jobbrafordulását. Amikor Kossuth külföldi sikerei a várakozásnak uj reményt nyújtottak, még jobban várták, dallal, nótával, vagy néma bizakodással, egy percig sem kételkedve abban, hogy ha visszajön „Kossuth Apán«“, meghozza mindazt, amire nekik szükségük van. De Kossuth nem jött vissza. Negyvenöt, éven keresztül élt távol hazájától, elszigetelve, teljes visszavonultságban, de azért az egész magyar nép Imádattal csüngött rajta. Már életében legenda vette körül, ebből a változatlan szeleteiből születtek a Kossuthdalok és nóták, amelyek a leghívebben tükrözték vissza a níp felszabadítójába vetett hitet. A legszebb, az általánosan KosSuthnótának nevezett nóta jól ismert verssorai: „Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára, Valahány csepp ésik rája, Annyi áldás szálljon rája“ bejárták az egész országot, az életfelé induló, lelkes fiatalok énekelték, nagy idők emlékeinek még visszamaradt őrzői, mint titkos imádságot reszkető hangon suttogták. Megtanulták a gyerekek, az' unokák, nemzedékről, nemzedékre szállott, mint elkötelező örökség. Egyszerű emberek, akik a betűt sem ismerték, h Kossuth nótát mindnyájan tudták, mert ennek a nótának csodás ereje volt a szivek felett és talán mindennél hathatósabban terjesztette a Kossuthkultuszt. A Back korszak éveiben, a bevont Kossuth bankókból mindenki elrejtett néhányat az imakönyvébe egy kis nemzeti szalag mellé és régi udvarházak titkos fiókjaiban őrizték a Kossuth szabadságharcból maradt, régi honvédsapkák egy-egy rózsáját. Minthogy annak idején a szétvert, bujdosó kurucok fűében fájdslomzsongitő, édes mákony volt a kuruc vitérségröl szóló, eltiltott tárogató nótája, olyan hatása lehetett az elnyomatás éveiben a Kossuth nótának. Ha ti tottálc is, bejárta az országot, mindenütt kitárultak az ablakok és kinyíltak a szivek, hogy beengedjék, a vérükbe szívják. A Bach- Korszak zsandárjai sokat megtilthattak, elkobozhattak, de a Kossuth nótát, amit egy nemzet feltörő vágya, szabadság után való sóvárgása írott bele a lelkekbe, azt nem némithatták e\ mert az kikivánkozott, útit tört magának a börtönök mélyéből is. Ez a nóta és a többi Kossuth-dal része lett már a Kossuth-kultusznak, amely kiothatatlanul üzemvezető főgépész vizsgáim, ö. szes tröz» g pek.robbMn imotorok, gép akatos mesterlevelem van, beli 8—4 napi szabad időimé űz m, vagy műhely vezetését vállalom. Leveleket „Szakember“ jel igére a kiadóba kérem. Gyümölcs fa csemete szükségletét már most biztosítsa míg a rohamosan fogyd készlet tart Hodács no/ényiskotáknál, Budapest, III., Flór án-tér 3. Telefon: 362-724. ég a független Magyarországért küzdők lelkében. . Költőnk közül Is többen Írtak verset Kossuthról, vagy Kossuthhoz, Lévay, Lisznyay, Sárossy Gyula, Tóth Kálmán. És mikor már Kossuth búcsúzott az élettől, akkor irt szép verset róla az Erdé’ynek daloló, finom hangú poéta — Ady Endre barátja és ismertetője — Jékey Aladár. 1894-ben, a közeledő nemzeti gyász hatása alatt Irta Jékey Aladár a „Setét ÍRrek“ cimü versét, amelynek minden szava visszasír a múltból: „Szép Olaszországból Setét hírek jönnek. Hirdetői gyásznak Indítói könnynek. S huU a sfró zápor Bús Magyarországon, Kossuth Lajos fekszik Súlyos betegágyon. Fekszik kitagadva Messze Idegenbe, Mintha nem is hazánk Megváltója lenne S csak az ég tudója: Ml fáj neki ottan Klvonagló teste ? Vagy a lelke jobban." Mélységes magyar lélekböl fakadó gyászének az egész vers, 1894 március 20. mindig fájó mementója. HÓRA ETELKA aBabakelehQi/ét 9 kis magyaroknak* claie» országos mozgalmait indított a Katolikus Akció, hogy a születendő csecsemőket vándorkelengyével láthassa el s igy pótolja a mai nehéz időkben ilyen téren tapasztalt igen nagy hiányokat. A felhívásában azt írja: ,Azzal a forró kérelemmel fordulunk az ország édesanyáihoz és minden lakosához, tegyenek hitvallást a magyar gyermek mellett. Nézzék meg mindenütt a szekrények fiókjait — egyszerűbb és gazdagabb helyen egyaránt — és amit ott találnak, régi babaruhákat és már nem használt, divatját mult ruhanemüeket vagy bárminemű fehérneműt, szedjék össze és juttassák el a gyüjtőh elyekre.“ Az erdélyi részen a gyűjtést az Erdélyi Katolikus Nöszövetség vállalta. Minden adományt tehát Kolozsvár, Rákóczi-ut 39; sz. alá küldjünk. A gyűjtésben felajánlható: Használt babakelengyeí, vagy ennek elkészítéséhez alkalmas anyag (flanel, pamutvászon, flanel takaró, gumilepedő, kis kötött rekli, kabátka, babaing, flanel helyett esetleg pólya, kötött ruhadarabok, ócska trikó, alsóruha, gyapjú és pamutfonal-maradékok, ócska paplan, vagy akármilyen takarómaradék, vánkos, stb.). A társadalom lelkes visszhangjára számit az Erdélyi Katolikus Nószövetség GONDOLATOK Az emberek egyéniségét nem lehet megismerni, csak feltételezni. Minden ember meg akarja valósítani önmagát és mielőtt ezt megtette volna, nem tudhatod, hogy kicsoda. * Minél erősebb valakiben az utánzást ösztön, annál gyengébb az egyénisége és nincs ereje, hogy mások átalakító és étetémk céljától eltérő hatását visszautasítsa. Ha vágyaidon át vélsz valakit értékesnek, oly naggyá növeled, hogy lassan elföd téged és körülötted az egész látóhatárt * Ha csak a félelem és nyerészkedési vágyad őrizték meg becsületességedet, kevesebbet érsz előttem, mint az a bűnös, aki megvallotta bűnét, őszinte bünbánatot tartott, áldozatot mutatott és fölemelkedett, # Az ember, ha szerelmes, egy kicsit művésznek is hiszi magát, de a művész akkor szerelmes, amikor a leginkább: ember. * A csalódásokkal az illúziók és eszményképek porba omlanak, de hatalmas oszlopként lassan föléjük nő az erős ember, aki ezeket meg tudta alkotni önmagában. * Nem csak a jó tahit meg bennünket a fejlődésre, de néha a rossz is megóvhat az elbukástól. * Az értéktelen bármily, óvatosan nyúl om érték után, bemocskolja és összetöri azt. FLÓRIÁN TIBOR
