Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-23 / 67. szám

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ®S NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. «> Cs&i&ri&Sc l94áB március SS Megalakult és átvette hivatalát a Sztójay-kormány Német csapatok érkeztek Magyarországira tőséfrii sorsfordulatának megtörténte egybeesett a magyar történelem két fon­tos évfordulójának dátumával, a mult és jelen nagy eseményeinek e találko­zása nem csupán jelképes. Szivünkben a függetlenség és szabad­ság mindennél hatalmasabb élményei­nek soha ki nem oltható zsarátnoka ég s ehhez a szent és örök magyar tűzhöz most nem ellenség közeledik, mint egy negyed évszázaddal ezelőtt, hanem a barát és a bajtárs, aki épp a 25 évvel ezelőtt reánk szakadt tragédia megis­métlésének elhárításához adja meg a segítséget. Bizonyosak vagyunk abban, minden magyar átérzi a történelmi fordulat ko­molyságát s méltóságteljes nyugalom­mal. kemény fegyelmezettséggel szabja meg magatartását a legköze’ebbi jöven­dőben. A sors nem ajándékozott meg minket soha könnyű és gondtalan élet­tel, s most is kemény parancsok teljesí­tésének, nagy áldozatok vállalásának törvény 't irta elő számunkra. De a sors azzal a bölcsességgel is megajándékozta í a magyar nemzetet, hogy szivet és erőt adott neki a nagy próbatételekben való helytálláshoz. Ennek tudatában köszöntjük Magyar- ország uj felelős kormányát s Isten se­gítségét kérjük történelmi felelősséggel teljes munkájához. S köszöntjük régi fegyverbarátainkat, a magyar földre érkező német csapatokat, a régi és ki­próbált bajtársakat. S e történelmi fordulat híradásakor egy emberként teszünk hitet vitéz nagy­bányai Horthy Miklós, Magyarország Főméltóságu kormányzója mellett. Ne­gyedszázada vezeti a magyar sors ha­jóját a megpróbáltatások hullámain. Jó kormányosunk volt. Erős kezének biztos Útmutatása mindig a felemelkedés és a jobb jövő kikötőibe vezetett. A llamfér- fiui bölcsességében és jellemének acélos keménységében most is nyilt szívvel hiszünk és bízunk. / S azt a parancsot, amelyet kiad a jobb u.rtgyar jövendőért, híven teljesítjük. Minden poklokon keresztül is ...-íz ­Küícsöiíös megegyezés slagián érkeztek Magyarországra a német csapatok a Sztófay-'/ormáRy mepfafcsíása BUDAPEST, március 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a kö­zös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevlzmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támo­gatást kapjon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyaror­szágra. A lemondott eddigi magyar kormány helyébe a Kormányzó Ur őíőméltósága Sztójay Döme berlini magyar követet bízta meg az uj kormány megalakításával. A kabinet a következőképpen alakult meg: Miniszterelnök és külügyminiszter: S z t 6 j a y Döme, tárcanélküli miniszter a miniszterelnök helyettesítésével megbízva: vitéz R á t z Jenő, belügyminiszter: vitéz Ja ross Andor, pénzügyminiszter: Reményi-Schn eller Lajos, földművelésügyi miniszter a közellátásüügyi miniszteri teendők ellátásával is meg­bízva: J u r c s e k Béla, iparügyi miniszter: Szász Lajos, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Kunde: Antal, Igazságügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszteri teendők ideiglenes ellá­tásával is .megbízva: Antal István, honvédelmi miniszter: Csatay Lajos. A két kormány egyetért abban, hogy a megtett intézkedések hozzáfognak járulni ahhoz, hogy a magyar és a német nép közötti régi barátság és fegyvertársi együttmű­ködés szenemében Magyarországnak minden segítő eszköze a közös ügy végső győzelme érdekében latbavettessék. IS Sztálar-Rtmány kihallgatása és eskütétele A Magyar Távirati Iroda jelenti: A. Kormányzó Ur őíőméltósága szerd in délután 5 órakor kihallgatáson fogadta Sztójay Döme miniszterelnököt és a hivatalba lépő kormány tagjait. A kihallgatás után Sztójay Döme miniszterelnök, majd a kormány tagjai a királyi várpalota szer­tartástermében letették a hivatali esküt a Kormányzó Ur őíőméltósága kezében. A fVFsőt»!» f&ézSrs*! A magyar sors kalendáriumában ép­pen egymás mellé esik Kossuth Lajos halálának ötvenedik és. a magyarországi kommunista rémuralom huszonötödik évfordulója. Mindkét évforduló más és más emlékeket ébreszt, mindkét dátum­nál máís és más eseménysorozat van szerves összefüggésben, de a tanulsága mindkét évfordulónak közös nevezőre hozható. E két fontos évforduló egymás mellé való torlódásában a most viharzó világesemények sorsdöntő fordulatot hoztak Magyarország mai politikai és katonai helyzetében. S mig az egyik év­forduló emlókáradata Kossuth Lajos heroikus erőfeszítéseit idézi a mai ma­gyar nemzedékek tudatába s a magyar szabadság és függetlenség mindennél drágább kincsére utal, mig a másik év­forduló a nemzet erkölcsi erőinek teljes felbomlását, a nemzeti ösztöntől és aka­rattól idegen szellemiség véres napjait s szégyenteljes züllöttségét idézi fel az emlékezetben, a Kállay-kormány lemon­dásával és a Sztójay-kabinet megalaku­lásával s a szövetséges német csapatok­nak Magyarországra való érkezése a magyar sors legelső, legelemibb paran­csára figyelmeztet: megmaradni és a megmaradásért továbbra is becsülettel helyt állani az egész Európát megsem­misüléssel fenyegető élethalál harcban. Az Örök Városra dobott bombák, a monte-cassinói békés kolostor könyörte­len feldulása, a finn testvérnép meg­semmisítésére font háló — minden euró­pai nép számára a komor és tragikus figyelmeztetés: ez az elvadult, az Apo­kalipszis vízióinak szörnyűségeit is fe­lülmúló háború nem ismer irgalínat, nem ismer könyörületet s ebben a kata­klizmában csak annak van reménye a megmaradásra, aki maga is harcol és küzd legelemibb emberi jogáért: a lé­tért. A kis Magyarország, amely minden más európai állam mögött elmaradt ab­ban, hogy létérdekeinek biztosítására erejét fokozni és felkészültségét a kor követelményeinek szükségleteihez ké­pest fejleszteni tudja, mégis megértette az uj európai politika parancsát s azt erőit meghaladó áldozatvállalással tel­jesítette is. A most hekövetkezett sors­fordulat mély és bensőséges értelme az, hogy Magyarország eddig követett po­litikájának vonalvezetése még határo­zottabban és öntudatosabban kapcsoló­dik a régi fegyverbarátság és politikai együttműködés megállapodásaihoz. A magyar nemzet s elsősorban a magyar nép teljes józansággal és tiszta öntudat­tal ismerte fel helyzetét és rendeltetését a Duna medencében s ennek a felisme­résnek fontos geopolitikai következmé­nye, hogy a magyarság sorsközössége a hatalmas német néppel nemcsak az ér­zelmek kérdése, hanem igenis: mindkét nép számára a jövendő biztonságának legelemibb és legreálisabb feltétele. Közhely volna utalni a sorsközösség lelki és szellemi adottságaira, hiszen a kereszténység és az azonos európai mű­veltség szálai ma már kölcsönhatásuk­ban is eltéphetetlenek. Kereszténysé­günk, európai kultúránk minden szel­lemi és anyagi kincse veszélyben van. A sorsközösség törvénye parancsolja, hogy erőink teljes latbavetésével áll­junk helyt jövendőnkért . megmaradá­sunkért, becsületünkért és méltóságun­kért. S ha a kormányváltozás és a német csapatok Magyarországra való érkezé­sének nagy horderejű, történelmi jelen­Budapest, március 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap csütörtöki száma az alábbi legfelsőbb kéziratot közli: ,.Kedves Sztójay! önt magyar királyi mini»?*• -elnökké ki­nevezem és egyben a m. kir. minisztérium Budapest, március 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai az eskütétel után Szto- jay Döme miniszterelnök elnöklésével a miniszterelnöki palotában megtartották első minisztertanácsuka.t. Sztójay Döme miniszterelnök üdvözölte a vezetésével megbízom. Kelt Budapesten, 19jh. évi március hó 22. napján. Horthy, sk. Sztójay Döme, sk. A hivatalos lap ezután közli a volt kor­mány tagiadnak felmentéséről és az uj kor­mány tagjainak kinevezéséről szóló legfel­sőbb kéziratot kormány tagjait és teljes bizakodását fe­jezte ki a kormány eredményes működése tekintetében, amiben a kormány tagjai is teljesen egyetértettek. A minisztertanácson, amely három órán át tartott, o kormány tagjai a legsürgősebb időszerű kérdéseket beszélték meg. Sztójay Dome életrajza Sztójay Döme a pécsi honvéd hadapród­iskola elvégzése után 1902-ben zászlósként került a 28-ik honvéd gyalogezredhez. A hadiiskola elvégzése után 1910-ben a vezér­karhoz osztották be. Az első világháború­ban előbb gyalogsági dandárnál, majid had­osztálynál volt vezérkari tiszt, később pe­dig Bosznia-Hercegovina és Dalmácia kato­nai parancsnoka mellett volt a hadműve­leti csoport vezetője. Az olasz hadszíntéren a. Dolomitokban egy hegyidandár vezérkari főnöke volt, a háború utolsó éveiben pedig a hadsereg főparancsnokságnál működött. A háború befejezése után a honvédség vezérkari főnölte mellett osztályvezető lett. 1925-től 1933-ig vezérkari ezredes, később mint tábornok Berlinben teljesített szolgá­latot, mint katonai attasé. 1933-tól 1935-ig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályá­nak volt a vezetője. 1935 decemberében al- tábornaggyá neveztek ki. 1936 január 1. óta nyugállományú altábornagy. Ekkor ne­vezték ki rendkívüli követté és meghatal­mazott miniszterré Berlinbe. 1940-ben m. kir. titkos tanácsos lett. Kitüntetései: a. Magyar Érdemrend nagykeresője, a hadi diszitményes IH. osztályú Vaskorona-rend, a harmadosztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, az ezüst és bronz Signum Lau- dis a kardokkal, a német Sas Rend nagy* keresztje és sok más magas külföldi kitün­tetés. Vitéz Rt* Jenő életrajza Vitéz nagylaki Itátz Jenő 1882-ben, szep­tember 20-án Nagybecskereken született. Egy évet töltött a temesvári római katoli­kus teológián, ahol jeles bizonyítványt ka­pott. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta és a következő évben a Ludovika Akadémiá­ra került. (1901—1904. A Ludovika Akadé­miát kiválóan végezte. 1909 november else­jén lépett főhadnaggyá elő. Mint kiváló hon­védtiszt ezután a bécsi császári és királyi hadilsoklába került (1909—1912.) 1914 au­gusztus elsején lépett elő századossá és ugyanakkor átvették a közös vezérkarba. Az első világháborúban az orosz hadszíntérre a császári és királyi 35-ik hadosztál yai, mint annak vezérkari tisztje vonult. Az orosz hadszíntéren eltöltött 21 havi szolgá­lata után Budapestre, a honvédelmi minisz­tériumba vezényelték, ahol 1917 végéig szol­gált. 1918 január 1-töl szeptember 1-ig a déli hadszíntéren, mint az 58-ik hadosztály vezérkari tisztje és később, mint dandárve­zérkari tiszt működött. A kommunizmus alatt nem szolgáit. A nemzeti hadseregbe 1919 szeptember 1-én lepett be és a miskolci hadosztály vezérkarában volt egy évig. 1930 október elsején lépett elő tábornokká, 1936 október elsején a honvéd vezérkar fönöke és soronkivül altábornagy lett. 1938 április 30- án Magyarország kormányzója külön kéz­irattal gyalogsági tábornokká nevezte ki. 1938 május 14-töl november 15-ig honvédel­mi miniszter. A Magyar Megújulás Pártjá­nak páll vezérhelyettese és a Magyar Meg­újulás Nemzeti Szociálista Pártszövetség elnöke. Vitéz Jaross Andor életrajza ' Vitéz Jaross Andor 1896-ban született Komáromesehiben, róm. kát., nős, földbir­tokos. Minthogy a világháborúban két fitestvére hősi halált halt, leszerelése után jogi tanulmányait nem folytatta, hanem a magyaróvári gazdasági akadémiára iratko­zott be, majd édesapja birtokán gazdálko­dott. Az elszakított Felvidék politikai éle­tébe 1921-ben kapcsolódott be, mint az ak­kori Magyar Kisgazda Párt tagja. 1929- ben tartománygyülési képviselő lett, 1933- ban pedig a Magyar Nemzeti Párt lévai nagygyűlésén országos ügyvezető elnökké választották meg. 1934-ben a Prágai Ma­gyar Hírlap szellemi irányításával bízta meg őt a két magyar ellenzéki párt és ek­kor bontakozott ki Jaross Andor fáradha­tatlan tevékenysége és a kisebbségi élet Aar «■■ Ií or «»I* o mrnfszl<prfapacsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom