Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-09 / 56. szám

CsUlöríöK 1944. március 9 >rv Ara ie iillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GYED ÉVRE 12.40, FEL ÉVRE 24.80, EGÉSZ I HUSZONIIETEDIK ÉVFOLYAM 56. SZÁM. EVRE 49.60 PENGÓ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | ' SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA FINNORSZÁG ELKÉSZÍTETTE VÁLASZÁT A SZOVJET FELTÉTELEKRE II jelenlegi finn terület megmaradását és a német csapatok Svédországon át valá elvonulását javasolják Rómát bombázták újból az angolszász repülők A máltai kikötőkben adják át a Szovjetnek az olasz hadihajókat — A német légvédelem szerdán is meghiusitotta Berlin bombázását A német csapatok eredményesen verik vissza a déli szovjet támadást KENDŐZETLENÜL ÉS IGAZI JENKI HENCEGÉSSEL nyilatkozott Amerika há­ború utáni terveiről Harry Hopkins, Roose­velt állandó bizalmas munkatársa. — Teljesen világos — mondotta Hoppkins —-, hogy az Egyesült Államok a háborúból a világ leggazdagabb és leghatalmasabb nemzeteként fog kikerülni. Valamennyi nagyhatalom közül csak az amerikai Egye­sült Államok területe lesz sértetlen és Északamerika népének lesz a legnagyobb kereskedelmi- és hadihajó raja a világon. A szovjetoroszokkal ragyogó üzleteket le­het kötni és Kína is szükségképeh nagy- mennyiségben visz majd be amerikai áru­kat. ír ezután az amerikai—angol verseny­ről is és megállapítja: 1. Angliának érdeke, hogy az Egyesült Államokkal megegyezzék; 2. az amerikai kormány nem gondol arra, hogy szerte a világon kiépített katonai és polgári támaszpontjait feladja. Angliának ugyan árui kiviteléből kell megélnie, de a világkereskedelem felett nem uralkodhatok. Anglia kereskedelmének hajók kellßpek. Ilyen hajókat bérbeadná­nak neki, de eladásról nem lehet szó. Egyébként a világot újjá kell épiteni és mindehhez az anyagot Amerikának kell szállítania. Amerika a szállítmányokért annyi készpénzt fog követelni, amennyit üzletfele megfizethet. A többletet részletek­ben és oly magas kamatlábak mellett kell megfizetniük, hogy az amerikai adófizető veszteséget ne szenvedjen. Egyáltalában nem valószínű, hogy. ezt a — hogy enyhén mondjuk — öntudattól duz­zadó nyilatkozatot Londonban valami szíve­sen hallanák, kétségtelen azonban, hogy hü képe annak az amerikai gondolkozásnak, amely a háborúiban csak üzletet lát és igy leleplezi az Egyesült Államok igazi háborús céljait is. * AZ OLASZ HAJÓHAD FELOSZTÁSÁ­NAK KÉRDÉSE továbbra is a legnagyobb érdekésségü fejleményeket Ígéri. Boganinlov, az álgirí szovjet nagykövet vacsorát adott Roosevelt nyilatkozatának örömére és ezen hangoztatta, hogy „rövidesen közösen vcsz- szilk át a Földközi-tengeri terület védelmét.“ Bejelentette, hogy a hajók személyzete már útban van. Valószínűleg Málta lesz az ün­nepélyes átadás színhelye. Az összes szovjet diplomaták Máltára repülnek, hogy résztve- gyenek az ünnepélyes aktuson. A hajók egy részét az átvétel után Algirba, a többieket pedig Dakarba és Casablancába, irányítják. Az egész kérdés egy másik érdekessége az, hogy a felosztás minden valószínűség szerint Sztálin és Roosevelt megegyezésével, Nagybritannia feje fölött és megkerülésével történt, Londonban is nagy volt a megdöb­benés és angol részről hivatalos nyilatkozat még nem Is hátigzott el. Előző brit jelenté^ sek már olyan színben tüntették fel a hely­zetet, mintha az olasz hajóhad ilyen minő­ségben részt is venne a szövetségesek had­műveleteiben. Sztálin megbízottja azonban személyesen tárgyalt Roosevelttel és igy jött létre 4 megegyezés. Az elintézés bizonyos mértékben keresz­tülhúzta a De Gaulle bizottság terveit is. Az volt ugyanis a szándék, hogy az olasz hajó­had egyrészét felhasználják a szabad fran­cia haditengerészet létesítésére, illetőleg megerősítésére. Berlinben a kérdéssel kapcsolatban meg­állapítják, hogy az angolszász—szovjet vi­szony Jellemzését nem lehet jobban kifejez­ni, mint ahogy azt legutóbb az alsóházban egy angol munkáspárti képviselő tette a következő mondattal: Churchill csak báb Sztálin kezében. A Budapesti Tudósitó washingtoni jelen­tése szerint diplomáciai körökben is nagy találgatás folyik a hajóhaddal kapcsolatos szovjet tervek körül. Nem tartják lehetet­lennek, hogy összefüggésben áll a Törökor­szágra gyakorolt nyomással is. Felvetődik az a kérdés, hogy vájjon a Törökországnak szóló hadianya gszállitmányok beszüntetése nincs valamilyen összefüggésben az olasz hadihajók átengedésére irányuló szovjet igénnyel? Oroszország féketetengeri hajó­hadának megerősödésével abba a helyzetbe kerülne, hogy partraszállási akcióra gondol­hatna Bulgária és Románia ellen. Egy ilyen akció, mondják Washingtonban, Törökor­szágot érzékeny pontján érintené, mert a Dardanellákon való hajóáthaladás megaka­dályozására a montreauxi egyezmény alap­ján joga van. Ankarai politikai körök, amint a Német Távirati iroda közli, ugyancsak ebből a szemszögből vizsgálják az olasz hajók kér­dését. Törökországot a szovjet hajóhad állo­mányának megszaporodása közvetlenül érinti, noha egyelőre a németek elzárják az Égei-tengeren a Fekete-tengerre való be­jutást. Olaszországnak, mint Földközi-tengeri ha­talomnak teljes eltűnése nem felei meg a há­ború utáni török érdekeknek. Törökország nem akarja Olaszországot kirekeszteni a Földközi-tengerről. A földközitengeri helyzet egyáltalán nem javult a szovjet megjelené­sével. Az egész földközitengeri kérdés to­vábbi beláthatatlan bonyodalmakra vezet az Egyesült Államok középkeleti tervei nyo­mán is. A „Newyork Times“ az olasz hajóhad fel­osztásának és egyrésze a Szovjetunió szá­mára való átengedésének kérdéséről a többi között ezt írja: Az oroszoknak telje« mértekben igényük van az olasz hajóhad legalább is egyharma- dára. Tekintetbe kell venni, hogy valameny- nyi szövetséges közösen folytatja a hábo- rut, tehát igénye van arra. hogy részesedjék á győzelemben!. Az olasz hajóhad felosztása je’képe annak, hogy pontosan Ugyanúgy, mint az Olaszország számára megállapított feltételekben a szovjetnek is szava van, Ugyanúgy az Egyesült Államoknak és Nagy- britanniának Is joga. van a keleteurópai kér­dések szabályozásában. Ezt befolyásolja a végső győzelemért adandó áldozat és a jövendő biztonság. * A TÖRÖK KÉRDÉS ALAKULÁSÁRÓL a legutóbbi hirek meglehetősen ellentmon­dóak. A hirek egyik csoportja úgy tudja, hogy Nagybritannia hazarendelte Törökor­szágból az összes ott-tartózkodó szakembe­reket s a Budapesti Tudósító is azt jelenti Ankarából, hogy az Egyesült Nemzetek rövidesen teljesen megszüntetik a Törökor- * -*elé irányuló ón, gumi, olaj és benzin szál Utasokat. Ezzel szemben a „Basler Nachrichten“ londoni tudósitója úgy tudja, hogy a közeljövőben török katonai bizott­ság érkezik Londonba, azoknak a tárgyalá­soknak folytatására, amelyek legutóbb az angol katonai bizottság hirtelen elutazásá­val megszakadtak. Mencmencsoglu török külügyminiszter kedden elhangzott sajtótájékoztatása után az ott résztvevő újságíróknak is az volt a benyomása, hogy. a török—angolszász ellen­tétek hamarosan kiküszöbölődnek. A nyi­latkozat mindenesetre bizakodó jellegű volt ebben az irányban. Menemenqsoglu a török parlament 450 tagja előtt hangsúlyozta, hogy az angol— török egyezmény továbbra is a török kül­politika alapja, Törökország nem igyekszik kibújni kötelezettségei alól. Ez az ülés, amint a brit hírszolgálat megbízható anka­rai forrásra hivatkozva közli, a nagy nem­zetgyűlés épületében titkosan folyt le s az azon résztvevők egyöntetűen helyeselték a török âllăsponţot. A képvselők csaknem 5 órán át tárgyalták a pillanatnyi helyzetet. * A FINN KORMÁNY KIDOLGOZTA AZ OROSZ FELTÉTELEKRE ADANDÓ EL­LENJAVASLATOT jelenti Stockholmból a „Daily Express“. Ezek a javaslatok a „Folksdagbladed" alapján a kővetkezők: 1. Finnország semleges lesz. 2. A német csapatokat Svédországon át szállítják el Finnországból. 3. Finnország nem fizet jó­vátételt. 4. A jelenlegi határok fennmarad­nak. 5. Oroszország egyetértését nyilvánítja finn-svéd védelmi szövetséggel. A szovjet feltételek elfogadását tanácsolja a finneknek az egész angolszász sajtó. Ez a sajtóhadjárat azonban semmiképpen sem vizsgálja azt, hogy vájjon a feltételek helyt- állőak-e az igazság szempontjából? Egészen elszigetelten, de mégis csak megszólalt azért Amerikában egy hang s Belidge szenátor, az amerikai felsőházban magáévá tette áz Atlanti-nyilatkozatra hivatkozva a tisztessé­ges békét váró finn ái’áspontot. Az „asso­ciated Press“ jelentése szerint Belidge /így nyilatkozott: „Finnországot nem szabad el­adni“. A szovjet némely követelése teljesen lehetetlen, így például a 100 000 embert ki­tevő német haderő lefegyverzése és a Finn­ország védelme szempontjából nagyjelentő­ségű terű1 etek átadása. A finneket ezenkívül meg akarják fosztani egyetlen használható kikötőjüktől Is. A német sajtó több vezető orgánuma a finn kérdéssel kapcsolatban kilépett eddigi tartózkodásából. Hangoztatják, hogy a né­met katonák internálására vonatkozó felté­tel lehetetlenség, mert a német katonák nem hagyják magukat internálni. Az olasz példa mutatja,. hogy a német haderő maga szokta megszabni cselekvéseit. A „Völkischer Beo­bachter“ nyomatékosan mutat rá az olasz példára. Az olaszokkal Is azt akarták elhi­tetni, hogy kiválhat a háborúból s a helyzet következményeképpen még inkább hadszín­térré lett. A helyzet Finnországra még ve­szélyesebb volna, mert nem angolszász, ha­nem szovjet csapatok özönlenék el.-* SZTÁLINNAK A LENGYEL KÉRDÉS­BEN ADOTT VÁLASZA az „Exhange Te­legraph“ szerint piegérkezett Londonba s bár részleteiben nem Ismeretes, meg lehet állapítani, hogy Moszkva és a lengyel me­nekült kormány megegyezésére nem kedve­ző. Moszkva ragaszkodik a Curson-vonal el­fogadásához, a lengyel kormány és a had- eröparancsnokság átalakításához. Az ango­lok — Írja a „Times". — melyen fájlalják, hogy a két hónapja kifejtett erélyes brit erőfeszítés és közvetítés eddig nem járt ered­ménnyel. A fáradozást tovább folytatják az­zal az óhajjal, hogy a háború után erős és független Lengyelország támadhasson fel. Az „United Press“ jólérte3ült helyről úgy tudja, Sztálin felkérte a brit kormányt, hogy támogassa, Oroszországot, amikor álláspont­ját érvényesíteni akarja. Hir szerint Chur­chill a közeli időben találkozik a lengyel miniszterelnökkel. -jt­A KELETI ARCVONAL DÉLI.SZAKA­SZÁN a nagy csata még mindig változat­lan hevességgel dúl tovább és mint illeté­kes német katonai helyen megjegyzik, pil­lanatnyilag nem lehet a helyzet megítélé­sével foglalkozni. A keleti hadszíntér had­műveletei három súlypont köré csoporto­sulnak: 1. a Krivojrogtól délnyugatra eső térség­ben szovjet részről igen hevés áttörési kí­sérletek történtek, az oroszok azonban mindössze csak néhány kilométerre tudtak ott előbbre jutni. Néhány helyen betörtek a német vonalakba. A német sikeres elhárító harcok még folyamatban vannak; 2. a Krivojrogtól nyugatra eső térségben a Szovjet ismét támadásba ment át, azon­ban minden eredmény nélkül; 3. az orosz fő, nyomás a Szepetovka— jiampoli arcvonalszakaszra esik, ahol a harctéri események fejlődése a fokozódó német visszavágás jegyében áll. Teljes a német védelem győzelme a Berezina és a Dnyeper közötti területén, valamint Szmo- lenszk és Orsa közötti gépkocsiut elfogla­lására indított elkeseredett szovjet támadá­sokkal szemben. A keleti arcvonal északi szakaszán csak Pszkovtól északra lép fel a Szovjet erőseb­ben. Siker helyett azonban eddig csak vé­res veszteségeket könyvelhet el. A légiheiyzet kedd folyamán nyugodt volt Németországban. Szerdán azonban a kora délutáni órákban erős amerikai bom­bázó kötelékek ismételten nagy támadást intéztek a német főváros területe ellen. Összpontosított támadást azonban nem si­került végre hajtaniok. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom