Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-18 / 63. szám
1944. MÁRCIUS 18. fCr.tmn.mc Szolgálatos gyógyszertárak Scent György-győgyszertár, Mátyás kirí -tér 28. Távbeszélő: 22-33. — örangyal- gyogryszertár, Hitler-tér I. Távbeszélő: 31-75. — Kemény-gyógyszertár, Horthy Mlklós-ut 5«. Távbeszélő: 26-98. — Dlana-gyögyszer- tár, Jókai-utca 23. Távbeszélő: 21-51. Az asszonyért... A tökéletes francia filmművészet filmje a legnagyobb francia szinész: Raimu-val. Holnap utoljára pergeti a CORVIN. Csak 16 éven felüliek nézhetik meg. Szünet előtt a Magyar és Európa világ- hiradóis! Szász Lajos dr. közellátási miniszter: — Kossuth Lajos emlékezete a kolozsvári evangélikus templomban. A ko’ozsvári evangélikus templomban Kossuth Lajos halála 50-ik évfordulójának napját vasárnap délelőtt a 9 óra 50 perckor kezdődő istentisztelet keretében ünneplik meg. Szolgál Járosl Andor esperes, teológiai m.-tanár. — Egész napos ünnepséggel áldozott Sza- mosujvár a márciusi Ifjak emlékének. Tudósítónk jelenti: Szamosujvár közönsége a város polgármesterének elnöklésével működő s az összes társadalmi közületeket magában foglaló bizottság irányításával méltó módon vette ki részét március 15-ének megünnepléséből. Az egész napot betöltő ünnepséget a Levente-zenekar zenés ébresztője vezette be, majd valamennyi felekezet templomában ünnepi istentisztelet volt. Féltizenkettökor a főtéri Hősök emlékműve előtt zajlott le a hivatalos ünnepség. Kollonay Zoltán gimnáziumi igazgató nagyhatású ünnepi beszéde után Vörös Ede kereskedelmi Iskolai tanuló a Nemzeti dalt, Lukács Margit polgárista hazafias verset szavalt, a gimnázium egyesitett vegyeskara és a levente-zenekar ünnepi dalokat adott elő. Az emlékmű megkoszorúzását diszmenet követte. Délután a Szent Margit leánycsoport ünnepségén Husovszky Kálmán szavalta a Talpra Magyart, ünnepi beszédet Kádas Erzsébet mondott. A csoport tagjai szavalatokkal, ének- és táncszámokkal szerepeltek, öt órakor a Magyar Iparosegylet ünnepélye következett, ünnepi szónok Édes Imre nemzetpolitikai miniszteri kiküldött volt, aki saját versét is előadta, nagy sikerrel. Az ünnepségek sorozatát a polgári leányiskola növendékeinek műsora zárta be. A közönség valamennyi ünnepély iránt szokatlanul nagy érdeklődést tanúsított, Igen sokan rekedtek ki a zsúfolásig megtelt előadótermekből. — A Légoltalmi Liga kolozsvári csoportja március 19-én dében 12 órakor a vár- megyeháza dísztermében tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlésre felhívják a tagok figyelmét és pontos megjelenést kérnek. — Uj vezetőséget választott a kolozsvári Ipartestület csizmadiaipari szakosztálya. A kolozsvári ipartestülét csizmadiaipari szakosztálya most tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöklő Papp Albert csizmadia- mester részletesen beszámolt a szakosztály tagjainak az anyagellátás kérdéséről és azokról az Intézkedésekről, amelyeket az Ipartestület elöljárósága tett a csizmadiaiparosok anyagellátásának biztosítása érdekében. A jelentés előterjesztése után megválasztották az uj vezetőséget s ennek során egyhangúlag a következő tisztikart állították a szakosztály élére: elnök: Papp Albert, alelnökök: Abrahám Péter és Csabai Gyula, pénztáros: Vrannai László, jegyzők: Csiszár Béla és Balázs Gyula, ellenőrök: Csibi József, Gadő Sándor és Szent- péterl Gusztáv. A választmány tagjai a következők lettek: Regéczi Pál, Farkas György, Csiki András, Szabó János, Székely Ferenc, ifj. Balogh János, Csajkó Gyula, id. Balogh János, Holányi János, Magyar János, Boda Sámuel, Titori Péter, póttagok: Imre Árpád, Czintus István, Bírtál an Béla és Kolozsl Ferenc. mot* Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben am 99 üt Kötelességemnek tartom megakadályozni, hogy ma ebben az országban senkise űzhessen lukszust fl miniszter rés'letesen fe tárta a küzelláiis helyzetét ui intézkedéseiről beszélt s felemelte szavát a textilkereskedelem elnépesedise ellen Kecskemét, márc. 17. (MTI) Szász Lajos dr. közellátásügyl miniszter Kecskeméten választókerületében résztvett az alsóvárosi 48-as kör márciusi összejövetelén és azon nagy beszédet mondott. Beszédében a közellátás különféle kérdéseivel foglalkozott. A miniszter azzal kezdte beszédét, hogy miután az összejövetelen résztvevők eleget tettek az ünnepi kötelességnek, a mindennapi élet gondjairól kíván beszélni. — Általánosságban — mondotta — gazdasági életünket a teljes erőmegfeszités jellemzi, amelynek célja a termelés folytonosságának biztosítása. Amikor a közellátás ügyelnek Intézését az erre hivatott alkotmányos hatalmak rámbizták, a legelső feladat a kenyérkérdés megoldása volt. Ezt a csatát meg Is vívtuk és meg is nyertük. — Nem akarom ezzel azt mondani, hogy most már a közélelmezés terén minden rendben van és nincs tennivaló. Természetes tehát, még mélyrehatóbb intézkedésekre van szükség abból a célból, hogy az eddig tett intézkedéseket, amelyeknek alapja a mező- gazdaság termésbeszolgáltatási kötelezettsége, az élet kívánalmaihoz minél jobban hozzácsatoljuk, a tapasztalatokat, amelyeket eddig szereztünk, értékesítsük. — így a legközelebb megjelenő rendelet, amely a mezőgazdaság 1944—45. évi beszolgáltatás! kötelességet szabályozza, uj rendeleteket is fog tartalmazni, amelyeknek célja, hogy minél simábban biztosítsák a gazdák részére a kötelességtelj esitést és az annak lebonyolításában résztvevő szervek minél jobban elvégezhessék kötelességüket. „Nem célom az, hogy a lrisbirtok megélhetését lehetetlenné tegyem!“ — Annakidején, amikor ennek a rendszernek a megalkotásához ho-izákezdtünk, sok szemrehányást kaptam azért, hogy miért nem állapítottunk meg olyan birtokminimumot, amely a beszo’gáltatási kötelezettségtől mentes lett volna. Mindig hangsúlyoztam ezzel a kifogással szemben, nem célom az, hogy a kisbirtok megélhetését lehetetlenné tegyem. Nem célom, hogy elvegyem á kisembertől azt, amire családja létfenntartása céljából szüksége van, de igenis, célom — és ezért Bem tudok beszolgáltatási kötelességtől mentes birtokminimumot létesíteni, — hogy az, akinek olyan kisbirtoka van, ahnely . tulajdonképpen saját fenntartását Is alig | biztosítja, munkába menjen és szabadidejét, * amit saját birtokának megművelése nem vesz igénybe, munkában töltse más gazdaság keretében, amely munkáskezekre szorul és Így megszerezze azt a terménymennyiséget, amellyel beszolgáltatás! köteles?: 'gét teljesítheti, anélkül, hogy azáltal családja létfenntartása csorbát szenvedne. — Amikor tehát a gazdasági rend keretében biztosítjuk, hogy a gazdák kötelességüknek a kü önböző termények beszolgáltatásával eleget tehessenek, biztosítanunk kell azt is, hogy akik földjük kicsiny volta miatt nem tudnak annak eleget tenni, e kötelességüket munka teljesítése által is teljesíthessék. Nem gondolok robotmunkára és szó sincs munkakényszerről, önként vállalt, önként teljesített munkával szolgálhatják a közérdeket és szabadulhatnak beszolgáltatás! kötelességük teljesítésétől, olyképpen, hogy munkát vállalnak olyan gazdánál, aki termelési viszonyai folytán fokozott mértékben tud eleget tenni beszolgáltatási kötelességének. „A buzacsatát megnyertük!“ — A munkabér minden pontja után bizonyos pontszámot a munkáltató pontjából a munkás javára Írok, hogy ezáltal mentesítsem a térv reges terménybeszolgáltatástől azt a kisembert, akt munkájának teljesítésével hozzájárul ahhoz, hogy más gazda fokozottan teljesíthesse beszolgáltatási kötelességét. — A buzacsatát megnyertük. Azonban nem állhatunk meg ennél, hanem uj harcot, uj esatát kell kezdenünk: az Ipari csatát, mert nem elég csak a közélelmezés biztosítása. A közellátáába beletartózik a ruházattal va’ó ellátás, Ideértve a lábbeli ellátást Is és a mezőgazdasági termelő üzemeknek a termeléshez szükséges anyagokkal való ellátása is. Ezen a téren megint olyan Intézkedéseket kell tennünk, amelyek megkötöttséget jelentenek, amelyek a gazdasági forgalom szabadságát, vagy — mondjuk — inkább szabatosságát erősen korlátozzák. Már pedig az ellátás és á falában a börellátás terén a helyzet nem olyan súlyos, mint például a textilipari ellátás terén. n mezőgazdasági munkásság utált az is oiásgyermekeket es az ipari munkásságot is el átják féltalppal — A bőripari ellátás terén olyan rendszer kiépítésére van szükség, amilyet a mezőgazdaság terén Is kiépítettünk. A legelső intézkedés, amely ebben az Irányban történt bizonyos akciók utján kivánt átmenetileg segíteni a nehézségeken s amely széles körben éreztetni fogja hatását, a mezőgazdasági munkásság féltalppal való ellátása. Az összes talpak kint vannak és azoknak igen jelentős részét ma már a gazdák, illetve az arra jogosított mezőgazdasági munkások át is vették. Ez a kisipar felé is jelentős intézkedés, mert ezt a sok lenai- pat a kisipar dolgozza fel s ezzel a mai nehéz viszonyok között valami keresethez jut. — Folyamathan van az iskolásgyermekeknek is egyelőre Ilyen téltalppal való ellátása. Ezt követi az Ipart munkásságnak és a kistisztviselőknek féltalppal való ellátása. Közben készülnek bakancsok, cipők, högy eme akciók lebonyolítása után készen- ál'junk arra, hogy elsősorban a mezőgazdaságot, de egyben az Ipari. munkásságot és a gyermekeket Is kész lábbelivel elláthassuk. — Mindezekkel szemben, amit eddig mondottam — folytatta a továbbiak során a miniszter — azt lehetne mondani, hogy én mindig mezőgazdasági munkásokról, ipari munkásokról, gyermekekről és kistisztviselőkről beszélek. Bevallom, hogy abban a közellátási politikában, amelyet követek, súlypontokat állapítottam meg. Ezen a súlypontok: ipari munkás, mezőgazdasági munkás, kistisztviselő és a gyermek, ök azok, akikért elsősorban gondoskodni kívánok. A többiről is gondoskodunk majd olyan, mértékben, ahogyan csak lehetséges. A textilellátás helyzete — Nehezebb a helyzet a textiiel'átás terén. Nehezebb, mert azt már mindenki tudja, hogy textilárukban, textilanyagoKban mindinkább nagyobb behozatalra szorulunk. Nincs módunkban tehát a nyersanyag- mennyiségnek tétszésszerintl növelése. Any? Búival kell gazdálkodnunk, amennyi van. A textilellátás terén az az alapgondolat, hogy mezőgazdasági népességünknek, részben a gazdáknak kell gondoskodniuk ruházatukról és bizonyos mértékben autarchiára kell berendezkedniük. — Magyarországon nagyon szépen fejlett háziipar volt és van ma is. A régi és a mai háziipar között azonban egy gazdasági szempontból sajnálatos elhajlás mutatkozik. Ma a háziipar a népművészetben látja célját, a népművészet tárgyit állítja elő és teljesen háttérbe szorul a háziipar elsőbbleges feladata, célja, tudniillik a nép ruházatának hiztositása. Vissza keH térni tehát a háziipar eredeti elsődleges feladatához. Még ezen a héten megjelenik az a rendelet, amelyben az 1944/45. gapdasígt év beszolgáltatási kötelességét szabályozom és ebben Intézkedés történik Rziránt, hogy mlnden család —- nagyobb birtokokon minden cseléd-család Is — 300 négyszögölön kendert, vagy 150 négyszögölön rostlent termelhessen, amit azután saját ruházati szükségletei kielégítésére önmaga dolgozhat fel. Meg vagyok győződve arról, hogy Így sokkal nagyobb mértékben szolgáljuk a mezőgazdasági népesség ruházati kérdéseinek, nehézségeinek megoldását, mintha minden erőfeszítésünkkel azon Igyekeznénk, hogy műszálakból, mürostokból és más cikkekből lássuk el —* noha, amennyiben nincs jobb, még ezzel is meg kell elégedniük. Van e'ég lomb, szerfa az országban ahhoz, hogy rokkával és szövőszékkel el lehessen látni a népet és az idős asszonyok majd megtanítják a fiatal asszonyokat és leányokat három hónap alatt, hogyan kell szőni és fonni. ^ „Vissza kelt térnünk a régi utakra!“ — A gyapjuanyagokkal való «Uátás terén a nehézségek az idén is igen nagyolt. Itt is valahogyan vissza kell térnünk a régi utakra. A rendelet szerint, -amely az Idén ezen a héten kell, hogy napvilágot lásson, a merino-gyapjunál a beszolgáltatást teljes mértékűvé teszi, a cigája- és a racka- gyapjunál azonban nem. Az utóbbinál csak bizonyos mennyiséget kellene a gazdának beszolgáltatnia, míg a megmaradó mennyiséget saját szükséglete kielégítésére dolgozhatná fel. Aki 20—5« kiló gyapjút szolgáltathat be, annak három méter szövetet adnának. Ebben a megoldásban szociális elgondolás Is van, mert 25 kiló gyapjúért például ugyanannyi szövetet kapna a gazda, mint 49 kilóért, tehát a JOsebb gazda ls hozzájuthat a szövethez. A továbbiakban azután minden 81 kiló gyapjúért plusz egy- egy méter szövetet szolgáltatnának hl. — A nagy nehézséget fokozza azonban a lukszusipar és kereskedelem a textilellátás terén. Ezirányban tett intézkedéseimet kiséri úgy látom a legnagyobbfoku meg- nemértés, fin ugyanis kötelességemnek tartom azt is, hogy ma ebben az országban senkise űzhessen lukszust. A fényűzésnek ma, amikor a gyermekek ruhátlanul vannak, nincsen helye. A textilellátást rendkívül megnehezíti, annak rendszeres megszervezését tulajdonképpen lehetetlenné teszi a textilkereskedelemnek az az elburjánzása, amely Magyarországon bekövetkezett „Mindenki a textilkereskedelem kőiébe toongott“ — Hibák történtek először azáltal, hogy mindenki azt gondolta, hogy most neki a gazdasági életben kell elhelyezkednie, a gazdasági életből kell megélnie és olyan emberek, akiknek halvány sejtelmük ni/tcs a kereskedelemről, vagy áruról, odaterelöd- tek, odatolongtak mind a textilkereskedelem körébe. 28 ezer textilkereskedö volt Magyarországon, több, sokkal több, mint a Német Birodalom egész területén. Ezzel szemben a textiláruval való ellátás tulajdonképpen nem biztosítja békelétszdmu textilkereskedelem megélhetését, foglalkoztatását sem. Ezenkívül van "még egy nagy hiba, nevezetesen, hogy sokan kerültek kereskedői pályára olyanok is, akik tulajdon- képjten nem is hajlandók hivatásszerűen foglalkozni a kereskedelemmel. — A gazdasági élet rendkívül nagyjelentőségű — mondotta beszéde további során a miniszter — és minden gazdasági tevékenység rendkívül nagyjelentőségű az állam, a nemzet szempontjából Is. A gazdasági életben sem szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy most az országból fogok megélnii hanem az, aki áterzi ezt a hivatást, annak azon az állásponton kell lennie, hogy az országért fogok élni. Meg vagyok győződve arról, hogy a közellátásnak ezt az újabb feladatát, amelyet az előbb ipari háborúnak neveztem, szintén mag fogjuk vivül és Isten segítségével, kötelességtelje- sltéssel és önmegtartóztatással ezt is meg fogjuk nyerni. Kétségtelen azonban, hogy az áruhiánynak, — amely megzavarja a világ gazdasági rendjét — nagyon súlya« k&n&tkezményel vannak. Ezeken a súlyos következményeken nem tudok azáltal segíteni, hogy rendeleteket adok ki. Az áruhiány következményeit csak az ország, a nemzet fegyelme, a jövendő iránt érzett felelőssége és b'nalma ellensúlyozhatja. Enélkül a három tényező nélkül nem tudjuk megvívni a győzelem reményében a csatát. — Ezért kérem, hogy mindenki a gazdasági életnek bármely pontján álljon fs, amikor kötelességet- kell teljesíteni, amikor nehézséget kell leküzdeni, az önmegtartóztatás nehéz erényét gyakorolja. Gondoljon mindenki arra, milyen felelősség terheli a jövendővel szemben. Szász Lajos dr. közellátásügyl miniszter ezután az alsóvárosi 48-as kör helyiségében hosszú ideig elbeszélgetett még választóival. 9 A váróéi gőz- és kádfürdő a szokása, kazántakaritási és javítási munkálatokért, március 20-tól március 28-án reggelig szünetel. Igazgatóság. Szőlőoltvány Európai gyökeres szőlővessző, legolcsóbb árban beszerezhető a 37 éve fenálló Szűcs szőí^tele- een Blhardlószeg 8. Árjegyzék ingyen.
