Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-17 / 62. szám

Arm ÄH miét P é n í e te iSfdár, március It Benes ki akarja ugratni Romániát a háborúból ÉLÖFIZETÉSI ARAK; 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 12148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÖHTV ATAL ÉH NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 1 TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A FINN KÉPVISELŐHÁZ VISSZAUTASÍTOTTA A SZOVJET FELTÉTELEKET Washington felvilágosítást kért Mosikvátöl a BádogIso-kormány diplomáciai elismerése miatt Elkeseredett elhárító esata tomhol a Bug középukrajnai szakaszán Légitámadások London, Stuttgart, Szófia és Tallin ellen Londonban kidolgozták Írország teljes elszigetelésének tervét FINNORSZÁG DÖNTÖTT s úgy találta, hogy a szovjet fegyverszüneti feltételek nem egyeztethetők össze a finn *ép létérdekeivel és becsületével s ezért visszautasította azo­kat. A helsinki! országgyűlés szerdai zárt üléséről hivatalos jelentést adtak ki. A zárt ülésen Linkomies miniszterelnöknek kedden a politikai helyzetről tett jelentésével foglal­koztak s másfélórás tanácskozás után elha­tározták, hogy áttérnek a rendes napirendre. Ez a diplomatikus megfogalmazás a feltéte­lek elutasítását jelenti, amint azt Berlinben határozottan megállapítják. Londonban— stockholmi jelentések szerint — a finn—szovjet tárgyalások lehetőségeit naár kedden borúlátóbban Ítélték meg, mint korábban. A stockholmi értesülések is ilyen értelműek voltak. A svéd fővárosban úgy tudták, hogy Moszkva meghatározott időt, valószinüleg hat napot adott a finneknek a választásra. A finn rádió szerdán még a zártülés meg­tartása előtt figyelmeztette a közvéleményt a helyzet komolyságára. A kormány elhatá­rozása — mondotta —■ fontos tesz és sokkal nagyobb következményekkel jár 'majd, mint ahogyan általában feltételezik. Fel kell vetni a kérdést, vájjon a képviselők, akik­nek a közakaratot kell kifejezésre juttat- niok, tudatában vannak-e minden szükséges felvilágosításnak. Minden képvise'ö szemé­lyesen felelős azért, ahogyan szavaz. Az el­határozásnak kézzelfogható tényeken és nem személyes érzelmeken kell alapulnia. Stockholmban úgy tudják, hogy a finn vá­laszt végleges formában csütörtökön és pén­teken dolgozzák ki, majd Stockholmba kül­dik, hogy onnan továbbítsák Moszkvába. Ez a hét végén történik meg. A stockholmi hí­rek szerint a finn kormány ellenvetéseket tesz a szovjet követelésekkel szemben és így nemleges finn válaszról lehet beszélni. Hel­sinkiben különben kijelentették, hogy a moszkvai válaszjegyzék az eredeti feltételek alapján nem zárja ki a tárgyalások tovább­folytatásának lehetőségét. Érdekes, hogy Hull amerikai külügymi­niszter a sajtóértekezleten még kedden azt mondotta, nincs értesülése arról, hogy Finn­ország az orosz fegyverszüneti feltételeket visszautasította volna és a washingtoni kor­mány reméli, hogy Finnország kilép a há­borúból. * MOSZKVA ÚJABB RÉST ÜTÖTT A TE HKRANI MEGEGYEZÉSEN a Badoglio- kormány elismerésével s azzal a lépéssel, hogy nagykövetet küld Badoglio mellé. A legújabb hírek szerint Moszkva erről az el­határozásáról még a Földközi-tengeri szö­vetséges bizottságot sem értesítette, sőt valószínű, hogy az egész Vizsinszkynek, a Földközi-tengeri szövetséges bizottság » orosz í tagjának javaslatára történt. VI- | zslnszky jelenleg Moszkvában tartózkodik I 1 a, hírek szériát tagé nem, is foglalj« el | régi helyét, mivel az a Badoglio mellé tör­tént nagykövéti kinevezéssel, feleslegessé vált. , . .j. A Szovjet újabb meglepő lépése nagy megdöbbenést keltett mind Washingtonban, mind Londonban. A brit hirszolgá'at new- yorki közlése szerint Roosevelt és HÜ11 az üggyel kapcsolatban megbeszélésre ültek össze. Az egyik amerikai hírszolgálati iroda értesülése szerint az Egyesült-Államok fel­világosítást kértek Moszkvától Badoglio el­ismerése miatt s hozzátették, hogy az az amerikai kormányban több szempontból is élénk csodálkozást keltett. Pillanatnyilag — Írják az amerikai la­pok — nem lehet egyebet tenni, mint Moszkvának ezt az uj intézkedését „bele­illeszteni a szövetségesközi kapcsolatok történetébe“. Sztálin határozata fokozza a zűrzavart és le'eplezi, hogy a Teheránban hirdetett egyetértés, eddig csak nézetelté­réseket vont maga után. A „Times" meg­lepőnek és Időszerűtlennek nevezi Moszkva elhatározását. A dip'omáciai viszony fölvé­tele egy ellenséges kormánnyal — a fegy­verszünet után és a békeszerződés előtt — legalább is szabályellenes és kellemetlen példa lehet a jövőre. A Szovjet az angol­szász kormányok megkérdezése né'kül hozta meg határozatát és annak végrehaj­tása súlyos következményekkel járhat a jövőben, eltekintve attól, hogy az egész vi­lág előtt leleplezi a politikai összehangolt­ság teljes hiányát, — irja a vezető angol lap. A Badoglio-kormány a Szovjettel való együttműködés szellemében máris megtette az első lépést, amennyiben a helsinki olasz követség a kormányától kapott utasítása értelmében megszüntette működését. A finn sajtó egyérte’müen meg is állapítja, hogy ez Badoglio és Sztálin kapcsolatainak következménye. * SZTÁLIN FOGLYÁNAK ÉS POLITIKAI CSATLÓSÁNAK NEVEZTE CHURCHIIXT az angol alsóház egyik utóbbi ülésén Mac Govern képviselő. Nincsen olyan miniszterel­nökünk, — mondotta Mac Govern — aki be­csületesen bevallotta volna, hogy teheráni betegsége nem csak testi jellegű volt, ha­nem egyúttal politikai betegsége is egy olyan embernek, aki tudta, hogy mennyire lelkiismeretlen. Ezzel szemben olyan minisz­terelnökünk van, aki mentegeti az ebben a háborúban elkövetett gonosztetteket. Kikre érvényes egyá'talában az Atlanti-komány? — vetette ezután fel a kérdést Mac Govern. Már előbb kijelentették, hogy nem érvényes a brit gyarmatokra, most pedig Churchill megállapítja, hogy nem érvényes Németor­szágra. Az Atlanti-okmány nem volt más, mint dráma? trükk, azzal a céllal, hogy a közvéleményt foglyul ejtse, a vi'ághoz inté­zett szégyen'etes proklamáció azzal a szán­dékkal, hogy Anglia számára -a kétségbe­esés órájában rokonszenvet ébresszen. Ma már tudjak, hogy csak trükk volt és a go­ne ztevő ott ül. leleplezve — ezzel a képvi­selő Churchiilre mutatott. Hamis prófétáink, — folytatta Mac Govern — 1936-tól 1939-ig azt hirdették, hogy Németországnak a há­ború megkezdése után azonnatA|j^og fogyni az olaja, az élelmiszere és a lélkiereje s ezzel kergették Angliát a háborúba, ma azonban jóslataik már tévedésnek bizonyul­tak. Anglia közben olyan helyzetbe került, hogy teljesen attól a törvénytől függ, amit a szovjet ir elő. Keleten és délkeleten a szovjet mindent elnyel, ami csak a kezébe kerülhet. Hasonló hangok hangzanak különben az őceán túlsó olda án is. A Magyar Távirati Iroda lisszaboni közlése szerint Tunner ame­rikai köztársasági párti képviselő törvény- javaslatot terjesztett a kongresszus elé. Az indokolásban hangsúlyozza, hogy az Egye­sült Államok* csak Anglia, de elsősorban Oroszország szekerét tolja. Azt javasolja, halasszák el az inváziót mindaddig, amig Oroszország fel nem adja más országok be­kebelezésére Irányuló követelését és amig az amerikai katonai hatóságok Európa el- özönlését komolyan megvalósíthatónak nem tartják. ^ A HÁBORÚ UTÁNI TERVEK továbbra is nagy helyet foglalnak el az angolszász államok közvéleményének érdeklődésében. Wheeler demokrata szenátor, az amerikai elszigetelödés-pártiak egyik vezetője a Roo­sevelt belpolitikájának ellenzője — amint a Magyar Távirati Iroda Zürichen át je­lenti — amellett foglalt állást, hogy te­remtsenek Európai Egyesült Államokat, mert csak ez lenne a tartós béke alapja. Szerinte a terv végrehajtásának első felté­tele, hogy a Keleti-tenger és az Égei-ten- ger között elterülő országok szerves egé­szét összefoglalva, mégis ennek keretében független ' államokként továbbra is fenn­maradjanak, a második pedig az, hogy nyugateurópai szövetségi szervezetet épít­senek ki és ebbe Németországot is illesz- szék be. Wheeler szembehelyezkedik azzal a tervvel, hogy Anglia, az Egyesült Álla­mok és a Szovjet bármilyen formában hár- mitsszövetséget alakítson. Az angol alsóházban Ellis Smith kép­viselő azt kérdezte Edentöl, vájjon a háború után jóvátéte't akarnak-e szabni az ellen­séges államokkal szemben s tekintetbe ve­szik-e azokat a tanulságokat, amik a Ver- sailles-ben elkövetett hibákból levonhatók. Edén vá'aszolt s kijelentette, hogy a kor­mány mérlegeli a kérdést, de nem nyilat- kozhatík róla bővebben. A háború utáni po­litikáról az Egyesült Nemzeteknek közösen kel! dönteniük. ÍRORSZÁG KÉRDÉSÉNEK tárgyalásá­nál az angol alaóházbam Churchill rendkí­vüli tartózkodást tanúsított. Nem volt haj­landó állást foglalni az egyik 'képviselőnek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy tiltsák, jjaeg az Írországba való olaj- ésr tea­kivitelt és nem voit hajlandó nyilatkozni a tengelyhatalmak képviselőinek Írországi működéséről sem. Az egész kérdésre nézve jellemző a „Neue Zürcher Zeitung“ washingtoni leve­lezőjének tudósítása. Amerikai politikai megfigyelők szerint — írja a svájci lap — az Egyesült-Államok dublini lépése csak egy része a semleges országok elleni szö­vetséges diplomáciai hadjáratnak. Argentí­nában, Spanyolországgal szemben s az an­gol-török viszályban ugyanerről a kérdés­ről volt szó és számítani lehet az akciónak ezekkel és más semleges államokkal szem­beni folytatására. Robert Bernnan, a washingtoni ir követ a leghatározottabban tiltakozott az ellem a vád ellen, hogy Írországból a tengelyhatal­mak katonai jellegű értesüléseket kaptak vo na. Kijelentette, hogy az Ír titkosrend­őrség a világ egyik legjobb ilyen jellegű szervezete és ez híven őrködik a semleges­ség betartása fölött. A semleges államokban természetsze­rűen nagy érdeklődéssel kísérik az Ír hely­zet alakulását. A török sajtó egyértelműen az irek pártján van és teljes mértékben helyesli De /Valera állásfoglalását. * A CSEH-MORVA VÉDNÖKSÉG létesülé­sének ötödik évfordulóján Hitler vezér Hacha dr. államelnöknek szívélyes kéziratot küldött. Hitler megállapítja', hogy az uj ál­lam gazdasági rendje minden szempontból bevált. A cseh nép a német véderő védelme alatt sértetlenül megtarthatta állományát és életének értékeit. Hacha dr. válaszlevelében örömmel fogadja a Führer megállapításait. Kötelezetteknek érzik magukat, Írja, a né­met fegyverek védelme alatt továbbra' is megtenni mindent, ami a Biroda’ómnak el­lenségeivel vívott harcában hasznára válik, mert tudják, hogy csak igy szolgálhatják Európa igazi szociális és nemzeti rendjét. * A KELETI "HARCTÉREN TOVÁBB TART A NAGY KÜZDELEM. A német csa­patok a legdélibb szakaszon elszakadó moz­dulatokat hajtanak végre, északabbra, a Búgnál visszavetették a támadó szovjet csa­patokat S Tarnopoltól keletre is jelentős el­hárító sikert értek el. Az arcvonal északi szárnyán, a Narva folyónál a német csapat tok ellentámadása ugyancsak eredményeket ért el. y A légihábora is megélénkült. A braun- * schweigi terü’et és Stuttgart ellen intézett támadást az angol repülők 12 gépiik elvesz lésével fizették meg. A német repülök két egymásután követ­kező napon Is londoni célpontokat bombád-

Next

/
Oldalképek
Tartalom