Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-12 / 59. szám
KtllTIÜJSXG 6 1944. MÁRCIUS 1?. mrnmmmmmmatmmmmmmaammmmmmmmmmfmm Kötöttárugyár keres mérlegképes könyvelőnőt vagy könyvelőt német nyelvtudasuak előnyben. Írásbeli ajánlatokat fénykép melléklettel előző munkanely. fizetési igény megjelölésével Helios R.-T. Kolozsvár, Honvéd-utca 14. szám. Könyvek kő/,of ERDÉLY ÜZEN — Rózsa József versei — Vékony, de annál tartalmasabb verses- kötet érkezett szerkesztőségünk elmére. A kötet már csak azért is figyelemremélté, mert a benne foglalt költeményeket és igaz magyar sziwei papírra vetett, hazafiás érzéstől fütött gondolatokat nem hivatásos tollforgató irta. A kötet szerzőjének Rózsa József a neve s foglalkozását illetően fi- zetöpincér az egyik ismert kolozsvári mulatóban. Szinte csodálatos, hogy a napi robotban és foglalkozása légkörében Ilyen kitisztult. salakmentes verssorok tudnak születni. .. Valóban Erdély üzen ezekben a versekben, Ei'dély hangja szólal meg a sorok között, it'i'g r<«v 'äff"5*4 V '■"* <t wá la ve-ysfci VA« V, \ r.\a e- r > ,iv m Prózában megirt gondolataira is fél kell figyelni. Rózsa József tisztán látja a magyarság szempontjából sorsdöntő kérdésekét s nagyképűségtől mente*, őszinte mondatokban jelöli meg azt az utat, amelyet követni kell. Az „Erdély üzen" című verseskönyv, amelynek immár második, bővített kiadása lát nyomdafestékeit, a szerző saját kiadásában jelent meg. Érdemes elolvasni, mert bizonyíték arra, hogy ott is élnek nemesen gondolkozó magyár emberek, ahol nem is sejtik (—) A rakéta valószínűleg KinaDol származik. A régi találmányt kezdetben csupán tűzijáték céljaira használták. Állítólag ugyancsak Kiua volt az első ország, ahol a rakétát gyakorlati célokra alkalmazták, igy elsősorban hajótöröttek megmentésére, olyképen, hogy a partról rakétát hajítván a veszélyben levő hajóra, létrejött az összeköttetés a part és a hajó között. Ez a találmány évszázadokkal később Európába is eljutott s azt a mai napig sem tudták jobb módszerrel helyettesíteni. Katonai téren is régóta használják már a rakétát, még pedig, akárcsak a tűzijátékoknál, a levegőbe röpítették, ahol sok apró csillagra szétesvén, egy kis ejtőernyőt szabadit fel, mely egy edénykében világító anyagot tartalmaz. Ennek segítségével világították meg a két front közötti senkiföld előterét. A rakétát újabban is felhasználják külö nősen a repülőgép alatti terület megvilágítására. A rakétát, mint harci eszközt, szintén a kínaiak ismerték iel először, de amig használatának módszere eljutott Európába, itt ugar feltalálták a puskaporral töltött lövedéket, melyék céltudatosabbaknak bizonyultak. így aztán a rakéta Euzóoában rövidesen feledésbe merült, s csak évszázadokkal később keltették ismét életre az angolok és indiai had- iáratgikban alkalmazták ismét. Európában 1807-ben alkalmazták először az angolok, amikor a béke közepette álnokul megtámadták Koppenhágát. Érre aztán a többi államok is felfigy eltek a rakétára és 1859-ben a franciák Algírban, később az angolok Kínában, majd az oroszok Kina elleni határharcaikban értek el vele eredményeket. E háborúk azonban csak gyarmati háborúk voltak. A'rakétáknak európai háborúkban váló használata annakidején nem volt még elég hatásos. így aztán a közben gyártott nj lövegek teljesítőképessége folytán a rakéta másodszor is feledésbe merült és nem használták fel sem a 18. század második felében, sem a 20. század elejei háborúkban sem. Csak a modern technika volt képes arra. hogy uj és meglepő harcieszközök utáni kutatásai során ismét életre keltse á rakétát fáradságos és hosszú munkával. Dominik János, a képzeletben gazdag iró sokat olvasott regényeiben leírja a rakétát, mint a jövő világ nagy hajóinak hajtószerét, mellyel a csillagokig is el lehet repülni. Ezek a leírások akkor még természetesen merész utópiák voltak, mig ma — legalább is részben — már régen nem azok. A modern technika mindenesetre fantasztikus haladást mutatott fel rövid idő alatt a rakétával kapcsolatban. Az ágyúnál a lövedéket a puskaporral együtt röpítik ki a csőből, mely aztán kezdeti energiájánál fogva folytatja megkezdett útját, viszont a rakéta az egymás után bekövetkező elégések által mindig újból kilövi a lövedéket és azt mindaddig hajtja előre állandóan növekvő sebességgel, amig a hajtóanyag el nem fogy. Elméletileg tehát , a rakéta lőtávol- sága végtelen és gyakorlatilag is olyan óriási, hogy a legnagyobb hosszcsövü löveg teljesítménye is eltörpül mellette. Viszont teljesítőképességének határt szab egyrészt a távolsággal növekvő szórása, másrészt pedig azon körülmény, hogy a távolsággal együtt a hajtóanyag súlya is nő, ami aztán a rakétalövedék robbanótöltésének, tehát hatásának is, terhére megy, úgyhogy végül is nem gazdaságos. A németek voltak az elsők, akik ebben a második világháborúban először vetettek harcba rakétákat. A sokat emlegetett aknavetők, melyeket mindegyikünk megcsodált a híradók képeiben, meglepő és ezért igen hatásos fegyvernek bizonyultak az oroszok ellen. Természetesen ezek után a többi állam is foglalkozni kezdett a rakétatüzérség problémájával és nem telt el hosszú idő és Oroszországnak is megvoltak már a maga rakétalövegei. Mindamellett az uj fegyver fejlesztése körül végzett munka oroszlánrésze Németországnak jutott. A rakétatüzérséguek meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Előnye főleg abban rejlik, hogy az öntöttvasból nehezen előállítható cső helyett csak egyszerű és olcsó bádogcsőre van szükség, melyeket könnyen fel lehet szerelni páncélkocsikra, sőt repülőgépekre is, ahonnan aztán a lövegek sortüz formájában könnyen kilőhetők. A rakéta használata leginkább ott vált be, ahol óriási hatású tüzelésre volt szükség. A rakétatüzérség a szárazföldi harcokban inkább védő-, mint támadófegy^ ver. A védelmi háború esetén t. i. a lö- vegeket és az embereket a földbe lehet beásni és igy legalább részben védekezz hétnek a légnyomás ellen, mig támadás esetén a támadó kénytelen magát és fegyvereit a légnyomásnak kitenni. A rakéta nagyon erős tüzelésre nem alkalmas és hosszabb tartamra nem használható, igy inkább a siklövészet fegyverének, mint a céllövészeté- Ez utóbbi feladat megmarad az ágyuk, tarackok és mozsárütegek számára, melyek a rakétát kiegészítik ugyan, de helyettesíteni nem tudják. A rakétaüteg könnyű bádogsulya aránylag nagyméretű mozgékonyságot kölcsönöz a fegyvernek, miáltal a cső legnagyobb méretezését is lehetővé teszi és igy a légnyomás is óriási lesz. Ennek az „uj régi“ fegyvernek a fejlődése még mindig nem tekinthető lezártnak és végesnek. Az összes nagy államok megfeszített erővel dolgoznak azon, hogy a rakéta robbanó töltésének hatását eddig fantasztikusnak hitt mértékben fokozzák és szórását uj találmányok segítségével a legminimálisabbra csökkentsék. Midőn a rakétának még a mai hábo ruban is egyre nagyobb jelentőséget és eredményt tulajdonítunk, meg kell állapítanunk, hogy ezert a téren is a német technika gyors léptekkel menetel az élen. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben MEGHÍVÓ Crd€lQl Leszámítoló cs Pénzváltó Sank R.-I. Kolozsvárt, 1944. március 23-án d. u. S órakor, saját helyiségében, (Mátyás király-tér 30J tartandó évi rendes közgyűlésére. A KÖZGYŰLÉS TÁRGYSOROZATA: 1. Igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés az 1943. üzletéről. 2. Az 1943. évi mérleg- és eredményszámla megállapítása. 3. Határozathozatal a nyereség felosztása tekintetében. 4. Határozathozatal az igazgatóságnak és felUgyelőbizottságnak adandó felmentés tárgyában. 5. A felügyelőbizottság díjazásának megállapítása. . ó. Az alapszabályok 1. (angol cégszöveg helyesbítése); 9. (meghívó szövege az alapszabálymódosítás esetén); 19. ‘(igazgatósági ülés összehívása és annak határozatképessége): 22—24. (felügyel«bizottság összehívása, szervezete és határozathozatalának módozatai) valamint 2H. (nyereség megállapításinak módozatai) szakaszainak módosítása. 7. Választás az igazgatóságija. 8. Esetleges indítványok. Fenti közgyűlésen csak azok a rész vén yesek vehetnek részt, akik részvényeiket legkésőbb 1944. március 20.-ig vagy a társaság központja és fiókjai pénz táránál, vagy a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank budapesti központi pénztáránál (V. Dorottya utca 6.) leteszik. Kolozsvár. 1944. február 26. AZ IGAZGATÓSÁG. vagyon Mérlegszámla 1943. december 31.-én teher ■MgmNMMMMMUeeNHNMMMMHMHNeMBMnMftMlMMMNNMi ÍMMPNIMMMM w*şn ţpEWpBpmpiiMHOPwpHi itţ* Man nufp şi h'pt/mtß MWAt * «teái H.nHWif'l T( XTii Pengő f. Pengő M Pengő f. Pengő f. Pénztárkészlet —• — — —- — 288.464 33: Saját tőkék — — — Giró,számlán fennálló követelések — —--- --1.097.266 53 Alaptőke — — — — — — — _ _ 750.000 — Pénzintézeteknél fennálló követelések ■— — — 151.873 97, Tartalékalapok — — — — — — — 233.450 76 983.450 76 Értékpapírok — — — — — 267,246 Kétes követelések tartalék alapja _ _ 115.599 45 Váltótárca-. — — — — — i Nyugdíj aláp — — — 48.253 33 Áru- és értékpapirfedezettel —--— — 1.981.571 67 Nyugdíj tartalék — — __—-70.000 Jelzálogfedezettel — — — — —---— , 4.980.226 90 1 Betétek — — — — Tárca és nyílt hitelek — — — —--- --2.148.091 66 9.109.890 23 Takarékbetétek — — — — 6.331.893 70 Adósok — — — — — — Folyószáinlabététek — — — — — — 4.969.571 74 11.301.465 44 Árú- és értékpapirfedezettel — — — — 2.566.031 98 V iszoiitleszámítolt váltók-, 3.696.184 06 . Jelzálogfedezettel — — — — —--- --2.123.212 64 Hitelezők — — — — — MM- - - ■ 961.703 59 Nyílt hitelek és különféle adósok —--- --893.001 62 5.582.246 14 Fel nem vett osztalék — 1.280 11 Konverziós adósok — —----— 198.408 41 Egyéb tehertételek — — 16.418 91 Ingatlanok — — — — — — 773.216 — fe Átmenő tételek — — — 156.575 70 Le: Értékcsökkenési tartalék — — — — 6.000 767.216 —I Óvadékok és kezességek — — — 434.400.94 Egyéb vagyontételek — — — — — — 17.000 —j Nyilvántartási számlák — — — 1.088.942.56 Átmenő tételek — — — — — 17.850 74 Nyereségáthozat az előző évről-- _____ 4.067 15 óvadékok és kezességek — — — 434.400.94 Folyó évi nyereség — — — — —-- — 142.463 95 146.531 10 Nyilvántartási számlák — — — 1.088.942.56 1 17.497.482 j 45 17.497.482 45 n 1 I i i <9AMAN GÉZA Kolozsvár. 1943. december !, 1 A könyvelésért: vezérigazgató , ALEXY LAJOSNÉ AZ IGAZGATÓSÁG. főkönyvelő Megvizsgálta és helyesnek talált« : A FELtlGYELÓBlZOTTSAa. A rakéta — a jövő fegyvere ? Irta: Paul Hasse tüzérségi tábornok
