Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

Az újratárgyalás során Huszonkétezer pengő pénzbüntetést lóit ki a kolozsvári uzsorabiróság a Kirkósa-féle „zsirszaporitásí ügy vádlottaira Rz Ítélet indokolása szerint az érdekes per szereplőinek cselekménye nem veszélyeztette a közellátás érdekeit KtlZTIÜJSm _______________________________________4 Kolozsvár, február 7. Annakidején nagy érdeklődést keltett árdrágitási perben ho­zott ítéletet, hétfőn, Vitos Pál dr. elnöklé­sével, a kolozsvári törvényszék mellett mű­ködő uzsorabiróság hármastanácsa. A má­sodik éve folyó tömegper városszelte köz­ismert szereplőit a közfogyasztásra kerülő zsir minőségének állítólagos meghamisítá­sával szerzett jogosulatlan kereset miatt vonták felelősségié. Biinper a vízzel szaporáit zsír miatt A felelősségre vont Kirkósa Gyula, Bara­bás György és Fejér István mészáios- és hentesmesterek, Szigeti Gyula volt színész, valamint lakatos Zoltán sertéskereskedő egyikét alkották azoknak a nagyvágókból és hentesekből alakult vállalkozócsoportok- nak, amelyek az Élelmiszeripar Közkereseti Társaság mellett a Kolozsvár lakossága zsirellátásának biztosítására 1941-ben lekö­tött, mintegy tízezer hízósertés átvételére, szállítására, levágására és részbeni feldol­gozására a város vezetőségével kötött szer­ződés értelmében megbízatást kaptak. Vá­sárhelyi László di. polgármesterhelyettessel és a Közellátási Hivatal akkori vezetőjével, Hegedűs Sándor dr.-rai történt megállapo­dásuk szerint bizonyos mennyiségű fehér­áru beszolgálta I ására Is kötelezték magukat a levágott sertések arányában. A beszolgál­tatott zsirmennytség egyrészét a lakosság téli szükségletének biztosítására a vágóhí­don tárolták. Egy idő múltán panasz me­rült fel a tárolt zairmennyiség minőségére. Az elrendelt vegyi vizsgálat megállapította, hogy a feltűnően hirtelen penészedé' áru je­lentékeny mennyiségű vizet és egyéb ide­gen anyagot tartalmaz. A megindult bűnvádi eljárás soián a vádlottak azzal védekeztek, hogy az elrak­tározott zsir megszilárdításához nyári idő­ben szükséges jég hozzáadásával emelke­dett az áru közhasználat! forgalmában el­fogadhatóan egy százalékra korlátozott víz mennyisége. Szerintük ehhez — a becsurgó esőviz révén — a hütöhá# berendezésének hiányosságai is hozzájárulhattak, A biinperben még szereplő Mancs Já­nost, Wurschuer Gábort és Tóth Sándort a továbbításra vállalt áru árának drágítása miatt vonták felelősségre. 4 Perek sorozata A közellátás vezetőinek feljelentéséle az ügy elsősorban a honvédtörvényszéket fog­lalkoztatta, A vezérkari főnök külön bíró­sága azonban honvédelmi bűntettet nem állapított meg és ezért a pert polgári biió- ság elé utalta. Az ügyet tárgyaló kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság hármastaná­csa, Vilos Pál dr. elnökletével, az elmúlt év április 28-án kihirdetett Ítéletében Kirkósa Gyula, Szigeti Gyula, Barabás György és Tejér István vádlottakat, mint tettestársa­kat egy-egy íendbeli folytatólagosan elköve­tett árdrágító visszaélésben mondotta ki bű­nösöknek s ezért őket személyenkint más- félévi börtönbüntetésre Ítélte. A fenti bűn­cselekménnyel kapcsolatos közellátási vét­ségért, ugyancsak másfél évi biirtöiibünl' • test szabott ki a bíróság Lakatos Zoltán ötüdrendü vádlottra. Az előbbiektől éltéi6- leg minősített egy-egy rendbeli árdrágító visszaélés bűntettéért Mancs Jánost egy­évi, Tóth Sándort tizhavi, Wursehner Gá­bort pedig nyolehavi börtönbüntetésre Ítél­ték. A fó'vádlottirkat 400-tól ‘2000 pengőig terjedő mellékbüntetésekre és vagyoni elég­tétel megfizetésére is kötelezte az ítélet. Ezenkívül valamennyi vádlottat még négy­négyévi jogvesztéssel is sújtották. Az elsőfokú ítélet ellen mind a vádlottak és védőik, mihd a királyi ügyész fellebbe­zett. A fellebbezést tárgya’ó kolozsvári íté­lőtábla — végzésében a védelmet ellátó Török Adorján dr. budapesti ügyvéd és Győry Barna dr. érvelésére hivatkozva — az Ítéletet megsemmisítette s az uzsorabiró- ságot uj eljárásra és határozat hozatalra utasította. A táb’ai végzés értelmében az uzsorabiró- ság hármastanácsa már a múlt év végén megkezdte uj tárgyalását annak tisztázá­sára, hogy hány és mekkora su yu ládában és milyen mennyiségben állapították meg a iádban foglalt víztöbbletet, aminek körül­ményeire tijbb tanukiha’lgatást is eszközöl­tek. A szakértőként kihallgatott Földessi Gyula budapesti hentesmestei, a fővárosi húsipari szakosztály elnöke azt vélemé­nyezte, hogy a fogyasztás körül történt hi­bák abból eredtek, mert a műveletet beta­nító Székely Károly módszere nem volt al­kalmas a zsir kellő konzerválására. Néhány további tanú kihallgatása után Török Ador­ján dr. védő a zsir fagyasztás! perrel kap­csolatos Mancs-csoport ügyének elkülöníté­sét kérte. A'z uzsorabiróság annakidején, uiabb bizonyitáskiegészités céljából, ezév február 7-ére napolta el a tárgyalást. „Embertől emberfelettit várni nem szabad“ A kora délelőtti órákban megkezdett hét­fői tárgyaláson elsősorban a tanúként meg­idézett Kelemen Lajos vágóhidi igazgatót és Nagy József dr. vágóhidi állatorvost hall­gatták ki a vágóhidi hütöház állapotára, il­letőleg a vegyvizsgálathoz felhasznált zsír­anyag próbavételére vonatkozó'ag. Az állat­orvos kijelentette, hogy a mintákat valóban a vádlottak távollétében vették. A további tanuk az árdrágitási üggyel kapcsolatosan tettek vallomást. A bíróság helyt adott a védelem kérésé­nek és az árutovábbítást végző vádlottak árdrágitási perét elkülönítette. Ezután a perbeszédekr e keiü t sor. A vádat képviselő Nagy Tibor dr. királyi ügvősz változatlanul fenntartotta a vadirat- I’hii foglalt vádpontokat. Hangoztatta, hogy az elkövetett cselekmény, noha a közben el­telt két év alatt látszólag vesztett jelentösé- gébö\ annakidején a közellátást erős pró­bára tette. Éppen ezért szigorú megbünteté­sük mellett még öt-ötezer pengő vagyoni elégtétel megítélését kérte a bíróságtól. A négy első vádlott védelmét ellátó Török Adorján dr. ügyvéd részletesen ismertette a per történetét, a lefolytatott bírósági eljárá­sokat és védencei szerepét. Hangsu'yozta, hogy a pert a városi közellátás vezetői in­dították meg és tanúskodtak is benne, a mulasztás esetleges felelősségének elhárítá­sára. Kolozsvár, febr. 7. Február tí-án, vasárnap nyitották meg a kolozsvári Műcsarnokban a székelyföldi ösztöndíjban részesített festők kiállítását. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, mint Ismeretes, székelyfö di ösztön­díjat létesített, tehetséges képzőművészek erkölcsi és anyagi pártfogására. Az ösztön­díjban részesült művészek száz festményét állították most ki a kolozsvári Műcsarnok­ban. Ezek a képek egyenesen az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum termeinek faláról kerültek hozzánk. A kiállításon sze­replő művészek ösztöndíjakkal való díjazása Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ntüvSszpolitikai programján alapszik és egybeír a tehetséges festők mun­kásságának elismerése. A kiállítás anyaga nálunk újabb szűrőig ment keresztül, főkép­pen Műcsarnokunk korlátolt befogadóképes­sége miatt. Ez a körülmény számszerűleg ugyan apasztotta a kiállítás arányait, a vá­logatás viszont a művészi színvonal emelé­séhez vezetett. A kiállítást Keled}' Tibor polgármester nyitotta meg néhány meleg szóval. Csánky Dénes, az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum főigazgatója a kiállításon szereplő festők tájszeretetét és az erdélyi vidékhez va’ó ragaszkodását találta különösen kiemel­kedő vonásnak, amely — mint mondotta — az egész magyar képzőművészetre is érez­teti áldásos hatását. Draskóczy Farkas mű­vészeti iró nagy felkészültségről, mély tárgy- ismeretről és szakszerürégröl tanúskodó elő­adásában vázolta ezután a festők elképzelé­seit és nagy elismeréssel nyilatkozott a fla­ta1 művészek munkáiról. András László három képet állított ki. Müvei közül különösen a „Várakozás“ cimü olajfestmény emelkedik ki. Bőd László llá­tom képe közül a „.Jóska" ragadta meg az érdeklődők figyelmét. Csáki Maronyák Jó­zsef a székely tájat, a gyönyörű erdélyi he­gyeket és völgyeket találja a legfestöibb — Embertől em' erielettit várni nem sza­bad — mondotta többek között — s ezért történhetett, hogy a szerencsétlen véletlenek összejátszásából keletkezett ügy, amelynek anyagi hátrányait a zsirbeszolgáltatást vég­zők önként vállaltaié, mégis a vádlottak pad­jára juttatta őket. Szándékosság és gondat­lanság azonban nem bizonyult terhűkre. A védő végül kitért a vegyvizsgálat kö­rülményeire, majd védencei felmentését kérte. Az árdrágítás büntette mellett «közellátási vétséggel is vádolt Uikatos Zoltán ötödren- dü vádlott védelmében Győry Barna dr. ügyvéd szólalt fél. Védöbeszédében hivatko­zott arra, hogy a szakértői vélemény szerint vízzel zsírt hamisítani csak kiilön gépezettel lehetséges. A védence terhére rótt közellá­tási vétséget — 50 kilogram zsírnak 250 li­ter benzinért történt becseré'ését — pedig éppen a, közellátás érdekében követte el La­katos Zoltán, hogy a vidékről átvételre váró sertéseket Kolozsvárra befuvarozhassa. Győry dr. szintén felmentést kért. Az utolsó szó jogán a vádlottak is vala­mennyien felmentésüket kérték. Ezután a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Az Ítélet Hosszas tanácskozás után, amit az ebéd­szünet megszakításával folytattak, Vitos Pál dr. tanácselnök este hat órakor hirdette ki az uzsorabiróság hármastanácsának ítéle­tét. A bíróság vétségnek minősítve a vádbeli bűncselekményt, Kirkósa Gyulát nyolcezer pengő, Szigeti Gyulát és Fejér Istvánt öt- ötezer pengő, Barabás Gyulát és Lakatos Zoltánt pedig két-kétezer pengő pénzbünte­tésre Ítélte egy-egy rendbeli árdrágításért. Lakatost a közellátási vétség vádja alól felmentette. Hivatali jogvesztés, valamint egyéb mellékbüntetés kiszabását a bíróság mellőzte. Az ité’et indokolásában ténykén; állapították meg, hogy a vádlottak körül­belül 2—S százalék vizet is szolgáltattak a tárolásra szánt zsir árában. Ezzel elkövet­ték a cse’ekményt, mert a Kúria álláspontja szerint nemcsak az követ cl árdrágítást, aki szándékosan akar illetéktelen haszonhoz jutni, Iranern mindaz, aki többet számol fel a megszabott árnál. Minthogy azonban a város által tárolt .'',00.000 kiló zsírhoz ará- nyitva a cselekmény olyan arányi!, hogy a közellátás érdekeit veszélyeztethette volna, csak vétséget állapított meg a bíróság a vádlottak terhére. Nagy Tibor dr. királyi ügyész semmisségi panaszt jelentett be a téves minősítés és I.akatns Zo'tán részbeni felmentése. Török Adorjén dr. és Győry Barna dr. védőügyvé­dek pedig védenceik bűnösségének megálla­pítása miatt. Az elítéltek csatlakoztak vé­dőjük fellebbezési bejelentéséhez. környezetnek. Képei közül a „Csíki ház", a „Nyári vendéglő délelőtt" és a „Csíki fe­nyők" kelt mai adandó emléket. Csebi Po­gány István „Nevető székely fiú" és „Csor­da, ködben" cimü képei színgazdagságuknál fogva emelkednek ki. Csegál János erőteljes vonalakkal do’gozik, „Naplemente a hava­sokban“ cimü olajfestménye külön érdeklő­désié tarthat számot. Dudás Jenő meglepő ’ virtuozitással kezeli ecsetját, „Belkényparti l fűzfák“ cimü képe meglepő tehetségről ta­núskodik. Duray Tibor vonzó egyéniség. Sti­lizált, meseszer« világban él és képzelete az ősi népmese hagyományából táplálkozik. „Fonóasszony“, „öregasszony“ és különösen „Favágók“ cimü képeiben meglepő színgaz­dagságot és gondolatmélységet fedeztünk fel. Éless István mindhárom kiállított képe ügyes formaérzéki öl tanúskodik. Farádi Veres Izabella szintén stilizált, me- seszerii világban él. Munkáit ünnepélyesség és monumentalitás jelzi, „Oltárkő", „Gyil­kostól részlet" és „Békás-szoros" cimü olaj- festményei kiemelkedő értékűek. F. Ferenczy Julia kü önösen „Konfirmáló leány" cimü olajfestményével ragadta magára a "figyel­met, de „Krisztiiianéni háza" cimü olajfest­ménye is kiemelked k eredetiségével. Halasi Horváth István lirikus egyéniség, könnyed és szellemes festő. „Sztánai udvar", „Olt", „Hargita" és „Falúvészlet" cimü pasztel'jei hatásos alkotások. Heintz Henrik egyetlen képet állított ki, „Görgényi erdőben" cím­mel. Hint/. Gyula elsőrendű grafikus, de az ecsetet is szakavatottsággal kezeli, „Békás­szoros' és „Ezüst este" cimü képei különö­sen tetszettek. Kapussy György a valóságo­kat keresi, „Furulyázó székely" és „öreg székel} házaspár" cimü képei meglepő for- makészségről és eredeti elgondolásról tanú kodnak. Kiss Kovács Géza két vizfestmény. állított ki. Klie Zoltán szintén realizmus!-, törekszik, „La ivóeza" cimü olajfestménye 1914. FEBRUÁR 8. gazdag színezésével kelt feltűnést. Koffán Károly eredetileg fametszeteivel tűnt fel, most azonban a szines, a többszínű ábrázo­lásra látszik âtţerni. Kiállított kepei közűi különösen a „Papolczi-jitca" és az „Utca­részlet“ cimü festményeken nyilvánulnak meg komoly törekvések. Kőhalmi Lászió „Székely falu" cimü képe ügyes munka. Kun István mintha nem teljesen eredeti utakon haladna, ennek ellenére „őszi nap­sütés" és „Tájkép" cimü képei meglepő frissességet és mély átélést árulnak el. Mágori Vargha Béla érdekes eredeti egyé­niség, színekben és tartalomban is, gazdag és változatos festő. Erőteljes hangulatokra és kifejezésekre törekszik. Különösen é- kes „Templom után" cimü temperája. ' i Arthur „Parajdi táj" cimü képe is megra­gadta a figyelmet. Muhoray Mihály szintén nem az optikai szemléletre törekszik. Mese­világban él, a hétköznapi látás csupán ösz­tönzője a képzeletbeli átélésnek, munkáin ünnepélyesség párosul a stiláris finomság­gal. „Esti hangulat Ménaságban“, „Csikmé- nasági részlet“, „Patakparti részlet“ és „Csíki táj" cimü képei, valamint „Havasok alján" és „Gyimesl táj" cimü viaszfestmé­nyei is nagy reményekre jogosítanak. Okos Géza eredeti festő „Bivalyok a Zazar part­ján" cimü olajfestmény sokszínű. Onody Bé'a kiállított képei közül különösen „Gyer- gyói házak" cimü festménye aratott tetszés!. Polony Elemér „Bányaváros" cimü képe el­sőrendű. Rafael Viktor munkáin Nagy Imre hatása látszik, de törekvéseiben eredetiségre törekszik. Erőteljes, sőt túlfokozott színek­kel dolgozik. „Házak Mérán", „Bivalyok" és „Patakpartja Lövétén" cimü képeit állította ki, egy komoly, nagy jövő előtt álló tehet­ség ígéretével. Gy. Szabó Bélát nem csak Kolozsvár, ha­nem a székesfőváros, sőt az egész ország müértö közönsége is rég ismeri már. A ki­tűnő’ művész fametszeteivel tűnt fel és ezen a téren újszerűt és forradalmit alkotott. Most azonban mintha törekvéseit már nem elégítené ki a fametszetek fekete-fehér szí­ne, pasztellsl dolgozik. Uj formát és kifeje­zéseket keres. „Szilvaizfőzés“ cimü pasz- telije mestermunka, „Disznópásztor" és „Át­kelés a Nyárodon" cimü fametszetek a régi nyomdokon halad, de az egész kiállítás anyagából magasan kiemelkedik. Veres Pál két pasztellje ugyancsak osztatlan tetszést aratott. A kiállítás megnyitásán nagyszámú kö­zönség vett részt. Draskóczy Farkas Zoltán szakszerű tárlatvezetését és értékes meg­jegyzéseit az egybegyült közönség tapssal köszönte meg. Február 15-én lejár a mezőgazdasági munkaszerződések megkötésének határideje Budapest, február 7. (MTI) Illetékes he­lyen felhívják a figyelmet, hogy a mező- gazdasági munkaszerződések megkötésére az idén megszabott határidő néhány nap múlva, február 15-én lejár. A határidő el­mulasztása a munkásra éppúgy, mint a munkaadóra komoly hátrányt vonna maga után. Az a munkás, aki a megszabott ha­táridőig le nem szerződött, el esik attól, hogy maga válassza meg, hol kíván a jövő munkaidényben dolgozni. Az ilyen munkást ugyanis honvédelmi munkára kötelezettként veszik igénybe és mint ilyent - rendelik ki mezőgazdasági munka kötelező elvégzéséle ott, ahol éppen arra szükség van. Az idén az ilyen kirendeléseknek a kormány a műt*, évinél is fokozottabb mértékben kivan ér­vényt szerezni. Azokat, akik a munkakö- telezettséget és a munkafegyelmet súlyo­sabban sértik, internálják és katonai veze­tés alatt álló munkatáborokba utalják. Az a 100 katasztrális holdnál nagyobb nvezö- gazdásági földbirtokon gazdálkodó munka­adó, aki február 15-ig nem szerződtetett elegendő munkást, köteles február 20-ig a községi, városi gazdasági munkaközvetítő hivataltól, községi elöljáróságtól, körjegyző­től, városi tisztviselőtől a hiányzó munka­erő közvetítését, esetleg kirendelését kérni. Ha ezt elmulasztja és a mulasztás követ­keztéből a mezőgazdasági munka elvégzése hiányt szenved, a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló törvény alapján a mezőgazdaság rendjének közérdekű biztosítása végett ha­tósági intézkedésnek van helye. A hátim, intézkedés abban áll, hogy az fílhau it'1 < birtokot kezelőnek adják ki. — Sertéstartók figyelmébe! Kolozs» város polgármestere felhívja Kolozsv. város sertéstartóit, hogy a sertésnyilvá; tartás adatai kiigazítása végett a köz ellátási hivatal Farkas-u. 4. sz. földsziu 8. szobájában kedden, szerdán és pénte­ken délután 5 és 7 óra között régi ser- léslappal és járlatleveleikkel február “0-ig saját érdekükben feltétlenül jelent­kezzenek. A nem jelentkezők sertéseit be nem jelentettnek fogják tekinteni. Nagy sikert aratóit a széke’yföldi ösztöne! jrészesített festőművészek ko ozkiállítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom