Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-08 / 55. szám

tCnniUJsXG 4 1944. MÁRCIUS 8. Krisztus és a leventék Művészi szobrot ajándékoztak az egri érseknek Eger, márc. 7. (MTI) Béldy Alajos altá­bornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének vezetője az ifjúság valláserkölcsi érzésének jelképeként művészi szobrot készíttetett, amely Krisztust ábrázolja leventéktől körül­véve. A szobor két példányban készült, az egyik Seréül Jusztinián bíboros hercegprí­más, a másik Czapik Gyula dr. egTi érsek számára, aki a levente ügyekben a herceg­prímás helyettese. Az egyik szobor átadása nemrégiben történt meg Egerben. Levente fiuk és leányok tisztelgő kihallgatáson je­lentek meg az egri érseknél és felajánlot­ták a művészi kivitelű szobi ot. Czapik Gyula dr. egri érsek válaszában rámutatott arra, hogy' a magyar mindig' a békére vágyott, élete mégis mindig csupa kUzdelom volt. A magyarban él ma is a béke szeretete. De a békéért mégis harcol­nunk kell. Nem azért, hogy mást letlpor- junk, hanem, hogy magunk élhessünk. A békéért és létéért küz’dö magyarságnak se­gítségét látja a leventeintézményben. Bábiátékképzö tanfolyam SzékeiykeresztHron Székelykereszturon, a refonnátus népisko­lában az elmúlt napokban nagysikerű báb- játékképzö-tanfolyamot rendeztek a levente­leányok részére. A tanfolyamon, amelyen mintegy hatvanan vettek részt, a leventeve- - zetönök együtt tanultak a .leventeleányokkal és együtt sajátították el a bábjátékkal kap­csolatos mesterségbeli titkokat, majd ma- gukkészitette bábukkal nyilvános vizsgán vettek részt. Az ötnapos tanfolyamot, ame­lyet Veress Éva központi kiküldött vezetőnő tartott, nagy lelkesedéssel hallgatták végig. A gyermekek részére bábjátékká feldolgo- * zott népmeséket mutattak be, a serdülő ifjú­ság a bábjátékon keresztül hasznos és idő­szerű, például egészségvédelmi célzatú je­leneteket láthatott; a felnőttek részére ismét az ő érdeklődési körüknek megfelelően me­rítették a bábjáték tárgyát. A kolozsvári Mátyás király leventeotthon- b»n most nyílt meg a három hétig tartó levente-ifjuvezetőképző tábor. A táborozás résztvevői közül legtöbben Háromszék-vár- megyéböl valók. Népművelési munkarend Kolozsvárén Kolozsvár, március 7. Kolozsvár Iskolán- kivüli Népművelési Bizottsága március 6-ától 13-ig a következő előadásokat tartja: Március 8-án a Nagy Lajos király-uti állami Iskolában fél 6-tól fél 8-ig: „Erköl­csi felfogások“ (Gyenge Samu református lelkész), „Daloljunk együtt“ (Pfaffenhu- berné), „Nemzeti újjászületés, Horthy“ (Szálaiké). A Vasvári Pál-utcai állami is­kolában 6 -7-ig: „Katonaelöadás“, majd „Takarékosság, honvédelem“ (Padi Sán­dor). A belvárosi állami iskolában 6—8-ig: „Zrínyi Ilona“ (Jakner Piroska), „Ut a boldogság felé“ ('Csőreit András). A *Tor- dai-uti állami iskolában 6—-8-ig: „A nő szerepe a belső fronton“ (Jósa Irén), „A termőföld megművelése és Észszerű kihasz­nálása“ (Kopándy Péter). A Honvéd-utcai állami iskolában 6—7-ig: „Az ember szer­vezete“ (Bokor Antal). A Téglás-utcai ál­lami iskolában fél 7-től fél 8-ig: „Honvé­delmi előadás, hazafias Vers és ének“ (Lé­nán László).' Március y-én a Mariánumban 4 órától: „Isten !,. parancsolata“ (Pető M. Terezina). Március 10-én a Pap-utcai állami isko­lában 6—7-ig: „Petőfi Sándor“ (Addm Zsigmondné) és „Katonai előadás“ (Kicsid Gyuláné). A Ráskai Lea-utl állami iskolá­ban 6—8-ig: „Honvédelmi előadás“ (Pusz­ta Béla), „A finn és a jupan nép“ (László Ferenc). A Csokonai-uti állami iskolában 6—7-ig: „Könyvtárszolgálat, újsághírek, időszerű kérdések“ (Bäder Gábor). Március 11-én a Mariánumban 4 órától: „Piroska meg a farkas“ (Farsang M. Fir­mára). A Bácsi-uti állami iskolában 5—6-ig: „Itt élned, halnod kell!, Himnusz, Szózat, Hiszekegy“ (Csongrádi János). Március 12-én a Kajántóvölgyi állami is­kolában 3—4-ig: „Kossuth Lajos és a sza­badságharc“ (Sípos Andrásné). Több mint húszezer embert juttatott kenyérhez fennállása óta a kolozsvári AUami Munkaközvetítő Hivatal Kolozsvár, március 7. Ha három évvei C ezelőtt az ember a Hitler tér felé járt, az Állami Munkaközvetítő Hivatal épü­lete előtt százával láthatta ácsorogni a munkakeresőket. De egymás hegyén- hátán vártak egy-egy munkaalkalomra azok is, akik az Állami Munkaközvetítő Hivatal tágas várószobájába befértek, így volt ez a hónap és a nap minden szakában. Az utóbbi időben azonban az Állami Munkaközvetítő Hivatal előtt már nem ácsorognak munkaalkalmat keresők, sőt a nyilvántartásban is mind­össze 26 férfi és női munkanélküli sze­repel. —■ A helyük ezeknek is meg volna, bármely pillanatban érdeklődnének — mondja Kovács László, a hivatal veze­tője. — Rajtuk kívül munkát kaphat ntég hivatalunkon keresztül korlátlan számban, minden munkanélküli vas­es fémesztergályos, lakatos, géplakatos, bádogos, kovács s akármilyen nagyszá­mú vasipari gépmunkás. Munkát kap­hat továbbá 1öt)bszáz betanított és ké­sőbb betanításra kerülő gyári munkás­nő is. Aziránt érdeklődünk, hogy fennállása, 1940 novembere óta hány munkanélkülit helyezett el a kolozsvári Állami Munka­közvetítő Hivatal? — Az 1940-es „csonka“ évben 1471-t, 1941-ben 6606-oţ, 1943-ban 5229 munkanél­külit helyeztünk el s a Hivatal fenn­állása óta a mai napig összesen 20,011 férfi és női munkaerőt juttatott kenyér­hez. A kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal által munkába helyezett embe­rek között egyébként minden elképzel- I hető szakma művelője szerepel. A gyári jj munkások között ott szerepelnek a ma- I gávtisztviselők, könyvelők, sőt 185, éves ; bérszerződéses mezőgazdasági cseléd is. ■ A legnagyobb kereslet egyébként a vas­szakmában dolgozó munkások iránt nyilvánul meg a háború óta. Nagy a kereslet háztartási alkalmazottakban is. Az Állami Munkaközvetítő Hivatal köz­vetítése egyébként díjtalan. I? ü l1 ÚTKÖZBEN Ha a köszörűs felé visz el utam, nem f tudok elmenni mellette, hogy meg ne 5 álljak pillanatig. Mit bámulok rajta? — > én magam sem tudom. Talán azt, hogy j ez a kézi köszörűs mindig részeg. De | olyan „kedvesen“ részeg, hogy nem is ( lehet talán haragudni rá. Mert ilyenkor I mókázik a köszörűs. Most például azt | fiijja torka szakadtából, hogy: „Feleségem olyan barna, Mintha bivalyborju volna ■. ■“ * ■ Az is igaz, hogy a bivalybor ju fekete, de mondom a köszörűs részeg s ilyen­kor biztosan a színekkel sincsen tisztá­ban. Ilyenkor — ahogyan mondani szo­kás — rózsaszínben látja a világot s a bivalybor jut pedig barnának. Altok tehát s bámulom a köszörűst. Ő is áll és bámul talán még .az őskor­ban összeeszkábált köszörű „gépe“ mel­lett, mert most éppen nincs munkája. Szájában egyszerre két cigaretta is fi­tyeg. Egyik az egyik szája szélén, má­sik pedig a másikon, de egyik sem ég. Erre a köszörűs még beteszen egy har­madik cigarettát is ajka közé, de azt már meggyujtja s most már aztán iga- jj zán tökéletes lehet a közérzete, mert azt * fújja: í — Nem kell pénz a boldogsághoz, nem ' kell ahhoz semmi... De nézd, most hozzák éppen a „mun­kát“ a köszörűsnek. Egy hatalmas kony­hakést. Majdnem félméter hosszú az éle. A köszörűs kezébe veszi s azt mondja: — Félóra múlva kész. Három pengő. Aztán „üzembelép“ a köszörű. A vén közsörüs a lábával hajtja a masinát s a kés úgy szikrázik a kövön, hogy gyö­nyörűség nézni. Valóságos tűzijáték. S mindez ingyen... Boszorkányos gyorsa­sággal forgatja kezében a köszörűs azt a nagy konyhakést, hogy az emberben meghűl a vér. Jaj, most csúszik ki a kezéből — gondolom — s mert a köszö- ş rüs mámorában a köszörűjére borul, azt hittem, hogy már át is járta szivét a kés... Pedig nem történt semmi. Csu­pán annyi, hogy a köszörűs villámgyor­san kipróbálja a kés élét s elkiáltja magát: | Kész. Jöhet a bagó... A konyhakés tulajdonosú már estik- | ugyan jön. Átveszi a kést s szörnyül- í ködve kiált a köszörűsre: — Jó ember, hát mit csinált maga ez- í zel a drága késsel? Nézze. A fokát í fente ki. Érti? A fokából csinált élet. j Hát ki kérte erre?,.. S az élében pedig I ott hagyta a csorbákat. Látja, ilyen em­ber maga. Aztán még pártfogoljam. A nagy Isten. De én többet soha — teszi még ezt is hozzá elkeseredve. A vén köszörűs azonban nem sokat törődik a dolgokkal. Szájából kipöki a három cigarettacsutkát s úját tesz be helyettük. Aztán meggyajtja s angyali nyugalommal belekezd egy régi háborús históriába: — Tudja az ur, amikor, a. Zisonzónál jártunk, lehet annak már jó huszonöt esztendeje, ha nem volt támadás, hát olt is köszörültem. A bajonettekel kö­szörültem. A hajó netteket pedig úgy kellett köszörülni, hogy két élük legyen, mert csak akkor lehetett ám igazában „dolgozni“ véliik ... A konyhakés elkeseredett tulajdonosa felkapta a kést s elrohant véle. Látszott rajta, hogy neki is ölni való kedve vol­na bosszúságában, de a köszörűs kezé­ben már ott villogott egy másik kés s Így jobbnál: látta vissza sem térni. Csu­pán egyszer nézett még vissza a köszö­rűsre kiabálva: — De azt sejti, maga vén kontár., hogy nem fizetek semmit. A részeges köszörűs csak annyit mon­dott rá: — Sebaj, tata. Több is veszett Mohács­nál.. ■ S feleségem olyan barna, mintha bivalybor ju volna ... 14­Utkö’zben rájöttem, hogy Kolozsvár legdrágább csemegéje ezidoszerint a ka­kas. Tessék csalt utána számítani... Megállók a Széclienyi-tér sarkán s meg­kérdem a kukasos-kofát: — Hogy ad egy mértékkel? — „Csak“ ötven fillér — mondja a vén asszony. — Ütvén fillér! „Csak“ ötven f illér ... Hát tudja maga, lelkem, hogy mennyi egy kiló kukorica? — Tudom - * mondja. Hat-hét pengő. — Igen, harminchat fillér — móndom neki. — Hivatalosan annyi. Mert kép­zelje el, hogy ha hal-hét pengő volna, akkor egy rnazsa kukoricáért hat-hét száz pengőt kellene adnia. — Igen, ha milliomos volnék — érvel a vén asszony — de én csak kilónként veszem s hat-hét pengőért. I — Hol veszi annyiért! — faggatom tovább. — Én akár az úrtól is veszek, ha van eladója. — Nekem nincs, — világosítom fel — de azt mégis szerelném tudni, hol kér­nek el magától egy kiló kakasnak való kukoricáért hat-hét pengőt.. . Az öreg kakas-kofa hallgat pillanatig, aztán azt mondja: — Úgy látszik, hogy az ur nem olvas újságot. — Én nem ^ mondom neki. — Na látja, ez elég kár, — mondja kajánul. — De kell kakas, vagy nem kell kakas?... — Annyiért nem kell — mondom. — Nem leszek árdrágító. — Na, akkor tőlem akár tüzesparázsát is elletik — rikoltott rám a vén kakas- kofa s keresztülnézett rajtam. bíró janos Gazdag műsora van Zá‘Jcr Dezső március 9.°i kolozsvári hangversenyének Kolozsvár, március 7. Hírt adtunk már arról, hogy Zádor Dezső zongoraművész, a kolozsvári Zenekonzervatórium uj tanára, március 9-én, csütörtökön este félhét óra­kor a vármegyeháza dísztermében tartja első kolozsvári hangversenyét. A színvona­lasnak Ígérkező hangverseny részletes mű­sora a következő: Bach-—Busoni; 3 korál- elöjáték, Brahms: Intermezzo op. 117. no. 1. Chopin: Szonáta b-moll op. 35, Noctumo cisz-moll, Polonaise Asz-dur op. 53. Dohná- nyi: IV. Rapszódia (Dies Irae). Bartók: Zongora-suite, op. 14, Liszt: Funerailles és VI. Rapszódia. A hangverseny elé nagy érdeklődéssel te­kint a kolozsvári zenekedvelő közönség. Rövidesen bíróság elé kerül a kisbácsi cukorpanama ügye Kolozsvár, márc. 7. Hónapokkal ezelőtt Klsbácson nagyarányú cukorüzérkedés nyo­mára jöttek a, kolozsvári hatóságok. Hossza­dalmas vizsgálat után az ügy minden rész­letére fény derült és már a terjedelmes vád­iratot is elkészítették. A törvényszék bün­tető hármastanácsa előtt tárgyalásra kitű­zött ügyben azonban a Szabó András dr. el­nökletével ülésező biróság honvédelmi érde­keket veszélyeztető bűntettet látott fennfo­rogni és ezért a bűnügyet uzsorabiróság elé utalta. Sehlett Jenő dr. kirá'yi ügyész a bi­róság véleményével ellentétben a csalás- és közokirathamisitás tényét hangoztatta és ezért fellebbezéssel élt a döntés ellen. Az ügyben most az Ítélőtábla hivatott ki­mondani a döntő szót, vájjon uzsorabiróság, vagy a törvényszék büntetőtanácsa elé tar­tozik-e az annakidején nagy port falvert visszaélés ügye. Kacsó Tivadar emlékezete a kolozsvári Gyopár Turista Egyesület közgyűlésén Kolozsvár, március 7. A kolozsvári Gyo­pár Turista Egyesület most tartotta meg kilencedik évi rendes közgyűlését. A „Hi­szekegy“ elhangzása után Móricz Béla ala­pitó alelnök nyitotta meg a közgyűlést, üd­vözölte a megjelent tagokat és megindultan jelentette, hogy az egyesület diszelnöke és elnöke, Kncsó Tivadar meghalt. A közgyűl­és három perces néma felállással adózott az elhunyt elnök emlékének. Ezután Pápay Zoltán főtitkár olvasta fel az elmúlt év jegyzőkönyvét. Főtitkári jelentésében be­számolt az egyesület munkálkodásáról. A pénztári jelentés és felmentvények megadá­sa után Móricz Béla alelnök megköszönte a tisztikar lelkes munkáját, majd kijelölte a bizottságot az uj tisztikar megválasztá­sára. Jenei József, a bizottság elnöke fel­olvasta a tisztikar névsorát. örökös diszelnök: néhai Kacsó Tivadar, az egyesület most elhunyt alapítója, elnök Jenei József, társelnök: Móricz Béla, ügy­vezető elnök: Krusmyiczky Károly, alelnök: Holley Béla, alelnökhelyettes: Páll Gusztáv, főtitkár: Pápay Zoltán, titkár: Györke Márton, jegyző: Preeenczky Ili,, főpénztá­ros: Tokay -Samu, pénztáros: Patay Ica, el­lenőrök: Kassay Károly és Kibédi Dezső, számvizsgálók: Jakab Ferenc, Kitin Márton és Zenkó Zoltán. Póttagok: Pápay Zoltánné és Páll Sándor. Könyvtárosok: Iszlay Al­bert és Bilibok Ernő, szertáros:. Kudor György, gondnokok: Rchon Károly és öz­vegy Rehon Károlyné. Kerékpárszakosztály- vezetö: Blahunka Lajos, ügyész: Radványi József dr. A választmány tagjai: Orosz Endre, Blahunka F.ózsika, Kira Miklós, Tánczos Györgyné, Kassai Károly, Károlyi Béla, Prezenczky Magda, Orbán Dániel, To­kay Samuné és Papp Margit. A fegyelmi bizottság tagjai: Kiss Béla, Borza Endre és Báthory János. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul a tisztikar névsorát. Jenei Jó­zsef, az újonnan megválasztott elnök rövid I beszéde után több indítvány és hozzászólás hangzott el. A gyűlés a „Himnusz“ elének- lésével ért végei. A KÖZÖNSÉG SZAVA Miért nem fuvarozzák el rendszeresen a szemetet a E^mvéd-utcából? Tekintetes Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérjük, hogy alábbi pana­szunkat b. lapjában közzétenni szívesked­jék, egyben az Illetékes hatóságoknak Is szives figyelmébe ajánljuk: A Honvéd-utcának a Dohány- és Köves- pad-utcákon alól eső részében soha egyet­len szemeteskocsít sem lehet látni. Hetek, hónapok telnek el, a sok szemét a kamrá­ban már toronymagasságot ér el, de elvi­teléről még hébe-hóba sem történik intéz­kedés. Ha beállnak a langyos idők, a sze­mét nagyrésze rothadásnak indul, ami tudvalevőleg a bacíllusok legjobb talaja és terjesztője. Nem tudjuk, nincs'-e a szeme­tesjármüvek alkalmazottainak határozott utasításuk, hogy a szemetet minden utcá­ból elvigyék, ne csak onnan, ahonnan nekik tetszik. Kiváló tisztelettel: A Honvéd-utca érdekéit lakosai. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók I Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom