Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-11 / 58. szám

Sse o mbat 1044» március 11 Ára 16 iillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖR A 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, EßL ÉVRE 24.80, EGfiSZ ÉVRE 40.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PßNZTARl CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 58. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ KÉSZVÉNYXAKSASAO SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL SS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAl-D. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ, KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA KIVERTÉK TARJVOPOLBÓt A BOLSEVISTA CSAPATOKAT A német csapatok megtisztították a lemberg—odesszai vasútvonal lengyel szakaszát A finn kormány módosította a Moszkvának szánt válasz szövegét Csülörlökon isméi ierroriámadas érle Berlini Oöbbtls dr.: Bizonyos, hogy a háborúnak ebben a szakaszában megtörténik a nagy döntés MAR MÁSODSZOR KAPJAK A FINNEK AZT A TANÁCSOT AMERIKÁBÓL, hogy hagyják ott ősi hazájukat és vándoro'janak ki Amerikába. Néhány nappal ezelőtt Hoo­ver volt amerikai elnök vetette fel ezt a gondolatot Roosevelthez irt levelében mene­külő útként a finn nép megmaradására, most pediglen Wiley köztársasági szenátor javasolta az angol sajtóban, hogy az Egye­sült Államok Alaszkában ajánljon fel mene­déket a finneknek országuknak a szovjet részéről történő bekebelezése esetére. Ha az Alaszkába kivándorolni hajlandó finneket uj jóléthez segítenék, irja Wiley, ezzel félreis­merhetetlenül bizonyítanánk irántuk való barátságunkat. Az angolszász népek tehát a szovjet ter­jeszkedési vágyával szemben éppen ezeknek a nyilatkozatoknak tanúsága szerint nem tudják megvédeni a jelenlegi finn területet és inkább ilyen fantasztikus megoldásokat keresnek. A német külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az ellenséges oldal könnyelműen játszik a né­pek sorsával. A terv azt is mutatja, hogy a 'szovjet milyen veszedelmet jelent az egész északeurópai népcsoportra, a többi skandi­náv államokra, mindenekelőtt Svédországra. Walter Llppman, Roosevelt egyik legben­sőbb munkatársa legutóbb hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger partján a szovjetnek mindenütt tengeri támaszpontokat kell kap­nia. Mindezek a tervek, mindazok a felszólalá­sok, ame’yek legutóbb az angol alsóházban az európai kérdéseknek nagy népcsoport — áttelepítésével való megoldásáról elhangzot­tak, mind csak azt mutatják, hogy angol­szász—szovjet oldalon semmit sem törődnek a történelmi hagyományokkal és azzal, hogy egy nép a maga sajátságaival bele­gyökeresedett az általa lakott területbe, azt valósággal a saját alkotásává tette és azon jogosult sajátos életének folytatására. * A FINN KÉRDÉS a legutóbbi órákbaD — jelenti a Magyar Távirati Iroda Helsin­kiből — fejlődésének újabb szakaszába lé­pett. Finn politikai körökben remélik, hogy e szakasz nem a döntő, hanem az azt meg­előző lesz, vagyis, hogy további ut nyílik a kibontakozás felé. Az ország valamennyi po­litikusát őszinte békevágy hatja át s az ille­tékesek ennek hatása alatt cselekedtek. Az elkövetkező napokat újabb várakozási idő­szaknak tekintik és remélik, hogy ez nem lesz hosszú. A szovjet feltételeket eddigi alakjukban elfogadhatatlanoUnak tartják, de nem vesztették el azt a reményt, hogy Moszkva őszintén óhajtja a kibontakozást és ennek érdekében hajlandó bizonyos enged­ményekre. A finn kormány lépései iránt két­ségtelen bizalom nyilvánul meg. Az „Uusi Suomi“ két köztiszteletben álló személyiséget szólaltát meg arról, hogy mi­lyen utón kell ha’adnia Finnországnak. Mal- mivaara oului püspök igy nyilatkozott: — Az ellenség támadásainak megindulása után Finnország fegyvert fogott, nem mér­legelve a harc esélyeit, csupán az igazság végleges győzelmében bízva. így kell tenni most is addig a pillanatig, amig nem bizto­sítják függetlenségünket és szabadságunkat és országunk; nem kap olyan határokat, me­lyeket a jövőben is meg tud védeni. Rytmas, Helsinki város tanácsának elnöke ebekét mondotta: — Ha a finn nemzet elfogadná az orosz feltételeket és lemondana a jogosan orszá­gához tartozó területekről, ez azt jelentené, hogy a finn nemzet már a fenyegetés előtt is meghajol. Ez halálos csapás volna a nem­zet önbizalmára és önbecsülésére. A kis nemzeteknek pedig éppen elsősorban ezekre a tulajdonságokra van szükségük. Ezek nél­kül minden kis nemzet pusztulásra van Ítélve. (MTI) A stockholmi „Svenska Morgen Tidningen“ egy jelentést közöl, amely sze­rint az Egyesült Ál amok helsinki! ügyvivője kormánya megbízásából közölte volna a finn kormánnyal, hogyha a finneknek nem sikerül olyan megállapodásra jutniok az oroszokkal, amelyek nyomán Finnország ki­lép a háborúból, az Egyesült Államok meg­szakítják diplomáciai kapcsolataikat Finn­országgal. A finn külügyminisztérium fel­hatalmazta a Finn Távirati Irodát, hogy a teljesen alaptalan állítást megcáfolja. * MOSZKVÁNAK A LENGYEL KÉRDÉS­BEN ADOTT VALASZA részben ismeretes­sé vált. A szovjet választ a moszkvai brit nagykövet táviratban juttatta el Londonba és azt Churchill hamarosan közölte Römer lengyel külügyminiszterrel. A lengyelek nyilvánvalóan a területi kérdések rendezé­sének a háború utánra való halasztását in­dítványozták és olyan demarkációs vonal megállapítását javasolták, amely Vilnát és Lemberget a lengyeleknek hagyná. Moszkva válasza ezzel szemben szigorúan ragaszkodik két feltétel teljesítéséhez. Len­gyelországnak feltétlenül el kell ismernie Végleges határul a Curzon-vonalat s a me­nekült kormányból el kell távolítani á szov­jettel szemben ellenséges érzületü miniszte­reket. Moszkva ezeknek más, Angliában, vagy Amerikában élö> lengyelekkel való ki­cserélését kívánja. ^ Londoni lengyel körökben nagy aggoda­lommal kísérik a helyzet alakulását. Úgy látják, hogy Moszkva semmiképpen sem akar a jelenlegi lengyel kormánnyal együtt­működni s az általa kivánt változtatások egészen uj lengyel alakulat létesítését céloz­zák. A brit kormány most már láthatja, hogy a szovjet kérdésben kifejtett kéthőnapi tevé­kenysége kevés, vagy egyáltalán semmi elő- lialadá.st sem hozott. Londonban ennek elle­nére — mondja egy jelentés — nem adják fel a rerüényt és továbbra is keresik a meg­oldást. Az „Arriba“ clmü spanyol lap megá’lapit- ja, hogy a lengyel—orosz viszály mély ta­nulságokat rejt magában minden európai nép, de különösen a finnek és a törökök számára. Nyilvánvalóvá lett, hogy az angol­szász hatalmak a Szovjettel szemben nem tudják befolyásukat érvényesíteni. * PÉTER VOLT JUGOSZLÁV KIRÁLY CSÜTÖRTÖKÖN ANGLIABA ÉRKEZETT. Ul; .. amint már előbb is jelentették, a Tito-kírdéssel függ össze, Anglia minden­képpen kiegyezést akar létrehozni a kü­lönböző jugoszláv csoportok között s már előre látható, hogy ha ez nem sikerűi, el­ejtik Pétert és kormányát Tito javára. A jugoszláv éxkirály megérkezésével egyidő- ben egybehívták az úgynevezett londoni délszláv bizottságot is. Ez az alakulat, amely Tito és a kairói kormány mellett harmadik szerve a volt jugoszláv gondo­latnak, Furlan dr. és lílksanícs, a jugo­szláv Nemzeti Bank volt alkormányzójának Irányításával működik. Erősen királyelle­nes felfogású. Az a véleménye, hogy ha Ju- gosz'ávia népe az államformáról szabadon dönthetne, a koronára a szavazatoknak legjobb esetben is csak 10 százaléka esnék. Olyan államformát szeretne Jugoszlávia számára, mint Svájcé és amely az ország egyes részelnek, Szlavóniának, Horvátór- szágnak és Szerbiának svájci kantonokhoz hasonló államjogi helyzetet biztositana. * ÚJABB T ERRORT AM AD AST intéztek az angolszász repü’ők csütörtökön délben Berlin ellen. A támadásnak az időjárás kedvezett, sürü felhöréteg borította a né­met eget s az angolszász gépek ennek ol­talmában jutottak el a birodalmi főváros felé, ahol sok romboló- és gyujtóbombát dobtak le. A többi között súlyosan eltalál­tuk négy kórházat Is és ezekben sok az ál­dozat. A kedvezőtlen időjárás miatt a lég­védelem csak 9 ellenséges gépet tudott le­lőni. Az északamerikai bombázók Hanno­vert is támadták, itt azonban csak csekély károk keletkeztek. A Budapesti Tudósité londoni közlése szerint a németek újszerű raKetaioveueue- ket használtak a bombázók ellen. Az uj fegyver egyszerre négy rakétát lövel ki és egy ilyen találat egy amerikai bombázót kettéhasitott. > A Nemzetközi Tájékoztató Iroda stock­holmi diplomáciai körökből kapott, értesü­lés szerint közli, hogy az Egyesuit-AUamoK- ban ugynevezett bombázó tanácsadó bizott­ságokat létesítettek Németországból emig­rált zsidókból. Ezeknek a bizottságoknak az a feladata, hogy értesüléseik alapján megjelöljék azokat a német területeket, a német városoknak azokat a részeit, ahol gyárak vannak, vagy amelyeket terror szempontból bombázni érdemes 6 azután az amerikai bombázó parancsnokságok ezek­nek a terveknek nyomán adják ki utasítá­saikat. -* MOSZKVA UJ NAGY TAMADASANAK CÉLJA kétségtelenül katonai, közvetve azonban politikai is, állapítja meg a Nem­zetközi Tájékoztató Iroda berlini jelentése. Katonai szempontból az a szándékuk, hogy szétverjék délen a német védelmet és messze kiterjedő mozdulatokkal megsemmisítsék az itt harcoló német seregek nagyobb részét. A Zsukov tábornok parancsnoksága alatt meg­indított támadás politikai célja pedig az, hogy niegrettentse Németország délkeleteu­rópai szövetségeseit s Moszkva azt is re­méli, hogy katonai sikerei esetleg megjavít­ják politikai helyzetét Ankarával. A pénteki német hivatalos közlés szerint a szepetovkai és jampoli térségben még fo­kozódott az elhárító csata hevessége. A tá­madásokat a németek általában visszaver­ték, a bolsevistáknak csak egyes szakaszo­kon. sikerült tért nyerniök. A német csapa­tok kemény harcok után kiürítették Uman városát. Krivojrognál a német ellentámadá­sok erősebb szovjet harccsoportok megsem­misítését eredményezték. Az arcvonal kö­zépső részein csak kisebb harci cselekmé­nyek voltak. Berlini katonai körökben megjegyzik, hogy a német hadvezetőség most is elsősor­ban az ellenséges erők felmorzsolására tö­rekszik. A harcoknak ez az első szakasza most valószinüleg rövidebb lesz, mivel a szovjetnek már nem áll annyi erő rendelke­zésére, mint az előző támadásoknál. * A MOSTANI ÉS A KÖZEL JÖVŐRE VÁR­HATÓ HÁBORÚS SZAKASZ FONTOSSÁ­GÁRA mutat reá Göbbels dr. német mi­niszter a „Reich“ legutóbbi számában Írott cikkében. Bizonyos, — irja — hogy a hábo­rúnak ebţien a szakaszában megtörténik a nagy döntés. A szovjet roham egész Euró­pát fenyegeti. Bizonyos, hogy a teheráni ér­tekezletről egyedül Sztálin tért vissza elége­detten. A szovjet egy pillanatig sem gondol arra, hogy Európában az elfoglalt területek­ből akár egy talpalatnyit is átadjon szövet­ségeseinek, vagy éppenséggel a régebbi bir­tokosnak. A háború folytán valamennyi eu­rópai határ megingott. Németország szem­benéz a háború ilyen alakulásával. A né­met hadvezetöség, fejeződik be a cikk, nem áll belső nyomás alatt s teljes a szabadsága ahhoz, hogy megtegye, amit célravezetőnek tart. A német nép azzal a törhetetlen aka­rattal vállalja az utolsó csatákat, hogy min­den körülmények között megnyeri azokat. Krivojrognál a rémet ellentámadások visszaszorították a bolsevistákat Bérűn, március 10. (MTI.) A Führer íö- I Egy tengeralattjáró vadász a Fekete- hdiszá’lásáról jelentik a Német Távirati I tengeren megsemmisített egy szovjet tea- irodának: I geralattjárót. A véderő. főparancsnoksága bocii; I Krivojrogtól délnyugatra tovább tartott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom