Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-28 / 95. szám

KtntitosttG W44. JFEtLîS Ml J'U' UL.r.'.m Li • IP . . ■!...........■■■■■I»» .....-Hi..... Mill.-1 .1. .DU!1 J LI ■■■■■■! I WWHP«iiwppeP Katonai beszállásolások szabályozása Kolozsvár, április 27. Illetékes helyről felkértek a következők közlésére: A kolozsvári m. kir. honvéd állomás* parancsnokság a német véderő kolozsvári állomásparancsnokával egyetértésben fel­hívja u polgári lakosság figyelmét arra, hogy a város területén lakásokba kato­nai személy vagy alakulat csak a városi polgármesteri hivatal lakáshivatala által kiállított, aláirt és pecséttel ellátott szál­lásutalvánnyal kérhet beszállásolást. A szállásutalvány magyar nyelven van ki­állítva és annak tartalmaznia kell a szál­lásadó teljes nevét, utca és házszám meg­jelölésével, valamint az igénybeveendő helyiségnek megjelölését, továbbá az igénybevételre jogosult személy vagy alakulat megnevezését. Amennyiben valaki, vagy valamely ala­kulat ilyen szállásutalvány nélkül kísé­relne meg beszállásolást vagy erőszakos­kodnék, a szállása'dó, honvédek esetében a m. kir. kolozsvári honvéd áflomáspa­­rancsnoksághoz (Árpád-ut 27., távbeszélő 24-54), német egyén vagy alakulat ese­tében pedig a német katonai Ortskom­­mandatúrhoz (Transsylvania-szálló, Wes­­selényi-utca 30., távbeszélő 37-27) for­duljon, ahol ilyen ügyekben egy-egy tiszt nappal és éjszaka a polgári lakosság ren­delkezésére áll. Á nemzeti közösségnek tesz jó szolgáié tot az a középiskolai tanuló, aki a kosszis szünidő­ben ipari, vagy kereskedelmi munkát vállal Az iskolai év hirtelen bezárásával meg­kezdődött a tanulóifjúság hosszú nyári vakációja, aminek időtartama egyelőre bizonytalan. A magyar ipar és kereske­delem az utóbbi években egyre inkább nélkülözte a fiatal keresztény munkaerő­ket, akiknek szolgálatára a nemzeti ter­melésnek és kereskedelmi forgalomnak nagy szüksége van. Igen sok ipari és ke­reskedelmi munkahely várja a magyar ifjúságot, elsősorban a 14—15 éves és 18—19 éves fiukat és leányokat, hogy polgári iskolai, vagy középiskolai tanul­mányaik befejezése után haladéktalanul jelentkezzenek ezekre a munkahelyekre. Még akkor is helyesen teszi az ifjúság, ha a szünidőben ipari, vagy kereskedelmi alkalmaztatást vállal, ha a szünet után tovább kíván tanulni. Addig ugyanis kö­rülbelül hat hónap áll rendelkezésre, ami alatt mint iparostanuló, kereskedőtanonc, vagy tisztviselő és gyakornok tisztessége­sen kereshet. Ahelyett, hogy a szünidőt haszontalan tétlenséggel fecsérelné el, szüleinek, magának és a nemzeti közös­ségnek is jő szolgálatot tesz az ifjúság, ha minél előbb munkába áll. Megkezdte működését Kolozsváron az Ipari Munkaügyi Felügyelőség Kolozsvár, április 27. A Mussolinl-ut 4. sz. épület első emeletén, közvetlenül a Mun­kakamara mellett uj hivatali tábla jelzi, hogy ott működik az Ipari Munkaügyi Fel­ügyelőség. Már a táblán látszik, hogy alig néhány napja szegezhették ki. Kedves mo­solygó arcú, szolgálatkész úriember fo­gad: Biró Tibor da, az ipari munkaügyi felügyelő. Tőle tudjuk meg, hogy ezelőtt aJBg egy hónappal, április elsején állította fel az iparügyi miniszter a második kerü­leti iparttgyi felügyelőséget. Az országban a Budapesten működő központi iparügyi felügyelőségen kívül mindössze még csaK egy kerületi felügyelőség működik Szat­márnémetiben, amelyet a mult év folyamán állítottak fel. — Szíveskedjék néhány szóval elmon­dani, hogy mi is tulajdonképpen az ipari munkaügyi felügyelőség és mi a pontos munkaköre ? — Az ipari munkaügyi felügyelőséget — feleli Bíró Tibor dr. — a 4430/1943-as M. E. számú rendelet hivta létre. Amint a tör­vénycikk mondja, az iparban és kereskede­lemben alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó jogszabályok megtartásának el­lenőrzésére szervezte meg ezt a hivatalt! Ellenőrzési hatásköre kiterjed az 1884 : XIV. törvénycikkbe Iktatott ipartörvény és az ezt kiegészítő és módosító törvények hatálya alá tartozó Ipari és kereskedelmi vállalatokra, üzemekre és üzletekre, va'a­­rhint az 1931: XIV. törvénycikk hatálya alá tartozó közhasználati villamosmüvekre és vállalatokra. Az iparügyi miniszter azonban az esetleg érdekelt más miniszter­rel egyetértésben az Országos Ipari .Mun­kaügyi Felügyelőség hatáskörét kiterjeszt­heti más, e két törvénycikk’ hatálya alá nem eső munkaadóknál alkalmazottak munkaviszonyára is és az ellenőrzésen fé- MS a munkaviszonnyal kapcsolatos más közigazgatási tennivalók ellátását is az Országos Ipari és Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe utalhatja. Eddigelé, amint már említettem, a központon kívül csupán Erdélyben Szatmárnémetiben és Kolozsvárt állítottak fel kerületi felügyelőségeket. A kolozsvári azonban Kolozsvár varoson Kí­vül Kolozs, Beszteroc-Naszód és Szolnok- Doboka vármegyék területére is kiterjed. — S mi tulajdonképpen szorosabb érte­lemben véve a munkaköre az Ipari Mun­kaügyi Felügyelőségnek? — A felügyelőség feladata tulajdonkép­pen az, hogy a munkaadók és a munka­vállalók között fennálló jogviszony pontos betartását ellenőrizze. Nevezetesen: szigo­rúan ügyel a törvények szabta munka­időre, munkabérre,* fizetéses szabadságokra, nők és fiatalkorúak foglalkoztatásáról szóló rendelkezések betartására, a munkaválla­lókkal való bánásmódra, a munkaadók és munkavállalók között felmerülő esetleges nézeteltéréseknek mindkét fél megelégedé­sére való elsimítására, mint pártatlan ál­lami szerv. Ebből a célból a munkaügyi felügyelő az esetleges érdekképvise etektől beérkező jelentések, illetőleg panaszok alapján kiszállásokat végez az iparvá'lala­­tokhoz, üzemekhez, üzletekhez. Az Orszá­gos Központi Munkaügyi Felügyelőségnek ezenkívül különös hatásköre is van. Az 1943 július 1-i bérrögzitő ren leletekben rögzített munkabéreket, amennyiben erre szükség mutatkozik a a munkaadó ilyen­irányú kérelmet terjeszt 'elő, feloldhatja, illetőleg a megállapított bért megváltoztak­hatja és ebben a kérdésben a felügyelőség jogorvoslat kizárásával határoz. Megköszönjük dr. Biró Tibor munkafel­ügyelőnek szives tájékoztatását. Az ajtóban éppen egy küldöttség várakozik, valamelyik üzemtől, hogy a felmerült vitás kérdést a munkaügyi felügyelőség elé terjessze. Az ar­cokon látszik a bizalom, amellyel az uj hi­vatal vezetője elé vonulnak. Azzal a megnyugtató tudattál távozunk az Ipari Munkaügyi Felügyelőségtől, hogy az a szoc'^lis törekvés, amely az egyre jobban iparosodó Magyarország ipari munkásainak életét és jobb életlehetőségét akarja biztosí­tani, a fejlődés utján egy jelentős lépést tett. A nagy nyugati államok, amelyekben az iparosodás tulajdonképpen a XVIII, század közepetáján indult el a mind jobban gyara­podó ipari munkásság érdekében már az 1800-as évek elején kénytelen voltak bizo­nyos hatósági munkaügyi intézmények lét­rehozására. Nálunk az iparosodás csak a mult században indult meg, teljes virágzás­nak csak a század végé«» lendül. így ért­hető, hogy a hatósági munkaügyi Intézmé­nyek létrehozásában, valamint a munka­adók és munkavállalók viszonyának szabá­lyozásában nyugattól csaknem egy évszá­zaddal maradtunk' el. Nálunk az első Ilyen­irányú intézkedés az 1893. évi ipar-felügye­leti törvény volt, mely az. ipari és gyári al­kalmazottak baleset elleni védelntezéséről és Ipari felügyeletéről szólt. A fejlődésben a következő lépés 1916-ban következett be, amikor a munkaközvetítésből, amely leg­többször politikai célokat szolgált, az állami munkaközvetítésre tértünk át s Így a mun­kaközvetítést hatósági munkakörbe utalta, amiből később kifejlődtek az állami mun­kaközvetítő hivatalok. Ma már az ország _ nagyrészében a munkaközvetítést ezek a * hivatalok végzik. A következő szociális célt szolgáló intézmény az Országos Ipari és Bá­nyászati Családi Pénztár létrehozatala volt, amit 1038-ban a XXXVI, törvénycikk hívott létre. Ekkor rendszerezték először az Ipari és bányászati munkások gyermekneveltetési pótlékának folyósítását. Ezt követte a fej­lődésben az Országos Ipari Munkaügyi Fel­ügyelőség megszervezés 1943-ban. A fejlő­dés folyamata tehát azt mutatja, hogy rég­óta vajúdó munkaadói és munkavállalói vi­szony s ebből kifolyólag a magyar ipari munkásság megerősítése és végleges szabá­lyozása nemsokára bekövetkezik, amire ép­pen a legutóbbi évek munkásságunk felé irányuló erős idegen propagandájának és az ezekből fakadó sok-sok nehézség kiküszö­bölésének céljából elengedhetetlen szükség van. SZÉKELY GYULA Műsoros tábortüze! rendez a kolozsvári gyalogzászlóalj átképzős legénysége A helybeli gyalog zászlóalj átképzés le­génysége a rossz időjárás miatt nem a Hója-erdőben lévő EKE menedékház mel­lett tartja műsorral egybekötött tábortüzét, hanem a gyalog laktanya (Honvéd-u. 23.) tiszti étkezdéjében április 28-án délután 6 órakor. A tábortűzre mindenkit bajtársi szeretettel vár a rendezőség. Kassán kijelöli zárt városrészekbe tömörítenék a zsidókat Kassa, április 27. (Mn.) Belügyminisz­teri rendelet • értelmében a közbiztonsági szervek egy héttel ezelőtt megkezdték a város területén lakó zsidók kilakoltatását a részükre kijelölt «árt területre. Ez a munka a csütörtöki nappal véget ért. Ezzel kapcsolatosan a m. kir. rendőrség kassal kapitánysága a következő hirdetményt adta ki: „Folyó évi április hő 27-én 18 óra után Kassa város területén a téglagyári tábor ki­vételével zsidó személy nem tartózkodhat. Kivételt képeznek azok a személyek aki­ket a lakásuk szerint illetékes rendörjárőr, vagy csendőrjárőr ugyanazon a napon laká­sukban további intézkedésig meghagyott és külön névjegyzékbe foglalt. Minden más zsidó jelentkezni tartozik ugyanaz nap 17 és 19 óra között a.téglagyári átvevő bizott­ság előtt. Azokat a zsidókat, akiket ez idő­pont után a hatóság a város területén fel­talál, azonnal letartóztatja és internálja. Is­mételten szigorúan- figyelmezteti a rendőr­­kapitányság a város lakosságát, hogy aki zsidó személyt, vagy vagyont a fenti időpont után a lakásában, vagy bárhol rejteget, azt letartóztatják és internálják.“ Munkanapokat kötelesek teljesíteni azok, akiknek főfoglalkozása a mezőgazdaság Budapest, április 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzet háborús erőfeszítéséből minden­kinek ki kell vennie részét, hogy a most folyó sorsdöntő küzdelemben győztesen meg­álljuk helyünket és ezzel országunk jobb jövőjét biztosítsuk. A kormány szilárd elha­tározással ennek a nagy célnak szolgálatába állít minden rendelkezésére álló erőt. Ezen a téren fontos rendelkezéseket tar­talmaz a mezőgazdaságok nagy erővel való ellátásáról szóló kormányrendelet, amely a Budapesti Közlöny április 28-i számiban megjelent. A rendelet érteimben mindenütt, ahol arra szükség van mindazokra nézve, akiknek főfoglalkozásuk a mezőgazdaság körében van és munkateljesítés szempont­jából figyelembe vehetők, elő lehet jegyez­ni azt, hogy hány munkanapot kötelesek teljesíteni. Ide tartoznak a szabad munka­idővel rendelkező törpe- és kisbirtokosok, valamint ezeknek segítő családtagjaik is. A rendelet . alapján elő lehet jegyeztetni fuvamapok szolgáltatásának kötelezettsé­gét is mindazokra a gazdákra és a mező­gazdaságban fuvarozásra vállalkozó sze­mélyekre nézve is, akik ebből a szempont­ból figyelembe vehetők. A földmivelésügyl miniszter rendeletben fogja meghatározni a részükről teljesítendő munka-, illetőleg fu­vamapok számát és ezeknek előjegyeztetése iránt is ő rendelkezik. Az előjegyzett munka-, illetve fuvarna­pokba beszámít a főlárrwoelésngyx nimtszter által meghatározott mértékben a saját gazdaságban végzett munka-,' illetve fuvar­­napok száma. Az, akit munka teljesítmény re Mjegyez­nek, arra kötelezetté védik. Aki megfelelő számú munka-t illetőleg fuvamapot nem teljesít, elveszti az élelmiszerjegyre, vám­­őrlésre, közellátási juttatásokra váló jogo­sultságát. A kötelező munka teljesítése elő­jegyeztetése mellett továbbra is elrendel­hető marad a honvédelmi szolgáltatások (honvédelmi munka) igénybevétele. A ren­delet a mezőgazdasági főfoglalkozású mun­kavállalóknak megtiltja, hogy előzetes hoz­zájárulás nélkül más foglalkozási körben nem alkalmi munkát vállalhassanak. Eddig 85.00$ embert költöztettek el Budapestről Vitéz nemes Veros Géza kormánybiztos: Elsősorban a munkásosztály! kell segíteni és támeptní Budapest, ápr 27. A Budapesti Értesítő jelenti: Vitéz nemes Vörös Géza országos légol­talmi kiürítési kormánybiztos csütörtökön a sajtó képviselői előtt beszámolt hivatala mű­ködésének eddigi eredményeiről és ismer­tette azokat sz intézkedéseket, amelyeket a kiürítés súrlódásmentes lebonyojitása ér­dekében legutóbb hozott. Tájékoztatója ele­jén Vörös Géza vezérőrnagy hangoztatta, hogy 6—7 hét alatt a kiürítés megkezdett munkája általános megelégedés közepette tovább halad előre. Budapestről eddig körülbelül 85.000 em­bert helyeztek ki. A kiürítési folyamat to­vább tart, leginkább önkéntes alapon. Az országos légoltalmi kiürítési kormánybiztos működésének súlyát leginkább a szegényebb néposztályok, elsősorban a munkásosztály megsegítésére és támogatására fekteti. A kormánybiztos az ipari munkásság helyze­tét szemeiéit tartva, elsősorban a veszélyez­tett városrészekben, illetőleg a légeitalmilag idecsatolt városokban lakók elszállításáról gondoskodik és csak ennek befejezése után engedélyezi a kevésbbé veszélyeztetett vá­rosrészek lakóinak önkéntes eltávozását, A szegényebb néposztályok Ingyen utaznak a felvevő területekre és az államhatalom min­dent elkövet, hogy a munkascsaládok meg­élhetését az uj helyzetben Is biztosítsa. A kitelepített lakosságnak vidéken történő el­­helyfS'Ase az illetéke's helyi hatóságoknak átmenetileg gondot jelent és ezért a kiürí­tés és elhelyezés kérdésében a legmesszebb­­menően támogassák a hatóságok munkáját. Az akár kényszer, akár önkéntes kiürítés utján lakatlanná vált lakások igénybevéte­lére csak a legvégső esetben kerül sor. Kí­vánatos, hogy azokon a vidékeken, ahol a lakosság létszáma a kiürítés következtében megnövekedett, a helyi hatóságok hatalmuk birtokában minden olyan törekvést megaka­dályozzanak, amelyek az érák indokolatlan emelését célozzák. Kényszerhelyzetben min­den magyarnak kötelessége, hogy honfitár­sain segítse« és a rászorulók helyzetiét ne nehezítse meg. Két hét atett 60.000 halottat vesztettek a bolsevisták a Baltikum elles*! harcokban Berlin, április 27 'MTI) Az Interinf jelenti: A Pszkovtól délre március 31. és ápri­lis 15. között már befejezettnek tekinthető harmadik elhárító csatában a bolsevisták legalább 23 hadosztályt vetettek harcba, hogy a Baltikum felé kierőszakolják a be­törést. A német csapatok elháritóharca nemcsak annyit eredményezett, hogy sike­rült állásailcat szilárdan megtartani, hanem ezenfelül jelentékeny szovjet erőicet is meg­semmisítettek. Az emlitett két hét folya­mán a bolsevisták legkevesebb 60.000 ha­lottat és sebesültet vesztettek. Ezenkirü! kétségtelen megállapítások igazolása szerint 391 páncélkocsit vesztettek. öngyilkos lett Takács Untai, az Ismert fiimprodscer Budapest, április 27. A budapesti művész­világban nagy megdöbbenéssel fogadták azt a hirt, hogy Takács Antal, az ismert film­­producer, Goll Bea filmszinésznő válófélben lévő férje, agyonlőtte magát. Takács Antalt a budapesti művészvilág­ban széles körben ismerték. Egyike volt egy Időben a legkeresettebb filmemberek­nek. Nagy társadalmi életet élt, hiresek voltak pezsgős dáridói: nem számított nála a pénz. Amióta azonban feleségétől külön­­váltan élt, anyagi gondok gyötörték. A kö­zeli napokban az adóhivataltól felszólítást kapott, hogy 15.000 pengős adótartozását fizesse ki. Nem tudott fizetni s valószínű­leg ez késztette öngyilkosságra Vacsora után befeküdt az ágyába s agyonlőtte ma­gát. Reggelre, amikor a szobalány hatal­mas vértócsában rátalált, már halott volt. A szerkesztésért és kiadásért feleli JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomdai Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma; 72148, Postafiók: 71. szám. Kéziratokat' nem adunk vissza. A Minetva Irodalmi és Kyosrsdai Míüintéset gt nyomása» Major Jóiset,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom