Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-18 / 63. szám

1944. MÁRCIUS 18 1 tCsiETlUJVÍG Nemzetközi sírásé kft. Éppen azon a napon, amelyen a nem- | zetkozi hírforrások az egész világnak | tudtára adták, hogy a fegyveres harc és az idegháborn minden fegyvernemé­nek pergőtüzébe került finn testvérnép a becsület és a függetlenség tiszta esz­ményei mellett foglalt állást, a nemzet­közi hírforrások arról is jelentést közöl­tek, hogy a mult világháborúból jól is­mert nemzetközi sírásók ismét munkára jelentkeztek. Az élethalál harcát vívó Európa egyik arcvonalszakaszán az er­kölcsi erők acélnál és betonnál szilár­dabb erődvonala megingás nélkül állta ki a megpróbáltatás súlyos és felelősség- teljes pillanatát — nosza, itt a jó al­kalom arra, hogy a nyers erőszak ku­darcának zűrzavarát á jól ismert sír­ásók arra használják fel, hogy gyászos és aljas munkájuknak uj működési te­rületet teremtsenek. Jól ismerjük őket! Sem lényük, sem jellemük nem változott a megváltozott időkben s a munka, amelyre vállakoztak, ma is ugyanaz, mint egy negyed évszázaddal ezelőtt. Ezt a munkát egyszer már elvégezték. Mint valami nemzetközi csillagtura résztvevői, különböző helyeken indultak, más-más eszközöket használtak s mégis — .mintha összebeszéltek volna, mintha a kereskedelmi életben szokásos kft.-ben tömörültek volna, olyan összjátékot produkáltak, olyan eredményt értek el, aminőre nem volt példa diplomáciai akciók történetében. Ök yoltak azok, akik Kelet- és Közéneurópa sírját meg­ásták, akik feldúlták és a haszonlesők, a prédavágyók önző érdekeinek őrültek- házává tették a Kárpátmedencé évezre­des gazdasági és kulturális egyensúlyát, ismerjük őket, a nemzetközi sirásó kft. illusztris tagjait, akik ma távol egykori tündöklésük színhelyétől, ismét folytatni akarják dicstelen munkájukat. Igazi sírásók. Életük, kenyerük, boldogulásuk S kétes értékű dicsőségük egyetlen ele­me az, hogy másnak, mindig másnak ássák a vermet, készitik a sirt, azzal a gálád szándékkal, hogy a kiszemelt ál­dozat élve dőljön abba a gödörbe, amit számára megástak. Ismerjük őket. Név szerint, jellem sze­rint és ismerjük őket igen közelről, munkájukból, a magunk sorsán tapasz­talva ki alattomos összjátékuk gyötrel- mes „eredményeit“. . Ki volna más első ebben a nemzetközi sirásó kft. ben, mint Benes Eduard, Kö- zépeurópa legveszedelmesebb politikai kalandorai Ha karrier az, amelyet ez a mindenre elszánt, becsületet és morált hirből sem ismerő világpolitikai hamis- kártyás az első világháború kitörése óta befutott, ez a karriér a legnyomatéko­sabb figyelmeztetés arra, hogy Közép- és Keleteurópa népeinek — még akkor is, ha netán egyiknek, másiknak érdeke egymásnak ütközik is! — jövendőjük, létük, megmaradásuk és boldogulásuk érdekében óvakodniok kell ettől a min­denre kész és semmitől vissza nem riadó lesipuskástól. Mi, magyarok, soha egy pillanatra se felejtsük el, hogy Be­nes Eduárd neve egyet jelent azzal a hazugság- és rágalomhadiárattal, azzal a sok szennyel, amely Magyarországra és a magyar nép ezeréves múltjára, nemzeti eszményeire, hagyományaira, történelmi súlyára és hivatására hullott a XX. század első és második negyedé­ben. Hogy az első világháború végén a monarchia fegyveres arcvonala felbom­lott, hogy a széthullott frontok mögött Magyarország is fegyvertelenül, kényre- kegyre kiszolgáltatva koncra éhes mar- talócok kezére jutott, hogy az ezeréves földet még Trianon előtt darabokra tép­ték, ebben a gyászban és keresztrefeszi- tésben mindenütt jelen van az aktatás­kás kisértet: Benes Eduárd. Mindenütt ott Volt, ahol a „hűséges csehek“ és koncraéhes csatlósaik aspirációinak malmára kellett baitani a világpolitika vizeit s ma már történelmi tény, hogy ez az erőforrás nem volt más, csak ha­misítás, hazugság, aljasság. Jó kon­junktúrája volt mindennek abban á vi­lágrendben, amely nemzetközi tényező­nek fogadta el Benes hazug térképeitől és szemenszedett statisztikáitól degez aktatáskáját. Az a világrend, amit Paris körnvékén Európára erőszakolt, elsősorban Benes hazugsággyárának és rágalomüzomének műhelyeiből kikerült politikai műkövek re alapozódott. És ha ma ismét háború szenvedései, egy mindennél borzalma­sabb háború szenvedései suitják az em­beriséget, ne kutassunk az okok után: a legelső indíték ebben a világégésben is a benesi szellem és a benesi erkölcs, -amely a maga sötét létét, lényének er­kölcsnélküliségét csak egy temetővé vál­toztatott földrész közeléljen tudja tovább tengetni. Abban a világrendben, amely Ben6st elfogadta, ez a moráltalan politikai brávó valóban tényező és hatalom lehe­tett; De az a világrend már a múlté. Benes Eduárd már hosszú évek óta a világpolitika kültelkein keresi az uj fel- emelkedés lehetőségeit. De ott is a régi maradt. Sem lénye, sem morálja nem változott. Céljai ugyanazok, mint fény­korában: romlásba és sirbadöntött né­pek temetője tőszomszédságában sütké­rezni a hatalom és dicsőség fénysuga­raiban. Amióta kirobbant ez a második világégés, Benes szerepe ma sem jutott tovább, mint amit a múltban játszott: hol a zugügyvéd, hol a sirásó ellenszen­ves kabinetfigurájának pózában járja a túlsó oldal diplomáciai központjait. Ne keressük sokat a nemzetközi sirásó kft. vezérkarának második kitűnőségét: ott tanyázik Benes Eduárd londoni köz­pontjának, a Hotel Brown-nak tőszom­szédságában. Régi ismerős, gyászos is­merős: Károlyi Mihály gróf. Sirásó a javából. Nem kell sokáig részleteznünk karriérje állomáshelyeit. Nagyravá- gyása és hatalmi tébolya felvitte őt a hatalom ormára. Kortársai vagyunk, koronatanúi vagyunk ügyének: ha hi- vei elhitették, hogy a magyar sors fe­lelős sáfáraként lépett 1918 drámai per­ceiben a magyar történelem színpadára, ő rövidesen bebizonyította, hogy szürke kis szatócs, aki csak egyre volt , képes: világmegváltó jelszavak cégére alatt végkiárusitást rendezni az ezeréves örökségből. Ne vesztegessünk sok tiiitát és papirt gyászos alakjára, csak egyet jegyezzünk meg róla: Károlyi Mihály gróf ma Benes Eduárd kitartottja. Amit Károlyi Mihály, ez a szánalmas világ­politikai selyemfiu ma tesz és müvei, szolgálat azért a kegydiiért, amelyet a Hotel Brown-ban székelő csehszlovák propagandahivatal juttat neki. Ezért a judáspénzért Károlyi Mihály gróf hű­séges lakájként cipeli a főnök feneket­len aktatáskájából alkalomszerűen ki­horgászott politikai elképzeléseket. Le­het-e csodálkozni ezen a különös, per­verz „fegyverbarátságon“ Î Nem, mert e két államtalan „államférfiu“ kapcso­lata egészen logikus és minden tekin­tetben megérthető. Mindkettőjük karak­terének alapeleme a beteges nagyra vá­gyás, a felelőtlenség és az árulás. Mind­ketten sírásók voltak. Az egyik a Mon­archia sírját ásta meg elszánt és szívós vakondokmnnkával, a másik saját nem­zetének ásott sirt. Benesen nem csodál­kozunk: nem adhatott mást, csak ami mindig lényege volt s nem tévedünk, ha feltételezzük róla, hogy boldog, amiért bajkeverő ösztöneit ismét szaba­don élheti ki a világpolitika kültelkei­nek legszélső perifériáin, messze túl az erkölcs és a becsület vámsorompóin. És ahogy a hazátlan senkifiává züllött ma­gyar gróf mostani cselekedeteit szemlél­jük az események madártávlatából, nem kételkedünk, ha állítjuk: ez a levitézlett őszirózsás gavallér boldogtalan, hogy a negyedszázaddal ezelőtt megkísérelt sír­ásói munka kárbaveszett és nemzete is­mét visszatért a becsületnek és öntudat­nak ama útjára, amelyről 1918 októbe­rében majdnem sikerült letériteni. A nemzetközi sirásó kft. elnöke, Benes Eduárd a napokban nyilatkozott a „Daily Express“ hasábjain. Ezt a jel­legzetesen benesi nyilatkozatot tegnap már közöltük. Nincs okunk arra, hogy nyilatkozatát boncolgassuk, elemezzük. Az ankarai és isztanbuli híradások épp eléggé megvilágítják Benes ravaszul ki­tervezett sakkhuzásának hátterét és bur­kolt céljait. Ez a nyughatatlan kalandor, csakhogy közelebb jusson szétfoszlott álmainak, újabb inkarnáeiójának lehető­ségéhez, két legyet szeretne ütni egy csapásra. Világgá röpített egy Ígéretet s ez az Ígéret ismét beletartozik abba a munkakörbe, amely Benes Eduárd egész életét és működését oly jellegzetessé tette. Itt minket — túl az ügy politikai vo­natkozásain, amelynek megvilágítását az arra illetékesek minden bizonnyal nem mulasztják el, — csak egyetlen egy mozzanat érdekel. Az, hogy alig hang­zott el Benes ismertetett nyilatkozata, az' őszirózsás forradalom spiritus rek­tora nyomban kihallgatáson jelent meg a londoni Hotel Brown-ban rezideálo „Elnök urnái“. Benes nyilatkozata és Károlyi Mihály gróf sürgős audienciája bizonyítja, hogy a sírásók, a maguk felemelkedését a mások romlása, pusztulása árán mun­káló nemzetközi pompes funebres-nagy- vállalkozók, épp gyászos és alantas mes­terségük titkai révén mennyire megértik egymást. Bizonyítja ez a londoni au­diencia, hogy a kisántánt nagyzoló áb­rándjainak világképében megőszült kompanisták ma sem adták fel azt a vágyálmukat, hogy ismét visszatérhes­senek az európai élet fórumára s ott újra hatalomhoz jussanak. Elfelejtik, hogy ez a világkép meg­változott s akárhogyan is végződik a mai hatalmas mérkőzés, a benesi ábrán­dok álomországa sohasem valósulhat meg. Hiába házal Benes feneketlen akta­táskájával és hiába szegődik, hozzá min­denre kapható lakájként az őszirózsás gróf. Csak mintha a mult kísértetett idéz­nék, állunk meg egy pillanatra e nem­zetközi sirásó kft. vezérkara előtt. Benes — ha államférfiunak és nemzet- épitőnek meg is bukott — semmiesetre sem rossz politikus, a szó rosszabbik értelmében. Most kikevert egy tetszetős­nek látszó diplomáciai kártyát s ravasz mosollyal lesi: ki ugrik bel Nem vezetjük végig a kínálkozó és önként*adódó gondolatmenetet, dé bizo­nyosra vesszük, hogy Benes kártyája hamis lap, ötvenharmadik lap a tarokk­kártya csomójában. Egy bizonyos: mi nem ugrunk be en­nek a sipista mutatványnak... ~fz­Hirde?ésekv apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 fi szám alatti irodahelyiségben Panasznapot tartott a Tizes Szervezet Kolozsvár, március 17. Csütörtök este rendezte á Tizes Szervezet a városháza ta­nácstermében márciusi úgynevezett panasz­napját. Az összejövetelen a tizedesek és fő­tizedesek te'jes számban jelentek meg. ke- ledy Tibor dr. polgármester a Magyar Hi­szekegy elmondása után az értekez'etet megnyitotta és hangsúlyozta, hogy a tizede­seknek a magyar egyetemes érdekekért végzett munkáját és magatartását mindig a józanul mérlegelő ész és a magyar test­véri érzés kell, hogy irányítsa. Most, ami­dőn a nehéz idők mind több és több meg­próbáltatást, gondot és nehézséget tomyo- sitanak az egyesek és a társadalom élete elé, nem birálgatókra és panaszkodókra, hanem segíteni tudó és akaró emberekre van szükség. Rámutatott arra, hogy a vá­ros köze'.látásának nagy problémájában enyhülés mutatkozik. Keledy dr. polgár­mester ezután üdvözölte a megjelent tize­deseket, valamint az ugyancsak teljes számban jelenlevő városi tanácsnokokat és az egyes ügyosztályok vezető tisztviselőit. Puskás Lajos igazgató, a Tizes Szervezet elnöke beszámolt a szervezetnek ebben az évben elvégzett munkájáról. Többek között megemlítette, hogy a Szervezet usaiau- védelmi alapjának taglétszáma két hónap alatt közel kétezerrel növekedett. Az alap­ból minden megszületett kis magyar Kelen­gyéi k»p= A Szervezet gondozónői minden szükséget szenvedő szegény magyar család segítségére sietnek. A Tizes Szervezet által a városnegyedekben felállított könyvtárak megnyitása és munkája érdekében tevékeny részt vettek a tizedesek. A város jóindula­tából legközelebb újabb anyaggal bővülnek ezek a könyvtárak. A Tizes Szervezet tag­létszáma növekedett. Ebben az esztendőben száz uj jelentkező vállalta az önkéntes és áldozatos munkát. Jelenleg kilencven pró­batizedes van kiképzés alatt. Az elnök hangsu’yozta, hogy a Tizes Szervezet min­dennemű politikai állásfoglalástól távol áll. Végül bejelentette, hogy a Kossuth Lajos emlékére rendezendő országos ünnepségek­be bekapcsolódva a szervezet vasárnap a Nemzeti Színházban színvonalas előadást íendez, elsősorban a város szegényebbsorsu lakosainak. Az elnöki beszámoló után került sor a ti­zedesek által összeszedett panaszok felolva­sására. A panaszok a’apján a városi hatóságok és a tisztviselők értékes útbaigazítást kap­tak a kiadott rendeleteknek a gyakorlati életben való minél egyszerűbb és eredménye­sebb alkalmazására. Annál Is Inkább, mert minden egyes panasznál még az értekezle­ten megkapták az ügyosztályvezetők a szük­séges rendelkezést, vagy az útbaigazítást. íme, néhány jellegzetes példa: Ax Oncsa-telep házaiba még aem vezették HITEL nemzetpolitikai szemi.e a márciusi szám tartalmából: BODOR GYÖRGY: Kossuth JAKAB ANTAL: Az orosz élet — szovjet Írók sz vei MiKö IMRE: Eötvös és Deák nemzetiségi poliuiíája KALLAY ERNŐ: Magyar-román vegyesházasságok INCZE ANDOR: A magyar földrajz huszonkét éve ENTZ GÉZA: A székelyföldi ösztöndíjas festők kiállítása MAGYAR FIGYELŐ: Kossuth Lajos Irataiból — A sztálini külpolitika — Százéves az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület Szerkesztik: ALBRECHT DEZSŐ, KÉKI BÉLA, VEN ÖZEI, JÓZSEF, VITA SÁNDOR Előfizetés egy évre 20.-— P. Egye,» szám ára 2.— P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kolozsvár, Mátyás király­tér 5., I. Postacsekk 72.809. Megjelenik havonta. be a villanyt, a házakon nincsen esőcsator­na. Erre a panaszra az illetékes t-- ácsnak jelenti, hogy a szükséges munkálatokat —i miután a szükséges anyagokról már gon­doskodtak, már a jövő héten megkezdik. A Kővári-telep és más külvárosi részek útjavítási munkálatait a lehetőségekhez ké­pest megkezdik. A polgármester bejelentette, hogy már a következő napon személyesen száll Id a helyszínre a panasztevő tizedes és az illetékes osztályvezető kíséretében. Az uj cukorjegyeket csak az igénylőlapok szelvényeinek felmutatása ellenében szolgál­tatják ki. Ha valaki azt elveszítette, állítson ki uj igénylőlapot, az adatokat töltse ld pon­tosan és minden további nélkül megkapja as aj jegyeket. Meghalt Herriot volt francia miniszterelnök Network, március 17. (Búd. Tud.) Amerikai állampolgárok, akik néhány nappal ezelőtt Franciaországból tértek haza, azt állították, hogy Herriot volt francia miniszterelnök egy Páris köze­lében fekvő kórházban meghalt. Franciaországban a terroristák meggyiikeiiak egy papot Vicky, március 17. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Jumilhac le Grondban, Dodogne tar­tományban a terroristák elhurcoltak éB a városon kívül néhány revolverlövéssel az árokban meggyilkoltak egy papot. Német hareirepsálőgépek nagy sikere Amió kikötőjében * Berlin, március 17. (MTI) Pénteken a kora reggeli órákban JU. 88. mintájú né­met harcirepülőgépek több rajból álló kö­teléke támadást hajtott végre az Anzió ki­kötőjében horgonyzó angol-amerikai hadi és szállitóhajók ellen. Bár az elhárítás rend­kívül heves. volt, egy 6500 tonnás szállító- hajót egy telitalálat oly súlyosan megron­gált, hogy néhány perc alatt elsüllyedt. Egy rombolót telitalálat ért. Heves robbanások közepette tüzek keletkeztek, amelynek a fedélzet egy része áldozatul esett. Nemso­kára rá a rombolót sürü füstfelhő takarta be. Megrongálódott még 9000 tonna tarta­lommal egy partraszállitó jármű és két szállitóhajó is. Az egyik hajó megsemmisí­tése valószínű. A kikötői berendezéseket több súlyos találat érte, úgyszintén sok ki­sebb partraszállitó naszádot. — V4SÁRNAP LESZ A KOLOZSVÁRI ZENEK”- VATÓRIUM SZINÉSZ­KSPZö ZATÄNAK VIZSGAELÖ­ADAS/1.. dús 19-én, vasárnap délelőtt fél 11 ölti kezlettel tartja meg a Nemzeti Színházban a Kolozsvári Zenekonzerva­tórium Szmészképző Tagozata második nyilvános vizsgaelőadását. A vizsgaelőadá­son három egyfélvonásos daraib kerül színre: 1. Wüde Oszkár: Flórenci tragé­dia. 2. Belasco: Pillangó kisasszony. S. Sudermann: Fricike, Az irodalmi szem­pontból is színvonalasnak ígérkező elő­adást, amelyet városszerte nagy érdeklő­dés előz meg, Szabados Árpád rendezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom