Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-30 / 72. szám

Csütörtök 1944% mămius 3d Ára 16 ííllér ELŐFIZETÉSI ARAK! 1 HORA 4.30, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148, HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 72. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL £3 NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFíöK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Magyar csapatok is résztvesznek a Proszkurov és Csernovic térségében vivott támadó és elhárító harcokban 4WIWII1 WlífflHIII7BMUJHPWBEPBM IMI "TW Ilii, Xtl-W,!....,l. ,l.|lMJBJm' Köveinél teret nyert a német elfentémadésf Hikolajev romjoif kiürítették A német véderő felkészült az Olaszországban várható idabb angolszász támadásokra iz^aíosvi Moszkvában: Sztálini szélütés ért© Rommel vezéstábornagy megszemlélte a flandriai erődítményeket A nagy keleti elhárító küzdelem térképe, NAGYBRIT ANNI A jelenleg arra a kény­szerűségre támaszkodik — állapítja meg a jPaily Mail“ cimü lap — hogy Amerika és i a Szovjet között haladjon óvatosan. Egyes j esetekben — miként Lengyelország ügyé­ben — a Szovjetet látszott követni, más esetben pedig — mint Írország ügyében — Amerika után megy. így fest tehát valójában a brit nagyha­talom. Egy angol lap kénytelen bevallani azt, hogy a londoni külpolitika kénytelen két szövetségesének lökései között tánto­rogni és elfogadni azokat a befejezett té­nyeket, amelyeket ezek elébe szabtak. Nem csoda tehát, ha az angol sajtó jó ré3ze éle-^ ser. birálja ezt a külpolitikai vonalvezetést, a konzervatív párt jobb szárnya s a mun­káspárt jobboldala és közepe a jelek szerint egyesült erővel szállt szembe Churchill kül­politikájával, noha a támadásai egyelőre Eden ellen irányulnak. A „Daily Herald“ például azt Írja, jó lenne, ha Churchill mi­nél előbb újabb beszédet mondana és beha­tóbban tisztázná azokat a kérdéseket, ame­lyekre Nagybritannla választ szeretne hal­lani, mivel előző beszéde valóságos vihart idézett .elő a brit közvéleményben. Török megítélés szerint, amint azt Sadak képviselő az „Aksan“ cimü lapban megálla­pítja, Churchill beszédéből olyan Anglia képe bontakozik ki, amely a háború ötödik évében a kimerülés nyilvánvaló jelét mu­tatja. A „Son Posta“ szerint Churchill adós maradt a második arcvonal felállítására vo­natkozó közelebbi adatokkal, másfelől azon­ban erősen hangsúlyozta ennek a vállalko­zásnak nehézségéi. Ebben nyilvánvaló el­lentmondás van. Japán politikai körök szerint, amint azt a Német Távirati Iroda Tokióból jelenti, a Churchill-beszéd elsősorban angol szem­pontból figyelemre méltó, mert nincs benne szó az angol hadvezetésről. Az angol mi­niszterelnök csak az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót tudta dicsérni, de nem talált egy szót sem a brit világbirodalom jövője nek kialakulására abból az egyszerű okból, mert maga sem tagadhatja Anglia helyze­tének süllyedését a nagyhatalmak között. Azokat az angliai híreket, hogy Eden le­mondana a külügyminiszterségröl, Berlin­ben tudomásul veszik, de nem tulajdoníta­nak neki különösebb jelentőséget és ha .megerősítést is nyernek, az esemény nem jelentene változást Nagybritannia külpoliti­kai irányzatában. Edén — mondják Berlin­ben — csak végrehajtó szerve annak az irányzatnak, amelyért Churchillnek keli vállalnia a felelősséget. Eden egyébként beszédet mondott az an­gol szabad egyházak tanácsában. Szerinte a brit külpolitika vezető gondolata az a meg­győződés, hogy a nemzetek egymástól füg­genek és csak úgy lehet megmenekülni az állandó háborús állapottól, ha elismerik a kölcsönös függés gondolatát. Megkísérelték, — mondotta — hogy ezt • felfogást a mostani értekezleten, az ott megszerke z- tett okmányokban lerögzítsék. Azoknak a hatalmaknak, — mondotta — am hyek a legnagyobb felelősséget viselik az általános * érdekű kérdések eldöntésében, nagyobb sza- I vük lesz, ami azonban „nem jelenti, hogy | a nagyhatalmak párán, .araima követke-1 zik“. 1 Az angol kormány helyzetének gyengülé­séről más jelek is tanúskodnak. Buttler közoktatásügyi miniszter kedden késő este benyújtotta lemondását. A „Daily Mail« szerint Buttlemek azt a tanácsot adták, hogy elhatározását fontolja meg. Az angol kormány ezenkívül az alsóházban vereséget szenvedett egy szavazás alkalmával, igaz, hogy nem politikai kérdésben, hanem a női és férfi tanerők azonos fizetése ügyében. A parlament egyik tagja azt kiáltotta a miniszteri páholy felé, amelyet a kormány tagjai megtöltöttek: „mit fog most tenni Eden?“* Eden, mint az alsóház vezetője, kijelentette, hogy a kormány megvizsgálja a szavazás eredményét s mjhelyt lehetsé­ges, közli a dönti- • Az angol külpolitika s a Szovjettel való szövetségi viszony egyik kényes kérdésé­vel, Badoglío moszkvai elismerésével iog- lalkozik a „Tabiet“ cimü katolikus angol hetilap s megállapítja, hogy Anglia túlsá­gosan halk hangon szól az európai politi­kában. A lap szerint semmi uj sincs abban, hogy Sztálin szövetségeseinek előzetes meg­kérdezése nélkül cselekszik. Az angol köz­vélemény megütközését és csalódását veze­tőinek agitációja idézte elő, akik elképzelé­seikkel és óhajaikkal részben önmagukat is megtévesztették. A finnek, magyarok és törökök magatar­tásában ma az a világos szemlélet az ural­kodó, hogy nem a szövetségesek társával van dolguk, hanem az újonnan keletkezett szovjetorosz nagyhatalommal. Ennek meg­felelően rendezkednek be és alig méltatják figyelemre a nyugati hatalmak felszólítá­sait, hízelgéseit, vagy fenyegetéseit. Főké­pen pedig nem válnak ki a háborúból, mert nem hisznek az angolok és amerikaiak olyan gyakran hirdetett háborús céljaiban. Egyébként érdemes még egyszer visszagon­dolni arra, hogy Anglia még egy pár esz­tendővel ezelőtt is súlyos garanciákat adott, amelyeket azonban sohasem váltott be. . ' ' * AZ ANGOLSZÁSZOK BEISMERIK azt, hogy Cassinőnál nap-nap után súlyos vere­séget szenvednek és semmiféle hadianyag- pazarlással sem tudják megtörni a német csapatok kiváló harci szellemét. Churchill maga is kénytelen volt elismerni, hogy ez. a körülmény erősen kiábrándítóan hat az angol közvéleményre. Egészen nyilvánvaló, irja. a „Völkischer Beobachter", hogy meg­hiúsultak olyan tervek, amelyeknek megva­lósulásában egészen biztosan hittek. Az el­lenség minden számítását az, anyagban való fölényre alapította, most azután kénytelen elismerni, hogy a hősi harcos szellem többet ér a holt anyagnál. Mac Nalr amerikai tábornok, aki jelen­téstételre most tért vissza az olasz harctér­ről az.Egyesült Államokba; elismerte, hogy a német katonák makacs és ügyes ellenál­lása, a legmélyebb benyomást tette reá. A németek meglepő védelmi eszközökkel az utolsó emberig küzdenek és hátráltató had­műveleteikben tökéletesek. Nagyon találé­konyak és mindig újabb és újabb haremő- dorral lepik meg ellenfeleiket. Áz olasz arcvonalon továbbra is tart a harci szünet, Hallensieben, a Német Távirati Iroda katonai levelezője azonban valószínű­nek tartja, hogy a nettunóí hídfőállásból, amelyet ac utóbM Időben hadlaayajtgad S® katonasággal alaposan feltöltöttek, az ellen­ség gondosan előkészített áttörést fog meg­kísérelni kelet felé és Róma Irányában. A kísérletet mindenekelőtt nagyszámú nehéz­tüzérséggel, páncélosokkal és légi kötelékek­kel hajthatja majd végre. Bizonyosra vehető, hogy a szövetségesek ezt a Végközelebbi na­pokban már várható vállalkozásukat a déli arcvonalon nagyarányú elterelő jellegű és lekötő harcokkal fogják támogatni. Kétség­telen, hogy az újabb angolszász áttörési kí­sérletek az olaszországi német haderő gon­dosan előkészített ellenállásába fognak üt­közni, A cassinóí harctéren a német csapatok rohammal elfoglaltak az ellenségtől egy fon­tos magaslati állást s az amerikaiak egyik harccsoportját körülzárták és felmorzsolták. * MAGYAR CSAPATOK HARCAIRÓL számol be a szerdai német hadi jelentés és megállapítja, hogy Proszkurovtól délre, Csernovictól északra s a Dnyeszter felső folyásánál a német csapatok magyar köte­lékekkel együtt váltakozó támadó és elhá­rító harcokat vívnak. Illetékes német ka­tonai helyen, közli a Magyar Távirati Iroda Berlinből, kijelentették, hogy Itt olyan ma­gyar csapatokról van szó, amelyek már ed­dig is ebben a térségben állomásoztak. * A BUG ALSO FOLYÁSÁNÁL az elszá-' kadó mozdulatok során a német csapatok kiürítették Nikolajev városát és haderejü­ket visszavonták a folyó nyugati partjára. A Bug és a Pruth között erős orosz táma­dásokat vertek vissza. Tamopolnál, Brődy- nál, Köveinél eredményes elhárító harcokat vívtak a német csapatok, sőt Kovel vidé­kén megtörve a bolsevisták ellenállását, to­vább folytatták ellenállásukat. A vitebszki szovjet áttörési kísérletet meghiúsították. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda a ke­leti harctér küzdelmeiről megállapítja, hogy továbbra is meghiúsult minden a né­met összpontosító ’ mozdulatokat akadá­lyozni akaró szovjet fáradozás. Az ellenség nagy anyagi és számbeli fölényére való te­kintettel kedden is további területeket kel­lett átengedni a bolsevistáknak és ezek a mozdulatok a legkedvezőbb védő állások­ban is a következő napokban még tovább fognak tartani. A német és szövetséges csapatok felvo­nulása teljes rendben folyik s a szövetke­zett európai nemzetek hadseregei nein szo­rítkoznak pusztán a védekezésre, hanem erős vlsszacsapásokkal jelentékeny veszte­ségeket okoznak a bolsevistáknak ember­ben és anyagban. Ezt mutatja a kovell si­keres német ellentámadás a Dnyeper és a Csauszi között kivívott német elhárító si­ker. A harcokban nagy szerepük van a né­met harci csata- és páncélos repülőgépek­nek, a.me'yek félelmetes aratást végeznek az ellenséges harcoló és szállitó csapatok között. Hogy mennyire urak a németek a levegőben, kiderül abból, hogy két nap alatt 84 szovjet repülőgépet lőttek le, 9 gé-. pük elvesztése ellenében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom